Magyar Szó, 2011. június (68. évfolyam, 124-149. szám)
2011-06-01 / 124. szám
2011. június 1., szerda Mi fenyegeti a stabilitást Kárpátalján? A kettős állampolgársággal kapcsolatos probléma akkor éleződött ki, amikor a közelmúltban kiderült, hogy az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU munkatársai Kárpátalján „elbeszélgetnek a magyar állampolgárságért folyamodó ukrán állampolgárokkal”. Vagyim Karaszev, a kijevi Globális Stratégiák Intézetének igazgatója, aki a kárpátaljai bázisú Egységes Központ nevű párt vezetőségi tagja is, a Magyar Nemzetnek nyilatkozott az ukrán-magyar viszonyról. Az interjút rövidítve közöljük. ■ Különböző teóriák keltek szárnyra azzal kapcsolatban, hogy miért éppen a magyar kettős állampolgárság ellen lépett fel ilyen határozottan a nemzetbiztonsági szolgálat, amikor köztudott, hogy orosz, román vagy izraeli útlevéllel nagyon sok ukrán állampolgár rendelkezik. Mi állhat akkor a történtek hátterében? - Főként az, hogy a központi hatalom a saját problémáival van elfoglalva, nincs átgondolt stratégiája a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan, nem is nagyon foglalkozik e társadalmi csoportok gondjaival, s alapvetően a helyi hatalomra bízza a felmerülő kérdések megoldását. Eközben szembesülve ezekkel a problémákkal, a helyi hatalom a magy intellektuális szintjén megpróbál eagálni a kihívásokra. Nem szabad fgyelmen kívül hagyni, hogy a határ menti régiókban a hatalom ösztönösen is attól, hogy a szociális helyzetből adózó különbségek miatt ezeknek a térségknek a polgárai közül sokan keresik a bldogulást a magasabb életszínvonalat latosítani képes szomszédos országokba. A keleti megyék lakói Oroszországba, a nyugatiaké Lengyelországban, Rmániában vagy éppen Magyaroresetleg Magyarország jelentheti ezt az ellenpontot. ■ Mindez azonban a kétoldalú kapcsolatok alakulását nézve Magyarország esetében kimondottan szembe megy az ukrán diplomácia törekvéseivel. Nem tartja ezt abszurdnak? - A külügyminisztérium aligha tud a kisebbségi kérdésekkel foglalkozni. Minden energiáját leköti, hogy megnyugtassa az autoriter tendenciák és az orosz befolyás esetleges növekedése miatt aggódó Európát. Ráadásul Kijev nem is nagyon érzékeli, milyen problémák vannak Kárpátalján. ■ Vannak, akik szerint dühös érzelmi megnyilvánulásról van szó, amiért az Európai Unió nem veszi komolyan Kijev integrációs törekvéseit, s még a vízummentességről folytatott tárgyalások is lelassultak... - Ah, hogy jön ide Magyarország?! Ez nem életszerű. Ezekben a kérdésekben egyébként is azzal szokta Ukrajna Brüsszelt figyelmeztetni, hogy látványosan Oroszországhoz közeledik. Az igazi probléma itt annak felismerése és az abból adódó félelem, hogy Ukrajna nem képes az ukrajnai magyaroknak azt nyújtani, amit Magyarország. sigon kötnek ki. Ehhez hozzátartozik, hgy Budapest vagy Bukarest útlevelet, Orsó úgynevezett lengyel kártyát ad a sárokon túl élő nemzettársainak, s ez jogtalanítja az ukrán hatalmat. Gondljon csak bele, Ukrajna 27 régiójából más országokkal határos. ■ A félelemből adódó átgondolatlan lpések helyett talán a kiszámíthatós jgokat biztosító magatartás jobban lgnyugtatná a kisebbségeket... - Ilyen politikát azonban csak olyan rám képes folytatni, amely már átesett ; nemzeti konszolidáció folyamatán,krajna még nem tart ott, nem alakít ki a nemzeti bázis, nem tudja pélául eldönteni, hogy május 9-ét orosz így európai módon ünnepelje. S egyemzeti értelemben nem integrálódottam a kisebbségi kérdéshez sem mercionálisan nyúlni. Egyrészt ösztönön tart a szomszédos befolyás növekvésétől, másrészt a nemzeti konszolidálhoz ellenségképekre van szüksége. S nem csak Ukrajnára jellemző, hiszen ügyük például Szlovákiát. Idáig Ukrjna elsősorban Oroszországgal szemen próbálta meghatározni önmagát, s a hatalomváltás után ez kevésbé írható út, hiszen Moszkva nagyon isatározottan kiáll az érdekei mellett,gy elsősorban Románia, néhányaknak . Mit gondol a történtekről pártja, az Egységes Központ? - Mi a helyi testületekben együttműködünk mindkét kárpátaljai magyar párttal, a Jegyinij Centinek magyar tagjai is vannak, sőt tisztában vagyunk azzal is, hogy létezik egyfajta kárpátaljai szubregionális identitás, s ott a különböző etnikumok jól megértik egymást. Pártunk az etnikai nyugalom megőrzésében érdekelt. Tiszteletben tartjuk a magyar nemzetiségűek kulturális sajátosságait, s úgy gondoljuk, hogy ez a kisebbség segítheti a két ország közötti együttműködés erősítését is. A jelenlegi viszonylagos nyugalom, a hatalmi egyensúly felborítása, az etnikumok kijátszása, szembefordítása azonban nemcsak a Szvoboda érdeke. A jövő évi választásokon itt akar visszatérni a nagypolitikába Viktor Medvedcsuk és félvilági csoportja is, s ez kiélezheti a helyzetet. Az egymással versengő erők bizonyára megpróbálják maguk mellé állítani a kisebbségeket, így a magyarok pártjait is. Nehéz év előtt áll tehát Kárpátalja, hiszen sem a belső folyamatok, a jövő évi választás, sem pedig a várható külső tényezők nem a nyugalmat erősítik. A választások Ukrajnában mindig instabilitással fenyegetnek, különösen akkor, ha gyenge a központi hatalom. BEPEJOBO BEREGSZÁSZ HITA› MO ‡ H.VIHOM MK'i*1 ri>W>/.Oui'K \ tuost NKIUV Vhol még tízezernél több magyar él, de már nem többségben Hlumiló kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Magyarország nemzetpolitikai államtitkársága nem elégedett a szlovák kisebbségi nyelvtörvény módosításával. Az államtitkárság az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában úgy fogalmazott: Magyarország nagy várakozással tekintett a szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása elé. A szlovák parlament által május 25-én elfogadott törvénymódosítás eredménye azonban csalódást keltő - írták. Mint kifejtették: habár néhány vonatkozásban pozitív elmozdulás tapasztalható, a törvény továbbra is fenntartja a bizonytalanságot, és így a félelem légkörét, hiszen sok esetben csupán lehetőségről, nem pedig kötelezettségről történik rendelkezés a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása kapcsán. Az államtitkárság szerint a jogszabály több olyan elemet is tartalmaz, ami egyértelmű visszalépés az eddigi gyakorlathoz képest, és számos olyan korábbi rendelkezést megőriz, ami a kisebbségi nyelveket használókat hátrányos helyzetbe hozza. „Mélységes csalódással” értesültek például arról, hogy azokban a hivatalokban, ahol anyanyelve használatára létszámaránya alapján jogosult valamely nemzetiség, továbbra sem előírás, hogy legyen olyan alkalmazott, aki beszéli az adott nyelvet. A kisebbségek kiszolgáltatottságát növelő komoly visszalépésnek tekintik, hogy a törvénymódosítás alapján időbeli keret határozható meg a nemzetiségi nyelvű ügyintézésre. Diszkriminatívként és a kisebbségi kereskedelmi televíziózás ellehetetlenítésére való törekvésként értékelik a kisebbségi nyelvű tévéműsorok államnyelven történő feliratozásának kötelezettségét, ami lehetetlenné teszi élő adás sugárzását, és gazdasági versenyhátrányt is jelent. Véleményük szerint abszurd az a rendelkezés is, amely az önkormányzati rendőrök esetében minden „jelenlevő” beleegyezéséhez köti a kisebbségi nyelv használatának lehetőségét. Biztosak vagyunk abban, hogy Szlovákia érdekét az szolgálja, ha nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárai anyanyelvhasználatát az emberi jogok általános alapelvei és a nemzetközi előírások alapján, az érintettek általános megelégedésére rendezi - emelte ki az államtitkárság. Szilárd meggyőződésük, hogy csak olyan törvénymódosítás jelenthet megoldást a fennálló problémákra, amely összhangban van az Európa Tanács vonatkozó egyezményeivel, illetve az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és a Velencei Bizottság ajánlásaival, és amely helyreállítja az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használata között - az előbbi javára - megbomlott egyensúlyt. A törvénymódosítást, amely júliusban lépne életbe, még Ivan Gasparovic államfőnek is alá kell írnia. SZLOVÁKIA-MAGYARORSZÁG Csalódást keltő a nyelvtörvény Magyar Hírlap A SZÉKELY IRODA MIATT Bekérették a magyar nagykövetet Bekérették a román külügyminisztériumba Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy tájékoztatást kérjenek tőle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. A dokumentum szerint a találkozón a román fél aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a brüsszeli székelyföldi képviseleti irodának a Magyar Régiók Háza ad otthont. A közlemény szerint a minisztériumban közölték: Bukarest a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a megnyitón. A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti iroda létrehozását Winkler Gyula, Sógor Csaba és Tőkés László romániai magyar európai parlamenti képviselők is támogatják, amit élesen bírált számos román politikus az elmúlt napokban. A román külügyminisztérium már pénteken kiadott egy közleményt, amelyben sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben egy szerinte nem létező, mindenféle „alkotmányos és törvényes alap” nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. (MTI) Román trikolór a Mátyás-szobron Egy körülbelül tíz centiméter széles román trikolórt ragasztott fel tegnap egy hetven év körüli román férfi a kolozsvári Mátyás király szoborcsoporttá. A román nemzeti zászlón a moldvabányai csatával kapcsolatos magyarázó szöveg olvasható. A Nicolae Iorga idézetét tartalmazó tábla őrzésére kirendelt városházi közösségi rendőr tétlenül szemlélte a trikolór felragasztását a szoborra. Egy nappal korábban egy másik városházi rendőr szólt Füzes Oszkár magyar nagykövetnek, hogy ne tegyen virágot a vitatott feliratra, amit a polgármesteri hivatal tudtával, törvénytelenül helyeztek el múlt hétfőn a szobor előtti gyepre. (Szabadság) Ezután jön a neheze? Jól halad a magyar kormány a programjának a megvalósításában Az Orbán Viktor által vezetett kormány majdnem 44 százalékban teljesítette a Nemzeti Együttműködés programjának célkitűzéseit egy év alatt - áll a Nézőpont Intézetnek a kabinet első évéről szóló elemzésében. Az összkormányzati munka eredményességét mérő elemzés szerint a kormányprogramban szereplő öt „nemzeti ügy” közül a legsikeresebb terület a „demokratikus normák” fejezet, amelynek célkitűzései 69 százalékban teljesültek. Az elemzésből kiderül: ettől valamivel elmaradva, 61 százalékkal a „rend” ígéretének teljesülése áll. A legtöbb teendő a „gazdaság” (36 százalékos eredményesség), az „egészségügy” (39) és a „szociális biztonság” (42) területén maradt. A kormányzati munkát a jövőben rendszeresen monitorozni kívánó elemző intézet az eredményesség kiszámítása során az összesen 92 célkitűzés teljesülését értékelte. A Nézőpont Intézet a kormányprogram gazdaságra vonatkozó részének elemzése során fontos változásként értékeli az Új Széchenyi Tervet, a Széchenyi Kártya bővítését vagy a támogatott nagyberuházásokat. Álláspontjuk szerint a vállalkozások támogatása és bürokratikus terheinek csökkentése esetében a kormány csak egyes területeken ért el eredményt, az átfogó, 500 milliárd forintos bürokráciacsökkentő csomag még körvonalazódik. Az elemzésben az is olvasható, hogy a „gazdaság” fejezettel kapcsolatban a legtöbb teendő az építőipar „beindítása” és a vállalati körbetartozás megszüntetésével kapcsolatban maradt. A kormányprogram rendről szóló fejezete nem csupán a közbiztonság növelését tűzi célul, hanem az élet minden területén a „rend” helyreállítását. Az elemzők úgy vélik: az elmúlt egy év talán legnagyobb eredménye ezen a téren, hogy megerősödött az állam legitim erőszak-monopóliuma, azaz tágult a rendőrség jogszabályi mozgástere. Eredményeket könyvelhet el a kormány a rendőrség létszámának növelésében is, a személyi és anyagi feltételek javításának célkitűzése ugyanakkor csak részben valósult meg. A kormányprogram elsősorban a rendezetlen viszonyok felszámolását, a kiszámíthatóság megteremtését tűzte ki célul az egészségügyi ágazatban. A korábbi tapasztalatokból okulva a konzultációs szándék, az érdekképviseletekkel folytatott párbeszéd jellemezte a működést és számos korrekciós lépés született, miközben megkezdték a felkészülést a komolyabb átalakításokhoz is. Megoldásra vár az egészségügy GDP-arányos részesedésének növelése a gyógyszerkasszát érintő jelentős kiadáscsökkentés után. Az orvosi, szakdolgozói életpályamodell kidolgozása egyelőre ugyancsak ígéret, ahogy a méltó bérezés megteremtése, vagy a minden eddigi kormány által szorgalmazott hálapénzrendszer felszámolása is - tartalmazza az elemzés. A kormány szociális politikájának középpontjában a család erősítése, a gyermekvállalásra ösztönző intézkedések állnak. Az eredmények közül a leglátványosabb a gyes folyósításának kettőről ismét három évre való emelése, illetve a családi adókedvezmények jelentős növelése volt. A nyugdíjrendszer területén is mélyreható változások történtek azzal, hogy a kormány lényegében megszüntette a kötelező magánnyugdíj-pénztári pillért. A reform a kormányzati szándék szerint egyszerre szolgálja a nyugdíjrendszer és az államháztartás stabilitását, s ezáltal a szociális biztonságot. (MTI)