Magyar Szó, 2009. július (66. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-01 / 150. szám
2009. július L, szerda Már őszre választani kellene Juhász Ferenc szerint tisztújításra van szükség az MSZP-ben Az ősszel végrehajtandó tisztújításról kell határoznia a szombati szocialista kongresszusnak, mert le kell vonni a következtetést az európai parlamenti választások eredményéről - mondta Juhász Ferenc, a párt elnökségi tagja tegnap a Magyar Televízió Napkelte című műsorában. Az MSZP politikai fordulóponthoz érkezett, az eddig tartó korszakot be kell fejezni, és felelősséggel kell „értékelni azt a szituációt, hogy hogyan voltunk képesek három év alatt a Mont Blanc-ról gyakorlatilag a pokolba jutni politikai megítélés értelmében” - fogalmazott. A szocialista párt utolsó három éve Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökpártelnökhöz kapcsolható, ám „miközben ő egy zseniális politikai egyéniség, aközben (...) az eredmény mégiscsak azt mutatja, hogy nem sikerült nekünk közösen olyan tevékenységet, munkát végeznünk, ami alapján legalábbis jobb eredményt tudtunk volna produkálni az európai parlamenti választáson” - hangoztatta. Juhász Ferenc kitért arra, hogy „kellenek a fiatal, hitelesítő erők, kellenek azok, akik lendületet, tartást tudnak adni”. Ezt egy felmenő rendszerű, még az ősszel végrehajtandó tisztújításban látja a legjobban kivitelezhetőnek a párt alapszabályai szerint, és nem úgy, hogy az elnökség bizalmi szavazást kér maga ellen. Mint mondta, az utóbbi három évben „az új arcok” háttérbe szorultak, pedig számos tehetség van a fiatalok között a pártban, azonban nem volt hajlandó megnevezni egyet sem közülük. Egyetért azzal, hogy a kormánytagok közül azok, akik a szocialista párt vezetésében részt akarnak venni, lépjenek ki a kormányból, ugyanakkor ezt véleménye szerint egyéni belátásukra kellene bízni, és nem párthatározattal kellene szabályozni. A novemberi költségvetés szerinte arra lesz majd jó, hogy megmutassa az országnak, merre kell tartani, hogy kilábaljon a válságból. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szintén a Napkelte műsorában azt mondta: csak a jövő évi költségvetés elfogadása után jöjjön a tisztújítással foglalkozó pártkongresszus, ugyanakkor szükségesnek tartja a szembenézést a párt jelenlegi helyzetével. A szlovák parlamenti elnökhöz, Pavol Paskához intézett levélről az Országgyűlés külügyi hivatala tájékoztatta az MTI-t. A levélben az olvasható, hogy házelnök a Külügyminisztérium államtitkárával és az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével egyetértésében hétfőn levelet intézett szlovák partneréhez a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos aggályairól. A közlés szerint Szili Katalin levelében kiemeli, hogy a magyar fél, és az Országgyűlés elnökeként ő maga is többször jelezte kifogását a készülő módosítás szellemisége és szövegtervezete miatt. Mint írja, a törvény megszavazásával Európában olyan példa nélkül álló helyzet keletkezik, amelyben kisebbségi állampolgárokat azért büntetnek, mert anyanyelvüket használják. Levelének végén a házelnök asszony felkérte szlovák kollégáját, hogy a két parlament külügyi bizottságainak találkozójáig, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa által kezdeményezett egyeztetésig és a két külügyminisztérium konzultációjáig ne tartsanak végszavazást a tervezett törvénymódosításról. (Tegnap kiderült, hogy a kérésnek nem tettek eleget.) Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a külügyi bizottság elnöke az intézményes magyarüldözés bevezetésének nevezte parlamenti felszólalásában a törvény elfogadását. Közölte: a második világháború óta nem született a kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvény Európában, sem Nyugaton, sem Keleten. A szlovák államnyelvtörvény a „nyelvi bűn” szankcionálására akár 5 ezer eurós pénzbüntetést határozna meg - mondta. A szlovák nyelv használatát az egyesületi és civil szférára is rákényszerítenék. A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, a jogszabály kifejezetten büntethetővé teszi. A helységnévhasználatot a tömegkommunikációban újra szlovák változatban tenné kötelezővé - mutatott rá. Mint mondta, elvárják, hogy a Bajnaikormány erélyesen lépjen fel a két- és többoldalú fórumokon a szlovák államnyelvtörvény elfogadása ellen. Szabó Vilmos külügyi államtitkár válaszában azt mondta, a kormány felelősen, a jószomszédi kapcsolatokat szem előtt tartva törődik a magyar kisebbség sorsával, helyzetével. A tárca illetékese konkrét lépéseket említett: Balázs Péter külügyminiszter május 13-án jelezte szlovák partnerének, hogy Magyarország problémásnak tartja az államnyelvtörvényt, amely közvetlen hatással lehet az anyanyelv használatára. A külügyi tárca vezetője május 26-án levelet küldött szlovák partnerének a törvénytervezettel kapcsolatos nemzetközi jogi aggályokról, s a meglátásokról az EBESZ kisebbségi főbiztosát is tájékoztatták. Több telefonbeszélgetésben jelezték, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban fenntartásaik, aggályaik vannak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke sürgős tárgyalást javasolt a szlovák társbizottság elnökének. Hozzátette: a szlovák fél eddig kitért az együttműködés elől. Mint mondta, fontos gesztus lenne, ha a végszavazást elhalasztanák őszre, s így lehetőség lenne a további tárgyalásokra. A szlovák parlament a tegnapi ülésén az MKP képviselői által beterjesztett módosító javaslatokat elutasította. „A törvénymódosítás valójában a szlovák adminisztráció összpontosított támadása a nemzeti kisebbségek önazonosságának legérzékenyebb oldala, az anyanyelvek ellen” - jelentette ki a vitában Biró Ágnes képviselő. Szerinte a módosítás nincs összhangban sem a szlovák alkotmánnyal, sem a vonatkozó európai szerződésekkel, sem pedig a magyar-szlovák alapszerződéssel. (MTI) Intézményes magyarüldözés Szili Katalin hiába kérte a szavazás elhalasztását a szlovák államnyelvtörvényről - Németh Zsolt szerint nincs példa kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvényre Európában Tegnap szavazott a szlovák parlament az államnyelvtörvény módosításáról, és a 79 szavazat (a 150-ből 136 képviselő jelent meg) elegendő volt elfogadásához. A javaslattal (most már módosított törvénnyel) kapcsolatban a magyarországi politikusok több alkalommal is nemtetszésüket fejezték ki. A magyar parlament hétfői ülésén az intézményes magyarüldözés bevezetésének nevezte a törvényjavaslatot Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Szili Katalin házelnök pedig kérte a végszavazás elhalasztását. Pozsony magyarnyelv-ellenességét az államnyelv védelmével álcázza ItaSzó kitekinto@maagyarszo.com KITEKINTŐ 3 Bethlen Gábor-i magasságból Kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg névadójáról a marosvásárhelyi Sütő András Baráti Egyesület A Nagy Pál irodalmár, kritikus vezette társaság számos meghívottal várta közönségét a hétvégén a Bernády-házba, majd Pusztakamaráson, az író szülőfalujában folytatódott a műsor. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, ma is nagyon fontos Sütő András életműve, ma is nagy szükség van írói, közéleti kultuszára. - Nem szokás, nem rokonszenves, nem divatos pátosszal visszaemlékezni elődeinkre, még kevésbé kultuszról beszélni velük kapcsolatosan, én mégis épp ennek fontosságáról szólnék. Sütő Andrásnak ’89 előtt volt magyar nyelvterületen a legnagyobb, legáltalánosabb kultusza. Utána úgy tűnt, mindez nem annyira elsőbbségi kérdés, hiába a Sütő András-i dráma, rövidpróza, regény, mondandó és mondat. Ma azonban újra szükségünk van az életmű jó értelemben vett kultuszára. Ahogy az ő közéleti szerepvállalásának kultuszára is. Megszólalását kényszerhelyzet szülte, ő az itthon maradt, áldozatvállaló emberek közé tartozott. Nagy-nagy empátiával figyelt arra, hogy mi történik közösségünkkel - mondta a szövetségi elnök. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke házigazdaként üdvözölte a jelenlevőket, az egyre bővülő baráti társaságot. - Mindig, amikor előveszek egy Sütő-kötetet, megdöbbenek, hogy mennyire gyönyörű a magyar nyelv. Azt hiszen mindenki szereti azért, amit leírt és azért, amit felvállalt. Ősszel be fogjuk mutatni tizenkét órás dokumentumfilmünket a ’90-es márciusi eseményekről. Ugyanakkor felvállaltuk a Sütő Andrásról elnevezett utca neve megadásának és az író vásárhelyi szobra felállításának megoldását is. Nagyon kell vigyáznunk egymásra, értékeinkre, azokra, akik tesznek a magyarság megmaradásáért - mondta Borbély László, majd Ablonczy László műkritikus szólalt fel. -Tizenhat fejezetes sorozatot állítottam össze Sütő Andrásról, aki jelenleg nincs a magyarországi tanmeneti és nemzetmeneti gondolatban. Pedig programszerűen és hathatósan kéne életével, életművével foglalkoznunk. Ő az, aki Bethlen Gábor-i magasságból és mélységgel nézte a magyarságot. Elmondhatatlan dráma volt az élete, éjszakai álmatlanságai sorsunk felől, nemzetünk miatt. A szolidaritás mindenkori érzésével, azonnal cselekedett. Pálfy G. István az általa és Cselényi László által 2001-ben készített Sütő András-dokumentumfilmről beszélt. A film készítésekor már tudtuk: hamarosan bekövetkezik a hétvégi hajrá. A magyar gondolkodásnak ő az egyik legnagyobb realistája. Történéseinket nem pártpolitikai odamondogatásban szemlélte és élte meg, magatartása az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb emberi teljesítménye. Mindannyiunk útjáról, az általunk járt utakról beszélt - mondta Pálfy G. István, majd levetítették a Történelmet hazudni nem lehet című film félórás részletét. (rmdsz) Szent László szobra Csíkszépvízen Szent László három méter magas, egész alakos szobrát avatták fel a hétvégén a székelyföldi Csíkszépvízen. A falu védőszentjének ünnepe alkalmával szervezett falunapok kiemelkedő eseménye volt, hogy felavatták a Szovátán élő Bocskay Vince szobrászművész monumentális alkotását. A szobor állva, kezében az országalmával és egy bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Erdélyben a rendszerváltás óta magyar közösség még nem állíttatott ilyen nagy méretű szobrot. A csíkszépvízi Szent László-szobor néhány centiméterrel magasabb, mint a nemrégiben felavatott kolozsvári Márton Áron-szobor vagy a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre-szobor. Bocskay Vince példa nélkülinek nevezte, hogy egy alig másfél ezer fős közösség, mint amilyen a csíkszépvízi, hasonló métetű köztéri alkotást rendeljen. Ilyen munkát eddig csupán az ötvenezernél nagyobb lélekszámú, nagy gazdasági erővel rendelkező városok engedhettek meg maguknak. (MNO) RÖVIDEN ■ NEMZETISÉGVÁLTÁS Cigányokká válnak? Cigánnyá nyilváníttatná magát a romániai Bihar megyében található Tenke református lelkipásztora, hogy állami támogatást kapjon az egyháza által működtetett öregotthonnak. A 4300 lakosú - nagyjából fele-fele arányban magyarok és romák által lakott községközpontban tizenöt éve tart fenn idősek és mozgássérültek gondozását ellátó otthont a helyi református egyházközség. A hatóságok azonban mindeddig elmulasztották folyósítani a jogszabály alapján járó állami hozzájárulást. Berke Sándor lelkész a Krónika című kolozsvári napilapnak elmondta: évek óta kilincsel azért, hogy az intézmény megkapja az 1998 óta hatályos törvény biztosította fejpénzt. Ugyan valamennyi illetékes állami intézmény elismeri igénye jogosságát, a helyi és megyei önkormányzat, valamint a szociális igazgatóság elhárítja magától a pénzkiutalás felelősségét. Mivel a romák pontosan megkapják a havi szociális segélyt, a református lelkész úgy döntött, hogy az otthon 23 lakójával együtt cigánynak nyilváníttatja magát. ■ MAGYAR-SZLOVÁK HATÁR Trianoni emlékmű Trianoni emlékművet avattak a Karancs-völgyi települések a magyarszlovák határon lévő Karancs-kápolna szomszédságában. A remetebarlang fölé emelt, a hármashalmot, Trianonkeresztet és az elszakított országrészeket szimbolizáló alkotást Beer Milots váci püspök szentelte fel. A legenda szerint a Karancslapujtő határában lévő Szent Margit-kápolna helyén fogadta meg a tatárok elől menekülő IV. Béla, hogyha megmenekül, leánygyermekét az úrnak ajánlja. Ennek emlékére épült közel hétszáz esztendővel ezelőtt előbb fából, majd kőből az a félig nyitott kápolna, amely az északi palócok egyik zarándokhelye volt. Helyreállítása civil kezdeményezésre a nyolcvanas évek végén kezdődött, tíz éve egy haranglábat is épített a helyi erdészet a kápolna mellé. Tavaly 6500 turista és zarándok kereste fel a Karancs-hegyen álló létesítményt. (Felvidék Ma) ■ MAGYARORSZÁG Jövőre vagyonadó Jövő évtől Magyarországon adót kell fizetni a nagy értékű lakás, hajó, repülő és személyautó után, az ingatlanadó háromkulcsos lesz - hozta meg a törvényt a magyar parlament hétfőn, a tavaszi ülésszak zárónapján. Adómentes lesz a tulajdonos által lakott, 30 millió forintnál nem drágább, és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás. Az ingatlanadó háromkulcsos: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió Ft között 0,35 százalék, 50 millió Ft felett 0,5 százalék. (MTI) ■ SZDSZ-ELNÖKJELÖLT Nő-e rózsa a síron? Nemzeti liberális párttá szeretné alakítani az SZDSZ-t Weinek Leonárd, Zugló szabad demokrata polgármestere, aki Debrecenben sajtótájékoztatón jelentette be: indul a párt elnöki posztjáért, megszerezte a jelöltséghez szükséges ajánlásokat. A politikus szerint az SZDSZ-ben gyökeres változtatásokra van szükség, „az eddigi formában, ezzel a tartalommal, ezen a módon nem lehet és nem is szabad folytatni a politizálást”. Weinek Leonárd - mint kifejtette - elsősorban a vidékre kíván koncentrálni, ami az elmúlt 10-15 év nagy adóssága. Weinek Leonárd szerint az SZDSZ a közpolitikában távol került az emberektől. „Most olyan kísérletet kell tenni, amiben kiderülhet, tud-e még rózsa nőni az SZDSZ sírján” - vázolta a jelenlegi helyzetet és a jövő törekvéseit a politikus. (MTI)