Magyar Szó, 2007. november (64. évfolyam, 256-281. szám)
2007-11-01 / 256. szám
2007. november 1., csütörtök Mi a halál? Ki mondja meg nekem? Beszélgetés egy pszichiáterrel halottak napjára Félünk a haláltól. Azt kérjük a gyászolóktól, hogy mihamarabb lépjenek túl a fájdalmukon. Idegenül mozgunk a temetőben. Pilling János pszichiáterrel beszélgetett a HVG riportere a társadalomról, amely tabuként kezeli a halált. Ebből az interjúból közlünk néhány részletet. • A halál néhány évtizede kikerült az otthonokból, ahogy a szülés is. Utóbbinál azonban egyre intenzívebb a vágy, hogy visszakerüljön a család életterébe, vagy legalább barátságos környezetben történjen. A haldoklók többsége ma nem otthon hal meg. .A család, a közösség egyre kevésbé tudja betölteni a haldokló körüli teendőkkel, a gyász feldolgozásával kapcsolatos szerepét. A társadalomban kialakult a gyász tagadása, a halál tabutéma. A család, a közösség helyett egyre inkább szakemberek veszik át a haldoklók, a gyászolók segítésének feladatait. Vannak azonban más irányú folyamatok is. A hospice szervezetek például abban is segítenek, hogy a haldokló - ha ez lehetséges - otthon tölthesse életének utolsó időszakát . Közhelyként ismételgetik, hogy ma a nyugati társadalmak - köztük a magyar is - nem tudnak gyászolni, nem tudnak mit kezdeni a halállal, a haldoklókkal. Mitől vagyunk mások, mint néhány évtizeddel, évszázaddal ezelőtt? - Az emberek mindig féltek a haláltól, a különbség leginkább abban van, hogy ez a félelem olyan erős a mai társadalomban, hogy megpróbáljuk szőnyeg alá söpörni a dolgot. A halálhoz való közösségi viszonyulás változott meg. A középkorban tömegsírokba temetkeztek, mert úgy gondolták, hogy halálában mindenki egyenlő. A sírok a templom közelében, a falu vagy város közepén voltak. Ma a temető a falu szélén vagy annak határán túl van, ez szimbolikusan is jelzi a mai kor halálképét. Ma sokan azt hiszik, nem ildomos elvinni a kisgyereket a nagypapa békés temetésére, miközben esténként a tévében krimiket és gyilkosságokról, kivégzésekről beszámoló híradót láthat. • A halállal, gyásszal foglalkozó tudományterületnek is vannak slágertémái, amelyek vitákat gerjesztenek vagy újdonságot jelentenek? Persze, itt is folyamatos változás van. A nyolcvanas évek közepén történt például, hogy egy gyászkutató nő kijelentette: a gyászról addig megjelent teljes irodalom kizárólag a női gyásszal foglalkozik. A férfiak másként gyászolnak: a haláleset után hajlamosak menedzserszerepet felvenni: szerveznek, intézkednek, és azt hiszik, hogy ezért a feleségük hálás lesz majd. Az asszonyok gyakran azonban szemrehányóan reagálnak, mert úgy érzik, férjük érzéketlen. A férfiak közben esetleg attól félnek, hogy a sokat síró nő összeroppan. A gyász idején is szem előtt kell tartani a nemek közti különbségeket. • A Magyar Hospice Alapítvány első főállású orvosa volt, két évig foglalkozott haldoklókkal. Mit tehetett és mit tanult ez idő alatt? - Nagyon sok mindent. Többen is mesélték például, hogy milyen fontos dolgokat hagytak ki az életükből azért, mert folyamatosan szaladtak a pénz után, s vártak arra, hogy egyszer majd mindent elérnek, s akkor boldogok lesznek. Ennek reményében sok mindent feláldoztak: halogattak egy utazást, egy vacsorát, egy ajándékot Visszatekintve az életükre, nekem már azt tanították, hogy a boldogságot nem a jövőtől érdemes várnunk, hanem a jelenben kell keresnünk. Értékek a mérlegen Az utóbbi két évtized legnagyobb kihívásával állítják szembe az erdélyi magyarságot a romániai európai parlamenti választások. E közösséggel ugyanis tizennyolc évig hitette el az RMDSZ, hogy a ceausescui béklyókból szabadulva demokratikusan, a sokszínűség jegyében választhatja meg parlamenti és helyi érdekvédőit - olvasható a Magyar Hírlap kommentárjában. Pedig a magyar közösség csak most döbbenhet rá igazán, hogy eddig szavazott ugyan, de nem választhatott. Ugyanis nem volt miben válogatnia, mert arra kínosan ügyeltek a demokratikusnak nevezett romániai magyar szövetség vezetői, hogy az 1993-as brassói kongresszuson Markó Béla egykori költővel felálló elnökség az esztendők alatt csak részben változhasson, s a fiatalítók is csak a tagszervezetek leghűségesebb vezetői közül verbuválhattak. Ezért az erdélyi magyarság eddig csak azt tehette, hogy évekig ugyanazon alakulat szinte ugyanazon képviselőit és szenátorait szavazta vissza a bukaresti törvényhozásba. Igaz, voltak, akik éltek más lehetőségekkel is: a román politikai pártok jelöltlistáira felvett magyarokra voksoltak, de a magyar politikusok közül továbbra is csak az RMDSZ jutott mandátumhoz. A november végi voksoláson a kisebbségi szavazók először dönthetnek arról, kitartanak-e továbbra is Mackó Béla és csapata mellett, vagy végre megbízatást adnak Tőkés László református püspöknek, a romániai demokrácia előharcosának, az egyetemalapítónak, az autonómiáért vívott küzdelem meg nem alkuvó vezetőjének. Igaz, függetlenként annak a szervezetnek a jelöltjeivel kell megbirkóznia, amely négy éve elvette tőle tiszteletbeli elnöki címét is. Tőkés László ugyanis 2002-ben kénytelen volt beperelni az RMDSZ-t, mert a szövetség vezetése - a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva - elszabotálta a belső választásokat. Ennek is tulajdoníthatóan pedig már tizennegyedik éve Markó Béla áll annak a szervezetnek az élén, amely 1996 óta toporog minden román kormánypárt előszobájában, s közben nemhogy a területi, de még a kulturális autonómia kérdésében sem jutott dűlőre a többségi nemzet képviselőivel. Nem felejthető az RMDSZ-nek az Iliescu-féle kriptokommunista rendszerrel való kiegyezése sem, amit Neptunon román tengerparti üdülőváros Ceaușescu-villájában kötött meg másik két társával együtt éppen az a Frunda György, aki ma gyakorlatilag az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának első helyezettjeként „a mindig útban álló” püspök első ellenfele. A titkos, 1993-ban amerikai közvetítéssel tartott tengerparti tárgyalásokról annyi szivárgott ki: ott tervelték ki a romániai magyarság „megszelídítését”, hogy ne gördítsen akadályokat a román nemzetstratégia útjába. Elég, ha csak arra emlékezünk, hogy olyan, szemérmetlenül gazdagodó politikusok nőttek ki a ma az Európai Parlamentbe készülő RMDSZ-ből, mint az eurómillióiról híres Verestóy Attila szenátor: a legutóbbi hírek is arról szólnak, hogy a korrupcióellenes hatóság vizsgálatot indított ellene. Traian Basescu államfő a székelyudvarhelyi politikust gyakran emlegette oligarchaként, aki szerinte törvénytelen erdőkitermelésből gazdagodott meg. S hogy még teljesebb legyen a kép a Brüsszelbe készülődő szövetségről, érdemes felidézni azt, amikor Markó Béla - aki májusban még Basescu elmozdításán ügyködött - a nyáron már elismerte: butaság volt ehhez kérni az erdélyi magyarok támogatását a népszavazáson. Szombaton pedig azt is bejelentette Borbély László ügyvezető alelnök, hogy valószínűleg Basescut is meghívják kampányzáró ünnepségükre. Lehet ezt érdekelvű politizálásnak nevezni, csakhogy inkább kalandorságról és amatörizmusról van szó, és ez már a legfrissebb közvélemény-kutatásokban is tükröződik. A CCSB társadalomkutató cég nem mért ugyan külön Tőkés-indexet, de az kiderült, hogy az RMDSZ csak 3,9 százalékra számíthat, így nem éri el a brüsszeli bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Tehát még maradt idő a változtatásra: visszaléptetni az RMDSZ jelöltjeit Tőkés László javára, aki független jelöltként csak 2,8 százaléknyi szavazatot kell hogy gyűjtsön, s ez bizonyára teljesíthető. Később pedig nem kellene majd amiatt magyarázkodni, hogy az erdélyi magyarság képviselet nélkül maradt. Az egykori költő pedig még nem köszönte meg az egykori temesvári lelkésznek, hogy ma (még) egyáltalán politizálhat. Ataajtó // kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Szerepkörök Szárnyra kapott hírek szerint ha tavaszig nem lesz különösebb eredményük a reformkezdeményezéseknek, akkor Magyarországon a szocialista párt újból miniszterelnököt cserélne. A jelenlegi miniszterelnök helyett vagy Bajnai Gordont, vagy Simor András jegybankelnököt javasolná a párt. Pontosabban maga a párt inkább Simor Andrást szeretné, mivel reményeik szerint szakmai hitele helyreállítaná az MSZP renoméját, míg Gyurcsány Ferenc Bajnai Gordont tenné meg utódjának, talán ezért is nevezte ki területfejlesztési, önkormányzati és uniós fejlesztési csúcsminiszternek, azaz szinte mindenesnek. A Fideszről is egyre gyakrabban terjengnek különféle hírek, vagy csak találgatások. Vajon kivel vág neki a párt a 2010-es választásoknak, és vajon ki lesz Orbán Viktor utóda? Azonban nem biztos, hogy a két személy valóban két különböző személy lesz, mivel a párton belüli jelenlegi állapot alapján nehezen elképzelhető, hogy Orbán Viktor kieresztené kezéből a 2010-es indulás jogát. Tehát egyrészt maradhat a régi állapot, másrészt egy esetleges győzelem után Orbán Viktor kormányzása alatt kellene egy új miniszterelnök-jelöltet találni. Persze felmerül a kérdés, hogy vannak-e valós törésvonalak a Fidesz vezetőségén belül, illetve csakugyan úgy gondolja-e mindenki a következő választásról, hogy a jelenlegi elnök a megfelelő személy, ilyenkor általában a Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Rogán Antal és Áder János négyest szokták megemlíteni, akik a párt belső ellenzékét képeznék. De még ha lenne is belső ellenzék, akkor is kérdéses: ezek a személyek, akiknek igencsak eltérő hátterük és múltjuk van, külön-külön jelenítenek meg eltérő véleményeket Orbán Viktorral szemben, vagy esetleg közös elképzeléseik, céljaik is vannak? A héten közölt fényképes portrét a Süddeutsche Zeitung című liberális német lap a magyar ellenzék titkos vezetőjéről. Az újság szerint a nevezett személy nem más, mint Kósa Lajos. Kósa sokak számára azt a reményt testesíti meg, hogy a Fidesz a merev elutasítás politikája helyett visszatér a konstruktiv politizálás útjára - közölte a lap. Egyre inkább egyértelmű, hogy Kósa Lajos és Orbán Viktor között vannak bizonyos feszültségek, de ezek teljesen függetlenek az Orbán és Áder közötti, vagy az Orbán és Rogán közötti nézeteltérésektől. Az utóbbi kettő ugyanis, ha nem is feltétlenül, de elfogadja a Fidesz elnöke által nekik szánt jövőbeli szerepet, azaz Áder János dolgozzon az Unióban Szájer József mögött, Rogán Antal pedig a fővárosban Tarlós István mögött. Kósa Lajos azonban a párt egész arculatát átformálná bizonyos mértékben. Ugyanis ahogyan Debrecenben politizál, az eléggé eltér a Fidesz utóbbi években kialakult politikájától. De egyelőre semmiképpen sem rendelkezik olyan kapcsolati hálóval, mint Orbán Viktor. Debreceni, lokális sikerei tehát csak részben garantálhatják a jövőbeli sikereit az országos nagy politikában. Mivel Áder János biztosan az Unióban folytatja, csak Rogán Antal és Pokorni Zoltán lehetnének legfőbb szövetségesei. A két budapesti politikus azonban szintén a saját jövőjével foglalkozik, mivel mindkettő céljai között szerepelhet a főpolgármesteri cím. Igaz, Orbán Viktornak ebben az ügyben szintén más az elképzelése, hiszen egyre jobban bízik a párton kívülről érkező Tarlós Istvánban, akit talán nemcsak városvezetőként képzelne el, hanem akár még fontosabb cím várományosaként is. Nem lehet véletlen az sem, hogy ő vezeti jelenleg a népszavazási kampányt is. Kérdéses tehát, hogy a Fideszen belül kulcsszerephez juthat-e a közeljövőben olyan személy, aki nem feltétlenül egyezik mindenben a jelenlegi elnökkel. Az már kevésbé elképzelhető, hogy Orbán Viktor nem is foglalkozik konkrétan az utódlás kérdésével, mivel szinte már határozott is az általa elképzelt kormány szereplőinek pozíciójáról. Ez alapján Szájer és Áder politizálna Európában, Kósa Debrecenben, Tarlós és Rogán a fővárosban, Járai a Nemzeti Bank élén, Matolcsy a gazdaságpolitikában, Navracsics és Varga pedig a frakció élén, illetve a parlamentben. ■ TALPAI Lóránt RÖVIDEN ■ CSÁNGÓ MAGYAROK Érkezik a pénz A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) tudott arról, hogy a magyar kormány 56 millió forint támogatást szán a csángó oktatás támogatására 2007-ben (forrás: Krónika). A Miniszterelnöki Hivatal által működtetett honlapon is megjelent a támogatás, de az MCSMSZ eddig még nem kapott hivatalos értesítést róla. Amennyiben ez az összeg megérkezne, tovább lehetne bővíteni az oktatást, a helyszínek számát: további 20-25 olyan csángó falu van, ahol még beszélnek, értenek magyarul a gyerekek, de egyetlen tanító vagy magyartanár sincs ezekben a falvakban. A magyar kormány a kiemelten támogatott projektek között tartja számon a csángó magyar közösség támogatását - válaszolta a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége megkeresésére a magyar Miniszterelnöki Hivatal illetékese. A hivatali levélből kiderül, hogy a magyar kormány a csángó magyar kultúra támogatására ebben az évben 56,4 millió forintot költ. Ebből a moldvai magyar oktatási programra 30 millió forint jut, amely megegyezik a tavalyi összeggel, s az oktatási program költségeinek mintegy harmadát fedezi. ■ AZ MKP SZERINT Kubis alkalmatlan Félrevezető megnyilvánulásai, vezetési stílusa és témakezelése, igaztalan nyilatkozatai miatt alkalmatlan hivatala betöltésére a szlovák diplomácia élén álló Ján Kubis - állapította meg nyilatkozatában a Magyar Koalíció Pártja. Az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott nyilatkozat szerint a külügyminiszter megnyilatkozásaiban „tudatosan ferdíti el” a valós szlovákiai állapotokat, az MKP címére elhangzó (sérelmes) nyilatkozataival épp arról igyekszik elterelni a figyelmet, hogy képtelen magyarázatot adni a szlovákiai történésekre. ■ ÚJBÓL VERESPATAK Tüntetés Kétszáz román bányász tüntetett nemrég Gyulafehérváron magyarellenes jelszavakat hangoztatva az ellen, hogy a román környezetvédelmi tárca felfüggesztette a verespataki aranybánya-beruházás engedélyét. Koródi Attila szerint egy jól kitervelt PR- akció részeként felbérelt álbányászok tüntetnek a beruházás mellett. Rossz emlékeket ébreszt a bányászok tüntetése. A romániai forradalom idején teherautókon érkeztek a román bányászok tömegei magyart verni. Ez nem az első alkalom, hogy úgynevezett bányászok tüntetnek a beruházás mellett. Bukarestben a nyár elején szintén tüntetés volt, amikor elindították az engedélyeztetési eljárást, vagyis a tárcaközi szakmai egyeztetést. A bányászok akkor is azt kérték, hogy „járjak el tárgyilagosan”, és adjak engedélyt a bányászati kivitelezésre, meg hogy ne csináljunk az ügyből magyarkérdést. Magyarkérdést viszont éppen ők csinálnak az ügyből, de erre már nem kapható a román sajtó. ■ ERDÉLY Székely Gárda is? A Magyar Gárda mintájára alakítana Székely Gárdát egy Csíkszeredai fiatalember. A megyeszékhelyen pénzügyi ellenőrként tevékenykedő, 28 éves Csibi Barna korábban 60 napig töltötte be a Csíki Székely Tanács ideiglenes elnöki tisztségét, ám mivel szerinte a szervezet az RMDSZ fennhatósága alá került, kilépett az SZNT-ből.