Magyar Szó, 2012. október (69. évfolyam, 228-254. szám)
2012-10-01 / 228. szám
2012. október 1., hétfő FELVIDÉKI MAGYARSÁG Európa szégyenfoltjának nevezte Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke a Hogyan tovább, felvidéki magyarság? című szombati budapesti konferencián azt, hogy nem törölték még el a Benes-dekrétumoknak a szlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó részét. A Hogyan tovább, felvidéki magyarság? című tanácskozáson Berényi József arról beszélt: jó, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottságában vetődött fel nemrégiben a „súlyosan amorális, diszkriminatív jogszabályok eltávolításáról” szóló kérdés, mert szerinte szlovák-magyar kétoldalú tárgyalásokkal ezt nem lehet megoldani. A Hunnia Baráti Kör rendezvényén Kerényi József örvendetesnek mondta azt is, hogy a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a beneši dekrétumok vonatkozó részeiről az Európai Parlament petíciós szakbizottsága, „mert ez emberjogi kérdés”. Rámutatott: az EU-ban „a szavak szintjén ugyan kimondják, hogy egy egész népet nem lehet kollektíven bűnösnek tekinteni”. Szlovákiában ennek ellenére érvényben vannak az erről szóló jogszabályok.Szerinte „jelentős előrelépés történt, de nagyon messze van még az út vége”. Hozzátette: Szlovákiában azt vizsgálják, hogy milyen mértékben befolyásolja az ország integritását, ha eltörlik a szlovákiai magyarokat és németeket sújtó dekrétumokat. Bugár Béla, a felvidéki Most-Híd párt elnöke közölte: nem a szlovák állam jogfolytonosságát kérdőjelezik meg akkor, amikor a Benes-dekrétumok egyes pontjainak eltörlését követelik. Elmondta, a szlovák kormányzat nem akarja, hogy az összes dekrétumot eltöröljék, de ezt a magyarok sem akarják. Meglátása szerint van készség a jelenlegi szlovák kormány részéről a kérdés megtárgyalására, ezért „most kellene tárgyalni” velük. Megjegyezte, a mostani szlovák kormány másként, toleránsabban gondolkodik a kettős állampolgárság kérdéséről is, mint elődje, Duray Miklós felvidéki író nagy eredménynek tartotta, hogy sikerült megtárgyalni a Benes-dekrétumoknak a magyar és német közösségeket sújtó vonatkozásait az Európai Parlament petíciós szakbizottságában. Véleménye szerint a továbblépés akkor lehetséges, „ha mi is egységesen megfogalmazzuk az akaratunkat, (...) és nem egymás alatt vágjuk a fát”. Megállapította: a dekrétum vonatkozó részeinek eltörlése politikai kérdés, ezért „politikai helyzetet kell teremteni” az arról való tárgyalásra. Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottsága a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a Benes-dekrétumok magyarokra és németekre vonatkozó részéről - közölte: a szakbizottság két hét múlva dönt arról, hogy felállít-e tényfeltáró bizottságot a kérdés tisztázására. Juhász Imre európai jogi szakjogász, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, a petíció egyik benyújtója elmondta: nem az összes Benes-dekrétumot támadták, csak azt a „tarthatatlan” 13-at, amely kifejezetten a német és a magyar kisebbséget vádolja kollektív bűnösséggel. Hangsúlyozta: egyetlen követelésük az, hogy az EU vizsgálja meg, az uniós jogrendszerrel összeegyeztethetők-e a Benes-dekrétumok. Emlékeztetett arra: 2007-ben a szlovák nemzeti tanács határozata megerősítette a Benes-dekrétumokat. Haraszti Attila, a nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályának helyettes vezetője megnyitóbeszédében elmondta: a kollektív bűnösség elve szemben áll minden emberi jogi normával. Úgy fogalmazott: „célunk, hogy a magyar közösségek minél többször dönthessenek az őket érintő kérdésekben”. Megjegyezte, Magyarország soha nem fog elfogadni olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az emberi jogokkal és a magyar közösségek érdekeivel. Fehér Csaba felvidéki történész rámutatott: a magyar társadalom sincs mindig tisztában a Benes-dekrétumok lényegével, ezért a felvidéki magyar civil szervezetek a magyar közösségeket előadásokkal, kiállításokkal tájékoztatják erről. Mindent megtesznek ugyanakkor annak érdekében is, hogy vagyoni kárpótlásban is részesüljenek a dekrétumok miatt kárvallott magyarok - mondta. (MTI) Haraszti Attila megnyitja a konferenciát Budapesten a Polgárok Házában MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM Utódpártja újjáalakítja?!! A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) rendkívüli országos gyűlése egyhangúlag úgy döntött, hogy megkezdi a Magyar Demokrata Fórum (MDF) újjászervezését. A két szervezet a jövőben pártszövetségben dolgozik majd tovább, s a választásokon a JESZ indul az MDF támogatásával - közölte az MTI-vel szombaton az MDF újjáalakításával megbízott Horváth István. A Magyar Demokrata Fórum újjáalakulásának igénye „napjaink durva, kiüresedett és vezérelvű közéleti stílusával szemben fogalmazódott meg” - olvasható az anyagban, amely utal arra, hogy a két szervezet a számára „hagyományosan mintaadó” CDU-CSU pártformáció szervezeti rendjéhez hasonlóan alkot pártszövetséget. Makay Zsolt, az MDF elnöke 2011 márciusában, az MDF országos gyűlésének szünetében jelentette be, hogy a párt az év április 8-tól Jólét és Szabadság Demokrata Közösség néven folytatja tevékenységét. Mkuw&i kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 OPUSZTASZERI EMLÉKMŰSZENTELÉS Hogyan tovább? A nemzeti összetartozás megerősítéséért A nemzeti összetartozás megerősítésének fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke szombaton Ópusztaszeren. A miniszterelnök Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotásának, a Nemzeti Összetartozás Emlékművének az avatásán elmondta: a szobor arra figyelmeztet, hogy minden magyar elszámolással tartozik minden magyar felé. Orbán Viktor kifejtette: a magyar világnemzet, hiszen az ország határai és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, ráadásul milliók kerültek ezeréves szálláshelyükön kívülre, így, azért, hogy erős politikai közösség jöjjön létre, szükség van az összetartozás megerősítésére. A magyar kormányfő hangsúlyozta: a turul a magyarok ősképe, melybe mindenki beleszületik, mint a nyelvbe és a történelembe. „Onnantól, hogy a világra jövünk, a mi hét törzsünk köt szövetséget, a mi Szent Istvánunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek csatát Mohácsnál, a turulmadár pedig a most élő, a már meghalt és majd megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe” - hangsúlyozta Orbán Viktor, majd felidézte: Szent Mihály ideje a gazdasági év fordulója, a pásztorok ilyenkor adnak számot a jószággal. A politikus és a gazdaember is pásztor, el kell számolnia a rábízottakkal; a jó pásztor az, aki megkeresi az elveszett juhot - mondta. „Elszámolni jöttünk önökhöz, elszámolni a ránk bízottakkal. Ma nyugodtan vethetünk számot, és mondhatjuk egymásnak, örüljetek, mert megtaláltuk elveszett juhainkat” - fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta: ez az emlékmű azt üzeni, hogy egyetlen anyaország létezik, az, amely képes minden magyart a trianoni határokon innen és túl egyetlen közösségben egyesíteni. Orbán Viktor szerint aki politikára „adja a fejét”, annak tudnia kell olvasni a jelekből, ennek képessége a kormányzáshoz nélkülözhetetlen. „Aki tud olvasni a jelekből, az láthatja, új törvények világa közeledik az európai kontinens felé. Ennek a formálódó új világnak az első parancsolata úgy hangzik: az erősek egyesülnek, a gyengék széthullnak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak, a gyenge nemzetek széthullnak. Azt kívánom minden magyarnak, legyen füle a hallásra, és olvassanak a jelekből” - mondta. Mád Péter kárpátaljai szobrászművész közel tíz méter magas alkotását a park Szent Mihály-napi rendezvényének egyik programjaként avatta fel a miniszterelnök. A nemzeti összetartozás szobra egy kitárt szárnyú, 210 centiméter magas bronz turulmadár karddal a karmai között, egy faragott mészkőoszlop tetején. A körszobor az emlékpark szinte minden pontjáról látható. Az oszlop pásztorbotra emlékeztet, oldalait indás mintázat fonja körül az összetartozást, a nemzet egységét jelképezve. A népi díszítőművészetből ismert növényminta bimbói a történelmi vármegyék bronzból öntött címerei. A szobor kelet-nyugati tájolású, ami a magyarság vándorlásának irányára utal. Az eseményt megelőzően kilencvennyolc külhoni magyar tett állampolgársági esküt Ópusztaszeren. (MTI) Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke pénteken sajtótájékoztatón elmondta, megvárják a Maros Megyei Táblabíróság döntésének indoklását, és annak függvényében döntik majd el, hogyan reagálnak: az Európai Unió Bíróságához fordulnak, vagy a tanács újabb határozatot hoz a székely zászló megyezászlóvá nyilvánításáról. Amíg a táblabírósági indoklás nem érkezik meg, a zászló használata teljes mértékben törvényes - szögezte le Borboly Csaba, aki arra biztatta a megye lakóit, hogy használják a székely zászlót. A Hargita megyei tanács 2009. november 26-án határozott arról, hogy a székely zászló legyen a megye hivatalos lobogója. Borboly Csaba megyei tanácselnök akkor azt mondta, a zászló elfogadásával a tanács a székely szimbólumok széles körű elterjedéséhez, a székely identitás erősítéséhez is hozzá tud járulni. A Borbély által benyújtott határozattervezet ellen szavazott a Szociáldemokrata Párt (PSD) két tanácsosa, akik szerint a zászló nem képviseli a megyében élő adófizető román lakosságot. Bírálták a megyei tanács döntését a 2009-ben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által megrendezett székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen megválasztott ideiglenes házbizottság tagjai is. Farkas Csaba, Ferencz Csaba és Árus Zsolt közölték, nem értenek egyet azzal, hogy Hargita megye kisajátítsa Székelyföld lobogóját. Árus Zsolt egyébként a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita megyei tanácsosaként nem szavazta meg a határozatot. Közben 2010 elején a számos feljelentéséről ismert Dan Tanasa sepsiszentgyörgyi lakos, illetve a maroshévízi Dr. Miron Cristea Kulturális Alapítvány, a Radio Ardealul és a Glasul Calimanilor Egyesület az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult az ügyben, azt kifogásolva, hogy a zászló csak a magyar közösséget képviseli, és ez sérti a helyi románokat. A CNCD döntésében megállapította, hogy" a panasztevők által sérelmezett tanácsi határozat nem esik a diszkrimináció elleni kormányrendelet hatálya alá. A tanácsi határozatot megtámadó Ilie Sandru és az említett három román szervezet egyébként 2010-ben a bírósághoz fordult, és kérte a maroshévízi Urmánczy Nándor Egyesület tevékenységének beszüntetését, mert úgy vélték, a magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Az Ormánczyegyesület alapfokon elveszítette a pert, 2011 májusában azonban a bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte az alapfokú döntést. (Krónika) MAROS MEGYEI TÁBLABÍRÓSÁG Nemet mondtak a székely zászlóra Érvénytelenítette a Maros Megyei Táblabíróság a Hargita megyei tanács egy korábbi határozatát, amely a székely zászlót nyilvánította a megye hivatalos lobogójává. A megyei önkormányzat 2009 novemberében fogadta el a határozatot a kék és aranyszínű, napot és félholdat tartalmazó megyezászlóval kapcsolatban. A tanácsi határozatot Ilie Sandru maroshévízi nyugdíjas tanár támadta meg a bíróságon, miután a Maroshévízi Bíróság és a Hargita Megyei Törvényszék elutasította három román civil szervezet hasonló keresetét. ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG Több szavazat kell A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) több szavazatra lesz szüksége a decemberi parlamenti választásokon, mint amennyit a júniusi helyhatósági választásokon kapott - jelentette ki szombaton a szövetség döntéshozó szervének ülésén Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) zilahi ülésén tartott politikai helyzetértékelő beszédében Kelemen Hunor friss szociológiai felmérésekre hivatkozva elmondta, ha holnap tartanák a parlamenti választásokat, az RMDSZ 520 ezer szavazatra számíthatna, és ezzel átlépné az ötszázalékos választási küszöböt. „Ahhoz a 490 ezer szavazathoz, amelyet megyei képviselőjelölt-listákra kaptunk, hozzá kellene tenni, és hozzá fogunk tenni” -jelentette ki az elnök, aki megjegyezte, azért lesz minden korábbinál nehezebb a decemberi parlamenti választás az RMDSZ számára, mert az előrejelzések szerint a korábbiaknál nagyobb lesz a részvételi arány, és a magyar közösség szavazataira az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) is számít. Az RMDSZ elnöke megjegyezte, „Tőkés László pártja és Szász Jenő pártja” korábban azt hangoztatta, hogy csak a helyhatósági választásokon kíván versenybe szállni az RMDSZ-szel, és a parlamenti választásokon nincs szükség magyar-magyar versenyre. Hozzátette, most viszont e kis pártok azokban a szórványmegyékben is jelölteket állítanak, amelyekből még az RMDSZ-nek sem sikerült képviselőt bejuttatnia a parlamentbe. Az elnök nyomatékosította, az alternatív választási küszöb nem alternatíva az RMDSZ számára. „Aki erről beszél, azt legyőzte a kishitűség, aki ezt mondja, az képviselet nélkül hagyná mindazokat a magyarokat, akik a Székelyföldön kívül élnek” - hangoztatta. Kelemen Hunor kijelentette, az SZKT-ülés legyen az utolsó alkalom, amikor a versenypártokkal foglalkozik a szövetség. (MTI)