Magyar Szó, 2009. május (66. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-16 / 111. szám

20 Ülők főállásban Ata Szó 2009. május 16., 17., szombat-vasárnap ■ MONDOLAT ■ Az érv, a fegyverünk, szócsatákat nyerünk. Ebben már szinte, az új évtizedet érintve. _ Kézlegyintéssel intézzük el a múltat, hogy a jó fenébe ne, hisz felüldumáltuk önmagunkat! Nem nagy sebesség, jelzi haladtunk, de lesz itt iram a javából, ha majd a szék alattunk megindul magától! Böngészde SAKK-MATT Politikai sakkunkban viszont egyre több a patt. NYÜZSÖGNEK AZ ÜZLETEMBEREK Arról persze nem szól a fáma, hogy az üzlet vonza-e őket vagy az eszem-iszom. GONDOKKAL TELI FŰTÉSI IDÉNY ZÁRULT Nyáron viszont a befizetetlen számlák (is) melegítenek. VÁMPÍROK PEDIG NINCSENEK Akkor meg kik szívják nap mint nap a vérünket? ROMAN AVRAMOVICS PÓKEREN ELJÁTSZOTT EGY KISEBB JACHTOT Lám, akadnak hajók, amelyek a kártyaasz­talon is el tudnak úszni. KUPECEK SZABJÁK A SZARVASMARHA ÁRÁT A gazda meg a marha meg eltűri. DELIC:­­ TÚL NAGYOK A VISSZASZÁRMAZTATÁSI IGÉNYEK Nyilvánvalóan azért, mert mintegy 60 évvel ezelőtt nagy volt az elkobzási étvágy. A POLGÁROK REÁLISABBAK, MINT A POLITIKUSOK Ha ilyeneket választanak, akkor bizony ez nemigen állítható róluk. A GYEREKEK SZÉGYENLIK A SZEGÉNYSÉGÜKET A felnőttek is, hogy ilyen körülmények között nevelik a gyermekeiket, de szégyen­kezésükkel nem sokra jutnak. A VÁLSÁGÖVEZETEKBE A FEGYVER ÉS A SEGÉLY AZONOS REPÜLŐGÉPPEL ÉRKEZIK Ahova fegyver, lőszer megy, oda kötszer, gyógy­szer is dukál - vallják a fegyvergyárosok. SZERBIÁBAN TÖBB EZER HÁZTARTÁS LOPJA AZ ÁRAMOT A hiánypótlás viszont nem a villanygazdaságot, hanem a becsületes fizetőket csapja agyon. CSILLAGÁSZATI ADÓ A TISZTELETDÍJAKRA A kifizetetlenekre is? PANOPTIKUM / / A Grimasz minden embere: GÁL JÓZSEF Művész telepes Gányó Jóska olyan telepes, aki Bajmokról jött, de már nem tud visszamenni. Szépemlékű Torok Sándor festőművésszel olyan jól érezték magukat a Gányó­­telepen, hogy másokat is beengedtek az alkotás kiskapuján, amely néha széles­nek tűnt, néha meg nagyon szűknek bizonyult. Arra is volt példa, hogy egyesek átugrottak rajta, és olyanok is akadtak az elmúlt 18 év alatt, akik nem tudtak kimenni rajta. Bucka Magda és Gányó Jóska megszállott műkedvelők, szeretik a művészetet és az alkotókat is. Nehéz pillanataikban, amikor elnéptelenedik a művésztelep, legszívesebben az Adjatok egy ecsetet, szíven szúrom magamat... kezdetű mókusszőr nótát húzatják, csendesen, de csak csendesen, hogy a Bucka- Gányó fel ne ébredjen. Aki nem érti meg az élet célzásait, azt az élet előbb-utóbb telibe találja. Carl Gustav Jung A négernek, a székelynek és a románnak egyszerre születik gyereke. Mindhárman várnak a szülőszoba ajtaja előtt, hogy végre megláthassák a gyereküket. Egyszer csak kilép a szobából a nővérke: - Uraim, gratulálok, mindhármuk gyereke egészséges. Csak egy baj van, összekevertük őket. Kérem fáradjanak be, és válasszák ki a sajátjukat. Erre a székely egyből berohan, és felkapja a néger gyerekét. Mire az: - Székely! Nem látod hogy az az én gyere­kem? Teljesen olyan, mint én, a bőre színén is látszik. Mire a székely: - Lehet hogy a tied, de amíg ki nem derül, melyik a románé, addig ez nálam marad. Két székely veti a búzát a szántóföldön. Megállnak ebédelni, és hogy ne unatkoz­zanak, barkochbázni kezdenek. - Tárgy? - Ne’! - Szemé’? - Ne’. - Fogalom? - A. Elfogy az ebéd, szántanak tovább... Pár hónap múlva eljön az aratás ideje, ebéd­idő, újra leülnek együtt enni. - Tee! Rákérdezhetek? - Na! - Elektromágneses térerősségvektor! - Honna’ tudtad? - Vót időm gondok ennyi.­­ Az öreg székely úgy dönt, megtanítja a fiát medvére vadászni. Hajnalban fölkelti a kölköt és így szól: - Fiam, ma megtanítalak medvére vadász­ni, hozd a puskát, a kötelet meg a kutyát, indulunk. A gyerek megörül a kalandnak, septében összeszedi a dolgokat és már indulnak is a Hargitára. Csendben lopakodnak az erdőben, mire látják ám, hogy a medve fönt van egy fa tetejében. Megszólal az öreg: - Na, fiam, jól figyelj, én felmászok a fára, lerá­zom a medvét, kutya odaszalad és tökön harap­ja, a medve görcsbe rándul, Te pedig összekötö­zöd a lábát és meg is vagyunk. Érted fiam? - Értem. Édesapám felmászik a fára, lerázza a medvét, kutya tökön harapja, medve görcsbe rándul, én meg összekötözöm! - Rendben, akkor indulok - mondja az öreg és így is tesz. Pár lépés múlva utána­kiált a fiú: - De édesapám, mire köll a puska? - Hát, ha a medve ráz le engem, akkor lődd le a kutyát!

Next