Magyar Szó, 2010. január (67. évfolyam, 1-23. szám)

2010-01-04 / 1. szám

2010. január 4., hétfő SZLOVÁK-MAGYAR­­V­ISZONY A folytatásban még rosszabb? Robert Fico szlovák kormányfő bízik abban, hogy­ a szlovák és a magyar fél az idei évben értelmesen fog viselkedni, s ez­zel képes lesz a minimumra csökkenteni az esetleges kilengéseket a kétoldalú kapcso­latokban. A miniszterelnök a TASR hírügy­nökség által közölt interjújában úgy véleke­dett, hogy egyes politikusok nem megfelelő nyilatkozatait azonban nem lehet megaka­dályozni. Az ilyen célzásai arra utalnak, hogy az idén sem fog javulni a két ország viszonya, sőt a Fidesz győzelmével, illetve a szlovákiai választási kampánnyal tovább éleződhet. „A vita minden bizonnyal nagyon élénk lesz azt követően, hogy kormányzati pozí­cióba kerül a Fidesz, mert bármilyen nyi­latkozatot is tesz Orbán Viktor, akár mint miniszterelnök, vagy ha ne adj isten vala­milyen konkrét lépésekkel jönne elő, köte­lességünk lesz védeni a Szlovák Köztársaság nemzeti érdekeit, de művelt, európai mó­don” - hangoztatta Fico. Példaként a szlovákiai államnyelvtör­vény ügyét hozta fel. Szerinte ez a szlovák­magyarság témái. Orbán Viktor bizonyá­ra ismét megpróbálkozik azzal, hogy a vi­lág összes magyarja kormányfőjének minő­sítse magát. Ha ez valósággá válik, akkor a szlovák-magyar viszony a szlovákiai válasz­tási kampány meghatározó témájává válik” - figyelmeztetett Fico. Hozzátette: ez a téma növelni fogja a feszültséget, mert abban az időben (a magyar választás idején) Szlová­kia is közvetlenül parlamenti választás előtt fog állni. „A politikai pártok már nem tesznek lakatot a szájukra, s mint kitűnő választási témával fognak ezzel (szlovák-magyar vi­szony) dolgozni, mert ez olyan téma, amely mindig megmozgatja Szlovákiát. Nem ér­demes azt mondani magunknak, hogy ez nem így van" - szögezte le. Fico azt is mondta, hogy a jelenlegi ma­gyar kormányfőnek, Bajnai Gordonnak­ ugyan érvényes meghívása van hivatalos szlovákiai látogatásra, erre nem kerül sor, mert az számára Magyarországon „belpo­litikai vereséget jelentene”. (MTI/Felvidék Ma) Szinte semmilyen eredményt sem hozott Bajnai és Fico szécsényi találkozója magyar vita Pozsony hatalmas diplomácia győzelmét hozta. „Ebben az esetben a ma­gyar fél húzza abszolút módon a rövideb­­bet” - jegyezte meg. Fico úgy vélekedett, nagyon sok függ majd attól is, hogy a felek hogyan állnak hozzá a szlovák-magyar viszony témájához, mert szerinte „sértés nélkül is lehet kemény dolgokat mondani”. A politikus megjegyezte: azt, hogy­ a szlovák-magyar viszonyt néhány szlová­kiai politikai párt kampánytémává teszi-e, nagyban befolyásolja majd az a tény, mi­lyen mértékben viszi át a Fidesz a kormány­­politikába mindazt, amire választási sikerét építi. „Tehát a nagyon világos nacionaliz­mus, a Szlovákia elleni támadások, a nagy • • Öt szomszéddal jó kapcsolat Balázs Péter: A magyar nemzeti érdeket érvényesítem Átgondolt nemzetpolitika nélkül nincs magyar diplomácia - nyilatkozta Balázs Pé­ter külügyminiszter a Népszava szombati számában. „Mást se teszek, mióta külügyminisz­ter lettem, mint a magyar nemzeti érdeke­ket érvényesítem” - nyilatkozta a külügy­miniszter azzal összefüggésben, hogy a lap újságírója emlékeztetett Kövér Lászlónak, a Fidesz országos választmánya elnökének arra a kijelentésére, hogy a külügyi tárca je­len formájában nem alkalmas a nemzeti ér­dekek képviseletére. Balázs Péter az interjúban kijelentette: „Két szomszédunk közül ötnél a magyarok helyzete jó, ígéretes, fejlődik. Azzal csak ár­tunk a környező országokban élő nemzeti kisebbségeinknek, ha a magyar belpolitikát próbáljuk kivetíteni rájuk. Nem szerencsés, ha Budapest határozza meg a határon túli magyarok politikáját. Kifejezetten káros, ha v­alaki az egységet bomlasztja.” (MTI) //kmr&ó // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 ÚJÉVI ÁLLAMFŐI KÖSZÖNTŐ Magyarország megérett a megújulásra Sólyom László köztársasági elnök péntek délelőtt mondta el újévi beszédét a Magyar Televízióban. Úgy vélte: a változás szükségességét mindenki érzi, s a magyar társadalom megbékélése nem választható el az újrakezdéstől. Mint fogalmazott, az új helyzetben új hangvételű kormányzásra és új típusú ellenzékiségre van szükség, Magyarország békességét csak új alapokon lehet elérni és megteremteni. Arra is figyelmeztetett azonban, hogy bár a politika része, sőt szükséges alkotó­része az újrakezdésnek, mégis csalódni fog az, aki az újat s az ahhoz képzelt jót csa­kis kívülről, a politikától várja. Emlékezte­tett arra, hogy az 1990-es évek elején so­kan azt képzelték, hogy a rendszerváltás önmagában meghozza a nyugati életszín­vonalat, de ennek keserves kiábrándulás lett a vége. Sólyom László szerint a választás nagy esély, ám csupán a kezdet, hiszen a lénye­ge a változtatás lehetősége, ezért is nyújt re­­ményt Az, hogy a remények beteljesednek-e, a folytatáskor válik majd el - fűzte hozzá. Az államfő - felidézve négy évvel ko­rábban elmondott újévi beszédét, és az azóta eltelt időszakot - azt mondta, mára sok tapasztalattal gazdagabbak lettünk, megéreztük, hogy választási döntésünk­nek súlya van, és olyan következmények­kel jár, amelyek a négyéves ciklusnál to­vább élnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi évek országos szavazá­sai, így például a népszavazás, az európai parlamenti választások, jelentős politikai változásokat indítottak el. Sólyom László szerint tehát felelőssége teljes tudatában kell döntenie minden választópolgárnak arról, kinek ad felhatalmazást. A köztársasági elnök szerint az állam­mal szembeni elvárások és a feladatok ma világosak, ezek közé tartozik „a köz­­biztonság, a törvényes rend garantálása, a gazdaság olyan szabályozása, hogy biz­tonságosan fejlődjön és adjon munkát, a szegénység enyhítése, az ország tekinté­lyének helyreállítása a világban”. Az államfő ugyanakkor arra is rámu­tatott, hogy olyan szükséges változások is vannak, amelyeket semmilyen kormány nem tud az emberek közreműködése nélkül végigvinni. Ezek közön említet­te a korrupció visszaszorítását. Úgy látja, a korrupció megszüntetéséhez az állam legszigorúbb fellépése mellett az is kell, hogy a „korruptság szégyenét az embe­rek többsége le akarja vetni”. Mint fogal­mazott, korrupcióban fuldoklik ma az or­szág, és ez teszi tönkre a gazdaságban a tisztességes versenyt, az intézményekben pedig a tisztességes működést. „Joggal háborítanak fel mindenkit a százmilliós és milliárdos kifizetések - de a mindennapok kis korrupciója, a vissza­csorgatott megbízási százalékok, a hatósá­gi engedélyért adott és kapott pénzek is méregként hatnak” - mondta az államfő. Sólyom László a hagyományos új­évi beszédében a családok és az iskolák együttműködését is szorgalmazta. Azt hangsúlyozta, hogy az iskolaügy, amely szerinte nemzetünk jövőjének kulcsa, csak­is akkor tud megújulni, ha az iskolák és tanárok támogatása nemzeti üggyé válik, és ha „mind azon vagyunk, hogy az isko­la olyan közösségként működjön, amely biztos értékekre, tisztességre nevel”. A köztársasági elnök szólt arról is, hogy a magyar nyelv, a magyar kultú­ra, történelmünk és magyarságtudatunk öröksége közös kincse minden magyar­nak határoktól és állampolgárságtól füg­getlenül. Sólyom László beszéde végén, a Himnuszt idézve, az Isten, áldd meg a magyart szavakkal búcsúzott és kí­vánt boldog új esztendőt „mindenki­nek az országban és minden magyar­nak”. (MTI) Egyhavi jövedelem kiesik A magyar­ kormányfő szerint gazdaságilag stabil az ország Bajnai Gordon szerint gazdasági érte­lemben stabil, biztonságos állapotban ad­ják át az országot a következő kormány­nak. A miniszterelnök az MTI-nek adott interjújában hangsúlyozta: ha folytatódik a tavalyi fegyelmezett gazdálkodás, 2011- től beindul a gazdasági növekedés. Az utolsó napig felelősségteljes és ak­tív kormányzást folytatunk-jelentette ki a kormányfő. A válságkezelést az utolsó napig vé­gigviszi, mert a válság nincs tekintettel politikai ciklusokra, kampányidőszakok­ra, nem vár, amíg a politika mással van elfoglalva. Ezzel a gyors gyarapodás­sal nyeri majd el értelmét az áldozatvál­lalás, amelyből Magyarország minden polgára részt vállalt 2009-ben és 2010- ben, amiért mindenkit köszönet illet - tette hozzá. Bajnai Gordon véleménye szerint 2009-ben a kormány megmutatta: az in­tézmények pazarlásának megakadályozá­sával elérhető a kitűzött cél, és az ígére­teit betartó ország vissza tudja szerezni a bizalmat. Így kell tenni 2010-ben is: még nem lehet többet visszaosztani, hiszen az idén érvényesül majd csak a válság tel­jes hatása, csaknem egy hónapnyi nemze­ti jövedelem esik ki, ennyivel kevesebből kell megélnie az országnak. Ezért ez az év csak arról szólhat, hogy hogyan fogják azt bizonyos értelemben­­ „hadi gazdál­kodással” végigcsinálni. „Ez nagyon ne­héz lesz ennek a kormánynak is, és nagy fegyelmezettséget kíván attól is, aki vált­ja majd”. A kormányfő úgy látja, ha fegyelme­zett gazdálkodás lesz az idén is, akkor megmarad az ország iránt visszatért biza­lom, és így 2011-től beindul a gazdasági növekedés, amely 3,5-4 százalékos lehet, szigorú költségvetéssel és további jelentős átalakítások eredményeként pedig tartós­sá is válhat. Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon azt mondta, hogy a Jobbikot nem tekin­ti demokratikus pártnak. Ezt a kijelenté­sét magyarázva kitért arra: természetesen elismeri a Jobbiknak azt az alkotmányos jogát, hogy indulhat a választásokon, de szerinte az elmúlt évszázad megmutat­ta, a demokrácia ellenségei is hatalomra vagy részhatalomra juthatnak a demok­rácia eszközeivel élve és azokkal visszaél­ve. (MTI) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS Pesszimista magyarok Nagyon nehéz évre számít 2010-ben a magyarok több mint 40 százaléka - ol­vasható a Szonda Ipsosnak az MTV szá­mára készített felmérésében. Az ünnepek előtt végzett kutatás sze­rint a megkérdezettek 41 százaléka vé­li úgy, hogy 2010 nagyon nehéz év lesz saját és családja anyagi helyzetét illető­en. A 2008 hasonló időszakában készí­tett kutatás szerint a megkérdezettek 46 százaléka, az azt megelőző évben pedig 39 százaléka vélekedett hasonlóan. A magánéletükkel kapcsolatos el­várásokban sem optimisták a magya­rok, csak a megkérdezettek 18 százalé­ka mondta, hogy nagyon jó éve lesz, 32 százalékuk számít átlagos évre, és 43 szá­zalék nyilatkozott úgy, hogy „semmi jót” nem vár, s megítélése szerint nagyon ne­héz lesz az éve. (MTI) RÖVIDEN ■ ÚJÉV ÓTA Pécs Európa kulturális fővárosa Péntek óta hivatalosan is Európa kul­turális fővárosa Pécs. 2010-ben a német­­országi Essen és a török Isztambul mellett Pécsre figy­el majd Európa kultúrát sze­rető közönsége. Az évad hivatalos meg­nyitója ugyan csak január 10-én lesz, de a felvezető programok addig is zajlanak a Mecsekalján. Idén szinte minden napra jut majd valamilyen kulturális esemény, melyből szám szerint összesen több mint 300 lesz a városban és környékén. „Egy nagyon meghatározó esztendő lesz a város életében, ilyen nem volt még korábban, és remélem, hogy azok a vára­kozások, izgalmak, amik most körülvesz­nek bennünket, pécsieket, majd szépen kisimulnak, és egy jó évet tudunk majd magunk mögött, amikor egy év múlva itt állunk és értékeljük az esztendőt” -jelen­tette ki Pécs polgármestere, Páva Zsolt. Az új évet a hagyományoknak meg­felelően közel 20 perces tűzijátékkal kö­szöntötte Pécs. (hírTV) ■ TŐKÉS LÁSZLÓ ÉRTÉKEL Siker után kudarc Az erdélyi magyarság jövőjét csak egy a nemzeti érdekeken alapuló Kár­pát-medencei magyar összefogás teremt­heti meg - jelentette ki az elmúlt eszten­dőt értékelve Tőkés László. Szerinte sikeres volt az erdélyi ma­gyar összefogás a 2009-es európai par­lamenti választásokon Romániában. Az EP-képviselő úgy véli: az államelnök­választáson az együttműködés kudarcot vallott. „A mostani magyar kormányzat­politikai tájékozódás csupán toldozá­­sa-foldozása az eddigi megalázkodó ki­sebbségpolitikának, nekünk gyökeres változásra, demokratikus újulásra van szükség kisebbségpolitikai téren” - fo­galmazott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Ez az önálló magyar oktatás, az auto­nómia és a demográfiai mutatók javítá­sát jelenti. Tőkés örvendetesnek nevez­te azt, hogy húsz évvel a rendszerváltás után végre megtörtént a ’89-es mártír­város, Temesvár méltóságának visszaál­lítása. „Temesvár szellemének rehabilitáci­óját könyvelhetjük el az idén. Az össze­fogás és a rendszerváltás egyenes vo­nalán való előrehaladás az a két irány, amely a jövő felé mutat” - fogalmazott az EP-képviselő. Az erdélyi magyarság jövőjét csak egy­ a nemzeti érdekeken alapuló Kár­pát-medencei magyar összefogás teremt­heti meg - mondta. (Duna TV) ■ BENES-DEKRÉTUMOK Nem maradhatnak hatályban Ha Fidesz-KDNP koalíció lesz, nem hagyják, hogy a Benes-dekrétumok ha­tályban maradjanak. Visszaállítják az egy­házi iskolák egyenlő támogatását is - nyi­latkozta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. A szlovák nyelvtörvényt a magyar diplo­mácia csődjének, az Európai Unió szé­gyenének nevezte. Szavai szerint „a hatalmat, amint a Fi­­desz-KDNP szövetséget is, az országépí­tés eszközének tekintjük, és élni is fogunk vele. Tisztában vagyunk vele, hogy a vá­lasztások után kutya kemény időszak kö­vetkezik”. A KDNP elnöke az európai gyakorlat­tal és a józan ésszel ellentétesnek nevez­te azt, hogy a népszámlálási kérdésekben nem szerepel a vallási hovatartozás. Az új kormány ezt vissza fogja tenni a nép­számlálási kérdések közé. Mint nyilatkoz­ta: az előző, tíz évvel ezelőtti népszámlá­lásnál „nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar társadalom háromnegyede a történelmi egyházakhoz tartozónak vallotta magát. Tehát Magyarország nemcsak történel­mileg, hanem szociológiai értelemben is keresztény” ország. (Felvidék Ma)

Next