Magyar Szó, 2012. november (69. évfolyam, 255-280. szám)
2012-11-01 / 255. szám
2012. november 1., csütörtök : khuM // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 UKRAJNAI VÁLASZTÁSOK Koalíció nélküli többség? A vasárnap megtartott ukrajnai parlamenti választások eddigi eredményeiből az rajzolódik ki, hogy az ország politikailag két részre oszlik: a keleti és déli megyék egyéni körzeteiben a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártjának jelöltjei győztek, míg a nyugati országrészben zömében az ellenzék áll nyerésre. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a Régiók Pártja anélkül is megszerzi a kormánytöbbséget, hogy koalícióra kellene lépnie a törvényhozásba bejutó másik négy párt valamelyikével. A központi választási bizottság honlapján közzétett szerda délelőtti adatok alapján 100 százalékos a feldolgozottság a Krími Autonóm Köztársaságban, Dyipropetrovszk, Donyeck, Zaporizsja, Mikolajiv, Poltava, Szurmi, Harkiv, Csernyivei megyékben és Szevasztopolban. Donyeck megye mind a húsz választókerületében a Régiók Pártjának jelöltje győzött, a többi keleti és déli megyében egy-két kivétellel valamennyi választókörzetben kormánypárti szerezte meg a legtöbb szavazatot. Keleten Poltava és Szurni, Nyugaton pedig Csernyivci megyékben viszont igen vegyes eredmény született. Poltava nyolc választási kerületében egy régiók párti jelölt nyert, két körzetben a Vitalij Klicsko vezette UDAR, egyben a Szvoboda (Szabadság) párt, négyben pedig független induló. Szúrin hat körzetéből háromban a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögötti Egyesült Ellenzék, egyben a Régiók Pártjának jelöltje, kettőben pedig független győzött. Csernyivel négy körzetében pedig fele-fele részben nyert az Egyesült Ellenzék és a Régiók Pártjának jelöltje. A 13 kijevi körzetből hétben fejeződött be a szavazatszámlálás, egy kivétellel mindenütt az Egyesült Ellenzék - Batykivscsina jelöltje győzött. A hetedik kijevi kerületben végül a Szvoboda jelöltje nyert. A jegyzőkönyv szerint a nacionalista párt jelöltje győzött, mégis előbb a kormánypárti jelölt győzelmét hirdették ki a számítógépes rendszeren. A Szvoboda követelésére aztán nyilvánosan újraszámolták a szavazatokat, és kiderült, hogy a legtöbbet az ő jelöltjük kapta. A vegyes választási rendszer alapján a 450 parlamenti hely felét pártlistákon indulók, a másik felét pedig a 225 választási körzet győztes egyéni jelöltjei foglalhatják el. A Korreszpondent ukrán hírportál elemzése szerint nem kizárt, hogy a Régiók Pártja anélkül is megszerzi a kormánytöbbséget, hogy koalícióra kellene lépnie a törvényhozásba bejutó másik négy párt valamelyikével. A hírportál számításai szerint a Régiók Pártja a listán 70-72 mandátumot szerezhet meg, egyéni jelöltjei pedig 115-118 választókerületben győzhetnek. Eszerint akár 190 fős is lehet a párt frakciója az új parlamentben. Az előzetes eredmények alapján csatlakozhat még hozzájuk a kormánytöbbség megalakítása érdekében körülbelül 30 független vagy egyéb párt színeiben egyéniben mandátumot szerző képviselő, köztük az Egységes Centrum Kárpátalján győztes három jelöltje, a pártot vezető Viktor Baloha eddigi katasztrófavédelmi miniszter, fivére és unokatestvére, valamint Volodimir Litvin házelnök és az általa vezetett Néppárt egy egyéni körzetben nyertes tagja. Ahhoz pedig, hogy meglegyen a 450 fős parlamentben a legalább 226 főnyi többség, elég még hat képviselőt átállítaniuk magukhoz az ellenzékből. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a kormánytöbbség megalakítása érdekében annyi ellenzéki ülhet át a Régiók Pártjának frakciójába, amennyi ehhez szükséges. A Korreszpondent emlékeztetett: a független Ukrajnának csak az első parlamentjében volt egypárti többség: 1992-1994 között, amikor a Kommunista Párt képviselőcsoportjának 239 tagja volt. (MTI) SZENTÁGOTHAI-EMLÉKKONFERENCIA A jövő felelős szeretetét tanította Szentágothai János a huszadik század legsikeresebb magyar kutatója, tudományirányítója, közéleti embere volt - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke szerdán Szentágothai János születésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián, amelyen részt vett Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, és megjelent Sólyom László, Magyarország korábbi köztársasági elnöke is. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) közgyűlése tavaly novemberben döntött arról, hogy 2012-t a centenárium tiszteletére Szentághotai János (1912-1994) emlékének szenteli. Az emlékév legfontosabb magyarországi eseményén, a tudós születésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián Szentágothai János egykori munkatársai, tanítványai és követői, tudósok és közéleti személyiségek idézték fel a Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia valamikori elnöke pályafutását és életét. Pálinkás József beszédében kiemelte, hogy a konferencia kivételes alkalmat kínál arra, hogy „kivételes elmére és egy csodálatos emberre” emlékezzenek. „Kevesen vannak, akik ilyen formáló erővel hatnak korukra és az őket követő generációkra, akik ilyen formáló erővel bírnak a tudományban és irányításban, akikre ilyen jó emlékezni. (...) Ez a mai ünnep azért kivételes, mert a kiemelkedők között is az egyik legkiválóbbat idézi.” Szentágothai János valamennyi hazai kutatónak utat mutat, amikor hivatásuk örömét keresik, az a tudománypolitikus és vezető, aki „bölcsességével a jövő felelős szeretetét tanította”, az az ember, aki műveltségével és erkölcsével kultúrává avatta a tudást - hangoztatta az MTA elnöke. Szentágothai János „páratlanul gazdag, sokszínű és megingathatatlanul biztos” szellemi és erkölcsi örökségét méltatva Pálinkás József kifejtette: egy „sötét, szűkös gondolkodású korban” bebizonyította, hogy lehet „nem csalódni, hogyha adni, hinni, tenni tudunk”, a teljes élet adatik meg. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke beszédében kiemelte: Szentágothai János munkássága is rávilágít arra, hogy „nemzetünk tagjai mennyi mindennel gyarapították és gyarapítják ma is a tudomány világát”. A világhírű magyar agykutatók munkájának eredményei „ma már száz- és százezrek életminőségét javítják, és világszerte millióknak nyújtanak reményt”. Áder János szerint, amit Szentágothai elért, feltárt, mind avatott követőkre talált. A „Szentágothai-örökség” ott van minden magyar tudós munkásságában, akik „hozzájárultak a természet legöszszetettebb alkotásának, az emberi agy és az idegrendszer működésének megismeréséhez és megértéséhez" - vélekedett a köztársasági elnök. Az államfő arra is kitért: a tudós tudatosan törekedett arra, hogy tanítványokat gyűjtsön maga köré, szívügye volt az oktatás, az együtt gondolkodás, a közösségépítés és a műhelymunka. Áder János felidézte, a kutató mindkét ágbeli felmenői között sok újító szellemű orvos, nagy hírű tudós volt, de mindez önmagában nem sokat jelent, hiszen a „saját sorsát mindenki maga teljesíti ki”. A tehetség, a sokféle készség és tudás csak lehetőség és felelősség, és Szentágothai átérezte „a kapott talentumok iránti felelősséget” - fogalmazott a köztársasági elnök a konferencián mondott beszédében. Pálinkás József, az MTA elnöke MTI - Máthé Zoltán Áder János köztársasági elnök