Magyar Szó, 2011. január (68. évfolyam, 1-23. szám)

2011-01-04 / 1. szám

Újvidék, 2011. január 4., kedd Kilencvenéves adósság törlesztése Hétfőn reggel a világ 2000 pontján megkezdődött a könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgársági kérelmek fogadása Tegnap reggel óta Magyarország illetékes szervei alkalmazzák az egyszerűsített állampolgárság megszerzésére vonatkozó törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok áttelepülés nélkül, az eddigi feltételekhez viszonyítva jóval könnyebben kaphassanak magyar állampolgársá­got, amennyiben ezt igénylik. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkár­ságának tisztségviselője elmondta, a kormányzat mindent megtett annak ér­dekében, hogy az érdekeltek minél egy­szerűbben nyújthassák be állampolgársá­gi kérelmüket. - Ha már kilencven évet kellett várni erre a pillanatra, nem szerettük volna, hogy az igénylőknek még hosszan kígyózó sorokat is ki kelljen várniuk az ügyfélszol­gálatokon. Ennek érdekében új rendszert építettünk ki 830 millió forintért - hang­súlyozta. A kamerák és fényképezőgépek ke­reszttüzében a BÁH Üllői úti irodájában az első egyszerűsített honosítási kérelmet a Svájcban dolgozó kolozsvári Hantz Péter adta át. Szabadkán elsőként a csantavéri Koz­ma család adta át a magyar állampolgár­­sági kérelmet. Korsós Tamás szabadkai magyar fő­konzul elmondta, az átalakított ügyfél­fogadó­ irodában egyszerre hat személy, család nyújthatja be kérelmét, így naponta mintegy 100 igénylést tudnak átvenni. Vajdaságban - becslések szerint - mintegy 50 000-80 000-en kérik majd a visszahonosításukat. Erdélyben fennakadások nélkül fo­gadták tegnap a magyar állampolgárságot igénylőket a magyar külképviseleteken és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott Demokrácia Központokban. Balogh György konzul, a Magyar Köz­társaság Csíkszeredai Főkonzulátusának ügyvivője arról tájékoztatta az MTI-t: hét­főn nem volt torlódás a külképviseleten, hiszen csupán az e napra előjegyzett sze­mélyeket fogadták a megbeszélt időpon­tokban. Mivel november 8-tól már felvet­ték az előjegyzéseket, így előre egyeztetett időpontra hívtak be ügyfeleket. Szlovákiában nincs nagy érdeklődés a magyar állampolgárság felvétele iránt - tudta meg az MTI tudósítója Magyar­­ország pozsonyi konzulátusán és kassai főkonzulátusán. Farkas Géza pozsonyi magyar konzul szerint ennek egyik oka, hogy a szlová­kiai tömbmagyarság szorosan a magyar határ mentén él, s így jó lehetősége van arra is, hogy egyenesen Magyarországon folyamodjon állampolgárságért, másrészt pedig az érvényben lévő szlovák állampol­gársági törvény tiltja és bünteti a külföldi állampolgárság felvételét, s ez a magyar állampolgárság felvétele ellen szól. A témáról bővebben lapunk 3. és 4. oldalán olvashatnak. Vajdaságban - a becslések szerint - mintegy 50 OOO-SO 000-en kelik majd a visszahonosításimat Molnár Edvárd Magvető ■ Mi vár a gazdákra 2011-ben Intő jelek szerint tovább kell majd szorítani a nad­rágszíjon ■ Tőzsde Továbbra is jó ára van a búzának, a kukorica kilón­ként átlépte a 20 dináros áfa nélküli árat ! Eltűntek a pénzzel a nagy orosz pusztában A homokvidéki gyümölcs­­termesztők gondjairól és terveiről Játék a pénztárcánkkal Újévi jókívánságok árkorrekciókkal Már most biztosra vehető, hogy rövidesen megdrágul a déligyümölcs, hogy több pénzt hagyunk ott cigarettáért és italokért is, de nem csupán a vitamin és a mámor kerül az új évben többe, hanem a szépítkezés is, a kozmetikai cikkek ára is emelkedik, s a lakást is nehezebb lesz tisztán tartani, mert a tisztítószerek céduláin is felfelé kerekítik a számjegyeket a boltokban. Elsejétől a beharangozottakkal összhangban megemelték egyes termékek jöve­déki adóját. A cigaretta esetében az eddigi 17,2 dinár helyett most dobozonként 26 dinárt tesz ki. Emelkedett a motorbenzinre, az ólommentes motorbenzinre, az europrémium, a dízel és az eurodízel üzemanyagokra kivetett állami illeték is. A dohánygyárak - a fogyasztás csökkenésétől tartva - egyelőre tartózkodni látszanak az azonnali drágítástól, mégsem kérdéses, hogy az rövidesen bekövetkezik majd. Bővebben a 10. oldalon •­I LXVIII. évf., 1. (21867.) szám ■ Ára 50 Din Szerbia egy félig elkészült ház Boris Tadic: Lejárt a hamis és terméketlen patriotizmus kora Szerbiának az idén meg kell kapnia az európai uniós tagjelölti státust és be kell fejeznie az együttműködést a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, taglalta Boris Tadic államfő a Tanjugnak adott újévi interjújában. Mint megjegyezte, az elsődle­ges célok között szerepel az igazságügyi reform befejezése és a vagyon-visszaszár­­maztatásról szóló törvény elfogadása is. - Folytatnunk kell a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcot, valamint be kell fejeznünk néhány infrastrukturális nagyberuházást - mondta Tadic. Szavai szerint Szerbiának az idén olyan fejlesztési célokkal kell foglalkoznia, amelyek a polgárok jólétét fogják szolgálni. Az elnök úgy látja, Szerbia olyan, mint egy félig elkészült ház. - A nehézségek, amelyekkel Szerbia polgárai szembesülnek, annak a következ­ményei, hogy évtizedekkel ezelőtt sok minden nem lett elvégezve, ma pedig nem vagyunk eléggé határozottak, hogy elindítsunk olyan nehéz és kockázatos folyama­tokat, amelyeknek meg kell fizetnünk az árát - emelte ki az államfő. Mint megjegyezte, készen áll arra, hogy a következő időszakban elemezze az ország helyzetét politikai partnereivel, értelmiségiekkel, szakértőkkel, professzo­rokkal, valamint a civil szervezetek képviselőivel, hogy Szerbia - számos térségbeli országgal ellentétben - megtalálhassa a kiutat a nehézségekből. Folytatása az 5. oldalon Tanjug Kettős gyilkosság Újvidéken Brutális gyilkosság történt december 30-án Újvidéken a Telepen, ahol két idő­sebb személyt megfojtottak. Az idős élettársak, Pálics Rozália (79) és Dinnyés József (76) a Pannon utcában éltek, a szomszédok szerint zárkózott, de kedves emberek voltak. A rendőrség gyorsan letartóztatta Aleksandar Slankamenacot (45), azzal az alapos gyanúval, hogy ő követte el a telepi kettős gyilkosságot, valamint, hogy a gyilkosság után kirabolta a házat. A közbiztonsággal kapcsolatban felkerestük Pető Károlyt, a Nikola Tesla helyi közösség elnökét, aki azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Telepen mindennaposak a betörések és a rablások. Bővebben az 5. oldalon A többség Európába menne Szerbia polgárainak 47 százaléka Koszovó és az EU közül az elsőt választaná A szerbiai polgárok 62 százaléka határozottan kiáll Szerbia európai uniós irá­nyultsága mellett, 29 százalék ezt ellenzi, 17 százalék pedig nem nyilvánított véle­ményt e kérdéskörben. Ez a „Hogyan látják Szerbia polgárai a tranzíciót” nevet viselő felmérésből derült ki. A megkérdezettek fele úgy véli, a csatlakozás fontos a fiatalok jövője miatt, 43 százalék a munkalehetőségek bővülését látja ebben. Tanja Miscevic, a tanulmány egyik elkészítője elmondásából kiderül: 27 száza­lék szerint az EU rendezett állapotokat biztosít az államigazgatásban, 17 százalék szerint a békét szavatolja, 16 százalék véleménye, hogy a polgári jogok védelmének eszköze, 14 százalék szerint az EU csupán utópia. A kérdésre, miszerint kijár a legjobban a csatlakozással, a polgárok a következő sorrendet állították fel: az állam, a nagyvállalatok tulajdonosai, a pártok, a polgá­rok, a mezőgazdasági termelők. A megkérdezettek egyharmada szerint e folyamat­nak nem lesz nyertese. A körkérdés alapján a csatlakozás veszteseinek ranglistája a következőképpen alakul: a lakosság, a mezőgazdasági termelők, a pártok, az állam, a nagyvállala­tok tulajdonosai és szintén egyharmad válaszolt úgy, hogy a folyamatnak nem lesz vesztese. Miscevic szerint kihívást jelentett a megkérdezettek számára a Koszovó státusa és az uniós közeledés közötti összefüggés. A kérdésre, hogy Koszovó és az EU közül melyik mellett tenné le a voksát, a pol­gárok 47 százaléka Koszovót jelölte meg, 24 százalék az uniót, 29 százalék viszont nem tudott dönteni. A többség szerint az ország 2017-ben lehet az EU tagja, ami minimális változás, ugyanis a korábbi felmérésekben még 2016-ot jelölték meg a megkérdezettek. (FoNet)

Next