Magyar Szó, 2010. július (67. évfolyam, 150-176. szám)

2010-07-01 / 150. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magya­rszo.com Stafia RÖVIDEN ■ GROZNIJ Öngyilkos merénylet Halálos áldozattal járó öngyilkos merényletet hajtottak végre tegnap Groznijban, Csecsenföld fővárosában. Groznij központjában, egy színház­­épület közelében robbant a pokolgép. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynök­ség helyi biztonsági forrást idézett, amely szerint a terrorista akcióban egy személy meghalt és tízen sebe­sültek meg. Az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön 1994 óta két háborút is vívtak a szeparatisták az orosz hadsereggel, és bár nagyszabá­sú hadműveletre az utóbbi években már nem került sor, a térségben a helyzet feszült. (MTI/ITAR-TASZSZ/ Reuters/AP) ■ DZSALÁLÁBÁD Tálib támadás egy NATO-bázis ellen Afganisztáni tálib lázadók megtá­madták tegnap a nemzetközi erők egyik fontos támaszpontját az ország keleti részén található Dzsalálábád városában, Nangarhar tartomány székhelyén, és tűzharc alakult ki a felek között - közölték afgán és NATO-tisztségviselők. A NATO megerősítette a merénylet tényét, Iain Baxter szóvivő közölte ugyan­akkor, hogy sem a szövetséges erők katonái, sem a polgári személyzet körében nem voltak áldozatok. Hozzátette, hogy a támadók raké­tavetőket és könnyűfegyvereket vetettek be. Autóba rejtett pokolgé­pet is robbantottak, de az nem érte a támaszpont külső védelmi vonalát, a fegyveresek nem tudtak behatolni a bázisra. (MTI/Reuters/AP) ■ KARTÚM Sértő divatbemutató Rendőrök vettek őrizetbe modelle­ket, tervezőket és sminkeseket Szudán fővárosában, Kartimban egy divatbe­mutató után. A manökenek a Szudán következő topmodellje elnevezésű divatbemutatón vettek részt még a múlt héten, a vallási rendőrség azon­ban az iszlám előírásokat figyelembe véve sértőnek ítélte az eseményt, amelyen férfiak is részt vettek. Az őrizetbe vetteket egy nap múltán kiengedték, többüknek azonban köze­lebbről meg nem nevezett vádak miatt újra meg kellett jelenniük a hatóság előtt. (MTI/dpa/Reuters) ■ MADRID/JERUZSÁLEM Cipődobálókat ítéltek börtönbüntetésre Három év börtönbüntetésre ítélt egy spanyol bíróság tegnap egy kurd férfit, aki még februárban cipővel próbálta megdobni az éppen spanyolországi látogatáson járó török kormányfőt. A szíriai állampolgársá­gú férfit a szabadságvesztésen túl 408 euró pénzbírság megfizetésére is köte­lezik - közölte a sevillai ügyészség. A lábbeli végül nem a török kormányfőt, hanem az autóját találta el. A cipőha­jító a sevillai bíróság előtt azt mondta, nem állt szándékában megsebesíteni Erdogant, akciójával csak a török­­országi kurd kisebbség helyzetére akarta felhívni a figyelmet. Ugyan­csak hároméves büntetést szabott ki tegnap egy jeruzsálemi bíróság arra a férfira, aki januárban az izraeli legfel­sőbb bíróság elnöke felé dobott két cipőt egy meghallgatáson. Az egyik cipő a fején találta el a bírónőt, aki az ütés erejétől a földre zuhant. A táma­dó azzal magyarázta tettét, hogy úgy érzi, az izraeli bíróságok igazságtalanul jártak el vele szemben, amikor elvált a feleségétől. (MTI/AFP/Reuters) Obama lehet a kémbotrány célpontja? Nem sérül az amerikai-orosz viszony A féléves terv Brüsszel többszörös bizonytalanságban kénytelen átvenni az uniós elnökséget Moszkvában arra számítanak, hogy nem okoz törést a kedvezően fejlődő orosz-amerikai kapcsolatokban a hétfőn, kirobbant washingtoni kémbotrány. „Azzal számolunk, hogy nem lesz nega­tív hatása az orosz-amerikai kapcsolatokra az Oroszország javára végzett kémkedés gyanújával őrizetbe vett személyekkel kapcsolatos incidens” - közöl­te a moszkvai külügyminisz­térium sajtóosztálya szerdán orosz hírügynökségek érdek­lődésére. Hozzáfűzte, hogy Moszkva tudomásul vette Robert Gibbs fehér házi szóvivő nyilatkozatát. Keddi washingtoni sajtó­­értekezletén Gibbs reményét fejezte ki, hogy a kémhis­tória nem befolyásolja az orosz-amerikai kapcsolatok fejlődésének kedvező dina­mikáját. Az amerikai igazságügy­minisztérium hétfőn jelentette be, hogy tíz, Oroszországnak dolgozó kémet lepleztek le és vettek őrizetbe az Egyesült Államokban. Barack Obama amerikai elnök - noha egy keddi sajtóértekezleten feltették neki a kérdést - nem volt hajlandó kommentálni a kémügyet. A Kommerszant című orosz közéleti-üzleti újság a legkevésbé meggyőző és szükséges ügynek nevez­te a kémbotrányt. Mint írta, az orosz és amerikai szakértők biztosak abban, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) érdekei felülkerekedtek az államiakon. A két ország politikusainak reagálása arról tanúskodik, hogy sem a Kreml, sem a Fehér Ház nem akar nagy vitát kerekíteni a botrányból. Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie központ vezetője szerint több csoport provokálhatta ki a botrányt. Egyfelől azok az amerikai politikusok, aki úgy vélik, hogy Barack Obama elnök túlsá­gosan közel került az oroszokhoz, és a kezükre játszik. Másfelől ott vannak maguk a titkosszolgálatok, amelyek nagy visszhangot keltő bukások sorozata után meg akarták mutatni szakmai hozzáér­tésüket. A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap arra figyelmeztet, hogy a kémbotrány megkérdőjelezi Oroszország és az Egyesült Államok közeledését. Az Izvesztyija című újság is úgy véli, hogy a botrány valódi célpontja Barack Obama. Nyikolaj Leonov nyugalmazott hírszerző, a KGB egykori magas rangú vezetője kifejtette, hogy Amerikában sokan szeretnék leállítani a kapcsolatok felmelegítését és visszahozni az előző elnök, George Bush politikáját. Az amerikai-orosz kémügy miatt nem fog sérülni a két ország viszonya - álla­pította meg a Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin online kiadásában tegnap. A tekintélyes folyóirat szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy - bár jól kiépített hálózatot lepleztek le - az Oroszországnak dolgozó, letartóztatott titkos ügynökök nem voltak érzékeny posztokon, valószí­nűleg egyikük sem jutott hozzá fontos információkhoz. A Foreign Policy utalt rá: Moszkva először idegesen reagált az ügynökök letartóztatásának hírére, később azonban mérsékelte a hangnemet.(MTI/AP/ITAR­­TASZSZ) „ I Love EU”, „Belgium táncol”, kulturális produkciók és Herman Van Rompuy beszéde - s ezzel hozzávető­legesen ki is merítettük, hogy Belgium miként ünnepli az uniós elnökség tiszt­ségének Spanyolországtól való átvételét -július 3-án, szombaton. Mert mindez, az Európai Tanács elnökének felszólalá­sa, a könnyűzenei előadások Brüsszelben és táncmulatságok „Flamand-Vallónia” 12 legnagyobb városában (melyet még a Facebook internetes közösségi oldalon is meghirdettek, ám tegnap estig csupán háromszázan jelezték érdeklődésüket), tehát mindezen műsorszámok, a hivatalo­san ma történő elnökségi cseréhez képest, minden bizonnyal a hétközépi lagymatag érdeklődésre tekintettel, késnek. Ám nemcsak a rendezvények szer­vezői viszonyulnak könnyelműen a jeles eseményhez. Yves Leterme, az ügyvivő kabinet kinevezett miniszterelnöke már hetekkel előbb jelezte, hogy július 1- jén, az elnökség első napját Kongóban fogja tölteni, megemlékezve az egykori belga gyarmat függetlenné válásának 50. évfordulójáról. Leterme szerint nélküle is át tudja venni az uniós stafétabotot Brüsszel, mi több: bizonyos abban, hogy stabil kormányzat hiányában sem lesz nehézségük az elkövetkező hat hónap­ban. Derűlátásában politikai elemzők is osztoznak, mondván, hogy kifejezetten zavaró lenne, ha január elsejéig megala­kulna az új vezetés. A halogatások vesztese minden­képp Bart De Wever Új Flamand Szövetség (UVA) nevű pártja, amely­­ alapvetően a francia nyelvű Valló­­niától való szakadással kampányolva - a június 13-i választások győztese lett. Ám sehogy sem sikerült kiegyezniük a vallon területeken győztes, országosan második szocialistákkal. A történész végzettségű De Wever szerint­­jellemző, hogy doktori disszertációját a flamand nacionalista pártmozgalomról írta) a szocialisták elképzelései fantáziavilág, melyről kár is beszélni. Még kevésbé biztató a szélsőségesen radikális, popu­lista és idegengyűlölő Flamand Érdek (Vlaams Belang) nevű párt közel 13%­­os támogatottsága, amely nem csupán a kormányalakítási megbeszéléseken való részvételre, de az uniós elnökségi tevékenység ellenőrzésére is felhatal­mazza Bruno Valkenierséket. S Belgium fél évet felölelő tervei nem maradhatnak a szónoki szófor­dulatok szintjén, mint melyekkel Steven Vanackere külügyminiszter és Oliver Chastel államtitkár, hol hollandul, hol franciául, angolul vagy épp németül álltak elő a pénteki sajtótájékoztatón. Mert jóllehet a folytonosság ígérete, az unió gazdaságának fellendítése, a Lisszaboni szerződés betűihez való maradéktalan hűség és a bővítési tárgyalások „csendes” folytatása szépen hangzik, de a folytonos nyelvváltások és tolmácsolások Babilon­jában elsikkadt a lényeg. A brüsszeli fél év alatt (akár megala­kul októberben az új kormány, akár nem) megoldást kell találni az ún. fedezeti alapok (hedge fund) felelőtlen pénzpiaci viselkedésére és szankcio­nálni a túlzott kockázatvállalásukat (a profit érdekében a piaci áringadozások kiegyenlítésével érzékenyen módosítják az értékpapírok keresletét). Ezt Belgium pénzpiaci felügyelet működtetésével kívánja elérni. Szigorítások várhatóak a tagállamok fizetési képességeinek ellenőrzésében is, ám hogy Letermék mi módon követnék nyomon a 750 milliárd eurót kitevő pénzügyi csomag útját, még kitudakolatlan. Az EU2020 névre elkeresztelt ökológiai-gazdasági terv végrehajtása is a belga esztendőre marad; emellett novemberben, a cancu­­ni (mexikói) globális klímacsúcson, a tavalyi koppenhágai felsülés után, újra elő kell rukkolniuk az iparigáz-kibocsá­­tás visszafogásának kényes kérdésével. Ez év második felére maradt a jövő esztendei EU-s költségvetés elfogadá­sa is, mely aktus abból a szempontból érdekes, mivel a már hatályos Lisszaboni szerződés beleszólási jogot biztosított az Európai Parlament számára. Hat hónapon belül kül- és biztonságpolitikai főképviselet alakul, melynek vezetője Catherine Ashton lesz. Ígéretek szerint a csatlakozási tárgya­lások Horvátországgal és Törökországgal előrébb haladnak a belga elnökség ideje alatt, előbbi országgal akár a „befejező szakaszba érhetnek”. Izlanddal és „talán” Macedóniával megkezdődnek a felvételi tárgyalások. Szerbia kapcsán sem Leter­me, sem Veneckere nem szólt. Január­­ elsejéig pont kerülhet az EU-USA közti adatátadási megállapodásra, és megszü­lethet a tudományos kutatások számára fontos Európai Szabadalom törvénye. Továbbá a másfél évente cserélődő, mindenkori elnökségi triumvirátusok (jelen esetben Spanyolország, Belgium és Magyarország) között az eljövendőben több villámegyeztetésre lehet számítani. Szkeptikus uniós képviselők szerint jó, ha Belgium az eltervezettek felét meg tudja majd valósítani, és 2011. január 1 -jén legalább evvel a féllel kevesebb terhet örökít a­­12. elnökségi idejét ma kezdő Brüsszel­hez képest-zöldfülű Budapestre.­ ­ KOCSIS Árpád Brüsszeli utcarészlet. Bizonytalanra mennek Beta/AP Haladás Szerbiában A Freedom House jelentése Szerbia tavaly jelentősen javított a civil szférán, valamint a helyi önkor­mányzatok és állami szervek demok­ratikus irányítása terén - értékelte a tranzíciós országokat érintő évi jelen­tésében a Freedom House független amerikai kutatóintézet. „Átlagosztály­zatra” leképezve Szerbia az előző évi 3,79-es értékről 8 tizedpontos javu­lással ezúttal 3,71-es mutatón végzett. Az 1-től 7-ig terjedő skálán az alacso­nyabb pontszám jelöli a demokrácia magasabb szintjét. A pozitív jelenségek sorában az FH több hosszú időn át várt törvény elfogadását említi, továbbá az uniós vízumkényszer eltörlését, valamint az EU és Szerbia közti ideiglenes keres­kedelmi megállapodás zárlatának feloldását, melyre Serge Brammertz hágai főügyész kedvező jelentése után került sor. A pozitív mutatók ellenére a jelen­tés szerint továbbra is kérdéses, hogy Belgrád képes lesz-e a hágai törvény­székkel való együttműködés kitelje­sítésére, azaz a még szökésben levő két hágai vádlott kézre kerítésére. A Freedom House emellett arra is figyel­meztet, hogy a kormánynak idén a nemzetközi kötelezettségei mellett a gazdasági kihívásokkal, a pénzügyi és politikai strukturális változások súlyá­val is számolnia kell. A Freedom House szerint tavaly tovább romlott a magyar demokrácia helyzete. Az intézet kiemelte, hogy az új EU-tagállamok körében néhány országban, közöttük Csehországban mérsékelt visszaesés volt tapasztalha­tó, míg másokban, például Magyar­­országon és Szlovákiában jelentősebb volt a romlás a demokratikus intézmé­nyek működésében. Utóbbi két állam­nak egy sor kihívással, egyebek között az erősödő nacionalista jelenségekkel kellett szembenéznie. Magyarországot különösen kemé­nyen sújtotta a globális pénzügyi válság, így ez további nyomást jelentett a demokratikus intézményrendszerre. A demokrácia állapotát a Freedom House 2,39 pontra értékelte a 2008-as 2,29 pont után. (Tanjug/MTI) EU-CSATLAKOZÁS Az összes fejezetet megnyitották Horvátországgal Megnyitották az utolsó három fejezetet Horvátország európai uniós csatlakozá­­si tárgyalásainak keretében - jelentették be a tegnapi, miniszteri szintű forduló után Brüsszelben. Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón úgy nyilat­kozott, hogy reményeik szerint a csatlakozási szerződést a jövő év első felében - a magyar soros EU-elnökség alatt - alá is írhatják, és Horvátország 2012-ben az EU tagjává válhat. Miguel Angel Moratinos, az EU leköszönő elnökségét, Spanyolországot képviselő külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Zágráb útja immár visszafordíthatatlanná vált az unió felé. Két fejezetet tegnap le is zártak, így az összesen 35 témakörből már csak 13-ban folynak a tárgyalások. (MTI) 2010. július 1., csütörtök

Next