Magyar Szó, 2012. október (69. évfolyam, 228-254. szám)

2012-10-01 / 228. szám

2012. október 1., hétfő FELVIDÉKI MAGYARSÁG Európa szégyenfoltjának nevezte Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke a Hogyan tovább, felvidéki magyarság? című szombati budapesti konferencián azt, hogy nem törölték még el a Benes-dekrétumoknak a szlovákiai magyarokat és németeket kol­lektív bűnösséggel sújtó részét. A Hogyan tovább, felvidéki magyarság? című tanácskozáson Berényi József arról be­szélt: jó, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottságában vetődött fel nemré­giben a „súlyosan amorális, diszkriminatív jogszabályok eltávolításáról” szóló kér­dés, mert szerinte szlovák-magyar kétoldalú tárgyalásokkal ezt nem lehet megoldani. A Hunnia Baráti Kör rendezvényén Kerényi József örvendetesnek mondta azt is, hogy a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a beneši dekrétumok vonat­kozó részeiről az Európai Parlament petíciós szakbizottsága, „mert ez emberjogi kér­dés”. Rámutatott: az EU-ban „a szavak szintjén ugyan kimondják, hogy egy egész népet nem lehet kollektíven bűnösnek tekinteni”. Szlovákiában ennek ellenére ér­vényben vannak az erről szóló jogszabályok.Szerinte „jelentős előrelépés történt, de nagyon messze van még az út vége”. Hozzátette: Szlovákiában azt vizsgálják, hogy mi­lyen mértékben befolyásolja az ország integritását, ha eltörlik a szlovákiai magyarokat és németeket sújtó dekrétumokat. Bugár Béla, a felvidéki Most-Híd párt elnöke közölte: nem a szlovák állam jogfoly­tonosságát kérdőjelezik meg akkor, amikor a Benes-dekrétumok egyes pontjainak el­törlését követelik. Elmondta, a szlovák kormányzat nem akarja, hogy az összes dek­rétumot eltöröljék, de ezt a magyarok sem akarják. Meglátása szerint van készség a jelenlegi szlovák kormány részéről a kérdés megtárgyalására, ezért „most kellene tár­gyalni” velük. Megjegyezte, a mostani szlovák kormány másként, toleránsabban gon­dolkodik a kettős állampolgárság kérdéséről is, mint elődje, Duray Miklós felvidéki író nagy eredménynek tartotta, hogy sikerült megtárgyalni a Benes-dekrétumoknak a magyar és német közösségeket sújtó vonatkozásait az Euró­pai Parlament petíciós szakbizottságában. Véleménye szerint a továbblépés akkor le­hetséges, „ha mi is egységesen megfogalmazzuk az akaratunkat, (...) és nem egymás alatt vágjuk a fát”. Megállapította: a dekrétum vonatkozó részeinek eltörlése politikai kérdés, ezért „politikai helyzetet kell teremteni” az arról való tárgyalásra. Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő­­ azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottsága a szlovák kormánytól írásban kért szak­­véleményt a Benes-dekrétumok magyarokra és németekre vonatkozó részéről - kö­zölte: a szakbizottság két hét múlva dönt arról, hogy felállít-e tényfeltáró bizottságot a kérdés tisztázására. Juhász Imre európai jogi szakjogász, a Független Rendészeti Panasztestület el­nöke, a petíció egyik benyújtója elmondta: nem az összes Benes-dekrétumot támad­ták, csak azt a „tarthatatlan” 13-at, amely kifejezetten a német és a magyar kisebb­séget vádolja kollektív bűnösséggel. Hangsúlyozta: egyetlen követelésük az, hogy az EU vizsgálja meg, az uniós jogrendszerrel összeegyeztethetők-e a Benes-dekrétumok. Emlékeztetett arra: 2007-ben a szlovák nemzeti tanács határozata megerősítette a Be­­nes-dekrétumokat. Haraszti Attila, a nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályának he­lyettes vezetője megnyitóbeszédében elmondta: a kollektív bűnösség elve szemben áll minden emberi jogi normával. Úgy fogalmazott: „célunk, hogy a magyar közösségek minél többször dönthessenek az őket érintő kérdésekben”. Megjegyezte, Magyaror­szág soha nem fog elfogadni olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az emberi jo­gokkal és a magyar közösségek érdekeivel. Fehér Csaba felvidéki történész rámutatott: a magyar társadalom sincs mindig tisz­tában a Benes-dekrétumok lényegével, ezért a felvidéki magyar civil szervezetek a ma­gyar közösségeket előadásokkal, kiállításokkal tájékoztatják erről. Mindent megtesz­nek ugyanakkor annak érdekében is, hogy vagyoni kárpótlásban is részesüljenek a dekrétumok miatt kárvallott magyarok - mondta. (MTI) Haraszti Attila megnyitja a konferenciát Budapesten a Polgárok Házában MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM Utódpártja újjáalakítja?!! A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) rendkívüli országos gyűlé­se egyhangúlag úgy döntött, hogy megkezdi a Magyar Demokrata Fórum (MDF)­­ újjászervezését. A két szervezet a jövőben pártszövetségben dolgozik majd tovább, s a választásokon a JESZ indul az MDF támogatásával - közölte az MTI-vel szom­­­­­baton az MDF újjáalakításával megbízott Horváth István. A Magyar Demokrata Fórum újjáalakulásának igénye „napjaink durva, kiüresedett és vezérelvű közéle­ti stílusával szemben fogalmazódott meg” - olvasható az anyagban, amely utal ar­ra, hogy a két szervezet a számára „hagyományosan mintaadó” CDU-CSU párt­formáció szervezeti rendjéhez hasonlóan alkot pártszövetséget. Makay Zsolt, az MDF elnöke 2011 márciusában, az MDF országos gyűlésének szünetében jelentette be, hogy a párt az év április 8-tól Jólét és Szabadság Demok­rata Közösség néven folytatja tevékenységét. Mkuw&i­ kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 OPUSZTASZERI EMLÉKMŰSZENTELÉS Hogyan tovább? A nemzeti összetartozás megerősítéséért A nemzeti összetartozás megerősítésének fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke szombaton Ópusztaszeren. A miniszterelnök Matl Péter kárpátaljai szob­rászművész alkotásának, a Nemzeti Összetartozás Emlékművének az avatásán elmondta: a szobor arra figyelmeztet, hogy minden magyar elszámolással tartozik minden magyar felé. Orbán Viktor kifejtette: a magyar vi­lágnemzet, hiszen az ország határai és a magyar nemzet határai nem esnek egy­be, ráadásul milliók kerültek ezeréves szál­láshelyükön kívülre, így, azért, hogy erős politikai közösség jöjjön létre, szükség van az összetartozás megerősítésére. A magyar kormányfő hangsúlyozta: a turul a ma­gyarok ősképe, melybe mindenki beleszü­letik, mint a nyelvbe és a történelembe. „Onnantól, hogy a világra jövünk, a mi hét törzsünk köt szövetséget, a mi Szent Istvá­nunk alapít államot, a mi seregeink veszte­nek csatát Mohácsnál, a turulmadár pedig a most élő, a már meghalt és majd megszü­lető magyarok nemzeti azonosságának jel­képe” - hangsúlyozta Orbán Viktor, majd felidézte: Szent Mihály ideje a gazdasági év fordulója, a pásztorok ilyenkor adnak számot a jószággal. A politikus és a gazda­ember is pásztor, el kell számolnia a rábí­­zottakkal; a jó pásztor az, aki megkeresi az elveszett juhot - mondta. „Elszámolni jöt­tünk önökhöz, elszámolni a ránk bízottak­kal. Ma nyugodtan vethetünk számot, és mondhatjuk egymásnak, örüljetek, mert megtaláltuk elveszett juhainkat” - fogal­mazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta: ez az emlékmű azt üze­ni, hogy egyetlen anyaország létezik, az, amely képes minden magyart a trianoni határokon innen és túl egyetlen közösség­ben egyesíteni. Orbán Viktor szerint aki politikára „adja a fejét”, annak tudnia kell olvasni a jelekből, ennek képessége a kor­mányzáshoz nélkülözhetetlen. „­Aki tud ol­vasni a jelekből, az láthatja, új törvények világa közeledik az európai kontinens felé. Ennek a formálódó új világnak az első pa­rancsolata úgy hangzik: az erősek egyesül­nek, a gyengék széthullnak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak, a gyenge nemzetek széthullnak. Azt kívánom min­den magyarnak, legyen füle a hallásra, és olvassanak a jelekből” - mondta. Mád Péter kárpátaljai szobrászmű­vész közel tíz méter magas alkotását a park Szent Mihály-napi rendezvényének egyik programjaként avatta fel a miniszterelnök. A nemzeti összetartozás szobra egy kitárt szárnyú, 210 centiméter magas bronz tu­rulmadár karddal a karmai között, egy faragott mészkőoszlop tetején. A körszo­bor az emlékpark szinte minden pontjá­ról látható. Az oszlop pásztorbotra emlé­keztet, oldalait indás mintázat fonja körül az összetartozást, a nemzet egységét jelké­pezve. A népi díszítőművészetből ismert növényminta bimbói a történelmi várme­gyék bronzból öntött címerei. A szobor ke­let-nyugati tájolású, ami a magyarság ván­dorlásának irányára utal. Az eseményt megelőzően kilencvennyolc külhoni ma­gyar tett állampolgársági esküt Ópuszta­szeren. (MTI) Borboly Csaba, Hargita Megye Ta­nácsának elnöke pénteken sajtótájékoz­tatón elmondta, megvárják a Maros Me­gyei Táblabíróság döntésének indoklását, és annak függvényében döntik majd el, hogyan reagálnak: az Európai Unió Bí­róságához fordulnak, vagy a tanács újabb határozatot hoz a székely zászló megye­zászlóvá nyilvánításáról. Amíg a táblabíró­sági indoklás nem érkezik meg, a zászló használata teljes mértékben törvényes - szögezte le Borboly Csaba, aki arra biztat­ta a megye lakóit, hogy használják a szé­kely zászlót. A Hargita megyei tanács 2009. novem­ber 26-án határozott arról, hogy a székely zászló legyen a megye hivatalos lobogó­ja. Borboly Csaba megyei tanácselnök ak­kor azt mondta, a zászló elfogadásával a tanács a székely szimbólumok széles körű elterjedéséhez, a székely identitás erősíté­séhez is hozzá tud járulni. A Borbély ál­tal benyújtott határozattervezet ellen sza­vazott a Szociáldemokrata Párt (PSD) két tanácsosa, akik szerint a zászló nem kép­viseli a megyében élő adófizető román la­kosságot. Bírálták a megyei tanács dönté­sét a 2009-ben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által megrendezett székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen megválasz­tott ideiglenes házbizottság tagjai is. Far­kas Csaba, Ferencz Csaba és Árus Zsolt közölték, nem értenek egyet azzal, hogy Hargita megye kisajátítsa Székelyföld lo­bogóját. Árus Zsolt egyébként a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita megyei taná­csosaként nem szavazta meg a határoza­tot. Közben 2010 elején a számos feljelen­téséről ismert Dan Tanasa sepsiszentgyör­gyi lakos, illetve a maroshévízi Dr. Miron Cristea Kulturális Alapítvány, a Radio Ar­dealul és a Glasul Calimanilor Egyesület az Országos Diszkriminációellenes Ta­nácshoz (CNCD) fordult az ügyben, azt kifogásolva, hogy a zászló csak a magyar közösséget képviseli, és ez sérti a helyi ro­mánokat. A CNCD döntésében megállapí­totta, hogy" a panasztevők által sérelmezett tanácsi határozat nem esik a diszkriminá­ció elleni kormányrendelet hatálya alá. A tanácsi határozatot megtámadó Ilie Sandru és az említett három román szer­vezet egyébként 2010-ben a bírósághoz fordult, és kérte a maroshévízi Urmánc­­zy Nándor Egyesület tevékenységének beszüntetését, mert úgy vélték, a magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Az Ormánczy­­egyesület alapfokon elveszítette a pert, 2011 májusában azonban a bíróság jog­erősen hatályon kívül helyezte az alapfo­kú döntést. (Krónika) MAROS MEGYEI TÁBLABÍRÓSÁG Nemet mondtak a székely zászlóra Érvénytelenítette a Maros Megyei Táblabíróság a Hargita megyei tanács egy korábbi határozatát, amely a székely zászlót nyilvánította a megye hivatalos lobogójává. A megyei önkormányzat 2009 novemberében fogadta el a határozatot a kék és aranyszínű, napot és félholdat tartalmazó megyezászlóval kapcsolatban. A tanácsi határozatot Ilie Sandru maroshévízi nyugdíjas tanár támadta meg a bíróságon, miután a Maroshé­vízi Bíróság és a Hargita Megyei Törvényszék elutasította három román civil szervezet hasonló keresetét. ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG Több szavazat kell A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) több szavazatra lesz szüksége a decemberi parlamenti választásokon, mint amennyit a júniusi helyha­tósági választásokon kapott - jelentette ki szombaton a szövetség döntéshozó szer­vének ülésén Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A Szövetségi Képviselők Ta­nácsa (SZKT) zilahi ülésén tartott politikai helyzetértékelő beszédében Kelemen Hunor friss szociológiai felmérésekre hivatkozva elmondta, ha holnap tartanák a parlamenti választásokat, az RMDSZ 520 ezer szavazatra számíthatna, és ezzel át­lépné az ötszázalékos választási küszöböt. „Ahhoz a 490 ezer szavazathoz, amelyet megyei képviselőjelölt-listákra kaptunk, hozzá kellene tenni, és hozzá fogunk ten­ni” -jelentette ki az elnök, aki megjegyezte, azért lesz minden korábbinál nehe­zebb a decemberi parlamenti választás az RMDSZ számára, mert az előrejelzések szerint a korábbiaknál nagyobb lesz a részvételi arány, és a magyar közösség sza­vazataira az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és­­ a Szász Je­nő vezette­­ Magyar Polgári Párt (MPP) is számít. Az RMDSZ elnöke megjegyezte, „Tőkés László pártja és Szász Jenő pártja” ko­rábban azt hangoztatta, hogy csak a helyhatósági választásokon kíván versenybe szállni az RMDSZ-szel, és a parlamenti választásokon nincs szükség magyar-magyar versenyre. Hozzátette, most viszont e kis pártok azokban a szórványmegyékben is jelölteket állítanak, amelyekből még az RMDSZ-nek sem sikerült képviselőt bejuttat­nia a parlamentbe. Az elnök nyomatékosította, az alternatív választási küszöb nem alternatíva az RMDSZ számára. „Aki erről beszél, azt legyőzte a kishitűség, aki ezt mondja, az képviselet nélkül hagyná mindazokat a magyarokat, akik a Székelyföl­dön kívül élnek” - hangoztatta. Kelemen Hunor kijelentette, az SZKT-ülés legyen az utolsó alkalom, amikor a versenypártokkal foglalkozik a szövetség. (MTI)

Next