Magyar Szó, 2009. július (66. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-01 / 150. szám

2009. július L, szerda Már őszre választani kellene Juhász Ferenc szerint tisztújítás­ra van szükség az MSZP-ben Az ősszel végrehajtandó tisztújítás­ról kell határoznia a szombati szocialis­ta kongresszusnak, mert le kell vonni a következtetést az európai parlamenti választások eredményéről - mondta Ju­hász­ Ferenc, a párt elnökségi tagja teg­nap a Magyar Televízió Napkelte című műsorában. Az MSZP politikai fordulóponthoz érkezett, az eddig tartó korszakot be kell fejezni, és felelősséggel kell „értékelni azt a szituációt, hogy hogyan voltunk képesek három év alatt a Mont Blanc-ról gyakorlatilag a pokolba jutni politikai megítélés értelmében” - fogalmazott. A szocialista párt utolsó három éve Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök­pártelnökhöz kapcsolható, ám „miköz­ben ő egy zseniális politikai egyéniség, aközben (...) az eredmény mégiscsak azt mutatja, hogy nem sikerült nekünk közösen olyan tevékenységet, munkát végeznünk, ami alapján legalábbis jobb eredményt tudtunk volna produkál­ni az európai parlamenti választáson” - hangoztatta. Juhász Ferenc kitért arra, hogy „kel­lenek a fiatal, hitelesítő erők, kellenek azok, akik lendületet, tartást tudnak adni”. Ezt egy felmenő rendszerű, még az ősszel végrehajtandó tisztújításban látja a legjobban kivitelezhetőnek a párt alapszabályai szerint, és nem úgy, hogy az elnökség bizalmi szavazást kér maga ellen. Mint mondta, az utóbbi három év­ben „az új arcok” háttérbe szorultak, pedig számos tehetség van a fiatalok között a pártban, azonban nem volt haj­landó megnevezni egyet sem közülük. Egyetért azzal, hogy a kormánytagok közül azok, akik a szocialista párt ve­zetésében részt akarnak venni, lépje­nek ki a kormányból, ugyanakkor ezt véleménye szerint egyéni belátásukra kellene bízni, és nem párthatározattal kellene szabályozni. A novemberi költségvetés szerinte arra lesz majd jó, hogy megmutassa az országnak, merre kell tartani, hogy ki­lábaljon a válságból. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szintén a Napkelte műsorában azt mondta: csak a jövő évi költségvetés elfogadása után jöjjön a tisztújítással foglalkozó pártkongresszus, ugyanakkor szükségesnek tartja a szem­benézést a párt jelenlegi helyzetével. A szlovák parlamenti elnökhöz, Pavol Paskához intézett levélről az Országgyűlés külügyi hivatala tájékoztatta az MTI-t. A levélben az olvasható, hogy házel­nök a Külügyminisztérium államtitká­rával és az Országgyűlés külügyi bizott­sága elnökével egyetértésében hétfőn levelet intézett szlovák partneréhez a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsola­tos aggályairól. A közlés szerint Szili Katalin leve­lében kiemeli, hogy a magyar fél, és az Országgyűlés elnökeként ő maga is többször jelezte kifogását a készülő mó­dosítás szellemisége és szövegtervezete miatt. Mint írja, a törvény megszavazá­sával Európában olyan példa nélkül álló helyzet keletkezik, amelyben kisebbségi állampolgárokat azért büntetnek, mert anyanyelvüket használják. Levelének végén a házelnök asszony felkérte szlovák kollégáját, hogy a két parlament külügyi bizottságainak ta­lálkozójáig, valamint az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa által kezdeményezett egyeztetésig és a két külügyminisztérium konzultációjáig ne tartsanak végszavazást a tervezett törvénymódosításról. (Tegnap kiderült, hogy a­ kérésnek nem tettek eleget.) Németh Zsolt, a Fidesz frakcióveze­tő-helyettese, a külügyi bizottság elnöke az intézményes magyarüldözés beveze­tésének nevezte parlamenti felszólalá­sában a törvény elfogadását. Közölte: a második világháború óta nem született a kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvény Európában, sem Nyugaton, sem Keleten. A szlovák államnyelvtör­vény a „nyelvi bűn” szankcionálására akár 5 ezer eurós pénzbüntetést hatá­rozna meg - mondta. A szlovák nyelv használatát az egye­sületi és civil szférára is rákényszerí­­tenék. A hivatalos kisebbségi nyelv­­használatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, a jogszabály kifejezetten bü­ntethetővé teszi. A helységnévhasználatot a tömeg­kommunikációban újra szlovák válto­zatban tenné kötelezővé - mutatott rá. Mint mondta, elvárják, hogy a Bajnai­­kormány erélyesen lépjen fel a két- és többoldalú fórumokon a szlovák állam­nyelvtörvény elfogadása ellen. Szabó Vilmos külügyi államtitkár válaszában azt mondta, a kormány fele­lősen, a jószomszédi kapcsolatokat szem előtt tartva törődik a magyar kisebbség sorsával, helyzetével. A tárca illetékese konkrét lépéseket említett: Balázs Péter külügyminiszter május 13-án jelezte szlovák partnerének, hogy Magyaror­szág problémásnak tartja az államnyelv­törvényt, amely közvetlen hatással lehet az anyanyelv használatára. A külügyi tárca vezetője május 26-án levelet kül­dött szlovák partnerének a törvényter­vezettel kapcsolatos nemzetközi jogi ag­gályokról, s a meglátásokról az EBESZ kisebbségi főbiztosát is tájékoztatták. Több telefonbeszélgetésben jelezték, hogy a törvénymódosítással kapcsolat­ban fenntartásaik, aggályaik vannak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke sürgős tárgyalást javasolt a szlo­vák társbizottság elnökének. Hozzátette: a szlovák fél eddig kitért az együttműködés elől. Mint mondta, fontos gesztus lenne, ha a végszavazást elhalasztanák őszre, s így lehetőség len­ne a további tárgyalásokra. A szlovák parlament a tegnapi ülé­sén az MKP képviselői által beterjesz­tett módosító javaslatokat elutasította. „A törvénymódosítás valójában a szlovák adminisztráció összpontosított támadása a nemzeti kisebbségek ön­azonosságának legérzékenyebb oldala, az anyanyelvek ellen” - jelentette ki a vitában Biró Ágnes képviselő. Szerinte a módosítás nincs összhangban sem a szlovák alkotmánnyal, sem a vonatkozó európai szerződésekkel, sem pedig a ma­gyar-szlovák alapszerződéssel. (MTI) Intézményes magyarüldözés Szili Katalin hiába kérte a szavazás elhalasztását a szlovák államnyelvtörvényről - Németh Zsolt szerint nincs példa kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvényre Európában Tegnap szavazott a szlovák parlament az államnyelvtörvény módosításáról, és a 79 szavazat (a 150-ből 136 képviselő jelent meg) elegendő volt elfogadásához. A javaslattal (most már módosított törvénnyel) kapcsolatban a magyarországi politikusok több alkalommal is nemtetszésüket fejezték ki. A magyar par­lament hétfői ülésén az intézményes magyarüldözés bevezetésének nevezte a törvényjavaslatot Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Szili Katalin házelnök pedig kérte a végszavazás elhalasztását. Pozsony magyarnyelv-ellenességét az államnyelv védelmével álcázza ItaSzó kitekinto@maagyarszo.com KITEKINTŐ 3 Bethlen Gábor-i magasságból Kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg névadójáról a marosvásárhelyi Sütő András Baráti Egyesület A Nagy Pál irodalmár, kritikus vezette társaság számos meg­hívottal várta közönségét a hétvégén a Bernády-házba, majd Pusztakamaráson, az író szülőfalujában folytatódott a műsor. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, ma is na­gyon fontos Sütő András életműve, ma is nagy szükség van írói, közéleti kultuszára. - Nem szokás, nem rokonszenves, nem divatos pátosszal visszaemlékezni elődeinkre, még ke­vésbé kultuszról beszélni velük kapcsolatosan, én mégis épp ennek fontosságáról szólnék. Sütő Andrásnak ’89 előtt volt magyar nyelvterületen a legnagyobb, legáltalánosabb kultu­sza. Utána úgy tűnt, mindez nem annyira elsőbbségi kérdés, hiába a Sütő András-i dráma, rövidpróza, regény, mondandó és mondat. Ma azonban újra szükségünk van az életmű jó értelemben vett kultuszára. Ahogy az ő közéleti szerepválla­lásának kultuszára is. Megszólalását kényszerhelyzet szülte, ő az itthon maradt, áldozatvállaló emberek közé tartozott. Nagy-nagy empátiával figyelt arra, hogy mi történik közös­ségünkkel - mondta a szövetségi elnök. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke házigazdaként üdvözölte a jelenlevőket, az egyre bővülő baráti társaságot. - Mindig, amikor előveszek egy Sütő-kötetet, megdöbbenek, hogy mennyire gyönyörű a magyar nyelv. Azt hiszen­ mindenki szereti azért, amit leírt és azért, amit felvállalt. Ősszel be fogjuk mutatni tizenkét órás dokumentumfilmünket a ’90-es márciusi eseményekről. Ugyanakkor felvállaltuk a Sütő Andrásról elnevezett utca neve megadásának és az író vásárhelyi szobra felállításának megoldását is. Nagyon kell vigyáznunk egymásra, értéke­inkre, azokra, akik tesznek a magyarság megmaradásáért - mondta Borbély László, majd Ablonczy László műkritikus szólalt fel. -Tizenhat fejezetes sorozatot állítottam össze Sütő Andrásról, aki jelenleg nincs a magyarországi tanme­neti és nemzetmeneti gondolatban. Pedig programszerűen és hathatósan kéne életével, életművével foglalkoznunk. Ő az, aki Bethlen Gábor-i magasságból és mélységgel nézte a magyarságot. Elmondhatatlan dráma volt az élete, éjszakai álmatlanságai sorsunk felől, nemzetünk miatt. A szolidaritás mindenkori érzésével, azonnal cselekedett. Pálfy G. István az általa és Cselényi László által 2001-ben készített Sütő András-dokumentumfilmről beszélt.­­ A film készítésekor már tudtuk: hamarosan bekövetkezik a hétvégi hajrá. A magyar gondolkodásnak ő az egyik legnagyobb rea­listája. Történéseinket nem pártpolitikai odamondogatásban szemlélte és élte meg, magatartása az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb emberi teljesítménye. Mindannyiunk útjáról, az általunk járt utakról beszélt - mondta Pálfy G. István, majd levetítették a Történelmet hazudni nem lehet című film félórás részletét. (rmdsz) Szent László szobra Csíkszépvízen Szent László három méter magas, egész alakos szobrát avatták fel a hétvé­gén a székelyföldi Csíkszépvízen. A falu védőszentjének ünnepe alkal­mával szervezett falunapok kiemelkedő eseménye volt, hogy felavatták a Szová­­tán élő Bocskay Vince szobrászművész monumentális alkotását. A szobor állva, kezében az országalmával és egy bárd­­dal ábrázolja a lovagkirályt. Erdélyben a rendszerváltás óta magyar közösség még nem állíttatott ilyen nagy méretű szobrot. A csíkszépvízi Szent László-szo­­bor néhány centiméterrel magasabb, mint a nemrégiben felavatott kolozsvári Márton Áron-szobor vagy a sepsiszent­györgyi Mikó Imre-szobor. Bocskay Vince példa nélkülinek nevezte, hogy egy alig másfél ezer fős közösség, mint amilyen a csíkszépvízi, hasonló métetű köztéri alkotást ren­deljen. Ilyen munkát eddig csupán az ötvenezernél nagyobb lélekszámú, nagy gazdasági erővel rendelkező városok engedhettek meg maguknak. (MNO) RÖVIDEN ■ NEMZETISÉGVÁLTÁS Cigányokká válnak? Cigánnyá nyilváníttatná magát a romániai Bihar megyében található Tenke református lelkipásztora, hogy állami támogatást kapjon az egyháza által működtetett öregotthonnak. A 4300 lakosú - nagyjából fele-fele arányban magyarok és romák által lakott­­ községközpontban tizenöt éve tart fenn idősek és mozgássérültek gondozását ellátó otthont a helyi re­formátus egyházközség. A hatóságok azonban mindeddig elmulasztották folyósítani a jogszabály alapján járó ál­lami hozzájárulást. Berke Sándor lelkész a Krónika című kolozsvári napilapnak elmondta: évek óta kilincsel azért, hogy az intéz­mény megkapja az 1998 óta hatályos törvény biztosította fejpénzt. Ugyan valamennyi illetékes állami intézmény elismeri igénye jogosságát, a helyi és megyei önkormányzat, valamint a szociális igazgatóság elhárítja magától a pénzkiutalás felelősségét. Mivel a romák pontosan megkapják a havi szo­ciális segélyt, a református lelkész úgy döntött, hogy az otthon 23 lakójával együtt cigánynak nyilváníttatja magát. ■ MAGYAR-SZLOVÁK HATÁR Trianoni emlékmű Trianoni emlékművet avattak a Karancs-völgyi települések a magyar­szlovák határon lévő Karancs-kápolna szomszédságában. A remetebarlang fölé emelt, a hármashalmot, Trianon­­keresztet és az elszakított országrészeket szimbolizáló alkotást Beer Milots váci püspök szentelte fel. A legenda szerint a Karancslapujtő határában lévő Szent Margit-kápolna helyén fogadta meg a tatárok elől me­nekülő IV. Béla, hogyha megmene­kül, leánygyermekét az úrnak ajánlja. Ennek emlékére épült közel hétszáz esztendővel ezelőtt előbb fából, majd kőből az a félig nyitott kápolna, amely az északi palócok egyik zarándok­­helye volt. Helyreállítása civil kezde­ményezésre a nyolcvanas évek végén kezdődött, tíz éve egy haranglábat is épített a helyi erdészet a kápolna mel­lé. Tavaly 6500 turista és zarándok kereste fel a Karancs-hegyen álló léte­sítményt. (Felvidék Ma) ■ MAGYARORSZÁG Jövőre vagyonadó Jövő évtől Magyarországon adót kell fizetni a nagy értékű lakás, hajó, repülő és személyautó után, az ingatlanadó há­romkulcsos lesz - hozta meg a törvényt a magyar parlament hétfőn, a tavaszi ülés­szak zárónapján. Adómentes lesz a tulajdonos által lakott, 30 millió forintnál nem drá­gább, és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás. Az ingatlanadó háromkulcsos: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió Ft között 0,35 százalék, 50 mil­lió Ft felett 0,5 százalék. (MTI) ■ SZDSZ-ELNÖKJELÖLT Nő-e rózsa a síron? Nemzeti liberális párttá szeretné alakítani az SZDSZ-t Weinek Leonárd, Zugló szabad demokrata polgármeste­re, aki Debrecenben sajtótájékoztatón jelentette be: indul a párt elnöki poszt­jáért, megszerezte a jelöltséghez szük­séges ajánlásokat. A politikus szerint az SZDSZ-ben gyökeres változtatásokra van szükség, „az eddigi formában, ezzel a tartalom­mal, ezen a módon nem lehet és nem is szabad folytatni a politizálást”. Weinek Leonárd - mint kifejtette - elsősorban a vidékre kíván koncentrál­ni, ami az elmúlt 10-15 év nagy adóssága. Weinek Leonárd szerint az SZDSZ a köz­politikában távol került az emberektől. „Most olyan kísérletet kell tenni, amiben kiderülhet, tud-e még rózsa nőni az SZDSZ sírján” - vázolta a je­lenlegi helyzetet és a jövő törekvéseit a politikus. (MTI)

Next