Magyar Szó, 2012. október (69. évfolyam, 228-254. szám)

2012-10-10 / 236. szám

2012. október 10., szerda Folytatás az 1. oldalról Orbán Viktor az értekezleten vázolta az aktuális magyarországi gazdasági hely­zetet. Meglátása szerint 2013 jobb évnek ígérkezik, mint az idei, de Magyarország miniszterelnöke szerint a Kárpát-meden­ce magyarságának arra kell készülnie, hogy az európai politikai és gazdasági közeg a következő években is kedvezőtlen marad, a válság egyelőre nem múlik el. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: kormánya nem adta fel a Kárpát-meden­cei felelősséggel kapcsolatos gondolatait. „Magyarország nem adja fel azt az állam­határain túlterjeszkedő felelősséget, ame­lyet egyébként az új alkotmány egyértel­műen megfogalmaz. Még ilyen gazdasági körülmények között is teljesíteni fogjuk alkotmányos kötelezettségünket, vagyis támogatni fogjuk a határon túli magyar közösségeket. Részben azért, hogy sikere­sebbek legyenek, részben, hogy az anyaor­szághoz fűződő kapcsolataik szorosabbak legyenek, s ne csak nemzetrészekként, hanem Kárpát-medencei magyar nemzet­ként sikeres legyen közösségünk” - szö­gezte le Orbán Viktor. SZOMSZÉDKAPCSOLATOK A kormányfő a szomszédos álla­mokkal való kapcsolatokat is értékelte a MÁÉRT résztvevői előtt. Orbán Viktor a Szerbiával való viszonyról elmondta: a parlamenti választásokat megelőzően gyakran lehetett nemzetközi szinten ag­godalmakról hallani. „Ennek ellenére ma arról tájékoztathatom a Kárpát-me­dencei magyar vezetőket, minden feltétel adott ahhoz, hogy Szerbiával jó kapcsola­tokat építsünk a közeljövőben” - emelte ki a miniszterelnök, aki külön köszönetet mondott Pásztor Istvánnak, a VMSZ el­nökének, amiért az elmúlt években sze­mélyesen is sokat tett e jó kapcsolatrend­szer kialakítása érdekében. Orbán Viktor elmondta: Ivica Dačić szerb miniszterel­nök belügyminiszteri minőségében a kö­zeljövőben Magyarországra látogat, s így módja lesz személyesen is találkozni vele. „Úgy látom, Szerbiával folytatni tudjuk azt a politikát, amelynek eredményekép­pen a Magyar Nemzeti Tanács sikeresen kezdte meg tevékenységét” - szögezte le a kormányfő. A miniszterelnök szerint nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista for­dulat történik az ottani parlamenti vá­lasztásokat követően, ugyanis „évek óta nem fordult elő olyan politikai hangütés a román belpolitikában, mint amilyet mostanában hallani”. Hangsúlyozta: a román kormánnyal való együttműködést Magyarország továbbra is stratégiai kér­désnek tekinti, de hozzátette: a magyar kabinet azoknak a román patriótáknak szurkol, akik a hazaias elköteleződés mellett a magyar kisebbséggel, a Ma­gyarországgal való együttműködést is fontosnak tartják. A szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban a kormányfő elmondta: a magyar fél az év végéig az összes olyan ügyet szeretné megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, kisebbség- és nemzeti­ségközpontú kérdésekről is megkezdőd­hetnek a tárgyalások. Kedvezőnek ne­vezte, hogy Szlovákiának olyan vezetése van, amelyik szereti az egyenes beszédet. Magyarországnak is ilyen kormánya van - tette hozzá, majd magyarázatképpen elmondta: egyik fél sem kívánja elfedni azt a tényt, hogy megoldatlan problé­mák terhelik a két állam kapcsolatát. A horvát-magyar kapcsolatokról szólva Orbán Viktor nehezményezte, hogy a legnagyobb magyar regionális nem­zetközi cégnek számító Mal továbbra is méltatlan elbánásban részesül Zágráb részéről. „Habár igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne mérgezze meg a kétoldalú kapcsolatokat, naivság lenne azt gondolni, egy ilyen csúf gazdasági vita nincs hatással a politikai kapcsolatokra is” - mondta a kormányfő. Ukrajna kapcsán pedig a miniszterelnök elmondta: a kormány megpróbált olyan lépéseket tenni, amelyekkel bizalmi ala­pon erősítik a kétoldalú kapcsolatokat, de az ukrán-magyar viszonyok ma nem jobbak, mint egy évvel ezelőtt voltak. Or­bán Viktor beszélt a közeljövőben esedé­kes szlovéniai látogatásáról is. „Továbbra is nyitott és megragadandó annak lehetősége, hogy a Kárpát-meden­cében minden nemzetrész külön-külön és együtt is sikeresebb legyen a követke­ző esztendőben, mint volt a tavalyiban, és aztán 2014-ben sikeresebb legyen, mint 2013-ban volt” - zárta beszédét a minisz­terelnök, aki szerint a jövő év első ne­gyedében, a Magyarországgal szomszé­dos országokban tartott választások után ismét szükség lesz egy nagyobb nemzet­politikai tanácskozás megtartására. MEGVÁLTOZOTT HELYZET A tanácskozás szünetében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke nyilatkozott a Magyar Szónak. Elmondása szerint a MÁÉRT-on a mi­niszterelnöki beszédet követően az egyes régiók közösségeinek vezetői számoltak be az adott térség magyarságának hely­zetéről. A MÁÉRT résztvevői megismer­kedhettek a hungarikum-törvénnyel, illetve a MÁÉRT szakági bizottságainak elnökei ismertették, hogy a két plenáris ülés között mivel foglalkoztak ezek a testületek, s melyek azok a témakörök, amelyek nemzetpolitikai szempontból lényegesek. A MÁÉRT-on természetesen a magyarországi parlamenti pártok kép­viselői is elmondták a felmerült témákkal kapcsolatos álláspontjukat. Pásztor István közlése szerint a ple­náris ülésen elhangzott egy beszámoló a választási eljárásra vonatkozó törvény ter­vezett módosításáról is. „A magyar állam­polgárság megléte nem jelenti automati­kusan a szavazati jog biztosítását: annak, aki voksolni szeretne a magyarországi választásokon, előbb regisztrálnia kell a választói névjegyzékbe. Regisztrálni is és szavazni is lehet majd levélben. Valószí­nűleg a konzulátusokon is lesz lehetőség a szavazatok leadására. Az viszont egészen biztos, hogy a külhoni magyarok csak a listás szavazáson vehetnek részt, azaz csak pártlistákra voksolhatnak, egyéni jelöltekre nem. Az is biztos, hogy csak az országgyűlési választáson szavazhatnak, a megyei és önkormányzati megméretteté­sen nem” - szögezte le a VMSZ elnöke. Pásztor István a MÁÉRT ülésén be­szélt a vajdasági magyarság jelenlegi helyzetéről is. „Több magyarlakta régióban a közel­jövőben lesznek parlamenti választások. Felszólalásomban elmondtam, hogy mi már ezen túl vagyunk, ami nem jelenti azt, hogy könnyebb helyzetben vagyunk, mint a választások előtt voltunk. Rámutattam, hogy a most kialakult helyzet alapjaiban más, mint amit az elmúlt húsz évben meg­szoktunk: eltűnt a vonal, amely a feketét a fehértől, a lehetségest a lehetetlentől vá­lasztotta el. A szerb politikai palettán ma már gyakorlatilag mindenki mindenkivel együttműködhet, s ebben a megváltozott helyzetben kell feltalálnunk magunkat, és jó döntéseket hoznunk” - emelte ki a vajdasági politikus. Pásztor István arról is beszélt: a VMSZ komoly károkat szen­vedett el a választási visszaélések miatt. „Politikai súlyunk a körülmények alaku­lásának függvényében határozható meg a jövőben” - tette hozzá, majd kiemelte: a választások eredménye ugyanakkor le­hetőséget teremt a megkezdett folyamatok folytatására. „Orbán Viktor miniszterel­nök a beszámolómat követően kijelentette: azokat a támogatásokat, amelyekre koráb­ban ígéretet kaptunk, meg fogjuk kapni” -emelte ki a VMSZ elnöke. Pásztor István a magyar-szerb kapcsolatrendszerről szól­va lapunknak kiemelte: nagy várakozással tekint a kétoldalú viszonyok alakulására. „Ez a mi számunkra többek között azért is fontos, mert ha jól alakulnak a két ország kapcsolatai, akkor a vajdasági magyarok érdekérvényesítő ereje, mozgástere is na­gyobb lesz” - szögezte le a pártelnök. NINCS KONSZENZUS A MÁÉRT ülése zárónyilatkozat el­fogadásával ért véget, amelyet azonban az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége és a Magyar Szocialista Párt nem írt alá. A zárónyilatkozat tartalmazza többek között, hogy a MÁÉRT tagszer­vezetei példaértékű sikerként tekintenek a 2012 A Külhoni Magyar Óvodák Éve programra, s hogy a következő év kiemelt programjának az alapfokú iskolákra kon­centrálnak. A tagszervezetek üdvözlik, hogy választójogot kapnak a külhoni ma­gyarok, s továbbra is nemzetstratégiai cél­nak tekintik a Kárpát-medencei magyar nemzeti­ közösségek autonómiatörekvése­it. A MÁÉRT ugyanakkor szorgalmazza, hogy a magyar kormány a nemzetközi fórumokon és a kormányközi tárgyalá­sokon határozottan kiálljon a nemzeti ki­sebbségek jogainak érvényesítése mellett, különös tekintettel az anyanyelvhasználat és regionális önrendelkezés jogára. A tag­­szervezetek a zárónyilatkozatba foglalták többek között azt is: meggyőződésük, hogy a magyar-magyar kapcsolatokban és a szomszédságpolitikában károkat okoz a magyar belpolitika megosztottságának külhoni exportálása. A MÁÉRT ugyan­akkor aggodalmát fejezte ki a Szerbiai Alkotmánybíróság döntése miatt, amely alkotmányellenesnek minősítette a Vajda­ság hatásköreit taglaló törvény 22 rendel­kezését, s amiatt, hogy a tartomány nem jut hozzá az őt megillető költségvetési támogatáshoz. A tagszervezetek remélik, hogy a gondok hamarosan tisztázódnak, és Vajdaság visszakapja hatásköreit, illetve a neki járó támogatást. A plenáris tanácskozást követő sajtó­­tájékoztatón Semjén Zsolt miniszterel­nök-helyettes kijelentette: az idei év a ta­valy elfogadott nemzetpolitikai stratégia megvalósításának esztendeje volt. Beszélt arról is, hogy a választójogi törvény mó­dosításának köszönhetően a 2014-ben megalakuló parlament már valóban az egyetemes magyarság országgyűlése lesz, hiszen a külhoni magyarok is megkapják a szavazati jogot. „A szorosan vett nem­zetpolitika mellett gazdasági, oktatási, mezőgazdasági kérdések is napirendre kerültek, hiszen ezek mind olyan fontos szakpolitikai ügyek, amelyek a saját terü­letükön a nemzetpolitikára irányulnak, és az egyetemes magyarság megmara­dását teszik lehetővé” - emelte ki Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes nem titkolta, hogy a tanácskozás zárt részében a kárpátaljai magyarságot képviselő szer­vezetek heves szócsatába keveredtek. A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: jó lenne, ha a MÁÉRT plenáris ülései között gyako­ribbak lennének a szakpolitikai találko­zók. A zárónyilatkozatról szólva, kiegyen­súlyozottnak nevezte azt. Az Erdélyi Magyar Néppárt képviselője örvendetes­nek tartotta, hogy a zárónyilatkozat hitet tesz az autonómiák mellett. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség vezetője re­ményét fejezte ki, hogy az erdélyi magyar közösség a közelgő romániai választáson „afféle nemzeti válogatottra” voksolhat, azaz, hogy a három párt valamilyen szö­vetségben vesz részt a megmérettetésen. Berényi József, az MKP elnöke elége­dettségének adott hangot, amiért a MÁ­ÉRT üdvözölte a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd párt által aláírt, a szlováki­ai magyarok megmaradásának alapfelté­teleit taglaló dokumentumot. A sajtótájékoztatón a magyar parla­menti pártok képviselői is értékelték a plenáris ülést. Kósa Lajos, a Fidesz kép­viselője kiemelte: a zárónyilatkozat szakít azzal a felfogással, hogy a magyaroknak „csak megmaradni” kell; azt fogalmazza meg, hogy a cél a gyarapodás. Éles han­gon bírálta az MSZP-t, amiért nem írta alá a zárónyilatkozatot, s hozzátette: a másik szervezet, amely nem látta el kézjegyével a dokumentumot, az az UMDSZ, amely az ukrajnai kormánypárttal szövetségben indult a választásokon. Szabó Vilmos, az MSZP képviselője elmondta: nincs túl nagy jelentősége annak, hogy egy-két szervezet nem írta alá a zárónyilatkozatot, ez a MÁÉRT történetében elég gyakran előfordult. Példaként hozta fel, hogy 2002-2004 között a Fidesz és a KDNP egyetlen ilyen dokumentumot nem látott el kézjegyével. „Normális, felelős tanács­kozás zajlott, a diaszpórát és az egyetemes magyarságot érintő lényeges kérdések napirenden voltak. A tanácskozáson is elmondtuk: az MSZP szerint az elmúlt év kritikus volt a nemzetpolitikában, erősö­dött a megosztottság, erősödött a kormány beavatkozása a külhoni közösségek párt­jainak életébe” - mondta Szabó­­ Vilmos, aki számos, a külhoni magyarok számára fontos kérdésben hiányolta a magyar kor­mány érdekvédő fellépését. A szocialista politikus kitért arra is, miért vállalt pártja szolidaritást az UMDSZ-szel: „A kormány egyik tagja az UMDSZ elnökét nemzet­­biztonsági szempontból kockázatosnak minősítette anélkül, hogy ezt bizonyítani tudta volna. Ezt felháborítónak tartjuk” - mondta Szabó Vilmos. Szávay István, a Jobbik tisztség­­viselője elmondta: pártja sok esetben „kevésnek, puhának” tartja azt a fajta érdekérvényesítést, amellyel a magyar diplomácia fellép a külhoni magyar közösségek védelmében, ezért nagyon fontosnak gondolja azt, hogy a zárónyi­latkozat meghatározza, a kormánynak milyen vállalásai vannak a határon túli magyar közösségek védelme ügyében. Szávay szerint a kormánynak mindent meg kell tennie a magyar állampolgár­ság szankciómentes vállalása érdekében is. Mile Lajos, az LMP képviselője arról beszélt: nagyon szerencsés lenne, ha a belső, pártpolitikai viszálykodástól men­tesíteni lehetne a MÁÉRT értekezleteit. „Megfelelően kell viselkedniük a pártok­nak, és a célra összpontosítaniuk, hiszen minden, a megosztottságot erősítő meg­nyilvánulás a közös erőfeszítések esélyeit rontja” - mondta Mile Lajos, majd hozzá­tette: szinte teljes az egyetértés a politikai paletta minden képviselője között akkor, amikor a célokat kell meghatározni, az ellentétek akkor kerülnek napvilágra, amikor a konkrétumokra kerül sor. A MÁÉRT ülésének résztvevőit egyébként tegnap este fogadta Áder Já­nos köztársasági elnök. * MIHAJLOVITS Klára Magyarország nem adja fel az államhatárain túlterjeszkedő felelősséget Budapesti tudósítónktól Magyar Állandó­Ért XI. ÜLÉSE 31 OKTÓBER MTI - Soós Lajos Orbán Viktor, Répás Zsuzsanna és Semjén Zsolt a MÁÉRT ülésén Atafic kitekinto@maagyarszo.com KITEKINTŐ 3 ORBÁN VIKTOR ÉS SZÁSZ JENŐ TALÁLKOZÓJA Nemzetstratégiai Intézetet alapítanak Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke kedden hivatalában fogadta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt elnökét, és felkérte őt a Nemzetstratégi­­ai Intézet megalapítására és vezetésére - tájékoztatott a miniszterelnök saj­tófőnöke, Havasi Bertalan, aki közleményében úgy fogalmazott: az intézet a­­ kormány nemzetpolitikai döntéseit előkészítő háttérintézményként működik , majd a magyar közigazgatásban. A keddi találkozón Orbán Viktor és Szász Jenő áttekintették a nemzetpolitika aktuális, időszerű kérdéseit, és szót ejtettek a sorra kerülő romániai parlamenti választásokról is. Egyetértettek abban, hogy a hatékony nemzetpolitikai cselek­véshez elengedhetetlenek a nemzetstratégiai alapkutatások, és szükségesnek tart­ják a Magyarországon már újonnan átalakított vagy átszervezés alatt álló, ösz­­szefüggő gazdasági, közigazgatási, oktatási és egészségügyi rendszerek Kárpát­medencei kiterjesztését is. Éppen ezért Orbán Viktor miniszterelnök „elismerve és méltányolva Szász Jenő Erdélyben eddig kifejtett tevékenységét” felkérte őt a Nemzetstratégiai Intézet megalapítására és vezetésére - áll a közleményben.

Next