Magyar Szó, 2012. február (69. évfolyam, 24-47. szám)
2012-02-20 / 39. szám
2012. február 20., hétfő Statisztikailag is drágul az élet Budapesti tudósítónktól Az embereknek általában meglehetősen rossz véleményük van a statisztikáról - mégis, mindig mindenki a százalékokhoz nyúl, ha össze akar hasonlítani valamit A statisztikai adatok különösen irritálóak tudnak lenni, ha a mindennapi élet, a gyakorlat, a tapasztaltak állnak a számokkal szemben. Olyankor mindig úgy érezzük, a számok átvernek bennünket. Fokozottan igaz ez olyankor, amikor az inflációról, a drágulásokról olvasunk. Valószínűleg éppen emiatt meglehetősen sokan vannak ma Magyarországon, akiket őszintén meglepnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett adatai, amelyek szerint a januári infláció mindössze 5,5 százalékos volt. Persze, a közgazdászok azonnal hozzáteszik, hogy ez magasabb, mint amire a szakértők számítottak. A családi kasszák kezelői viszont azt teszik hozzá, hogy aki ezt kiszámolta, nyilvánvalóan nem járt üzletben az elmúlt hetekben, hónapokban. A szakértők megállapításai szerint az infláció gyorsulásához jelentős mértékben járult hozzá az általános forgalmi adó 27 százalékra emelése, a forint januári gyengélkedése és az, hogy jelentősen megdrágultak az üzemanyagok. A decemberi adatokhoz képest a fogyasztói árak 2,1 százalékkal lettek magasabbak. Tételekre lebontva ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek átlagosan 2,8 százalékkal drágábbak, mint egy hónapja. Még pontosabban: a csokoládé több mint 10, a tojás 8, az étolaj 5,1 százalékkal volt költségesebb mulatság, mint decemberben. De drágult a krumpli, a friss zöldségféle, a gyümölcs, a szalámi, a szárazkolbász, a sonka, a kávé is. Az üzemanyagok ára havi szinten 5,3 százalékkal, éves összevetésben 18 százalékkal emelkedett. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest 6,4 százalékkal drágább a háztartási energia ára, a távfűtésé 11,7 százalékkal, a vezetékes gázé 5,7 százalékkal lett nagyobb. A tavaly januári árakhoz viszonyítva a cukorért 36, a margarinért 28, a sertéshúsért 12,2, a marhahúsért 11 százalékkal kell többet fizetni. Ehhez képest kevéssé vigasztaló, hogy a ruházati cikkekért átlagosan 2,7, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint decemberen. A Magyar Nemzeti Bank decemberben közzétett inflációjelentésében egyébként azt írta, hogy idén a 3 százalékos középtávú cél felett lesz az infláció. Ennek egyfelől az az oka, hogy a gyenge forint miatt az importtermékek, elsősorban az üzemanyagok és az idényjellegű élelmiszerek drágulnak. Másfelől viszont az árak emelkedéséhez hozzájárul az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adójának emelése, a köznyelvben chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadó növelése, illetve a baleseti adó és az áfakulcs emelése. Ugyanakkor a tény, hogy az embereknek kevés elköltendő pénzük van, bizonyos mértékig vissza is fogja az inflációt, hiszen senki sem szeret árat emelni, ha árujára nincs kereslet. Ha a hivatalos statisztikai adatokat nem is befolyásolja, érdemes ide kapcsolni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatait is, amelyek szerint tavaly 570 ezer liter illegális üzemanyagot foglaltak le az illetékesek Magyarországon. Ez az ötszöröse az egy évvel korábban lefoglalt mennyiségnek. A csempészet elsősorban az ország keleti részén tapasztalható. A lefoglalt benzint és gázolajat az adóhivatal ingyen adta át másoknak közcélokra, vagy maga használta fel, írja a Magyar Nemzet. Jelentős mennyiségű illegális üzemanyag került az önkormányzatokhoz is, a polgármesterek ugyanis ár- és belvíz idején kérelmezhetik, hogy a NAV bocsásson rendelkezésükre az elkobzott benzinből, gázolajból, amellyel a leggyakrabban szivattyúkat hajtottak. Az adóhivatal kimutatása szerint a katasztrófahelyzetek kezelését az elmúlt három évben több tízezer liter illegálisan előállított vagy értékesített hajtóanyag segítette. ■ s-K Eltemették Csurka Istvánt Művészek, egykori politikustársak és tisztelői kísérték utolsó útjára Csurka Istvánt szombaton Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A drámaírót, politikust az ’56-os hősök parcellájában helyezték örök nyugalomra. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület református püspöke a szertartás során Csurka István egyik utolsó interjúját idézve arról beszélt, hogy az író-politikus „lépcsőházi embernek” tartotta magát. Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke a „küzdőtársról, barátról” emlékezett meg. Leszögezte: Csurka István radikális volt, de nem szélsőséges, életútját a magyarság iránti szeretet határozta meg. Kiss Gy. Csaba, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja az íróról, a szervezet egykori tagjáról emlékezett meg. Beszédében kiemelte: Csurka István a magyar dráma megújítója volt, életműve a legnagyobbakéhoz, Mrozekéhez, Kunderáéhoz, a közép-európai groteszk megteremtőéihez mérhető. Felidézte, hogy az írónak pályája során megadatott siker éppúgy, mint a cenzúrával való küzdelem, az elhallgattatás is. Kovács László, a Magyar Igazság és Élet Pártjának alelnöke Csurka Istvánt méltatva azt mondta, hogy a párt elnökének halálával „a hallgatás falai”, amelyek az életművet övezték, leomlottak. Kovács László a spártai Leónidasz hadvezérhez hasonlította a politikust, a megmaradt pártot pedig ahhoz a háromszáz katonához, akik életüket áldozták a perzsa haderővel szemben. Dörner György, az Új Színház igazgatója Reményik Sándor Halotti beszéd a hulló levelekhez című versével búcsúzott az írótól. Az ’56-os hősök parcellájában lévő sírnál a gyászoló tömeg elénekelte a Himnuszt, majd tapssal búcsúztak Csurka Istvántól. ^Tj^^ws Lajos Atart Szó kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Megkezdődött a választási kampány Szlovákiában Szerkesztőségi összefoglaló Szombaton elkezdődött a márciusi parlamenti választásokat megelőző kampány hivatalos része. A választási listát állító 26 párt közül többen kisebb-nagyobb rendezvényekkel kezdték a három hétig tartó kampányt. Ahány közvélemény-kutatás, annyiféle eredmény születik arra vonatkozóan, hogyan szavaz majd a szlovákiai magyarság. Az azonban egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a választásokat a Robert Fico vezette Smer nyeri majd. A Magyar Koalíció Pártja Rimaszombatban tartotta kampánynyitó rendezvényét, amelynek keretében a politikusok a választókkal is találkoztak. Az oldott légkörű beszélgetésen Berényi József pártelnök, valamint Farkas Iván és Csúz Péter válaszolt a helyi művelődési házban összegyűlt néhány száz érdeklődő kérdéseire, akik a munkahelyteremtésre vonatkozó elképzeléseikre voltak leginkább kíváncsiak. A kampánynyitó fő eseménye este hat órakor kezdődött, ekkorra már több mint ezren gyűltek öszsze a művelődési házban. A MKP tisztségviselői úgy értékelték, sok visszajelzést kaptak arra vonatkozóan, hogy programjuk egyezik a helyi közösség elképzeléseivel. Az MKP vasárnap Királyhelmecen, Nagykaposon és Érsekújváron folytatta kampányrendezvényei sorát. A dél-szlovákiai Keszegfalván két-háromszáz érdeklődő várta a helyi kultúrházban a Most-Híd soron lévő kampányrendezvényére érkező politikusokat. A rendezvényen Bugár Béla, a párt elnöke, valamint a Most- Híd több képviselőjelöltje, így A. Nagy László, Csicsay Gábor és Érsek Árpád válaszolt az érdeklődőknek. A beszélgetés során egyebek mellett a települések által igényelhető támogatások bővítésének lehetőségei iránt érdeklődtek a résztvevők, de nagy sikert aratott a párt nyugdíjreform-tervezete is, amelyben a Most-Híd a nyugdíjak százalékalapú emelése helyett azok azonos összeggel való emelését ígéri. A Most-Híd kampányrendezvénye ezt követően Perbetén, Dunamocson és Nyitrán folytatódott. A politikai pártok egyébként az idei parlamenti választásokon akár a választások napján is megpróbálhatják befolyásolni a szavazókat, ugyanis - a rendszerváltás óta először - nem lesz kampánycsend. Korábban a választások előtt 48 órával kampánycsendet hirdettek Szlovákiában is, mondván, időt kell hagyni az állampolgároknak az őt ért hatások feldolgozására, ám a törvényalkotók elképzelésétől eltérően bizony kevesen elmélkedtek a választások előtti 48 órában a kampányokról. ESÉLYLATOLGATÁS A közvélemény-kutatások eredményei eltérőek. Az eltérések azonban leginkább csak a százalékarányban mutatkoznak meg. Azt is mondhatnánk, ahány közvélemény-kutatás, annyiféle eredmény születik arra vonatkozóan, hogyan szavaz majd a szlovákiai magyarság. Az ügynökségek szerint ugyanis a szlovákiai mintán belül a magyar minta túl kicsi ahhoz, hogy pontosan le lehessen mérni a Híd és az MKP közötti különbséget. A Focus ügynökség szerint a választók 8,4 százaléka adná le voksát a két magyar pártra, a Polis szerint 13,3 százalék. A reprezentatív felmérések során a megkérdezettek 9-10 százaléka magyar, ám ez a minta állítólag kicsi ahhoz, hogy pontosan leképezze a szlovákiai magyar társadalmat. A Híd és az MKP népszerűsége ugyanis eltérő az egyes társadalmi csoportokon - fiatalok, nyugdíjasok, diplomások, városiak stb. - belül, sőt, Pavel Haulík, az MVK igazgatója szerint az is befolyásolja az adatokat, hogy a kisebb településeken nem mindig adnak őszinte válaszokat a megkérdezettek. Szerinte ha például egy községben többségben vannak az MKP választói, akkor egy Híd-választó nem biztos, hogy felvállalja a véleményét, még anonim felmérés esetében sem. Az MVK közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint egyébként a szavazók 4,7 százaléka választaná az MKP-t, vagyis a párt megközelítette a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Most- Híd szlovák-magyar vegyes pártra a választók 5,9 százaléka adná a voksát. Az ügynökség adatai szerint a márciusi parlamenti választásokat a Robert Fico vezette, baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer) nyerné, 40,6 százalékos eredménnyel. A Smer ezzel az eredménnyel 84 mandátumot szerezne, vagyis a 150 fős szlovák parlamentben képes lenne egyedül is kormányt alakítani. A jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) végezne a második helyen, a voksok 12,7 százalékával. A harmadik helyet az előző választásokon a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) listáján indult, Igor Matovic vezette, Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLNO) nevet viselő új párt szerezné meg, a szavazatok 7 százalékával. Bejutna még a parlamentbe a Richard Sulik vezette, liberális Szabadság és Szolidaritás is, a szavazatok 6,1 százalékával. A jelenlegi parlamenti pártok közül nem jutna be a szlovák törvényhozásba a mostani kormány legerősebb pártja, a Mikulás Dzurinda vezette jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS), amely a felmérésen 4,3 százalékos eredményt ért el. A parlamenten kívül maradna a szlovák politikai paletta jobb szélén elhelyezkedő, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is, amely a felmérésben 3,6 százalékos eredményt ért el. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Robert Fico, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke kétpárti kormánykoalíció létrehozását részesítené előnyben a választások után, derül ki a TASR állami hírügynökségnek a pártvezetővel készített szombati interjújából, amelyben a pártvezető elmondta, a Smer nem zárja ki az együttműködés lehetőségét egy párttal sem. Robert Fico ugyanakkor ennek esélyeit csak három párt esetében látja reálisnak. Szerinte ezek a pártok a következők: a jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a szlovák politikai spektrum jobbszélén elhelyezkedő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt. A pártelnök elmondta, nem a többséget szerzett pártok találkoznak majd a kormányalakításkor, hanem azok, amelyekkel meg tudna egyezni. Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerint ugyanakkor mérhetetlenül fontos lenne, hogy az MKP bejusson a parlamentbe. „A Magyar Koalíció Pártja egy stabil és lojális párt az Európai Néppárton belül” - mondta Martens az MKP központjában tett múlt heti látogatását követően az MTI-nek. Az EPP elnöke az Európai Néppárt másik két szlovákiai tagjára, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Pártra (SDKÚ-DS) és a szintén jobboldali konzervatív, Ján Figel vezette Kereszténydemokrata Mozgalomra (KDH) utalva hozzátette: Szlovákiának nagyon stabil kormányra van szüksége, ezért úgy gondolja, a három jobboldali pártnak a választások után is együtt kell működnie. Martens szerint az MKP azon kívül, hogy meghatározó szerepet tölt be a szlovákiai magyarság életében, fontos szerepet játszik a szlovák-magyar együttműködésben a két ország szintjén is. A magyar pártok szerepvállalásával kapcsolatban azonban nem mindenki bizakodó. Az Új Szó című pozsonyi lapban megjelent jegyzetében Veres István publicista azt írta, ha az MKP és a Híd is bekerül márciusban a törvényhozásba, versenyezhetnek majd egymással, melyik tud hasznosabb törvénytervezeteket beterjeszteni. „Ezeket majd szépen le is szavazza a smeres többség, és ez így lesz rendjén. Egészen 2016-ig" - fogalmazott Veres István, aki szerint egyvalamire biztosan jó lesz a Smer négyéves egyeduralma: „Elvégezhetünk magunkon egy tesztet, a politikai híreket mellőzve lemérhetjük, mennyire van hatással mindennapi életünkre az, hogy ki van kormányon. Változik-e valami igazából, vagy csak az általunk megválasztott (vagy meg nem választott) politikusok gerjesztik állandóan a mesterséges pánikhangulatot? Ha jól csináljuk, még az is kiderülhet, hogy a politika egy nagy átverés, mivelhogy a dolgok történnek maguktól, és mindenki azt kapja, amit megérdemel. Mint a mesében...” MTI - Vajda János Képviselőjelöltek a Magyar Koalíció Pártjának kampánynyitó rendezvényén KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÜGYE „Nem rendelkezünk jó megoldással” „Nem rendelkezünk jó megoldással a magyar fél nem szerencsés és nem standard döntésére” - jelentette ki a szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű adóján Iveta Radicová. A szlovák kormányfő úgy vélte, a nemzetközi normáknak megfelelő eljárásra lett volna szükség a kettős állampolgárság formájáról és módjairól való megegyezéshez. A gyorsított honosítási eljárásra reakcióként 2010 májusában elfogadott, a kettős állampolgársággal foglalkozó szlovák törvényre utalva Radicová hozzátette: ehelyett egy egyszeri intézkedés történt, amire Robert Fico kormánya szerencsétlen módon reagált. A szlovák kormányfő az egyedüli megoldást a kettős állampolgárság olyan szabályozásában látja, mint amilyet Szlovákia Csehország és több más állam viszonylatában alakított ki. (MTI)