Magyar Szó, 2010. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-01 / 203. szám

4 BELFÖLD belfold@magyarszo.com Utatfió VÉLEMÉNY Szakszervezeti erőfitogtatás tanévnyitóra Nem tartozom azok közé, akik az iskolába indulásuk minden pillanatára jól emlékeznek. Azt tudom, hogy nagyon csalódott lettem volna, ha szép emlékű tanítóbácsim helyett egy rideg felirat fogad. Csalódottak lehetnek ma azok a hat- és hétévesek is, akiknek a várva várt tanévnyitója egy nappal későbbre toldódik, vagy ha nem is, hát nincs jelen a tanítójuk. Merthogy hiába remélt sok ezer tanuló, szülő Szerbiában egy békés tanévkezdetet, ez ismét csak elmaradt. Csalódnia kellett az oktatásügyi miniszternek is, aki alig egy héttel ezelőtt még úgy nyilatkozott, nem látja okát a sztrájknak, és zökkenőmentes, nyugodt tanévkezdetet ígért a mintegy 900 ezer szerbiai diáknak. Merthogy valóban nagy család az iskolás korosztály: több mint 600 ezer általános iskolai és közel 290 ezer középiskolai tanuló, benne a mintegy 230 ezer vajdasági diákkal, és ezen belül a mintegy 16 ezer magyar ajkú általános iskolai, és 2500-3000 középiskolai diákkal. De nem mindannyiuknak szól(t) ma az iskolacsengő. A Szerbiai Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezete Uniójának tagsága ugyanis tiltakozó megmozdulást tart ma délben a fővárosban, és csak holnap kezdi meg a munkát. Ezzel nemcsak sok ezer kisdiák, de a miniszter terveit is keresztülhúzták, aki szemmel láthatólag hitt abban, hogy az oktatásügyi szakszervezetek szorongatása ellenére sikerül a tavalyihoz hasonlóan sztrájkmentesen indítani a tanévet. Sok-sok év után ugyan­is tavaly szeptemberben először kezdődött tiltakozás nélkül a tanév, addig soroza­tosan az alacsony bérezés miatt tiltakozott a pedagógustársadalom. A szakszervezetiek akkor többek között azt rótták fel, hogy a minisztérium magára hagyja a mintegy 10-15 ezer fős tanügyi munkaerő-felesleget az éssze­rűsítés során. Egy évvel korábban még az ésszerűsítés gondolata váltotta ki a nemtetszésüket, idén viszont a nyolc pontban foglalt jegyzék egyik sarkalatos tétele épp az ésszerűsítés, csakhogy az ellenkezés helyett most annak sürge­tésével találkozunk. Kákán is keressük a csomót? Az anyagiak kissé háttérbe szorultak, bár szó esik arról, hogy az átlagbér 323 euróra csökkent, és hogy az államnak „mindössze" 320 millió dinárral kellene többet fordítani az oktatás­ügyre havonta, és máris négy százalékkal növelhetné a béreket... A béremelést mégis kihagyták a követeléseik közül, feltehetőleg bölcsebbnek látták hallgatni, mert antipátiát váltott volna ki az egyre nagyobb munkanélküliséget és elszegé­nyedést jegyző országban, másfelől pedig nincs reális alapja a fizetésemelésnek, amíg a Nemzetközi Valutaalap diktálja a szabályokat. S ezt az ország igazán erős szakszervezetei, az oktatásügyi szakszervezetek tisztán látják. Épp ezért lepett meg sokakat - így a minisztert is -, hogy mégis, mintegy erejüket fitogtatva, a szakszervezetek újfent tiltakozásba kezdtek. Szóval, az indíték nem igazán világos, de ettől függetlenül a szerbiai iskolák közel egyharmada ma nem dolgozik. Lesz olyan iskola, amelyben a tanárok csupán egy része sztrájkol, a másik része nem, de bizonyára olyan tanintézmény is lesz, melyben a diákok meg sem érzik a fővárosi tiltakozó megmozdulást. Kérdés viszont, hogy mennyit lendíthet az oktatás szekerén ez az erőtlennek tűnő, amolyan „szokványos, szeptemberi” tiltakozás? Általa racionálisabb lesz-e az iskolahálózat, aláírják-e a kollektív szerződést, módosítják-e az általános iskolai oktatásról szóló törvényt, kiharcolják-e a nagyobb költségvetési kivá­lasztást...? És, ami nem kevésbé fontos: milyen tankönyvből, milyen tantervek szerint, milyen iskolákban, milyen tanárok irányításával kezdenek tanulni a ma iskolába induló gyerekek? Erről most nemigen esik szó. Pedig fontos dolgok ezek, a legfontosabbak egy diák számára. Főleg, ha nem akarunk csalódást okozni neki. A NAGY Magdolna Újabb tömegsírról értesült az ügyészség Fatmir Limaj, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (Uf­K) volt parancsnoka ellen foly­tatott vizsgálata során a Háborús Bűnökkel Foglalkozó Ügyészség egy lehetséges tömeg­sírról szerzett tudomást - közölte tegnap Bruno Vekarić, az ügyészség szóvivője. A szóvivő elmondta, hogy a vizsgálat során szerzett információk szerint a tömegsír a koszovói Klecka faluban van, ahol krematórium működött, amelyben az UCK tagjai szerbeket, és a felszabadítási hadsereghez nem lojális albánokat hamvasztottak el. A Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában Vekaric kijelentette, hogy az ügyészség 2009 áprilisa óta vizsgálódik Limaj és az U£K-nak még 28 tagja ügyében, mert alapos a gyanú, hogy háborús bűnöket követtek el a szerb lakosság ellen. A sajtószóvivő hangsúlyozta, hogy Vladimir Vukcevic ügyész és az EULEX háborús bűnökkel, terrorizmussal és szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészsé­gének irodavezetője közötti jó együttműködésnek köszönhetően az EULEX-nek és az eltűntekkel foglalkozó bizottságnak sikerült biztosítani a szükséges 400 000 eurót három potenciális tömegsír felkutatására. Mint elmondta, a vizsgálat alapján szerzett információk szerint Belacevac bányában 26 koszovói szerb holtteste van, a másik két lehetséges tömegsír helye pedig a Livaci-tónál és Kosarában található. Feltételezhetően ezekben a tömegsírokban az 1998-2000 közötti harcokban elesett szerbek földi maradványai találhatóak. (Beta) 2010. szeptember 1., szerda „Szerbia vonja vissza a Koszovó-határozatot!” Egyedül Vuk Jeremic külügyminiszter nem ért egyet William Hague brit külügyminiszterrel Koszovó kapcsán Szerkesztőségi összefoglaló Folytatás az 1. oldalról A brit külügymi­niszter Szerbiába ér­kezése előtt a brit és a szerb lapok is arról cikkeztek, hogy Hague azért fogadta el Belg­­rád meghívását, hogy nyomást gyakoroljon a Koszovó-határozat visz­­szavonása érdekében. William Hague nem ta­gadta a feltételezéseket, ugyanis, mint kifejtette, a Koszovó-határozat visszavonásának kér­dése annak a tárgya­lássorozatnak a része, amellyel azt szeretnék elérni, hogy Szerbia kezdje meg az előreha­ladást.­­ Ennél sokkal jelen­tősebb kérdés az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok uniós jövője. Azt szeretném elérni, hogy a pol­gárok - és itt a diplomáciára is gondolok - értsék meg, hogy Nagy-Britannia tovább­ra is következetesen kitart az EU bővítése mellett, valamint támogatja Szerbia azon erőfeszítését, hogy saját népe mellet más népeket is az unióba vezessen. Minden­nek függvényében sokkal kézenfekvőbb az EU-val közösen kidolgozni egy olyan határozatot, amelyet az ENSZ Közgyűlé­se elé kívánnak terjeszteni - fejtette ki a brit külügyminiszter. Szavai szerint két megoldási lehetőség létezik: vagy vissza kell vonni a jelenlegi határozatot, vagy pedig egyezségre kell jutni az EU tagországaival a határozatot illetőleg. Koszovó és Szerbia európai pers­pektívájának és integrációjának érdekében pedig a brit külügyminiszter fontosnak tartja, hogy praktikus módszert találjanak az együttműködés fellendítésére.­­ Ha Szerbia elutasítja a határozat visszavonását, nehéz helyzetbe fog ke­rülni, ugyanis nehezebben fog komp­romisszumra jutni. Gondolják csak át, az EU 22 tagországa, vagyis az unió 80 százaléka elismerte Koszovó függet­lenségét. Ugyanígy járt el az Európa Tanács (nem EU-s intézmény, a szerk. megj.) 70, és az EBESZ 60 százaléka. A szemben állás ezekkel az országokkal csak komplikálni fogja az eseményeket - vélekedett Hague. A brit külügyminiszterrel elsőként Boris Tadic államfő tárgyalt, aki bizto­sította az angol diplomatát arról, hogy Szerbia kész kompromisszumra jutni a határozattal kapcsolatban, de nem fog­ja elismerni Koszovó függetlenségét. - Egyedül Koszovó függetlensé­gének elismerésénél nem ismerünk kompromisszumot - szögezte le a be­szélgetésben Tadic. A brit külügyminiszternek elmond­ta azt is, hogy Szerbia számít az EU segítségére a koszovói probléma meg­oldásában, valamint egyetért abban is, miszerint ezt Prishtina és Belgrád pár­beszédével kell megtenni. Hague és Ivica Dacic belügyminisz­ter is ugyanerről bizonyosodott meg. Egyetértésre jutottak a diplomaták azzal kapcsolatban, hogy pillanatnyi­lag a régió békéjének és stabilitásának megőrzése a legfontosabb. A tárgyalás során szóba került a szigetországi ví­zumkötelezettség kérdése is. Vuk Jeremic szerb külügyminiszter és William Hague brit külügyminiszter nem értett egyet Koszovó-ügyben. A szerb kül­ügyminiszter kiemelte, hogy a határozat visszavonása Szerbia számára nem op­ció, azonban Belgrád kész mindenkivel tárgyalni, még az EU-val is, annak ér­dekében, hogy minél szélesebb körben támogassák a Koszovó-határozatot. A brit külügyminiszter találkozott még Mirko Cvetkovic kormányfővel, Božidar Delic kormányalelnökkel és Dragan Šu­­tanovac védelmi miniszterrel is. William Hague csupán néhány nappal később érkezett Szerbiába, mint kollégája Guido Westerwelle német kül­ügyminiszter, aki azon a véleményen volt, hogy a Koszovó-határozatot össze kell hangolni az EU álláspontjaival, és az ügyet nem New York­ ban, hanem Brüsszelben kell megvitatni. A belgrádi egyetem rektorátusán tartott pódiumbe­szélgetésben részt vevő Westerwelle arra is rámutatott, hogy megbékélés csak akkor érhető el, ha Belgrád elfogadja a realitást, márpedig - amint a Nemzet­közi Bíróság (ICJ) szakvéleményezése is megerősítette - Koszovó függetlensége realitás, Délkelet-Európa térképe körvo­nalazódott és véglegesnek tekinthető. A német külügyminiszter után Belgrád újból lazított a Koszovóban alkalmazott fogásán, ugyanis Boris Tadic államfő azt üzente az EU-nak, hogy hajlandó Brüsszelben és Washing­tonban a Koszovó-határozat módosítási javaslatairól tárgyalni. Annak ellenére, hogy a brit külügy­miniszter a szerb államfő kabinetjének nyomatékos lobbizása eredményeként érkezett meg Belgrádba, a politikai elemzők nem vártak sok jót Hague-től. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményezése után a brit külügymi­niszter arra bátorította az elszakadást eddig el nem ismerő országokat, hogy változtassanak álláspontjukon, hiszen Koszovó az elmúlt két és fél évben füg­getlen államként működött. Tüntetésre készül az ellenzék Velimir Ilic, az Új Szerbia elnöke tegnap bejelentette, hogy az ellenzék ma kezdi meg a tüntetéssel kapcsolatos tárgyalá­sokat, amellyel új parlamentáris választások kiírását követelik majd, a szeptember 9-re bejelentett ENSZ-közgyűlés után. - Nem akartunk tüntetéseket szervezni addig, amíg nem szü­letik döntés a Koszovó-határozatról. Hagytuk, hogy tegyék, amit jónak látnak, azonban várjuk az eredményeket. Amennyiben nincs eredmény, választásokat követelünk - nyilatkozta Ilic. A párt elnöke elmondta, hogy beigazolódtak az Új Szerbia figyelmeztetései arról, hogy „a Koszovó-határozatot valaki kül­földön szeretné megfogalmazni, hogy azután könnyedén át­juttatva azt a szükséges eljárásokon, benyújtsa az ENSZ-nek”.­­ A kormányt teljes mértékben támogattuk abban, amit kért, s ők ígéretet tettek, hogy megszerzik a többséget a ha­tározat támogatásához - mondta Ilié, majd sajnálatát fejezte ki annak kapcsán, hogy a parlamentben meghozott döntések könnyedén megváltoznak a befolyásosabb országok nagykö­veteinek hatására. Ez - mint azt Ilié elmondta - egy éretlen és következetlen külpolitikáról tanúskodik, amiben Szerbia nem lel támogatókra. Az Új Szerbia elnöke elmondta, hogy a tüntetésen részt vesz majd a Szerb Haladó Párt és néhány kisebb párt is, majd hozzátette, hogy a Szerbiai Demokrata Párttal még tárgyal­nak az ügyben, valamint fennáll az a lehetőség is, hogy egyes hatalmi pártok is részt vesznek a tüntetésen. Ilic kiemelte, hogy Szerbia polgárai elégedetlenek, ebben egyetértve fogtak össze, emiatt a választások is szükségesek. (Beta) Sikertelenség esetén a haladók intézkedni fognak A Szerb Haladó Párt viszonyulása a szerb kormányhoz és a hatalom képviselőihez a Koszovó-határozatról szóló szava­zás eredményétől függ majd - jelentette ki tegnap Aleksan­­dar Vučić, az SZHP alelnöke.­­ Amennyiben a határozat változatlan szövege támogatás­ra lel az ENSZ-ben, gratulálni fogunk nekik, abban az eset­ben viszont, ha ez nem így alakul, magyarázatot követelünk majd azért a politikáért, amely eltávolítja Koszovót Szerbiától - hangsúlyozta Vucic. Ha az ENSZ nem támogatja a határozatot, a Szerb Haladó Párt egyes miniszterek - elsősorban Vuk Jeremic külügymi­niszter - lemondását követeli majd a parlamentben - jelen­tette be a párt alelnöke. Továbbá elmondta, hogy a határozat sikertelenségének esetén a haladók különböző intézkedéseket fognak kezdeményezni, de nem konkretizálta azokat. Vuéié ismételten kiemelte, hogy „Koszovó függetlensége Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett", amiért felelniük kell azoknak, akik lehetővé tették, hogy idáig fajuljanak a dolgok. (Beta)

Next