Magyar Szó, 2010. október (67. évfolyam, 229-254. szám)

2010-10-01 / 229. szám

2010. október 1., péntek ) KÁRPÁTALJA Diszkriminatív felvételi rend A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) diszkriminatívnak tartja a 2011. évi ukrán felsőoktatási felvételi rend tervezetét, amely továbbra sem teszi lehe­tővé az emelt szintű érettségit az oktatás nyelvéből a nemzetiségi iskolák végzősei szá­mára - írta tegnap megjelent számában a beregszászi Kárpátalja című hetilap. A cikk szerint a KMPSZ legutóbbi elnökségi ülésén elemezte az új felsőoktatá­si felvételi rend tervezetét, és arra a megállapításra jutott, hogy az a lényegi kérdése­ket illetően nem tér el a korábbi, sokat bírált szabályzattól, sőt több ponton még „me­revebb” lett. A pedagógusszövetség diszkriminatívnak tartja, hogy a magyar iskolák végzőseinek ukrán nyelvből és irodalomból továbbra is ugyanazt a vizsgatesztet kell teljesíteniük, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett felvételizők­nek. A szakmai érdekvédelmi szervezet elnöksége szerint abszurd, hogy 2011 -ben is a magyar nyelv és irodalom szakja ukrán nyelvből és irodalomból, Ukrajna történeté­ből és valamely európai idegen nyelvből vagy oroszból tett emelt szintű érettségi vizs­gák alapján nyerhetnek felvételt a jelentkezők. A KMPSZ sértőnek tartja, hogy míg az orosz nyelv választható vizsgatárgy lesz, ad­dig a magyar nyelv és irodalom továbbra sem lesz az. Egyúttal arra emlékeztet, hogy a legutóbbi elnökválasztási kampányban Viktor Janukovics beregszászi látogatása so­rán ígéretet tett a nyelvi kérdés rendezésére, illetve az emelt szintű érettségi rendszer minden nemzeti kisebbséget egyformán sújtó problémájának megoldására. Mivel a KMPSZ vezetése az ukrán médiában megjelenő „kampányízű, pozitív vál­tozásokat sugalló” vélemények és ígéretek ellenére sem érzékeli az ukrajnai magyar oktatást sújtó problémák megoldását, ezért ismét levélben fordul az illetékes minisz­tériumhoz és Viktor Janukovics államfőhöz. (MTI) Román helyett rovásírás Csíkszeredában ismeretlen tettesek „felülírták” a helységnévtáblákat Keddről szerdára virradó éjszaka a város hat ki- és bejáratának névtáb­láin rovásírásos fényvisszaverő felirat­tal takarták le Csíkszereda román el­nevezését, így csak a magyar név és a rovásírással kiírt elnevezés maradt lát­ható. A közlekedési rendőrök szerdán kérték a városházát, hogy távolítsa el a feliratokat, és tájékoztatták, hogy el­lenkező esetben ezek kezelőiként vi­selniük kell a következményeket. „Bírságot szabunk ki a közterület kezelőjének, és kicseréljük a várostáblá­kat, amelyeken nem látható Csíkszere­da román neve” - nyilatkozta a Média­­faxnak Cézár Asander, a Hargita megyei közlekedési rendőrség vezetője. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője kifejtette, egy ilyen lépés sérti az érvényes törvénye­ket, a polgármesteri hivatal megbírsá­golása mellett elindítják a nyomozást a tettesek azonosítása érdekében. „A táblák már nem felelnek meg a törvény követelményeinek és a 2002/195-ös sürgősségi és a 2001/1206-os kormányrendeletek előírásainak. Ezek szabályozzák, hogy a kisebbségek nyelvén is fel kell tün­tetni egy település nevét, ha a kisebb­ség aránya meghaladja a 20 százalé­kot, de azt is, hogy elsőként a román elnevezésnek kell szerepelnie. Jelen esetben a román felirat már nem lát­ható, így büntetést szabhatunk ki, és ezzel párhuzamosan elkezdjük a nyo­mozást, hogy megtaláljuk az elkövető­ket" - hangsúlyozta Gheorghe Filip. A Csíkszeredai polgármesteri hiva­tal képviselői elmondták, nem enge­délyezték a rovásírásos feliratot, és az újságíróktól értesültek ezekről. „Nem engedélyeztük ezt, fél év­vel ezelőtt éppen mi kezdeményez­tük az eljárást, hogy mi, a városháza helyezzük el a rovásírásos felirato­kat, de a törvényszék elutasította ké­résünket. Most önöktől hallom, hogy valakik ilyeneket ragasztottak ki. Úgy tűnik, ez a válasz arra, hogy a rend­őrség belekötött a magyar feliratokba, és megbüntette a városházát. Valakit zavarhatott ez, és ez volt a válasza” - nyilatkozta Szőke Domokos alpolgár­mester. Délután a hivatal munkatársai el­távolították a rovásírásos feliratokat, az alpolgármester szerint azért, hogy „újabb diverzió nélkül orvosolják a helyzetet". Olguta Vasilescu PSD-s szená­tor szerdán felszólította Traian Igan belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, és távolít­sák el a táblákat Csíkszereda bejárata­itól, mert a román nyelvű felirat hiá­nyában ezek törvénytelenek. (Nyugati Jelen) M­KHd­­fil kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 KÜLÜGYI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSE Már „csak” a büntetés okoz gondot? Magyarország szeretné, ha a szlovákiai államnyelvtörvényből kikerülne a szankci­ók bármiféle lehetősége. „Ebben bízunk, ezt kértük hangsúlyosan” - nyilatkozta újság­íróknak Balla Mihály, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke azt követően, hogy a szlovák és a magyar parlamenti tes­tület együttes ülést tartott tegnap Pozsony­ban. Kijelentette: a magyar fél előrelépésnek te­kinti, hogy a szlovák kormány és a parlament foglalkozik a kérdés megoldásával. - Kértük, hogy vegyék figyelembe az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának ajánlása­it. Számunkra az lenne az elfogadható megol­dás, ha a szlovákiai magyarok anyanyelvhasz­nálatát nem sújtanák szankciók - fejtette ki a bizottsági elnök. Az ülésen szóba került a kettős állampol­gárság témája is, míg a Kárpát-medencei Ma­gyar Képviselők Fórumáról (KMKF) a felek nem beszéltek. Kérdésre válaszolva a sajtóér­tekezleten Balla elmondta: a KMKF fontos tanácsadó testülete az Országgyűlésnek, s a munkájára a jövőben is számítanak. Bár az államnyelvtörvény és a kettős ál­lampolgárság kérdésében a felek álláspont­ja nem mindenben egyezett meg, František Sebej, a szlovák bizottság elnöke leszögezte: ,„A véleménycsere nyílt és őszinte volt, biztos, hogy megtaláljuk a mindkét félnek megfele­lő megoldást.” Hozzátette: a szlovák állam­polgársági törvény módosítása előkészületben van, ezért most nem a konkrétumokról, ha­nem csak a „törvény filozófiájáról” cserélhet­tek eszmét. Balla megjegyezte: Budapestet nem zavar­ná, ha a magyarországi szlovákok felvennék a szlovák állampolgárságot is. „Ezt természetes­nek tartjuk” - mondta. A tárgyalásokkal mindkét fél elégedett volt. Megállapodtak abban, hogy évente legalább kétszer találkoznak, s minden témát nyíltan megvitatnak. A következő együttes ülésre fél éven belül Magyarországon kerül sor. „Tovább akarunk lépni az együttműködés minden területén. Sok a feladatunk, egyebek között a­ kisebbségek, a visegrádi négyek, az Európai Unió vagy a magyar uniós elnökség tekintetében" -jelentette ki Balla. „Rendszeres találkozásaink hozzájárulhat­nak a korábban kissé befagyott szlovák-ma­gyar kapcsolatok javításához” - vélekedett Še­­bej. (MTI) Fikció a tizenötmilliós magyarság A helyes nemzetpolitika enyhíthet a bajon dött, s azóta közel nyolcszázezerrel csökkent az ország lakossága. A határon túli nemzetrészek esetében ez a tendencia még drámaibb, ahol a természetes népességfogyáson túl az asszimiláció is gyorsítja a folyamatot. Kolek Zsoltnak a felvidéki Szabad Újságban közzétett cikke szerint ma már fikció a 15 milliós magyarság toposza, hiszen a hatá­ron túli Kárpát-medencei magyarság lélekszá­ma legfeljebb 2,5 millió, a nyelvében és identi­­tásában is magyar diaszpóra pedig bő milliósra tehető. A folyamat visszafordítása a magyar köz­­gondolkodás és nemzetpolitika egyik legna­gyobb jelen idejű kihívása - teszi hozzá. A lehetséges megoldás - írja a cikk szerzője - a világ magyarságát átfogóan szemlélő nem­­zetpolitika lehet, ám még ez sem kecsegtet biz­tos sikerrel a határon belül és kívül egyaránt kedvezőtlen demográfiai folyamatok lefékezé­sére. Azonban pozitív jelként értékeli a Semjén Zsolt nemzetpolitikai ügyekért felelős miniszter­elnök-helyettes által kezdeményezett nemzetre­gisztert, amely önkéntes adatszolgáltatáson ala­pulva felbecsülhetetlenül fontos adatbázishoz juttatná Magyarországot a diaszpórában élő magyarokról. Izrael államhoz vagy az amerikai lengyelekhez hasonlóan Magyarország is előnyt kovácsolhatna a szétszóratottságból, ha külhon­ba szakadt polgárait hatékonyabban tudná fel­sorakoztatni a nemzet ügyek képviselete mel­lett - fejezi be írását Kolek Zsolt. (hege) A magyarországi Központi Statisztikai Hi­vatal által nemrég nyilvánosságra hozott ada­tok szerint Magyarország­ népessége alig ha­ladja meg a tízmilliót. A szakértők szinte egyöntetű véleménye, hogy a jövőre esedékes népszámláláson a lakosság lélekszáma a lélek­tani határnak számító tízmillió alá kerül. A né­pességfogyás a nyolcvanas évek elején kezdő­ Magyar iskolaközpont Szamosújváron Magyar tannyelvű szórvány-iskolaközpont építéséhez kezdett a szamosújvári Téka Alapítvány. Az intézmény épületének alapkövét október 9-én helyezik el az erdélyi városban. „Elérkezett az idő arra, hogy önálló iskolaközpontot létesítsünk. Ez csak egy tel­jesen új épület és egy új intézményi rendszer kialakítása révén valósulhat meg, mi­vel Szamosújváron nincs magyar iskola” - nyilatkozta az Új Magyar Szó című buka­resti napilapnak Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke. A Téka Alapítvány tizenegy évvel ezelőtt, a Kallós Zoltán Alapítvánnyal közösen indította el a térségben a mára már sikeresnek bizonyuló Mezőségi szórványoktatá­si programot. A program lényege, hogy a Mezőség tájegységén szórványban élő kis- és középiskolás diákoknak minőségi magyar oktatást biztosítsanak. A 11 év alatt két kollégiumi épület létesült, egy Válaszúton, egy másik pedig Sza­mosújváron. Jelenleg Szamosújváron négy iskolában működnek magyar tannyelvű osztá­lyok. Az elképzelések szerint ezeket az osztályokat vonnák össze a megépítendő Ke­mény Zsigmond Mezőségi Szórvány-iskolaközpontba, ahová a környező falvak ma­gyar diákjai járnának majd. (MTI) „CIGÁNYOZÓ” HIRDETÉS Le kellett volna adni A Legfelsőbb Bíróság (LB) tegnapi dön­tése értelmében a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak le kellett volna adnia a Jobbik „cigánybűnözést” is említő kam­pányhirdetését. A bíróság ezzel helyben­hagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői döntését. Az OVB úgy ítélte meg, hogy a Jobbik „cigánybűnözés” kifejezést is használó hir­detései nem lépték túl a véleménynyilvání­tás alkotmányos határát, a hirdetések tartal­ma nem sért olyan alkotmányos alapjogot, amely alapján a két médium megtagadhat­ta volna a közlésüket. Az LB indoklása szerint a választási eljá­rásról szóló törvény alapján választási kam­pányban a jelölőszervezetek és személyek azonos feltételek mentén tehetnek köz­zé politikai hirdetést, a politikai hirdetés­hez pedig véleményt, értékelő magyaráza­tot fűzni tilos. Az LB hivatkozott a médiatörvényre is, amely egyértelműen kimondja, hogy a po­­litikai hirdetés - így a kampányfilm - tartal­máért a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. (MTI) RÖVIDEN ■ ÁLLAMNYELVTÖRVÉNY Újra módosítják? Szlovákia újra módosítaná az állam­nyelvtörvényt, ha a Velencei Bizottság ajánlja. Ezt Bugár Béla, a szlovák par­lament alelnöke mondta, miután Po­zsonyban szerdán tárgyalt Knut Vol­­lebaekkel. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa megjegyezte: az előző módo­sítással megvárhatták volna a Velencei Bizottság jelentését, hiszen a nyelvtör­vényről szóló állásfoglalást éppen Szlo­vákia kérte. Bugár Béla szerint még mindenre van lehetőség. A jogszabály második ol­vasata decemberre készül el, és az már tartalmazza majd a Velencei Bizottság ajánlásait is. A Híd elnöke elmondta azt is: pártja továbbra sem ért egyet azzal, hogy a nyelvtörvényben megmaradt a büntetés lehetősége, de szerinte a múlt heti módosítással a törvény már nem irányul a kisebbségek ellen, és magán­­személyeket nem büntet. Az MKP szerint viszont a megma­radt büntetéssel a kormánypártiak épp azt feltételezik a szlovákiai magya­rokról, hogy nem használják megfele­lően a szlovák nyelvet, vagy visszauta­sítják annak használatát. Aggályaikat elmondták a főbiztosnak is. Knut Vollebaek a közeljövőben elemzést készít a Budapesten és a Po­zsonyban tapasztaltak alapján. Rész­letesen kitér majd az állampolgárság­gal kapcsolatos észrevételeire, illetve a nyelvtörvényre. (Duna TV) ■ FÖLDRAJZI NEVEK Elöl magyarul A nemzeti kisebbségek anyanyelvén oktató iskoláknak kiadott tankönyvek­ben a kisebbségek nyelvén feltüntetett földrajzi nevek nem sértik a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. Zárt ülésen ilyen határozatot hozott az alkotmány­­bíróság plénuma Kassán. A testülethez beadvánnyal forduló parlamenti képviselők csoportját Rafa­el Rafaj (SNS) képviselte, aki a közok­tatási törvény azon kitételét kifogásolta, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyel­vén kiadott tankönyvekben első helyen a kisebbség nyelvén kell feltüntetni a közszájon forgó földrajzi neveket, s ezt követően törtvonallal vagy zárójelben, esetleg kötőjellel a szlovák elnevezést. A közoktatási törvénynek ezt a módo­sítását az MKP frakciója érte el. (Fel­vidék Ma) ■ KISEBBSÉGI VÁLASZTÁS Álukrán jelöltek A Magyarországon kiírt huszonhá­rom ukrán helyi kisebbségi választás­ból kilencet nem volna szabad meg­tartani, mert a jelöltek és a választói névjegyzékbe feliratkozottak nem uk­ránok - mondta a Magyar Nemzet­nek Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke. Az elnök több olyan borsodi tele­pülésen járt, ahol nincs és nem is volt ukrán közösség, ám a helybéliek úgy vélik, jól járnak azzal, ha az „álukrán” önkormányzat révén csurran-csep­­pen majd a településnek a kisebb­ségeknek járó állami támogatásból. Hartányi Jaroszlava hozzátette: az egyik abaújszántói képviselőjelölt pél­dául az arcába nevetett, és azt mond­ta, ha rossz a törvény, miért ne élhet­ne vissza vele. Szerte az országban egy Miskol­con bejegyzett, Kijevi Rusz Egyesület nevű jelölőszervezet foglalkozik áluk­rán jelöltek indításával - írt a Magyar Nemzet. Az Ukrán Országos Önkormány­zat elnöke a lapnak nyilatkozva sür­gette, hogy jogszabály-módosítások­kal előzze meg a parlament, hogy a későbbi választásokon is könnyűszer­rel alakulhassanak „deszantos” önkor­mányzatok, veszélyeztetve a kisebbsé­gek kulturális autonómiáját. (MTI)

Next