Magyar Szó, 2012. november (69. évfolyam, 255-280. szám)

2012-11-01 / 255. szám

2012. november 1., csütörtök : khuM // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 UKRAJNAI VÁLASZTÁSOK Koalíció nélküli többség? A vasárnap megtartott ukrajnai parlamenti választások eddigi eredmé­nyeiből az rajzolódik ki, hogy az ország politikailag két részre oszlik: a keleti és déli megyék egyéni körzeteiben a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártjának jelöltjei győztek, míg a nyugati országrész­ben zömében az ellenzék áll nyerésre. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a Régiók Pártja anélkül is megszerzi a kormánytöbbséget, hogy koalícióra kellene lépnie a törvényhozásba bejutó másik négy párt valamelyikével. A központi választási bizottság honlapján közzétett szerda délelőtti adatok alapján 100 százalékos a feldolgozottság a Krími Autonóm Köztársaságban, Dyipropetrovszk, Donyeck, Zaporizsja, Mikolajiv, Poltava, Szurmi, Harkiv, Csernyivei megyékben és Sze­­vasztopolban. Donyeck megye mind a húsz választókerületében a Régiók Pártjának je­löltje győzött, a többi keleti és déli megyében egy-két kivétellel valamennyi választó­­körzetben kormánypárti szerezte meg a legtöbb szavazatot. Keleten Poltava és Szurni, Nyugaton pedig Csernyivci megyékben viszont igen vegyes eredmény született. Polta­va nyolc választási kerületében egy régiók párti jelölt nyert, két körzetben a Vitalij Klics­­ko vezette UDAR, egyben a Szvoboda (Szabadság) párt, négyben pedig független indu­ló. Szúrin hat körzetéből háromban a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögötti Egyesült Ellenzék, egyben a Régiók Pártjának jelöltje, kettőben pedig független győzött. Csernyivel négy körzetében pedig fele-fele részben nyert az Egyesült Ellenzék és a Régiók Pártjának jelöltje. A 13 kijevi körzetből hétben fejeződött be a szavazatszámlálás, egy kivétellel minde­nütt az Egyesült Ellenzék - Batykivscsina jelöltje győzött. A hetedik kijevi kerületben vé­gül a Szvoboda jelöltje nyert. A jegyzőkönyv szerint a nacionalista párt jelöltje győzött, mégis előbb a kormánypárti jelölt győzelmét hirdették ki a számítógépes rendszeren. A Szvoboda követelésére aztán nyilvánosan újraszámolták a szavazatokat, és kiderült, hogy a legtöbbet az ő jelöltjük kapta. A vegyes választási rendszer alapján a 450 parlamenti hely felét pártlistákon indulók, a másik felét pedig a 225 választási körzet győztes egyéni jelöltjei foglalhatják el. A Kor­­reszpondent ukrán hírportál elemzése szerint nem kizárt, hogy a Régiók Pártja anélkül is megszerzi a kormánytöbbséget, hogy koalícióra kellene lépnie a törvényhozásba be­jutó másik négy párt valamelyikével. A hírportál számításai szerint a Régiók Pártja a lis­tán 70-72 mandátumot szerezhet meg, egyéni jelöltjei pedig 115-118 választókerületben győzhetnek. Eszerint akár 190 fős is lehet a párt frakciója az új parlamentben. Az előze­tes eredmények alapján csatlakozhat még hozzájuk a kormánytöbbség megalakítása ér­dekében körülbelül 30 független vagy egyéb párt színeiben egyéniben mandátumot szer­ző képviselő, köztük az Egységes Centrum Kárpátalján győztes három jelöltje, a pártot vezető Viktor Baloha eddigi katasztrófavédelmi miniszter, fivére és unokatestvére, vala­mint Volodimir Litvin házelnök és az általa vezetett Néppárt egy egyéni körzetben nyer­tes tagja. Ahhoz pedig, hogy meglegyen a 450 fős parlamentben a legalább 226 főnyi többség, elég még hat képviselőt átállítaniuk magukhoz az ellenzékből. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a kormánytöbbség megalakítása érdekében annyi ellenzéki ülhet át a Ré­giók Pártjának frakciójába, amennyi ehhez szükséges. A Korreszpondent emlékeztetett: a független Ukrajnának csak az első parlamentjé­ben volt egypárti többség: 1992-1994 között, amikor a Kommunista Párt képviselőcso­portjának 239 tagja volt. (MTI) SZENTÁGOTHAI-EMLÉKKONFERENCIA A jövő felelős szeretetét tanította Szentágothai János a huszadik század legsikeresebb magyar kutatója, tudományirányítója, közéleti embere volt - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke szerdán Szentágothai János születésének szá­zadik évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián, amelyen részt vett Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, és megjelent Sólyom László, Magyarország korábbi köztársasági elnöke is. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) közgyűlése tavaly novemberben döntött arról, hogy 2012-t a centenárium tisztele­tére Szentághotai János (1912-1994) em­lékének szenteli. Az emlékév legfontosabb magyarországi eseményén, a tudós szüle­tésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián rende­zett konferencián Szentágothai János egy­kori munkatársai, tanítványai és követői, tudósok és közéleti személyiségek idéz­ték fel a Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia valami­kori elnöke pályafutását és életét. Pálinkás József beszédében kiemel­te, hogy a konferencia kivételes alkalmat kínál arra, hogy „kivételes elmére és egy csodálatos emberre” emlékezzenek. „Ke­vesen vannak, akik ilyen formáló erővel hatnak korukra és az őket követő gene­rációkra, akik ilyen formáló erővel bír­nak a tudományban és irányításban, akikre ilyen jó emlékezni. (...) Ez a mai ünnep azért kivételes, mert a kiemelke­dők között is az egyik legkiválóbbat idé­zi.” Szentágothai János valamennyi hazai kutatónak utat mutat, amikor hivatá­suk örömét keresik, az a tudománypoli­tikus és vezető, aki „bölcsességével a jövő felelős szeretetét tanította”, az az ember, aki műveltségével és erkölcsével kultúrá­vá avatta a tudást - hangoztatta az MTA elnöke. Szentágothai János „páratlanul gazdag, sokszínű és megingathatatlanul biztos” szellemi és erkölcsi örökségét mél­tatva Pálinkás József kifejtette: egy „sötét, szűkös gondolkodású korban” bebizonyí­totta, hogy lehet „nem csalódni, hogyha adni, hinni, tenni tudunk”, a teljes élet adatik meg. Áder János, Magyarország köztársa­sági elnöke beszédében kiemelte: Szentá­gothai János munkássága is rávilágít arra, hogy „nemzetünk tagjai mennyi minden­nel gyarapították és gyarapítják ma is a tudomány világát”. A világhírű magyar agykutatók munkájának eredményei „ma már száz- és százezrek életminőségét ja­vítják, és világszerte millióknak nyújta­nak reményt”. Áder János szerint, amit Szentágothai elért, feltárt, mind avatott követőkre talált. A „Szentágothai-örökség” ott van minden magyar tudós munkásságában, akik „hozzájárultak a természet legösz­­szetettebb alkotásának, az emberi agy és az idegrendszer működésének megisme­réséhez és megértéséhez" - vélekedett a köztársasági elnök. Az államfő arra is kitért: a tudós tu­datosan törekedett arra, hogy tanítványo­kat gyűjtsön maga köré, szívügye volt az oktatás, az együtt gondolkodás, a közös­ségépítés és a műhelymunka. Áder János felidézte, a kutató mindkét ágbeli felme­női között sok újító szellemű orvos, nagy hírű tudós volt, de mindez önmagában nem sokat jelent, hiszen a „saját sorsát mindenki maga teljesíti ki”. A tehetség, a sokféle készség és tudás csak lehetőség és felelősség, és Szentágothai átérezte „a ka­pott talentumok iránti felelősséget” - fo­galmazott a köztársasági elnök a konfe­rencián mondott beszédében. Pálinkás József, az MTA elnöke MTI - Máthé Zoltán Áder János köztársasági elnök

Next