Magyar Szó, 2009. február (66. évfolyam, 25-48. szám)

2009-02-02 / 25. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com RÖVIDEN ■ BAGDAD Alacsony szint Négy év óta a legalacsonyabb szintet érték el januárban Irakban az erősza­kos cselekmények: hivatalos adatok szerint 191 -en haltak meg a különböző összecsapásokban és merényletekben. Az iraki védelmi, belügy- és egészség­ügy-minisztérium által összeállított mérlegből kiderül, hogy 140 civil, 27 katona és 24 rendőr vesztette életét, 406-an sebesültek meg. Ez utóbbiak közül 300-an voltak civilek, 35 katona és 71 rendőr mellett. 2008 decem­berében még 316-an estek áldozatul az erőszaknak és 862-en megsebesültek. Tavaly összesen 6772 iraki halt meg, ami igazolja az erőszak visszaszorulá­sának 2007 decemberében megindult folyamatát. A statisztikák arra is kitér­nek, januárban 29 felkelőt öltek meg és 482-őt letartóztattak­. (MTI/AFP) ■ BERLIN Izraeli fenyegetés A diplomáciai kapcsolatok megsza­kításával fenyegeti Izrael a Vatikánt a holokausztot tagadó tradicionalista püspök, Richard Williamson egyházi kiközösítésének feloldása miatt. Jichak Cohen izraeli vallásügyi miniszter a Der Spiegel tegnap megjelent számában a brit származású katolikus püspök rehabilitálását megengedhetetlennek nevezte, s kijelentette: azt javasolja kormányának, hogy szakítson meg minden kapcsolatot egy olyan egyházi állammal, amelynek - mint fogalmazott - a holokausztot tagadók és antiszemi­ták tagjai lehetnek. Ennél visszafogot­tabban fogalmazott egy tegnapi német lapban Izrael berlini nagykövete, aki hangsúlyozta: az Izrael és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok mindig is rendkívül fontosak voltak - s fonto­sak is lesznek - Izrael, s remélhetőleg a Vatikán számára is. „Reméljük, hogy sikerül tisztázni az ügyet” - hangoztatta a diplomata. (MTI) ■ VATIKÁN VÁROS Hamis megoldás A pápa szerint az eutanázia „hamis megoldása­ a szenvedés drámájának”. XVI. Benedek azt hangsúlyozta ennek kapcsán Vatikánvárosban a hagyományos úrangyala imádság előtti prédikációjában, hogy „az igazi válasz csak a szeretet lehet, amely segít szembenézni a fájdalommal és a haldoklással”. (MTI/AFP) ■ MOLO Száz áldozat Közel százan haltak meg a hét végén egy­ kenyai tűzvészben. Az ország közép­ső részén fekvő Molo város közelében egy benzinszállító tartályautó leszaladt az úttestről, és oldalára borult. Ezután több százan rohamozták meg, hogy a szabad prédává vált benzint marmon­­kannákba töltve ingyen üzemanyag­hoz jussanak. A benzin lángra lobbant, vélhetően egy eldobott cigaretta miatt. (MTI/Reuters/AP/AFP) ■ PHENJAN Háborús veszély Az észak-koreai központi kommunista pártlap tegnapi kommentárja szerint Dél- Korea „konfrontációs politikája háborút idézhet elő” a megosztott Koreai-félszi­geten. Különösen feszült a viszony a két Korea között, amióta Ri Mjong Bak konzervatív elnök hivatalába lépett Dél- Koreában csaknem egy évvel ezelőtt, és fogadkozott, hogy „keményebben fog bánni” a kommunista Phenjannal, mint elődjei. Tovább éleződött a feszültség pénteken, amikor az észak-koreai vezetők bejelentették, hogy Dél-Korea „ellensé­ges politikája” miatt Phenjan semmisnek tekinti Szöullal kötött minden korábbi megállapodását. (MTI/AP) Itat fiú Valódi válaszok nélkül Véget ért a davosi Világgazdasági Fórum Folytatás az 1. oldalról A londoni tanácskozás majdani házi­gazdája, Gordon Brown brit miniszter­­elnök leszögezte: a G20-ak vezetőinek nem csak azt kell kidolgozniuk, hogy mi legyen a válságból való kivezető­ út, hanem azt is, hogy merre haladjon tovább a világ. Brown az áprilisi csúcs kapcsán úgy vélte, hogy azon szó lesz egy globális szabályozó mechanizmus kidolgozásáról is. A brit politikus azt mondta, hogy erről már többekkel egyeztetett, köztük Angela Merkel német kancellárral. Merkel pénteken Davosban úgy vélte, hogy a globális pénzügyi válság az ENSZ Gazdasági Tanácsa megalakulását eredményezheti­­ a Biztonsági Tanács mintájára, de gazdasági alapon. Merkel szerint a válság kiterjedtté vált és jobb nemzetközi egyeztetésre van szükség.­­ Ezeket a kérdéseket egy egységes, globális gazdasági alapokmányba kell foglalni - mondta még pénteken a német kancellár. Davosban a válsággal összefüggésben tág teret szenteltek a protekcionizmus kérdéskörének, összefüggésben a dohai kereskedelmi forduló lezárásával. A résztvevők arra figyelmeztettek, hogy a munkahelyek megtartása céljából a világ több országában hozott importkorlátozó lépések csak olaj a tűzre, tovább mélyítik a válságot. A szombati felszólalók közül többen elhibázott lépésnek értékelték az ameri­kai kormány 825 milliárd dolláros gazda­ságélénkítő csomagjának azt a részletét, hogy az infrastrukturális tervek megva­lósításakor kizárólag amerikai acél- és vastermékeket lehet felhasználni. Costa Rica kereskedelmi minisztere azt mond­ta ezzel kapcsolatban, hogy a „Vásárolj amerikait” elképzelés igen nagy hiba. Követőkre találhat és veszélybe sodorná a világkereskedelmet Ezzel összefüggésben a globális keres­kedelem liberalizálásáról szóló dohai forduló mielőbbi lezárása mellett foglalt állást szombaton a Kereskedelmi Világ­­szervezet (WTO) több tagországának kereskedelmi minisztere a davosi Világ­­gazdasági Fórumon. A miniszterek közös közleménye szerint a fordulót lehetőleg már az idei első félévben le kell zárni. A miniszterek szerint a jelenlegi pénz­ügyi-gazdasági válság komolyan befo­lyásolja a globális gazdaságot, aminek a következében csökkent a termelés és visszafogottabb lett a nemzetközi keres­kedelem. Az aláírók kiálltak a nyílt és szabályozott nemzetközi kereskedelmi normák mellett, ami alapfeltétele a gazdasági növekedésnek, az új munka­helyek létrehozásának. Felszólították a WTO valamennyi tagját, hogy tartózkodjanak új korlátozó intézkedések bevezetésétől a nemzetközi kereskedelemben, ami csak mélyítené a jelenlegi válságot. Pascal Lamy, a WTO vezérigazgatója szerint „a dohai forduló lezárása hozzájárul a válságból kivezető úthoz, a nemzetközi partnerek közötti bizalom helyreállításához”. Lamy reményét fejezte ki, hogy Oroszország hamarosan csatlakozhat a WTO-hoz. „Oroszországgal 16 éve foly­nak a tárgyalások és a csatlakozás ideje most sokkal közelebbinek látszik, mint egy éve. (MTI/AP/dpa) Beta/AP Izrael „aránytalanul” erős választ ígér a palesztin rakétákra Három izraeli megsebesült tegnap délután egy dél-izraeli faluban a Gázai övezetből kilőtt aknák robbanásában - közölte az izraeli hadsereg és egészség­­ügyi források. Ketten közülük katonák, a harmadik polgári személy: ő az első civil, aki palesztin akna- vagy rakétatámadás következtében megsérült, mióta január 18-án életbe lépett a törékeny tűzszünet. Tegnap hajnalban is becsapódott négy palesztin rakéta Izrael déli részén, de ezek nem okoztak sérüléseket vagy károkat. Ezeket a korábbi támadásokat az Al-Aksza Mártírjai Brigádok nevű, a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah mozgalomhoz kapcsolódó fegyve­res szervezet vállalta magára. Izrael „aránytalanul” erősen fog reagálni a Gázai övezetből kilőtt raké­tákra a tűzszüneti megállapodás ellené­re -jelentette ki a tegnapi kormányülés kezdetén, még jóval a második, sebesülé­seket okozó palesztin támadás előtt Ehud Oimert izraeli miniszterelnök. Leszögez­te: „Nem engedjük meg, hogy visszatér­jenek a régi játékszabályok, és úgy cselek­szünk, hogy­ egyszer s mindenkorra vége legyen a szüntelen rakétatámadásoknak, amelyek megakadályozzák az ország déli részén élők normális életét”. A Hamász tegnap azzal vádolta Olmertet, hogy a megtorlással való fenye­getése a parlamenti választási kampány részét képző manipuláció. Mahmúd Abbász, a palesztin nemzeti hatóság elnöke tegnap Kairóban azzal vádolta a Gázai övezetet irányító palesz­tin iszlamista Hamász mozgalmat, hogy kockára teszi a palesztinok életét és sorsát. „Ezek az emberek kockáztatják a nép életét, vérét, sorsát, azt az álmát és reményét, hogy megteremt egy függet­len palesztin államot” - jelentette ki Abbász kairói sajtóértekezletén, melyet az al-Dzsazíra arab hírtelevízió közvetített. (MTI/Reuters/AP/AFP/ITAR-TASZSZ) Az EULEX átvette két vámellenőrző pont működtetését Az Európai Unió rendészeti-igazságügyi missziója (EULEX) tegnap a kosovói-szerb határon átvette két vámellenőrző pont működtetését - közölte a misszió szóvivője. „Mától megkezdtük az 1. és 31. kapu­hoz érkező kereskedelmi áruk regisztrálá­sát” -jelentette be Karin Limdal. Ez az a két kapu, amelyet egy évvel ezelőtt felbő­szült szerbek lángba borítottak, miután a többségében albánok lakta dél-szerbiai tartomány kikiáltotta függetlenségét. A szóvivő nyomatékosította, hogy csupán a Kosovóba bevitt áruk regiszt­rálásáról van szó, a kapukon belépő személyeknek nem kell vámot fizetniük. „Erről nem az EULEX tiszte dönteni. Ez politikai kérdés, amelyet később fognak megvitatni” - tette hozzá. Az EULEX, mely tavaly decemberben kezdte meg működését Kosovóban, 1900 főből áll, rendőrök mellett vámszakem­berekből, túrákból és ügyészekből. Marko Jaksic kosovói szerb nacionalis­ta vezető „elfogadhatatlannak és provo­katívnak” minősítette az EULEX intézke­dését. „Ez a kosovói állam kialakítását és megszilárdítását célozza” - mondta Jaksic. „Azt várjuk a mi államunktól, Szerbiától, hogy nagyon erélyesen lépjen fel”. Belgrád és a mintegy 120 ezer főnyi kosovói szerb kisebbség változatlanul Szerbia részének tekinti Kosovót, és nem hajlandó semmilyen alkura a független­ségét kikiáltott Pristinával. A kosovói kormány, melynek nincs befolyása a tartomány Szerbiával határos északi körzeteire, azt állítja, hogy több millió eurós vesztesége van az északi irányból becsempészett áruk miatt. (MTI/Reuters) T­rónjára lépett tegnap I. Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátri­árkája. A moszkvai Megváltó Krisztus templomban tartott beiktatási szertartáson jelen volt Dmitrij Medvegyev orosz államfő, Vlagyi­mir Putyin miniszterelnök, számos ortodox főpap és több más keresztény egyház képviselője is. Kirillt, az orosz ortodox egyház új pátriárkáját janu­ár 27-én választotta meg egy hozzávetőleg 700 fős zsinat. A 62 éves Kirill - polgári nevén Vlagyimir Mihajlovics Gundrajev- eddig is sokat szerepelt a nyilvánosság előtt: mintegy húsz éven át vezette a moszkvai pátriárkátus külkapcsolatokkal foglalkozó osztályát. Azt tartják róla, hogy a modernizációs törekvések híve, s hogy jelentős része volt a moszkvai és a külföldi orosz ortodox egyházak tavaly bekövetkezett történelmi újraegyesülésében. Sokan remélik, hogy a katolikus és az ortodox egyház közötti 1054-ben lezajlott szakadás óta mindmáig feszült kapcsolatokban - II. Alekszij mindvégig elutasította a pápával való találkozás lehetőségét -, Kirillel némi enyhülés következhet be. Sikereket kívánt az új orosz pátriárkának beiktatása alkal­mából a katolikus egyházfő, és üdvözletében a két egyház közötti párbeszéd elmélyítésére helyezte a hangsúlyt. XVI. Benedek pápa sok erőt kívánt az egyházvezetésben I. Kirillnek, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának. (MTI/ITAR-TASZSZ) Bela/AP 2009. február 2., hétfő Nincs rá szükség Zbigniew Brzezinski neves amerikai politológus szerint az Egyesült Államoknak ma nincs szüksége rakétaelhárító védelmi rendszerre, amelynek egyes eleme­it Csehországban és Lengyelország­ban építenék ki. „A rakétavédelmi ernyő jelen­leg nem szükséges, nem prioritás. Olyan műszaki megoldásokon alapszik ugyanis, amelynek haté­konyságát eddig még nem sikerült bebizonyítani” -jelentette ki Brze­zinski a közszolgálati cseh televízió tegnapi vitaműsorában. Az amerikai elnökök egyko­ri tanácsadója a rakétavédelmi ernyő katonai értelmét sem látja világosan. „A rendszer Európát is meg akarja védeni, amely azonban ezt nem kérte. Ugyanakkor olyan fenyegetés ellen akar megvédeni bennünket, amely csak esetleg tíz év múlva lesz időszerű” - fejtette ki Brzezinski. Jin­ Dientsbier, a cseh szenátus külügyi bizottságának elnöke, volt csehszlovák külügyminiszter arra számít, hogy Barack Obama új amerikai elnök le fog mondani az amerikai radarállomás Csehország­ba telepítéséről. „Vagy úgy alakulnak a dolgok, hogy lesz egy közös NATO-orosz­­amerikai légvédelmi rendszer, vagy nem lesz semmi” -jelentette ki Dientsbier. Nem zárja, ki hogy a radarállomás felépülhet, ha az Washington és Moszkva együtt­működésének a részévé válik. Máskülönben úgy látja, hogy az új amerikai vezetés lemond róla, s indokként a gazdasági válságot fogja felhozni. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszternek nem lenne kifogása az ellen, ha a projektbe Oroszország is bekapcsolódna. „Az Egyesült Államok és Oroszor­szág rakétavédelmi rendszereinek esetleges összekapcsolását értelmes dolognak tartom” - nyilatkozta a televízióban a cseh diplomácia vezetője. (MTI)

Next