Magyar Szó, 2011. április (68. évfolyam, 75-98. szám)

2011-04-01 / 75. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@maagy­arszo.com RÖVIDEN ■ LAMPEDUSA Elszállítják a menekülteket Több mint kétezer menekültet szállítottak el tegnap Olaszország szárazföldi részére az afrikai partok közelében lévő Lampedusa szigetről, amelyet elárasztottak a főleg Tuné­ziából érkező menedékkérők. Az ötezer lakosú szigeten néhány napja a menekültek száma elérte a hatezret, s mivel elhelyezni már nem tudták őket, a jövevények a kikötői dokkok­ban és a szántóföldeken aludtak. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet szóvá is tette az áldatlan állapotokat, amelyek között élni kényszerültek. A Lampedusá­­ról elszállítottakat őrzött táborokban helyezik el mindaddig, amíg el nem dől, hogy menedékjogot kapnak-e, vagy visszatoloncolják őket Tunéziá­ba. Silvio Berlusconi olasz miniszter­­elnök tegnap élesen bírálta az észak­afrikai országot, mondván, hogy meg kellene állítania a területéről induló, menekültekkel teli csónakokat. Egy kedden nyilvánosságra hozott EU- statisztika szerint Olaszország jócs­kán elmarad más nyugat-európai országoktól a befogadott menekültek száma tekintetében. Franciaország például tavaly egymillió lakosra számítva 795 főt fogadott be, míg Olaszország csak 165-öt. (MI/AP) ■ PEKING Feloszlattak egy nagy tüntetést Dél-Kínában Katonák és rohamrendőrök felosz­lattak egy öt napig tartó, több mint kétezres tüntetést Kína délnyugati részén - közölte tegnap a kínai média. Az emberek a földjük és házuk kisa­játításáért kapott kártérítés összege miatt tiltakoztak. A múlt pénteken kezdődött és e hét keddjén véget ért tüntetés volt az utóbbi idők egyik legnagyobb tiltakozása Kínában. Mint kiderült, az emberek azért mentek az utcára, mert kevesellték a kárpótlást, amelyet egy erőműépítés miatt kisa­játított ingatlanaikért kapnak. A hely­színi riportokban megszólalók csaló­dottságuknak adnak hangot amiatt, hogy alulértékelték ingatlanaikat, illet­ve kevesebbet ígértek nekik, mint a folyó túloldalán lévő, de már Szecsuan tartományhoz tartozó sorstársaiknak. Mint kiderült, a kompenzáció mértéke jelentősen eltér egymástól. (MTI) ■ JERUZSÁLEM Ezer bunker és fegyverraktár Dél-Libanonban Az izraeli hadsereg megjelentetett egy térképet, amelyen a Hezbollah libanoni radikális síita szervezet csaknem ezer dél-libanoni földalatti bunkere, fegyverraktára és megfigye­lőállása van feltüntetve. A térképhez tegnap jutott hozzá az AP amerikai hírügynökség. A hadsereg szerint látható rajta, hogy a Hezbollah mint­egy 550 bunkert, 300 megfigyelőál­lást és száz fegyverraktárt létesített Libanon déli részén. Sok közülük a Litáni folyótól délre található, ahol a Hezbollah nem tarthat fegyvereket a 2006-os háborút lezáró, ENSZ által ellenőrzött tűzszüneti megállapodás értelmében. Izrael évek óta panaszol­ja, hogy a Hezbollah újra felfegyverzi magát, és rakétaarzenált halmozott fel dél-libanoni falvakban. Izrael és a Hezbollah 2006-ban 34 napos véres háborút vívott egymással, amelynek során a síita szervezet mintegy 4000 rakétát lőtt ki Izrael északi területére. (MTI/AP) A NATO átvette a líbiai hadműveletek irányítását Az észak-atlanti szövetség elveti a felkelők felfegyverzését Folytatás az 1. oldalról Rasmussen szerint az észak-atlanti szövetség nem támogatja azokat az ameri­kai és brit felvetéseket, amelyek szerint az ENSZ líbiai műveletekre adott felhatalma­zása lehetővé teszi a Kadhafi csapatai ellen harcoló lázadók felfegyverzését. A NATO álláspontja az, hogy „mi ott a líbiai embe­rek védelmét kell hogy szolgáljuk, és nem a felfegyverzésüket". Ami a NATO-t illeti, „a fegyverembargó érvényesítésére össz­pontosítunk” - mondta. „A NATO teljes egészében végre fogja hajtani az ENSZ BT határozatának erre vonatkozó részét” - hangsúlyozta, emlékeztetve rá, hogy a Biztonsági Tanács 1973. számú határoza­tának célja „a polgári lakosság megóvása egy olyan helyzettől, amely humanitárius katasztrófává fajulhat”. MEGLEPETT KADHAFI KÜLÜGYMINISZTERE Hivatalos londoni források rendkívül komoly áttörésként értékelték, hogy a líbiai rezsim egyik bennfentese, Musza Kusza külügyminiszter Nagy-Britanniába szökött. Musza Kusza szerdán késő este érkezett a Londontól délnyugatra fekvő Farnbo­­rough repülőterére Tuniszból. Farnbo­­rough-t szinte kizárólag vállalati és magán­repülőgépek használják, menetrendszerű forgalma elenyésző. Az a tény, hogy Musza Kusza ide érkezett, bizonyossá teszi, hogy nem kereskedelmi repülőjáratot vett igénybe, és útját előre megszervezték. Nem kapott semmilyen igazságszol­gáltatási mentességet Musza Kusza, a líbiai rezsim Nagy-Britanniába menekült külügyminisztere - mondta tegnap William Hague brit külügyminiszter. Musza Kusza múltja a brit sajtó tegnapi kommentárjai szerint erőteljesen összefonódik több olyan súlyos merénylettel és terrortámadással, amelyet Nagy-Britanniában követtek el az elmúlt évtizedekben. A skót igazság­szolgáltatás vádhatósága máris közölte, hogy szeretné kihallgatni Musza Kuszát az 1988. december 21-ei lockerbie-i repü­lőgép-robbantással kapcsolatban. KADHAFI KITART A VÉGSŐKIG Kadhafi és családtagjai továbbra is Líbiában tartózkodnak - közölte tegnap a kormány szóvivője, hallgatólagosan elismerve Musza Kusza külföldre mene­külését. Musza Ibrahim az arab ország ellen ENSZ-felhatalmazás alapján elren­delt nyugati légicsapások kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ha az „agressziónak” volt valamilyen hatása, úgy egységbe tömö­rítette a líbiai népet a vezető mögött. Arra a kérdésre, hogy Kadhafi és fiai továbbra is a kormányellenes fegyveres lázadás sújtotta országban tartózkodnak-e, a szóvivő úgy válaszolt: „nyugodtak lehetnek afelől, hogy mindannyian itt vagyunk. Itt maradunk a végsőkig.” TITKOS AKCIÓK Valószínű, hogy Kadhafit a saját népe fogja elűzni a rezsim ellen életbe léptetett politikai és gazdasági intézkedések hatá­sára -jelentette ki tegnap a washingtoni kongresszusban az amerikai védelmi miniszter. Robert Gates megismételte, hogy Kadhafi elmozdítása nem célja az ENSZ-mandátummal megkezdett, Líbia elleni katonai fellépésnek. A védelmi miniszter azután nyilatkozott így, hogy szerdán este bejelentették: Obama elnök hetekkel ezelőtt engedélyezte, hogy titkos műveletekkel támogassák a líbiai felke­lőket. Egyelőre nem hátrálnak Bregától a líbiai felkelők; tegnap reggel a várostól keletre összecsapások voltak a felkelők és a kormányerők között, amelyek előző nap visszafoglalták tőlük a kelet-líbiai telepü­lést -jelentették a helyszínről szemtanúk és fegyveresek. A líbiai hadsereg egyik felke­lőkhöz átállt századosa szerint Bregában utcai harcok folynak, és a Kadhafihoz hű erők kis csoportjai „gépkocsikon szágul­doznak a városban, és lőnek az emberek­re”. Kadhafi ellentámadásba lendült erői szerdán visszafoglalták a felkelőktől Brega városát is, amely a reggel visszavett Rász­­el-Unúftól keletre fekszik. Rász­ el-Unúf és Brega rövid egymásutánban történt visszavétele a kormánycsapatok gyors előretöréséről tanúskodik az ország keleti része és a felkelők fellegvárának számító Bengázi felé. MINTEGY EZREN HALTAK MEG AZ ERŐSZAKTÓL A Kadhafi elleni megmozdulások kezdete óta mintegy ezer ember halt meg a líbiai összecsapásokban - tűnik ki a brit kormány tegnap közzétett jelentéséből. A dokumentum megállapítja, hogy nincs hivatalos adat a halálos áldozatokról, de hozzáteszi, hogy több jelentés is mint­egy ezerre becsüli az életüket vesztettek számát. NEGYVEN CIVIL ÁLDOZAT TRIPOLIBAN A NYUGATI LÉGICSAPÁSOKBAN Legalább negyven civil meghalt a nyugati erők légicsapásaiban a líbiai fővá­rosban, Tripoliban - közölte csütörtökön a Vatikán egy magas rangú tisztségviselője szemtanúkat idézve egy­ katolikus hírügy­nökséggel. A NATO kivizsgálja, hogy az észak-atlanti szövetséget felelősség terheli-e a civilek haláláért. (MTI/AFP/ AP/Reuters) Beta/AP ELEFÁNTCSONTPART Dezertált a vezérkari főnök Dezertált és politikai menedéket kért a Dél-afrikai Köztársaságtól az elefántcsont­parti hadsereg vezérkari főnöke, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat fogadott el Laurent Gbagbo volt elefánt­csontparti elnök ellen, a megválasztott és nemzetközileg elismert elnök erői pedig megkezdték Abidjan bekerítését. Philippe Mangou vezérkari főnök és családja szerdán éjszaka érkezett a dél­­afrikai nagykövet rezidenciájára. Ügyében konzultációk folynak a nyugat-afrikai térség vezetőivel és az Afrikai Unióval. A megválasztott elnök, Alassane Ouat­­tara fegyveresei hétfőn indítottak offenzívát a hatalomátadás kikényszerítésére. Tegnap megközelítették Abidjant, az ország legfon­tosabb városát, ahol még Gbagbo az úr, aki választási csalásra hivatkozva nem akarja átadni a mandátumát. Ouattara csapatai előzőleg elfoglalták a kakaóexport szempontjából stratégiai fontosságú San Pedro kikötővárost, ahol 400 ezer tonna kakaóbab vár elszállítás­ra. Elefántcsontpart a világ legnagyobb kakaótermelő országa, a kakaóbab-kivitel fele San Pedro kikötőjéből indul útjára. Elefántcsontparton magára hagyták a leváltott, de hatalmához ragaszkodó volt elnököt a rendőrök és a csendőrök - jelentette be az országban működő békefenntartók parancsnoka. A kéksisakos ENSZ-misszió tudomása szerint Laurent Gbagbo már csak az elnöki palota védel­mét szolgáló különleges alakulatoknak parancsol. Megszűnt a megválasztott elnök főhadiszállása, a Hotel Golf körüli blokád is Abidjanban - mondta el a France Info rádiónak Choi Young-jin. Nyugati katonai források szerint fran­cia alakulatok foglaltak el állásokat Abidjan déli részén. Franciaország 900 fős egysé­get állomásoztat az országban. Az elfoglalt városrészben európaiak, főként franciák élnek, akiket fosztogatás veszélye fenyeget. (MTI/Reuters/AP/AFP) Moszkvában, Szentpéterváron és Nyizsnyij Novgorodban tüntetéseket szervezett az orosz parlamenten kívüli ellenzék tegnap, hasonlóan a 31 napos hónapok utolsó napján rendezett korábbi megmozdulásokhoz. A legtöbb rendezvényen előállítások­ra került sor. Eredetileg az egyesült ellenzék kezdte a tüntetéseket, hogy így lépjen fel az alkotmány gyülekezési szabadságot biztosító 31. cikkelye mellett. Korábban a megmozdulásokat nem engedélyezték­, és Moszkvában átépítés címén lezárták a Triumfalnaja teret is, amelyhez a tüntetők ragaszkodtak. Az utóbbi időben azonban engedékenyebbé váltak a hatóságok, s ezúttal engedélyezték a Moszkvai Helsinki Csoport tüntetését, cserébe pedig a szervezők beérték a Puskin térrel. (MTI) A képen: a rohamrendőrök elbánnak a felvonulókkal Moszkvában Beta/AP 2011. április 1., pé­ntek FUKUSIMA Tízezerszeres a szennyezettség A Fukusima-1 atomerőmű környékén tízezerszer haladja meg az egészségügyi határértéket a talajvíz radioaktivitása - közölték tegnap az erőművet üzemeltető vállalat tisztség­­viselői. A Tokyo Electric Power Co. (Tepco) szóvivője, Macumo Naojuki elmondta, a cég feltételezése szerint a sugárszennyezés nem fenyegeti az ivóvízkészleteket. Az erőmű hat reaktora egyiké­nek alól, 15 méteres mélységből vett vízmintákban a jód 131-es izotópjá­nak a koncentrációja a tízezerszere­se volt az egészségügyi szempontból megengedett határértéknek. A radio­aktív jód hamar lebomlik, felezési ideje nyolc nap. Az erőmű a március 11-i japán föld­rengésben és szökőárban rongálódott meg, azóta szivárog belőle radioaktív víz, amely már a tengert is elérte. A japán hatóságok csütörtökön közölték, hogy a Fukusima-1 atom­erőmű közelében a megengedettnek több mint négyezerszerese a tengervíz radioaktivitása. A sugárszennyezettség 4355-szörösen haladja meg a küszöb­értéket. Nicolas Sarkozy francia elnök a G20 támogatásáról biztosította Japánt a nukleáris vészhelyzetben tegnap, de megerősítette, hogy Franciaország nem mond le az atomenergiáról. Sarkozy három héttel a hatalmas károkat okozó földrengés és szökőár után nyilatkozott Tokióban, ahová a kelet-kínai Nankingből érkezett. Sarkozy a japáni francia közös­séghez, majd Kan Naoto japán miniszterelnökhöz szólva tisztelgett a helyiek „kivételes bátorsága” előtt, és Franciaország segítségét ígérte. (MTI/ AP/AFP) Aszad időnyerésre játszik Bassár el-Aszad szíriai elnök elrendelte tegnap egy jogi bizottság felállítását, amelynek feladata az lesz, hogy megvizsgálja az országban 1963 óta tartó szük­ségállapot hatályon kívül helyezésének lehetőségeit - adta hírül a SANA állami hírügynökség. A közel-keleti országban az utóbbi hetekben ezrek követelték az elnök lemon­dását, valamint a politikai szabadságjogokat érintő mielőbbi gyökeres változásokat, beleértve a szükségállapot megszüntetését is, amely a biztonsági erőket feljogosítja arra, hogy bárkit indok nélkül őrizetbe vegyenek. Aszad ezzel a lépéssel világossá tette, hogy nem enged az azonnali reformokat követelő demonstrálók nyomásának, hanem saját kedve és tempója szerint kíván változásokat eszközölni. Egy londoni központú szíriai emberi jogi szervezet azt közölte tegnap, hogy­­ sokakat megöltek vagy megsebesítettek a kelet-szíriai kikötővárosban, Latakiában lezajlott előző esti tüntetés részvevői közül. „A rezsim biztonsági erői vérfürdőt rendeztek Latakiában, 25 békés polgárt öltek meg” - állította nyilatkozatában az Emberi Jogok Szíriai Bizottsága, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy vessen véget a „biztonsági erők és a rezsimmel szövetséges milíciák öldöklésének”. (MTI/Reuters/AP)

Next