Magyar Szó, 2012. február (69. évfolyam, 24-47. szám)

2012-02-20 / 39. szám

2012. február 20., hétfő Statisztikailag is drágul az élet Budapesti tudósítónktól Az embereknek általában meglehetősen rossz véleményük van a statisz­tikáról - mégis, mindig mindenki a százalékokhoz nyúl, ha össze akar hasonlítani valamit A statisztikai adatok különösen irritálóak tudnak lenni, ha a mindennapi élet, a gyakorlat, a tapasztaltak állnak a számok­kal szemben. Olyankor mindig úgy érezzük, a számok átvernek ben­nünket. Fokozottan igaz ez olyankor, amikor az inflációról, a drágulá­sokról olvasunk. Valószínűleg éppen emiatt meglehetősen sokan vannak ma Magyarországon, aki­ket őszintén meglepnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett ada­tai, amelyek szerint a januári infláció mindössze 5,5 százalékos volt. Persze, a közgaz­dászok azonnal hozzáteszik, hogy ez magasabb, mint amire a szakértők számítottak. A családi kasszák kezelői viszont azt teszik hozzá, hogy aki ezt kiszámolta, nyilvánvaló­an nem járt üzletben az elmúlt hetekben, hónapokban. A szakértők megállapításai szerint az infláció gyorsulásához jelentős mértékben já­rult hozzá az általános forgalmi adó 27 százalékra emelése, a forint januári gyengél­kedése és az, hogy jelentősen megdrágultak az üzemanyagok. A decemberi adatokhoz képest a fogyasztói árak 2,1 százalékkal lettek magasabbak. Tételekre lebontva ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek átlagosan 2,8 százalékkal drágábbak, mint egy hónapja. Még pontosabban: a csokoládé több mint 10, a tojás 8, az étolaj 5,1 százalékkal volt költségesebb mulatság, mint decemberben. De drágult a krumpli, a friss zöldségféle, a gyümölcs, a szalámi, a szárazkolbász, a sonka, a kávé is. Az üzemanyagok ára havi szinten 5,3 százalékkal, éves összevetésben 18 százalékkal emelkedett. Az egy évvel ez­előtti szinthez képest 6,4 százalékkal drágább a háztartási energia ára, a távfűtésé 11,7 százalékkal, a vezetékes gázé 5,7 százalékkal lett nagyobb. A tavaly januári árakhoz vi­szonyítva a cukorért 36, a margarinért 28, a sertéshúsért 12,2, a marhahúsért 11 szá­zalékkal kell többet fizetni. Ehhez képest kevéssé vigasztaló, hogy a ruházati cikkekért átlagosan 2,7, míg a tar­tós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint decemberen. A Magyar Nemzeti Bank decemberben közzétett inflációjelentésében egyébként azt írta, hogy idén a 3 százalékos középtávú cél felett lesz az infláció. Ennek egyfelől az az oka, hogy a gyenge forint miatt az importtermékek, elsősorban az üzemanya­gok és az idényjellegű élelmiszerek drágulnak. Másfelől viszont az árak emelkedésé­hez hozzájárul az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adójának emelése, a köznyelv­ben chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadó növelése, illetve a baleseti adó és az áfakulcs emelése. Ugyanakkor a tény, hogy az embereknek kevés elköltendő pénzük van, bizonyos mértékig vissza is fogja az inflációt, hiszen senki sem szeret árat emelni, ha árujára nincs kereslet. Ha a hivatalos statisztikai adatokat nem is befolyásolja, érdemes ide kapcsolni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatait is, amelyek szerint tavaly 570 ezer liter il­legális üzemanyagot foglaltak le az illetékesek Magyarországon. Ez az ötszöröse az egy évvel korábban lefoglalt mennyiségnek. A csempészet elsősorban az ország keleti ré­szén tapasztalható. A lefoglalt benzint és gázolajat az adóhivatal ingyen adta át mások­nak közcélokra, vagy maga használta fel, írja a Magyar Nemzet. Jelentős mennyiségű illegális üzemanyag került az önkormányzatokhoz is, a polgármesterek ugyanis ár- és belvíz idején kérelmezhetik, hogy a NAV bocsásson rendelkezésükre az elkobzott ben­zinből, gázolajból, amellyel a leggyakrabban szivattyúkat hajtottak. Az adóhivatal ki­mutatása szerint a katasztrófahelyzetek kezelését az elmúlt három évben több tízezer liter illegálisan előállított vagy értékesített hajtóanyag segítette. ■ s-K Eltemették Csurka Istvánt Művészek, egykori politi­kustársak és tisztelői kísérték utolsó útjára Csurka Istvánt szombaton Budapesten a Fi­umei úti Nemzeti Sírkertben. A drámaírót, politikust az ’56-os hősök parcellájában helyezték örök nyugalomra. Bogárdi Sza­bó István, a Dunamelléki Egy­házkerület református püspöke a szertartás során Csurka Ist­ván egyik utolsó interjúját idéz­ve arról beszélt, hogy az író-po­litikus „lépcsőházi embernek” tartotta magát. Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnö­­ke a „küzdőtársról, barátról” emlékezett meg. Leszögezte: Csurka István radikális volt, de nem szélsőséges, életútját a ma­gyarság iránti szeretet határozta meg. Kiss Gy. Csaba, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja az íróról, a szervezet egykori tag­járól emlékezett meg. Beszé­dében kiemelte: Csurka István a magyar dráma megújítója volt, életműve a leg­­nagyobbakéhoz, Mrozekéhez, Kunderá­­éhoz, a közép-európai groteszk megte­remtőéihez mérhető. Felidézte, hogy az írónak pályája során megadatott siker éppúgy, mint a cenzúrával való küzde­lem, az elhallgattatás is. Kovács László, a Magyar Igazság és Élet Pártjának alelnö­­ke Csurka Istvánt méltatva azt mondta, hogy a párt elnökének halálával „a hall­gatás falai”, amelyek az életművet övez­ték, leomlottak. Kovács László a spár­tai Leónidasz hadvezérhez hasonlította a politikust, a megmaradt pártot pedig ahhoz a háromszáz katonához, akik éle­tüket áldozták a perzsa haderővel szem­ben. Dörner György, az Új Színház igaz­gatója Reményik Sándor Halotti beszéd a hulló levelekhez című versével búcsúzott az írótól. Az ’56-os hősök parcellájában lévő sírnál a gyászoló tömeg elénekelte a Himnuszt, majd tapssal búcsúztak Csur­ka Istvántól. ^Tj^^ws Lajos Atart Szó kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Megkezdődött a választási kampány Szlovákiában Szerkesztőségi összefoglaló Szombaton elkezdődött a márciusi parlamenti választásokat megelőző kampány hivatalos része. A válasz­tási listát állító 26 párt közül többen kisebb-nagyobb rendezvényekkel kezdték a három hétig tartó kam­pányt. Ahány közvélemény-kutatás, annyiféle eredmény születik arra vonatkozóan, hogyan szavaz majd a szlovákiai magyarság. Az azonban egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a választásokat a Robert Fico vezette Smer nyeri majd. A Magyar Koalíció Pártja Rimaszombat­ban tartotta kampánynyitó rendezvényét, amelynek keretében a politikusok a válasz­tókkal is találkoztak. Az oldott légkörű be­szélgetésen Berényi József pártelnök, vala­mint Farkas Iván és Csúz Péter válaszolt a helyi művelődési házban összegyűlt néhány száz érdeklődő kérdéseire, akik a munka­helyteremtésre vonatkozó elképzeléseikre voltak leginkább kíváncsiak. A kampánynyi­tó fő eseménye este hat órakor kezdődött, ekkorra már több mint ezren gyűltek ösz­­sze a művelődési házban. A MKP tisztségvi­selői úgy értékelték, sok visszajelzést kaptak arra vonatkozóan, hogy programjuk egye­zik a helyi közösség elképzeléseivel. Az MKP vasárnap Királyhelmecen, Nagykaposon és Érsekújváron folytatta kampányrendezvé­nyei sorát. A dél-szlovákiai Keszegfalván két-három­­száz érdeklődő várta a helyi kultúrházban a Most-Híd soron lévő kampányrendezvényé­re érkező politikusokat. A rendezvényen Bugár Béla, a párt elnöke, valamint a Most- Híd több képviselőjelöltje, így A. Nagy Lász­ló, Csicsay Gábor és Érsek Árpád válaszolt az érdeklődőknek. A beszélgetés során egye­bek mellett a települések által igényelhető támogatások bővítésének lehetőségei iránt érdeklődtek a résztvevők, de nagy sikert aratott a párt nyugdíjreform-tervezete is, amelyben a Most-Híd a nyugdíjak százalék­alapú emelése helyett azok azonos összeggel való emelését ígéri. A Most-Híd kampány­rendezvénye ezt követően Perbetén, Duna­­mocson és Nyitrán folytatódott. A politikai pártok egyébként az idei par­lamenti választásokon akár a választások napján is megpróbálhatják befolyásolni a szavazókat, ugyanis - a rendszerváltás óta először - nem lesz kampánycsend. Koráb­ban a választások előtt 48 órával kampány­csendet hirdettek Szlovákiában is, mond­ván, időt kell hagyni az állampolgároknak az őt ért hatások feldolgozására, ám a tör­vényalkotók elképzelésétől eltérően bizony kevesen elmélkedtek a választások előtti 48 órában a kampányokról. ESÉLYLATOLGATÁS A közvélemény-kutatások eredményei el­térőek. Az eltérések azonban leginkább csak a százalékarányban mutatkoznak meg. Azt is mondhatnánk, ahány közvélemény-ku­tatás, annyiféle eredmény születik arra vo­natkozóan, hogyan szavaz majd a szlovákiai magyarság. Az ügynökségek szerint ugyan­is a szlovákiai mintán belül a magyar min­ta túl kicsi ahhoz, hogy pontosan le lehessen mérni a Híd és az MKP közötti különbséget. A Focus ügynökség szerint a választók 8,4 százaléka adná le voksát a két magyar párt­ra, a Polis szerint 13,3 százalék. A reprezen­tatív felmérések során a megkérdezettek 9-10 százaléka magyar, ám ez a minta állítólag kicsi ahhoz, hogy pontosan leképezze a szlo­vákiai magyar társadalmat. A Híd és az MKP népszerűsége ugyanis eltérő az egyes társa­dalmi csoportokon - fiatalok, nyugdíjasok, diplomások, városiak stb. - belül, sőt, Pavel Haulík, az MVK igazgatója szerint az is be­folyásolja az adatokat, hogy a kisebb telepü­léseken nem mindig adnak őszinte válaszo­kat a megkérdezettek. Szerinte ha például egy községben többségben vannak az MKP választói, akkor egy Híd-választó nem biztos, hogy felvállalja a véleményét, még anonim felmérés esetében sem. Az MVK közvélemény-kutató ügynök­ség felmérése szerint egyébként a szavazók 4,7 százaléka választaná az MKP-t, vagyis a párt megközelítette a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Most- Híd szlovák-magyar vegyes pártra a vá­lasztók 5,9 százaléka adná a voksát. Az ügy­nökség adatai szerint a márciusi parlamenti választásokat a Robert Fico vezette, balolda­li Irány-Szociáldemokrácia (Smer) nyerné, 40,6 százalékos eredménnyel. A Smer ezzel az eredménnyel 84 mandátumot szerezne, vagyis a 150 fős szlovák parlamentben ké­pes lenne egyedül is kormányt alakítani. A jobboldali konzervatív Kereszténydemokra­ta Mozgalom (KDH) végezne a második he­lyen, a voksok 12,7 százalékával. A harmadik helyet az előző választásokon a liberális Sza­badság és Szolidaritás (SAS) listáján indult, Igor Matovic vezette, Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLNO) nevet vi­selő új párt szerezné meg, a szavazatok 7 szá­zalékával. Bejutna még a parlamentbe a Ri­chard Sulik vezette, liberális Szabadság és Szolidaritás is, a szavazatok 6,1 százalékával. A jelenlegi parlamenti pártok közül nem jutna be a szlovák törvényhozásba a mos­tani kormány legerősebb pártja, a Mikulás Dzurinda vezette jobboldali konzervatív Ke­reszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS), amely a felmérésen 4,3 százalé­kos eredményt ért el. A parlamenten kívül maradna a szlovák politikai paletta jobb szé­lén elhelyezkedő, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is, amely a felmérésben 3,6 százalékos eredményt ért el. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Robert Fico, az Irány-Szociáldemok­­rácia (Smer-SD) elnöke kétpárti kor­mánykoalíció létrehozását részesítené előnyben a választások után, derül ki a TASR állami hírügynökségnek a pártve­zetővel készített szombati interjújából, amelyben a pártvezető elmondta, a Smer nem zárja ki az együttműködés lehetősé­gét egy párttal sem. Robert Fico ugyan­akkor ennek esélyeit csak három párt esetében látja reálisnak. Szerinte ezek a pártok a következők: a jobboldali kon­zervatív Kereszténydemokrata Mozga­lom (KDH), a szlovák politikai spektrum jobbszélén elhelyezkedő Szlovák Nemze­ti Párt (SNS) és a Most-Híd szlovák-ma­gyar vegyes párt. A pártelnök elmondta, nem a többséget szerzett pártok találkoz­nak majd a kormányalakításkor, hanem azok, amelyekkel meg tudna egyezni. Wilfried Martens, az Európai Nép­párt (EPP) elnöke szerint ugyanakkor mérhetetlenül fontos lenne, hogy az MKP bejusson a parlamentbe. „A Ma­gyar Koalíció Pártja egy stabil és lojá­lis párt az Európai Néppárton belül” - mondta Martens az MKP központjá­ban tett múlt heti látogatását követően az MTI-nek. Az EPP elnöke az Európai Néppárt másik két szlovákiai tagjára, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Ke­reszténydemokrata Unió - Demokrata Pártra (SDKÚ-DS) és a szintén jobbol­dali konzervatív, Ján Figel vezette Ke­reszténydemokrata Mozgalomra (KDH) utalva hozzátette: Szlovákiának nagyon stabil kormányra van szüksége, ezért úgy gondolja, a három jobboldali pártnak a választások után is együtt kell működnie. Martens szerint az MKP azon kívül, hogy meghatározó szerepet tölt be a szlovákiai magyarság életében, fontos szerepet ját­szik a szlovák-magyar együttműködés­ben a két ország szintjén is. A magyar pártok szerepvállalásával kapcsolatban azonban nem mindenki bi­zakodó. Az Új Szó című pozsonyi lap­ban megjelent jegyzetében Veres Ist­ván publicista azt írta, ha az MKP és a Híd is bekerül márciusban a törvényho­zásba, versenyezhetnek majd egymással, melyik tud hasznosabb törvényterveze­teket beterjeszteni. „Ezeket majd szépen le is szavazza a smeres többség, és ez így lesz rendjén. Egészen 2016-ig" - fogal­mazott Veres István, aki szerint egyva­lamire biztosan jó lesz a Smer négyéves egyeduralma: „Elvégezhetünk magun­kon egy tesztet, a politikai híreket mel­lőzve lemérhetjük, mennyire van hatás­sal mindennapi életünkre az, hogy ki van kormányon. Változik-e valami iga­zából, vagy csak az általunk megválasz­tott (vagy meg nem választott) politiku­sok gerjesztik állandóan a mesterséges pánikhangulatot? Ha jól csináljuk, még az is kiderülhet, hogy a politika egy nagy átverés, mivelhogy a dolgok történnek maguktól, és mindenki azt kapja, amit megérdemel. Mint a mesében...” MTI - Vajda János Képviselőjelöltek a Magyar Koalíció Pártjának kampánynyitó rendezvényén KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÜGYE „Nem rendelkezünk jó megoldással” „Nem rendelkezünk jó megoldással a magyar fél nem szerencsés és nem stan­dard döntésére” - jelentette ki a szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű adóján Iveta Radicová. A szlovák kormányfő úgy vélte, a nemzetközi normáknak megfele­lő eljárásra lett volna szükség a kettős ál­lampolgárság formájáról és módjairól va­ló megegyezéshez. A gyorsított honosítási eljárásra reakcióként 2010 májusában el­fogadott, a kettős állampolgársággal fog­lalkozó szlovák törvényre utalva Radicová hozzátette: ehelyett egy egyszeri intézke­dés történt, amire Robert Fico kormá­nya szerencsétlen módon reagált. A szlo­vák kormányfő az egyedüli megoldást a kettős állampolgárság olyan szabályozásá­ban látja, mint amilyet Szlovákia Csehor­szág és több más állam viszonylatában ala­kított ki. (MTI)

Next