Magyar Szó, 2010. október (67. évfolyam, 229-254. szám)
2010-10-01 / 229. szám
2010. október 1., péntek ) KÁRPÁTALJA Diszkriminatív felvételi rend A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) diszkriminatívnak tartja a 2011. évi ukrán felsőoktatási felvételi rend tervezetét, amely továbbra sem teszi lehetővé az emelt szintű érettségit az oktatás nyelvéből a nemzetiségi iskolák végzősei számára - írta tegnap megjelent számában a beregszászi Kárpátalja című hetilap. A cikk szerint a KMPSZ legutóbbi elnökségi ülésén elemezte az új felsőoktatási felvételi rend tervezetét, és arra a megállapításra jutott, hogy az a lényegi kérdéseket illetően nem tér el a korábbi, sokat bírált szabályzattól, sőt több ponton még „merevebb” lett. A pedagógusszövetség diszkriminatívnak tartja, hogy a magyar iskolák végzőseinek ukrán nyelvből és irodalomból továbbra is ugyanazt a vizsgatesztet kell teljesíteniük, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett felvételizőknek. A szakmai érdekvédelmi szervezet elnöksége szerint abszurd, hogy 2011 -ben is a magyar nyelv és irodalom szakja ukrán nyelvből és irodalomból, Ukrajna történetéből és valamely európai idegen nyelvből vagy oroszból tett emelt szintű érettségi vizsgák alapján nyerhetnek felvételt a jelentkezők. A KMPSZ sértőnek tartja, hogy míg az orosz nyelv választható vizsgatárgy lesz, addig a magyar nyelv és irodalom továbbra sem lesz az. Egyúttal arra emlékeztet, hogy a legutóbbi elnökválasztási kampányban Viktor Janukovics beregszászi látogatása során ígéretet tett a nyelvi kérdés rendezésére, illetve az emelt szintű érettségi rendszer minden nemzeti kisebbséget egyformán sújtó problémájának megoldására. Mivel a KMPSZ vezetése az ukrán médiában megjelenő „kampányízű, pozitív változásokat sugalló” vélemények és ígéretek ellenére sem érzékeli az ukrajnai magyar oktatást sújtó problémák megoldását, ezért ismét levélben fordul az illetékes minisztériumhoz és Viktor Janukovics államfőhöz. (MTI) Román helyett rovásírás Csíkszeredában ismeretlen tettesek „felülírták” a helységnévtáblákat Keddről szerdára virradó éjszaka a város hat ki- és bejáratának névtábláin rovásírásos fényvisszaverő felirattal takarták le Csíkszereda román elnevezését, így csak a magyar név és a rovásírással kiírt elnevezés maradt látható. A közlekedési rendőrök szerdán kérték a városházát, hogy távolítsa el a feliratokat, és tájékoztatták, hogy ellenkező esetben ezek kezelőiként viselniük kell a következményeket. „Bírságot szabunk ki a közterület kezelőjének, és kicseréljük a várostáblákat, amelyeken nem látható Csíkszereda román neve” - nyilatkozta a Médiafaxnak Cézár Asander, a Hargita megyei közlekedési rendőrség vezetője. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője kifejtette, egy ilyen lépés sérti az érvényes törvényeket, a polgármesteri hivatal megbírságolása mellett elindítják a nyomozást a tettesek azonosítása érdekében. „A táblák már nem felelnek meg a törvény követelményeinek és a 2002/195-ös sürgősségi és a 2001/1206-os kormányrendeletek előírásainak. Ezek szabályozzák, hogy a kisebbségek nyelvén is fel kell tüntetni egy település nevét, ha a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, de azt is, hogy elsőként a román elnevezésnek kell szerepelnie. Jelen esetben a román felirat már nem látható, így büntetést szabhatunk ki, és ezzel párhuzamosan elkezdjük a nyomozást, hogy megtaláljuk az elkövetőket" - hangsúlyozta Gheorghe Filip. A Csíkszeredai polgármesteri hivatal képviselői elmondták, nem engedélyezték a rovásírásos feliratot, és az újságíróktól értesültek ezekről. „Nem engedélyeztük ezt, fél évvel ezelőtt éppen mi kezdeményeztük az eljárást, hogy mi, a városháza helyezzük el a rovásírásos feliratokat, de a törvényszék elutasította kérésünket. Most önöktől hallom, hogy valakik ilyeneket ragasztottak ki. Úgy tűnik, ez a válasz arra, hogy a rendőrség belekötött a magyar feliratokba, és megbüntette a városházát. Valakit zavarhatott ez, és ez volt a válasza” - nyilatkozta Szőke Domokos alpolgármester. Délután a hivatal munkatársai eltávolították a rovásírásos feliratokat, az alpolgármester szerint azért, hogy „újabb diverzió nélkül orvosolják a helyzetet". Olguta Vasilescu PSD-s szenátor szerdán felszólította Traian Igan belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, és távolítsák el a táblákat Csíkszereda bejárataitól, mert a román nyelvű felirat hiányában ezek törvénytelenek. (Nyugati Jelen) MKHdfil kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 KÜLÜGYI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSE Már „csak” a büntetés okoz gondot? Magyarország szeretné, ha a szlovákiai államnyelvtörvényből kikerülne a szankciók bármiféle lehetősége. „Ebben bízunk, ezt kértük hangsúlyosan” - nyilatkozta újságíróknak Balla Mihály, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke azt követően, hogy a szlovák és a magyar parlamenti testület együttes ülést tartott tegnap Pozsonyban. Kijelentette: a magyar fél előrelépésnek tekinti, hogy a szlovák kormány és a parlament foglalkozik a kérdés megoldásával. - Kértük, hogy vegyék figyelembe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának ajánlásait. Számunkra az lenne az elfogadható megoldás, ha a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatát nem sújtanák szankciók - fejtette ki a bizottsági elnök. Az ülésen szóba került a kettős állampolgárság témája is, míg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról (KMKF) a felek nem beszéltek. Kérdésre válaszolva a sajtóértekezleten Balla elmondta: a KMKF fontos tanácsadó testülete az Országgyűlésnek, s a munkájára a jövőben is számítanak. Bár az államnyelvtörvény és a kettős állampolgárság kérdésében a felek álláspontja nem mindenben egyezett meg, František Sebej, a szlovák bizottság elnöke leszögezte: ,„A véleménycsere nyílt és őszinte volt, biztos, hogy megtaláljuk a mindkét félnek megfelelő megoldást.” Hozzátette: a szlovák állampolgársági törvény módosítása előkészületben van, ezért most nem a konkrétumokról, hanem csak a „törvény filozófiájáról” cserélhettek eszmét. Balla megjegyezte: Budapestet nem zavarná, ha a magyarországi szlovákok felvennék a szlovák állampolgárságot is. „Ezt természetesnek tartjuk” - mondta. A tárgyalásokkal mindkét fél elégedett volt. Megállapodtak abban, hogy évente legalább kétszer találkoznak, s minden témát nyíltan megvitatnak. A következő együttes ülésre fél éven belül Magyarországon kerül sor. „Tovább akarunk lépni az együttműködés minden területén. Sok a feladatunk, egyebek között a kisebbségek, a visegrádi négyek, az Európai Unió vagy a magyar uniós elnökség tekintetében" -jelentette ki Balla. „Rendszeres találkozásaink hozzájárulhatnak a korábban kissé befagyott szlovák-magyar kapcsolatok javításához” - vélekedett Šebej. (MTI) Fikció a tizenötmilliós magyarság A helyes nemzetpolitika enyhíthet a bajon dött, s azóta közel nyolcszázezerrel csökkent az ország lakossága. A határon túli nemzetrészek esetében ez a tendencia még drámaibb, ahol a természetes népességfogyáson túl az asszimiláció is gyorsítja a folyamatot. Kolek Zsoltnak a felvidéki Szabad Újságban közzétett cikke szerint ma már fikció a 15 milliós magyarság toposza, hiszen a határon túli Kárpát-medencei magyarság lélekszáma legfeljebb 2,5 millió, a nyelvében és identitásában is magyar diaszpóra pedig bő milliósra tehető. A folyamat visszafordítása a magyar közgondolkodás és nemzetpolitika egyik legnagyobb jelen idejű kihívása - teszi hozzá. A lehetséges megoldás - írja a cikk szerzője - a világ magyarságát átfogóan szemlélő nemzetpolitika lehet, ám még ez sem kecsegtet biztos sikerrel a határon belül és kívül egyaránt kedvezőtlen demográfiai folyamatok lefékezésére. Azonban pozitív jelként értékeli a Semjén Zsolt nemzetpolitikai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes által kezdeményezett nemzetregisztert, amely önkéntes adatszolgáltatáson alapulva felbecsülhetetlenül fontos adatbázishoz juttatná Magyarországot a diaszpórában élő magyarokról. Izrael államhoz vagy az amerikai lengyelekhez hasonlóan Magyarország is előnyt kovácsolhatna a szétszóratottságból, ha külhonba szakadt polgárait hatékonyabban tudná felsorakoztatni a nemzet ügyek képviselete mellett - fejezi be írását Kolek Zsolt. (hege) A magyarországi Központi Statisztikai Hivatal által nemrég nyilvánosságra hozott adatok szerint Magyarország népessége alig haladja meg a tízmilliót. A szakértők szinte egyöntetű véleménye, hogy a jövőre esedékes népszámláláson a lakosság lélekszáma a lélektani határnak számító tízmillió alá kerül. A népességfogyás a nyolcvanas évek elején kezdő Magyar iskolaközpont Szamosújváron Magyar tannyelvű szórvány-iskolaközpont építéséhez kezdett a szamosújvári Téka Alapítvány. Az intézmény épületének alapkövét október 9-én helyezik el az erdélyi városban. „Elérkezett az idő arra, hogy önálló iskolaközpontot létesítsünk. Ez csak egy teljesen új épület és egy új intézményi rendszer kialakítása révén valósulhat meg, mivel Szamosújváron nincs magyar iskola” - nyilatkozta az Új Magyar Szó című bukaresti napilapnak Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke. A Téka Alapítvány tizenegy évvel ezelőtt, a Kallós Zoltán Alapítvánnyal közösen indította el a térségben a mára már sikeresnek bizonyuló Mezőségi szórványoktatási programot. A program lényege, hogy a Mezőség tájegységén szórványban élő kis- és középiskolás diákoknak minőségi magyar oktatást biztosítsanak. A 11 év alatt két kollégiumi épület létesült, egy Válaszúton, egy másik pedig Szamosújváron. Jelenleg Szamosújváron négy iskolában működnek magyar tannyelvű osztályok. Az elképzelések szerint ezeket az osztályokat vonnák össze a megépítendő Kemény Zsigmond Mezőségi Szórvány-iskolaközpontba, ahová a környező falvak magyar diákjai járnának majd. (MTI) „CIGÁNYOZÓ” HIRDETÉS Le kellett volna adni A Legfelsőbb Bíróság (LB) tegnapi döntése értelmében a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak le kellett volna adnia a Jobbik „cigánybűnözést” is említő kampányhirdetését. A bíróság ezzel helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői döntését. Az OVB úgy ítélte meg, hogy a Jobbik „cigánybűnözés” kifejezést is használó hirdetései nem lépték túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát, a hirdetések tartalma nem sért olyan alkotmányos alapjogot, amely alapján a két médium megtagadhatta volna a közlésüket. Az LB indoklása szerint a választási eljárásról szóló törvény alapján választási kampányban a jelölőszervezetek és személyek azonos feltételek mentén tehetnek közzé politikai hirdetést, a politikai hirdetéshez pedig véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. Az LB hivatkozott a médiatörvényre is, amely egyértelműen kimondja, hogy a politikai hirdetés - így a kampányfilm - tartalmáért a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. (MTI) RÖVIDEN ■ ÁLLAMNYELVTÖRVÉNY Újra módosítják? Szlovákia újra módosítaná az államnyelvtörvényt, ha a Velencei Bizottság ajánlja. Ezt Bugár Béla, a szlovák parlament alelnöke mondta, miután Pozsonyban szerdán tárgyalt Knut Vollebaekkel. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa megjegyezte: az előző módosítással megvárhatták volna a Velencei Bizottság jelentését, hiszen a nyelvtörvényről szóló állásfoglalást éppen Szlovákia kérte. Bugár Béla szerint még mindenre van lehetőség. A jogszabály második olvasata decemberre készül el, és az már tartalmazza majd a Velencei Bizottság ajánlásait is. A Híd elnöke elmondta azt is: pártja továbbra sem ért egyet azzal, hogy a nyelvtörvényben megmaradt a büntetés lehetősége, de szerinte a múlt heti módosítással a törvény már nem irányul a kisebbségek ellen, és magánszemélyeket nem büntet. Az MKP szerint viszont a megmaradt büntetéssel a kormánypártiak épp azt feltételezik a szlovákiai magyarokról, hogy nem használják megfelelően a szlovák nyelvet, vagy visszautasítják annak használatát. Aggályaikat elmondták a főbiztosnak is. Knut Vollebaek a közeljövőben elemzést készít a Budapesten és a Pozsonyban tapasztaltak alapján. Részletesen kitér majd az állampolgársággal kapcsolatos észrevételeire, illetve a nyelvtörvényre. (Duna TV) ■ FÖLDRAJZI NEVEK Elöl magyarul A nemzeti kisebbségek anyanyelvén oktató iskoláknak kiadott tankönyvekben a kisebbségek nyelvén feltüntetett földrajzi nevek nem sértik a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. Zárt ülésen ilyen határozatot hozott az alkotmánybíróság plénuma Kassán. A testülethez beadvánnyal forduló parlamenti képviselők csoportját Rafael Rafaj (SNS) képviselte, aki a közoktatási törvény azon kitételét kifogásolta, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvén kiadott tankönyvekben első helyen a kisebbség nyelvén kell feltüntetni a közszájon forgó földrajzi neveket, s ezt követően törtvonallal vagy zárójelben, esetleg kötőjellel a szlovák elnevezést. A közoktatási törvénynek ezt a módosítását az MKP frakciója érte el. (Felvidék Ma) ■ KISEBBSÉGI VÁLASZTÁS Álukrán jelöltek A Magyarországon kiírt huszonhárom ukrán helyi kisebbségi választásból kilencet nem volna szabad megtartani, mert a jelöltek és a választói névjegyzékbe feliratkozottak nem ukránok - mondta a Magyar Nemzetnek Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke. Az elnök több olyan borsodi településen járt, ahol nincs és nem is volt ukrán közösség, ám a helybéliek úgy vélik, jól járnak azzal, ha az „álukrán” önkormányzat révén csurran-cseppen majd a településnek a kisebbségeknek járó állami támogatásból. Hartányi Jaroszlava hozzátette: az egyik abaújszántói képviselőjelölt például az arcába nevetett, és azt mondta, ha rossz a törvény, miért ne élhetne vissza vele. Szerte az országban egy Miskolcon bejegyzett, Kijevi Rusz Egyesület nevű jelölőszervezet foglalkozik álukrán jelöltek indításával - írt a Magyar Nemzet. Az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke a lapnak nyilatkozva sürgette, hogy jogszabály-módosításokkal előzze meg a parlament, hogy a későbbi választásokon is könnyűszerrel alakulhassanak „deszantos” önkormányzatok, veszélyeztetve a kisebbségek kulturális autonómiáját. (MTI)