Magyar Szó, 2011. január (68. évfolyam, 1-23. szám)

2011-01-04 / 1. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com RÖVIDEN ■ ATHÉN Határzár csak egy rövid szakaszon Az elítélő kommentárok és reagá­lások hatására Görögország meghát­rálni látszik annak a határkerítésnek az ügyében, amelyet a Törökország felől érkező illegális bevándorlás megfékezése érdekében tervez kiépí­teni. A polgári védelmi minisztérium tegnap azt közölte, hogy a három méter magas műszaki zárat Athén egyelőre csak 12,5 kilométer hosszan tervezi felhúzni a két ország termé­szetes határának számító Évrosz folyó „gyenge pontjainál”, Oresztiada város térségében. A tárca vezetője, Hrisztosz Papucisz szombaton nagy feltűnést keltett, amikor kilátásba helyezte, hogy a görög-török határ teljes hosszában, 206 kilométeren kiépítenék a határ­kerítést, az Egyesült Államok és Mexi­kó között létesített műszaki határzár mintájára. (MTI/dpa) ■ TEHERÁN Drogcsempészeket végeztek ki Hét kábítószer-csempészt akasz­tottak fel tegnap Iránban - tudósí­tott az IRNA állami hírügynökség. A rabokon az Irán nyugati részén található Kermansah tartomány egyik börtönében hajtották végre az ítéletet. Modzstaba Maleki ügyész szerint a csempészek több kilogramm­­ drogot (heroint és kokaint) adtak el. Az iráni parlament decemberben elfogadott egy törvényt, amely szerint 30 grammnál nagyobb mennyiségű kábítószer beszerzése és terjesztése halállal büntethető. Az állami média szombaton bejelentette, hogy­ nyolc drogcsempészt végeztek ki a síiták egyik szent városában, Komban. Jogvédő csoportok bírálják Iránt a halálbüntetés gyakorisága miatt. Az 1979 óta érvényben levő szabályozá­sok szerint az iszlám köztársaságban a gyilkosság, a házasságtörés, a szexuális erőszak, a fegyveres rablás, a kábító­szer-kereskedelem és a hitehagyás is halállal büntethető. (MTI/Reuters) ■ Aden Illegális bevándorlók fulladtak a tengerbe Jemen partjainál több mint nyolcvan illegális afrikai bevándorló szenvedett hajótörést, és vízbe fulladt vagy eltűnt, miután felborult a hajójuk -jelentette be tegnap a jemeni belügy­minisztérium. A hatóságok a bejelen­tés időpontjáig 43 holttestet emeltek ki a tengerből, és mintegy 40 eltűn­tet tartanak nyilván. A katasztrófát a heves szél és az erős hullámzás okozta, amely felfordított két hajót - közölte a minisztérium az ádeni parti őrségre hivatkozva. Az áldozatok túlnyomó része Etiópiából indult. Három Szomá­liai megmenekült. (MTI/AFP) ■ TOKIÓ Gyilkolt az újévi rizsdesszert Legalább hét ember fulladásos halálát okozta Japánban a mocsi nevű tradicionális újévi rizsdesszert. Toki­óban hat idős - 70 és 95 év közötti - halálát okozta a ragadós rizsből készült különlegesség, amely torkukon akadt, és akadályozta légzésüket. A hetedik áldozat tegnap hunyt el Szaitamában, Tokiótól északra. A 66 éves nő vasár­nap este fogyasztott mocsit. A desszert ragadós, csirizszerű rizsből készül, és hagyományosan újévkor fogyasztják. A finomság azonban veszélyeket is rejt, csak idén Tokióban 24 embert kellett kórházba szállítani, mert a desszert megrekedt torkukon. (MTI/ Kyodo/EFE) Alm S.6 Washington a héten felújítja a békeközvetítést Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő bejelentése Magas rangú amerikai képviselők érkeznek a héten a Közel-Keletre, hogy felújítsák a béke megteremtése érdekében tett erőfeszítéseiket Izrael és a paleszti­nok között - közölte tegnap Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő. A felek között a szeptemberi újrakez­dés után azért szakadtak meg tavaly a közvetlen béketárgyalások, mert Izrael nem volt hajlandó meghosszabbítani a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi zsidó telepek építésének tilalmát. Netanjahu azt mondta, hogy Dennis Ross, az amerikai elnök közel-keleti tanácsadója és más amerikai tisztviselők érkeznek a térségbe a héten. Az izraeli miniszterelnök beszámolt arról is, hogy a héten Egyiptomban találkozik Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Mint pártja, a Likud párt képviselőinek kijelentette: „Célunk egy, a biztonság megerősítése, a béke megte­remtése.” A kormányfő korábban a parlament külügyi és védelmi bizottságában ismé­telten azzal vádolta a palesztinokat, hogy akadályozzák a béketárgyalásokat. Azt hangoztatta: „nem a (zsidó) telepek jelentik a problémát, hanem a paleszti­nok készsége arra, hogy zsidó államként ismerjék el Izraelt.” Mahmúd Abbász palesztin elnök még pénteken úgy nyilatkozott: elvárja Washingtontól, hogy tegyen többet az izraeli telepek építése ellen, a palesztin vezető egyben a telepek építésének leállí­tását követelte a béketárgyalások újrakez­désének feltételeként. (MTI/Reuters) Beta/AP Kopt templomokat fenyegettek meg Párizsban Párizsban tegnap nyomozást indítottak kopt templomokat ért terrorfenyegetések ügyében, miután az egyház egyik papja panaszt tett a rendőrségen. A Párizs egyik külvárosában, Chatenay-Malabryban álló kopt ortodox templom lelkészét, Girguis Lucast egyik híve figyelmeztette az interneten keringő fenyegeté­sekre, amelyekben iszlamista harcosok Európában, főként Franciaországban tervezett merényletekről írtak, név szerint említve a chatenay-malabryi plébániát is. Lucas atya a szilveszter éjjelén Alexandriában történt keresztényellenes merénylet után értesítette a rendőrséget a fenyegetésekről. Az alexandriai robbantásban 21 hívő vesztette életét. Franciaországban a pap szerint körülbelül 250 ezer kopt hívő él, ebből ötezren tartoznak Chatenay-Malabry plébániájához. Erőszakos tüntetésekben öltött testet az egyiptomi keresztények haragja az alexand­riai kopt templom ellen elkövetett támadás miatt: vasárnap este Kairó belvárosában a biztonsági erők 45 tagja és két járókelő megsebesült. A kopt keresztények egyik németországi vezetője, Anda Damian még az alexandriai mészárlás előtt levélben figyelmeztette a szövetségi belügyminisztériumot, hogy Németországban is merénylet készül. Damian saját és a szövetségi rendőrség adataira támaszkodott sejtelmének igazolásához. A püspök a bajor rádióban ismertetett egy interneten köröztetett tervet, amely szerint a kopt karácsonykor, január 7-én újabb támadás várható. Németországban 6000 kopt keresztény él - többségük München és Frankfurt környékén -, sokuk egyiptomi származású. (MTI/dpa/AFP) Az új év első amerikai katonaáldozatai Irakban Bagdadban meggyilkoltak egy keresztény asszonyt Meghalt két amerikai katona tegnap­ra virradóan Irak középső részén - közölték az amerikai erők. Ők az új év első amerikai katonaáldozatai a megszállt arab országban. Az amerikai erők közle­ményükben semmi egyebet nem közöltek a két katona haláláról. Az amerikai hadsereg augusztus 31- én befejezte a harci műveleteket Irak­ban, azóta főleg a helyi biztonsági erők kiképzésére és tanácsokkal való ellátására koncentrálnak. Mindazonáltal előfordul­hat, hogy harci cselekménybe kevered­nek, ha megtámadják őket, vagy ha az iraki hadsereg kéri a segítségüket. A két említett katona halálával 4432-re nőtt az Irakban annak 2003-as megszállása óta meghalt amerikai kato­nák száma a www.icasualties.org című független honlap nyilvántartása szerint. Tavaly haltak meg a legkevesebben: hatvanan. Ismeretlen fegyveresek meggyilkoltak Bagdadban egy keresztény nőt, miután betörtek belvárosi házába - közölte tegnap az iraki rendőrség. Az asszonyt megölték, és készpénzt, valamint aranyat loptak el a házból. A rendőrség vizsgálja az esetet, fegy­veres rablásként kezeli az ügyet. A tegnapi támadás csak egy volt az egyre zsugorodó iraki keresztény közös­ség elleni erőszakcselekmények soroza­tában. (MTI/AFP/AP) S­zínes esernyők kavalkádjával „mutatkozott be” a soros EU-elnök az óév verőfényes utolsó napján Washingtonban: a magyar nagykövetség szer­vezésében és az amerikai főváros magyarságának részvételével került sor erre az engedély nélküli, de annál vidámabb „tüntetésre” a Fehér Ház előtt, amelyen a magyar zászló színeiben az EU-s elnökségi honlap címe (eu2011. hu) is megjelent (a képen). Mint a szervezőktől megtudtuk, az uniós kék-sárga színek azért hiányoztak a palettáról, mert az EU itteni képviseleténél elfogytak az esernyők. (P.T.) Gedeon Bela A kémelhárító üzemmódban működik a Bank of America Széles körű belső vizsgálat folyik a Bank of Americánál, miután Julian­­Assange, a WikiLeaks portál igazgatója bejelentette, hogy be akar dönteni egy jelentős bankot - közölte tegnap a The New York Times. Assange 2010. november 29-én mondta el, hogy a WikiLeaks birtokába jutott néhány titkos információnak, amelyet - feltehetően - a Bank of America egyik igazgatójának 5 gigabájtos merevlemezéről mentettek le. A banknál egy 15-20 fős munkacsoport azonnal belső vizsgálatot indított, amelybe bevonták a Booz Allan Hamilton tanácsadó céget is. Assange a Forbesnak adott interjújában úgy nyilatkozott: a legújabb leleplezés arra fog rávilágítani, hogy miként működik „a korrupció ökoszisztémája” Ameri­kában. A közlés tervezett időpontja egyelőre nem ismeretes. A nyilvánosságra hozatal időzítése vélhetően attól függ, hogy mikorra sikerül a portál által zsákmányolt információhalmazt közérthető formába önteni. (MTI) dél-koreai államfő szerint Észak agressziója kemény válaszra találna, de válto­zatlanul nyitottak a párbeszédre Északkal. Ri Mjong Bak ezt tegnap Szöulban a tömegtájékoztatási eszközökben sugárzott újévi üzenetében szögezte le, hangsúlyozva, hogy Észak-Koreától függ, mennyire kész a komoly párbeszédre, amiért cserébe Szöul gazdasági segélyt ajánlhat fel. A dél-koreai államfő szerint országának úgy kell kezelnie november 23-át - amikor az észak-koreai tüzérség ágyúzott egy dél-koreai szigetet, s az incidensben két dél-koreai tengerészgyalogos és két építőmunkás halt meg -, mint az Egyesült Államok kezelte a 2001. szep­tember 11 -ei terrortámadást. (MTI/Reuters/AP/AFP) A képen: dél-koreai katonák hallgatják az elnök beszédét Bela/AP > 2011. január 4., kedd Bírálják a magyar válságadót Tegnap több külföldi sajtóorgánum, köztük a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap, valamint az APA osztrák hírügynökség is arról számolt be, hogy a magyarországi különadó elleni tiltakozik a német kormány gazdasági minisztere és az osztrák gazdasági miniszter is­­­Az Európai Bizottság pedig tanulmányozza külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét. Tegnap az Európai Bizottság közölte: tanulmányozza a külföldi nagyválla­latoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklő­désre - közölte a brüsszeli végrehajtó testület egyik szóvivője. Egyelőre nincs szó hivatalos vizsgálatról, arról csak az elemzés befejezése után hoz döntést a bizottság - tette hozzá Olivier Bailly. Az uniós jogszabályok alapján a bizottságnak elsősorban annak értékelésére van módja, hogy tiszteletben tartja-e a magyar jogszabály az egyenlőség elvét kimondó előírásokat - jelezte a szóvivő. A szóban forgó, december 15-ei keltezésű levelet a Die Welt című német lap online kiadása ismertette a hétvégén; eszerint tizenhárom jelentős európai nagyvál­­lalat első számú vezetője szankciókat követel a magyar kormány ellen a különadók és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt. (MTI)

Next