Magyar Szó, 2009. május (66. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-04 / 100. szám

2009. május 4., hétfő kirekdellen Majális választási kampánynyitókkal Az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a Jobbik is „elindult Brüsszel felé” Magyarországon az európai parlamenti kampány eltérő politikai üzenetei és a gazdasági válságkezelés kérdései álltak az első májusi hétvége párt- és szakszervezeti rendezvényeinek fókuszában. Pénteken a szocialisták tartották hagyományos május 1-jei rendezvényüket a Városligetben, nem messze tőlük pedig a szakszervezetek rendezték meg saját majálisukat. Szombaton a Fidesz tartott kampánynyitót. Az SZDSZ a Városháza parkban tar­totta meg rendezvényét. Az EP-kam­­pánynyitón Szent-Iványi István azt mondta, Magyarország egyértelműen az európai uniós csatlakozás nyertese, mert sokat profitált a csatlakozásból. Az EP-választás belpolitikai tétjének nevezte, hogy ki lesz a harmadik erő. A politikus azt mondta, kérdés, hogy a akarunk” - mondta Az új miniszterelnök első nyilvános beszéd­ében azt hangoztatta, hogy a szívós, kitartó, következetes, az orszá­got egy irányba, előre vivő munka vezethet ki a válságból. Bajnai Gor­don a rendezvényen - amely egyben az MSZP európai parlamenti kampányának nyitánya is volt - arról is beszélt: nem mindegy, hogy Magyarország kiket küld az Európai Uni­óba, olyanokat, akik a magyar belviszályt jelenítik meg Brüsz­­szelben, vagy olyanokat, akik Magyaror­szág értékeit mutatják meg. A Fidesz szombaton ugyancsak a Vá­rosligetben tartott rendezvényt. Itt Or­bán Viktor pártelnök azt mondta: Ma­gyarországon nem a gazdasági válság kezelése, hanem a hatalmukat átmente­ni akaró szocialisták po­litikai válságának kezelé­se folyik. Az EP-kampánynyi­­tón a Fidesz elnöke azt mondta, a Gyurcsány- Bajnai-korszak árát fizeti az ország az újabb MSZP- csomaggal, amelytől - hi­ába minden áldozatválla­lás - a helyzet nem jobb, hanem rosszabb lesz. Legyen vége már en­nek a sok éve tartó sötét korszaknak, amelyben a tolvajszellem vált ural­kodó ideológiává - fogal­mazott Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint a június 7- ei EP-választáson lehetősége nyílik arra, hogy egyszerre mondja ki az egész or­szág: elég volt, szélsőségesek képesek-e elfoglalni ezt a pozíciót, vagy a választók a demokrati­kus pártokra adják voksaikat. „Minden egyes SZDSZ-re adott szavazat üzenet, hogy gyűlölködéstől mentes országot MNO Szent-Iványi István. A Jobbik pénteken az óbudai Hajógyári-szige­ten tartott rendezvényt. Morvai Krisztina, a párt EP-listavezetője itt azt hangoztatta: a Jobbik­nak és Magyarország­nak történelmi feladata van az emberközpontú, igazságosságon alapuló világrend megteremté­sében. A listavezető sze­rint a június 7-i választá­son ennek az új világnak kell összecsapnia a mun­kásokat kihasználó világgal. Morvai Krisztina szerint a Jobbik küldetése, hogy helyreállítsa az eltorzí­tott értékrendet, és világossá tegye: az igazság a megvetett és semmibe vett, tisztességes munkából tisztességesen él­ni kívánó emberek millióinál van. A Lehet Más a Politika (LMP) kerek­­asztal-beszélgetésén pén­teken Budapesten részt vett Dániel Cohn-Ben­­dit, a Zöldek európai parlamenti frakciójának vezetője, aki elmondta: szerinte az LMP rendel­kezik azzal a lendület­tel és mondanivalóval, amely szükséges ahhoz, hogy megkérdőjelezze és megváltoztassa az ed­digi magyar politikát. Szabó Tímea, az LMP és a Humanista Párt EP-listavezetője azt mondta, a globalizáció­nak olyan negatív hatásai vannak a tár­sadalomra, a gazdaságra és a környezet­re, amelyeket nemzetállami szinten nem lehet kezelni, ezért európai összefogásra van szükség. (MTI) Kétmillió ember nem maradhat kép­viselet nélkül, viszont az a kirekesztés és gyűlölet, amely egyes erők politikájává vált, azt eredményezné, hogy egész tár­sadalmi csoportok kerülnének perifériá­ra - mondta szombati budapesti sajtótá­jékoztatóján Fodor Gábor. Az SZDSZ elnöke közölte, ha képesek vagyunk gyűlölet nélkül megtalálni azt, ami összeköti a nemzetet, akkor erőseb­bek leszünk, ha viszont ki akarunk re­­keszteni embereket vallásuk, bőrszínük vagy származásuk alapján, akkor gyen­gébbek. A politikus úgy fogalmazott, hogy az SZDSZ harcol azon politikai erők ellen, amelyek úgy gondolják, hogy Magyar­­országnak a kirekesztésre kell épülnie. Hozzátette, az SZDSZ olyan politikához kér támogatást, amely az emberi jogok tiszteletére, a toleranciára és a demokra­tikus értékrend, valamint az alkotmány melletti határozott kiállásra szólít fel. Új kormány - új nemzetpolitika Az erdélyi magyarság erős európai parlamenti képviselete kulcsfontos­ságú lehet az autonómia ügye szem­pontjából - mondta Csíkszeredában Németh Zsolt. A fideszes politikus elmondta: a magyar nemzetpolitika megújítása az új magyar kormány fel­adata lesz, ennek középpontjába kell állítani a határon túli magyar közössé­gekkel való párbeszéd intézményének újbóli megteremtését. Az Országgyűlés külügyi és hatá­ron túli magyarok bizottságának el­nöke a Működő Autonómiák Európá­ban - Magyar autonómiatörekvések Erdélyben című nemzetközi konfe­rencián vett részt, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szer­vezett a székelyföldi városban. Ennek keretében a fideszes politikus megál­lapította: az európai parlamenti kép­viselet fontos politikai eszköz lehet az erdélyi magyar autonómia megvaló­sításában, de szükség van regionális, nemzeti és külpolitikai bilaterális esz­közökre is. Szerinte az elmúlt másfél év már bizonyította, hogy Tőkés László EMNT-elnök EP-képviselői tevékeny­sége, illetve az erdélyi magyarok brüsz­­szeli jelenléte európai szinten is látha­tóvá teszi az erdélyi magyar ügyet. Németh Zsolt a konferencián kifej­tette: nincs egységes európai kisebbség­­védelmi rendszer, mégis az európai pél­dákra való hivatkozás legitimitást ad a kisebbségi küzdelmeknek - fűzte hozzá. Az előadó szerint a magyar nemzetpo­litika megújítása az új magyar kormány feladata lesz, ennek középpontjába kell állítani a határon túli magyar közössé­gekkel való párbeszéd intézményének újbóli megteremtését. Mint mondta, a Magyar Állandó Értekezletet gyakorla­tilag megszüntette az eddigi magyaror­szági kormányzat. (MTI) Jlkuut&­ kitekinto@magyarsjp.com KITEKINTŐ 3 y ■ A Jobbik a „nagy veszély” A felmérések hét helyet jósolnak az MSZP-nek Az országnak és az MSZP-nek is az a jó, ha minél többen elmennek választa­ni. Az Európai Unióban egy ország sú­lyát befolyásolja és érettségét jelzi, meny­nyien érzik úgy, hogy beleszólásuk van az unió alakításába - mondta Göncz Kinga pénteki sajtótájékoztatóján Tata­bányán, a május elsejei ünnepségen. „A magyarországi felmérések azt mutatják, minél alacsonyabb a rész­vétel, annál nagyobb eséllyel kerül be a Jobbik az Európai Parlamentbe. Ez ellen kellene együtt felemelni a sza­vunkat. Ha nem azt szeretnénk, hogy Magyarországot egy náci ideológiát képviselő párt képviselje, egyértelmű­vé kell tenni, hogy ez az, ami ellen fel­lépünk, ez ellen kell védenünk értéke­inket és védenünk Magyarországot” - tette hozzá az MSZP európai parla­menti listavezetője. Göncz Kinga újságírók kérdésére el­mondta, az EU-s felmérések az MSZP- nek hét helyet jósoltak az Európai Parla­mentben. Véleménye szerint a baloldal Európa legnagyobb pártcsoportja lehet, mert a válság felértékeli a baloldali érté­keket. (MTI) Zavaró rémkép a magyar dominancia Bár a magyar hatás a szlovák nyelvi, kulturális és politikai önmeghatározásra ma már elenyésző, és a történelem is már rég feldolgozta az ezeréves házasság felbomlását, az egykori domináns partner rémképe továbbra is zavarja a szlovákokat - írja a Sme című szlovák liberális napilap szombaton. A „magyar kártya” a szlovák politikusok ideológiai fegyvere lett, amellyel manipulálják a szlovák közvéleményt és a választókat. „Három összetevője van. Az első azt indokolja, hogy poli­tikai képviseletünk miért viszonyul a Magyar Köztársasághoz mint egy ellenséges államhoz, s nem mint a legközelebbi szom­szédhoz, NATI­O- és EU-beli szövetségeshez. A másodiknak azt kell megmagyaráznia, miért viszonyulunk a szlovákiai magyar kisebbséghez, mint valami betolakodóhoz, akit le kell igázni és honosítani kell. A harmadik pedig azt védelmezi, miért vi­szonyulunk annak (a magyar kisebbségnek) politikai képvise­letéhez úgy, mint egy ötödik hadoszlophoz, amelyet meg kell semmisíteni” - írja Miroslav Kusy neves szlovák politológus, a cikk szerzője. Úgy véli, hogy a magyar kártya mindhárom összetevője Robert Fico kormánya színrelépésével rosszabbra fordult. A kormánykoalíció vezető politikusai úsznak a magyarellenes ár­ral. „Slota programszerűen, Meciar opportunistán, Fico prag­matikusan” - mutat rá a szerző. Miroslav Kusy bírálja a szlovák ellenzéket is, amely szin­tén magyarellenes álláspontokra helyezkedik, holott a szlová­kiai magyarok és azok politikai képviselete, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) természetes szövetségesük. Úgy tűnik, az egész szlovák politikai képviselet megijedt at­tól, hogy az MKP túllépte a pusztán kisebbségi, lokális érde­kek képviseletét, és az országos politika teljes értékű tényező­je lett. Az MKP-t ezért közös erővel megpróbálják kiszorítani a szlovák politika szélére. Az európai kulturális fővárosokról Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szombaton Isztambulban megbeszélést folytatott a német és a török parlament elnökével annak kapcsán, hogy 20­01­ben Pécs, Essen és Isztambul egy időben lesz Európa kulturális fővárosa. A találkozó után közös nyilatkozat­ban erősítették meg, hogy továbbra is minden parlamenti támogatást meg­adnak a három város terveinek sikeres megvalósításához. Szili Katalin kezdeményezte a három ország parlamenti elnökeinek együttmű­ködését e programok sikerének előmoz­dítására, amikor Pécs, Essen és Isztam­bul elnyerte a 2010-es kulturális főváros címet. Az isztambuli volt a házelnökök második találkozója, az elsőt tavaly ok­tóberben tartották Pécsen. Szili Katalin, valamint Köksal Top­tan, a török Nagy Nemzetgyűlés és Nor­bert Lammert, a német Bundestag el­nöke tájékoztatást kapott az európai kulturális főváros megrendezésével kap­csolatos isztambuli munkálatokról, illet­ve egyes tervek kivitelezését a helyszínen is megnézték - tájékoztatta az MTI-t Al­­torjai Anita, a parlament sajtófőnöke. A tárgyalások során a német házel­nök kiemelte, hogy Szili Katalin kezde­ményezése a rendezvénysorozatok kö­zös parlamenti elnöki támogatására egyedülálló az EKF történetében. RÖVIDEN ■ ÉVFORDULÓRA Magyarország Nap Amerikában Magyarország Nappá (Hunga­ry Day) nyilvánították m­ájus 2-át több amerikai, szövetségi államban az 1989- es nyugati határnyitás emlékére - tájé­koztatta Bokor Balázs Los Angeles-i fő­konzul pénteken az MTI-t. Wyoming, Dél-Dakota és Montana kormányzója hivatalos proklamációban tudatta: má­jus 2-át ezentúl Magyarország Nap­ként ünnepük. A wyomingi kormány­zó a proklamációban például kiemelte: azáltal, hogy a magyar kormány 1989. május 2-án megkezdte az osztrák határ mentén a 240 kilométer hosszú határ­zár lebontását, megjelentek a vasfüggö­nyön az első látható repedések. A kor­mányzó emlékeztetett, hogy a magyar kormány döntésének dominóhatása volt, pár hónap múlva leomlott a ber­­yni fal, Prágában lezajlott a „bársonyos” forradalom, Románia lakossága véres forradalomban szabadult meg egy ke­gyetlen diktátortól, jó egy évvel később pedig a Szovjetunió megszűnt létezni. ­ AZ MSZP KEZDEMÉNYEZ Alkotmánymódosítást kezdeményez Az MSZP alkotmánymódosítást kez­deményez, ami lehetővé teszi a holoka­­uszttagadás, a gyűlöletbeszéd, a gyilkos indulatokra való szóbeli felbujtás tiltását és büntethetőségét-jelentette be Lend­­vai Ildikó pártelnök az MSZP majánsán Budapesten. „Ez kell, mert nyugalom­ban és biztonságban akarunk élni, mert tudjuk a történelemből, ha a zsidókkal és a cigányokkal kezdik, akkor a balol­­daliakkal, a kisemberekkel folytatják" - fogalmazott a pártelnök a fórumon, amelyen Szekeres Imrével, az MSZP el­nökhelyettesével és Kiss Péter alelnökkel közösen vett részt. A PÁTRIA RÁDIÓ Újra hallható a Csallóközben Újra hallható a Pátria Rádió ma­gyar nyelvű adása a Csallóközben. A Szlovák Rádió pénteken ismét üzem­be helyezte azt a nyitrai középhullámú adót, amelynek februári kikapcsolása és a műsorszórás URH-sávra való átvitele után Dél-Szlovákiában a magyar adás nem volt hallható. Miloslava Zemková, a Szlovák Rá­dió vezérigazgatója közölte, hogy a nyit­rai adó addig marad üzemben, amíg nem sikerül a magyarok lakta vidéke­ken biztosítani a Pátria Rádió URH-su­­gárzását. Továbbra is megoldatlan azon­ban a helyzet a kelet-szlovákiai Szepsi és Kassa városokban, illetve környékükön. Ezt várhatóan egy új középhullámú adó üzembe helyezésével fogják megoldani. A magyar rádióműsor elhallgatása feszültséget okozott a szlovákiai magya­rok körében, s több civil szervezet alá­írásgyűjtést kezdeményezett a műsor foghatóságának felújítása érdekében. Ezt eddig mintegy 30 ezren írták alá - mondta újságíróknak Hrubík Béla, a Csemadok magyar kulturális szerve­zet elnöke. Megerősítette, hogy a ma­gyar műsor most már valóban fogható a Csallóközben. Hrubík szerint az aláírásgyűjtés má­jus végéig folytatódik. A cél 100 ezer aláírás összegyűjtése. Ilyen esetben a petícióval már a parlamentnek is fog­lalkoznia kell. A petíció aláírói azt is kö­vetelik, hogy a törvény tegye lehetővé a magyar regionális rádió- és televíziós műsorok indítását is. A jelenlegi szabá­lyozás szerint csak kétnyelvű adóra van lehetőség, tehát egy magyar nyelvű ke­reskedelmi rádió vagy televízió létreho­zása gyakorlatilag lehetetlen. (MTI)

Next