Magyar Szó, 2013. február (70. évfolyam, 25-47. szám)
2013-02-09 / 32. szám
16 HÉTVÉGE Stafic 2013. február 9., 10., szombat-v Nem az okokat kell keresni, hanem a járható utat A szerbiai református keresztyén egyházon belül nincsenek komoly ellentétek - Szükség volt-e az újabb zsinat összehívására? A héten, mint ismeretes, egy újabb döntés született a szerbiai református egyházban lezajlott püspökválasztással kapcsolatban: a Zsinati Tanács megsemmisítette a választást, és új zsinat összehívását kezdeményezte. Az egyházon belüli feszültségről, annak okairól és a megoldási lehetőségekről kérdeztük a két püspökjelöltet, Halász Béla hertelendyfalvi lelkészt és Orosz Attila bácskai esperest. Hogyan értékeli a pillanatnyi helyzetet a szerbiai keresztyén református egyházon belül? Miért alakultak ki ekkora ellentétek? Halász Béla: A szerbiai református keresztyén egyházban püspökválasztás volt. Mint általában a választások esetében lenni szokott, így itt, a mi esetünkben is voltak és vannak kisebb-nagyobb feszültségek. Mindezek ellenére úgy látom, komoly ellentétek nincsenek. Egyházunk tagjai, lelkészeink egységesek, és hajlandóak elfogadni a választási eredményeket. Az ellentétek abból adódnak, hogy országos egyházunk egyes vezetői saját akaratukat szeretnék érvényesíteni, ami ellentétes a rá-Orosz Attila: Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nem jellemző a református ember mentalitására, hogy ilyen kérdésekről a nyilvánosság előtt beszéljen. Minden közösségben vannak nézeteltérések, ellentétek, ez alól nem vagyunk mi sem kivételek. A jelenleg kialakult helyzet nem ma kezdődött, de az bizonyos, hogy sem a lelkészi karunknak, sem a közösségnek, gyülekezeti tagjainknak nem kedvez. Lelkészeink nem egyforma körülmények és feltételek között végzik a szolgálatot. Van, aki nagyobb gyülekezetben, van, aki szórványközösségben teljesít szolgálatot. Ebből kifolyólag anyagi nehézségek és különbségek is jelentkeznek. Megtörtént a generációváltás a lelkészi karban, és részben az egyházi vezetőségben is, ez is maga után vont negatív és pozitív következményeket egyaránt. Véleményem szerint nem az okokat kell keresni, hanem minél előbb megtalálni a mindenki számára járható utat, és építeni a jövő református egyházát. Hogyan lehetne feloldani a meglevő feszültséget, valóban a politikai szerepvállalás áll a dolgok hátterében, vagy másról is szó van? Halász Béla: A valódi feszültségek hátterében nem a politikai szerepvállalás, áll, hanem az előbb említett ellentétek. Igaz, a politika ma sok mindenbe szeretne beleavatkozni, de meg vagyok győződve, hogy végül a gyülekezetek és a presbitériumok akarata fog érvényesülni. A háttérben levő valódi okok mögött meglátásom szerint nem a törvénytelenségre való hivatkozás áll. Erről azokat kell megkérdezni, akik a Zsinati Tanácsban a választás megsemmisítéséről döntöttek. Orosz Attila: Hála istennek, több az olyan kérdés, amelyben egyetért a lelkészi karunk, mint amiben nem. Természetesen vannak kérdések, amelyeket másként látunk, és ahol, ütköznek álláspontjaink. Szerintem ezeket alaposan meg kell vizsgálni, és megbeszélni. A lelkipásztor k is ember, mindannyiunknak vannak hibái, mint bárkinek. Fontosnak tartom az önvizsgálattartást és az egymás iránti esetleges előítéletek leküzdését ebben a tekintetben. A református egyház is a többi történelmi egyházzal együtt a templom falain kívül is végez missziót. Jelen vagyunk a közéleti és kulturális rendezvényeken is egyaránt. Igyekszünk mindenkivel, aki az itteni magyar közösség sorsát, előbbre haladását szívügyének tekinti, jó kapcsolatot ápolni, így természetesen a politikum képviselőivel is. Köztudomású, hogy a történelmi egyházaink elöljárói az MNT munkájában is részt vesznek. Szerintem ilyen értelemben nem beszélhetünk még politikai szerepvállalásról. ■ Ha megismételnék a választást, az javítana vagy rontana a helyzeten? (Miért javítana vagy rontana?) Halász Béla: A választások megismétlésére nincs szükség, mert maga a választás egyházunk törvényei szerint történt. A feszültség azután alakult ki, miután a zsinat által meghatározott időpontban, december 18-án a szavazatbontás nem történt meg. A református egyházban a zsinat a legfelsőbb egyházkormányzati szerv, és ' '■ ''■■■' lincs jogában felülbírálni. Orosz Attila: A jelenleg kialakult helyzeten már rontani nem lehet, csak javítani. A választás során több szabálytalanság is történt, és ezek megkérdőjelezik a jelenlegi választás jogszerűségét. Mindenképpen egy új választás oldhatná meg megnyugtatóan a kérdést, azzal, hogy ebben az esetben nagyon oda kellene figyelni a választás alapos előkészítésére és lebonyolítására. A közösségnek és a jelöltnek is egyaránt érdeke kell hogy legyen a választás „tisztasága" . Véleménye szerint illetékes-e a Zsinati Tanács a beadványok ügyében? Halász Béla: A Zsinati Tanács február 4-én megtartotta ülését, ahol 6 igen, 5 nem és 1 tartózkodó szavazattal megsemmisítették a választást. Erről a kérdésről a Zsinati Tanácsnak nem is lett volna joga dönteni, mert a választásokat nem a tanács, hanem a zsinat írja ki. Orosz Attila: A mi egyházunkat a két zsinat között a Zsinati Tanács irányítja. Általában két-három havonta, de ha szükséges gyakrabban is ülésezik ez a testület, attól függően, hogy az éppen aktuális kérdések, feladatok, problémák megoldása mennyire fontos vagy sürgős. A legutóbbi ülését február 4-én, hétfőn tartotta a Zsinati Tanács, egyházi törvényeink szerint bármilyen beadvány tárgyalásában kizárólag ez a testület az illetékes. Lesz-e rendkívüli zsinat, szükség van-e rá, vagy nincs, és mit kellene megvitatnia, ha sor kerülne rá? Halász Béla: Rendkívüli zsinatra azért van szükség, hogy a meglevő feszültségeket feloldja, hiszen egyházunk törvényei szerint ez a szerv hozhat végleges döntést a választásokról is. Orosz Attila: A zsinat a református egyház legfelsőbb törvényhozó testülete, amely átlagosan évente egyszer ülésezik. Összehívására az egyház elnöksége (püspök és a főgondnok) jogosult. A mi esetünkben jelenleg a zsinati jegyző (a mindenkori püspökhelyettes) látja el a püspöki feladatkört. Rajtuk kívül tehát senki nem kezdeményezheti a zsinat összehívását. Amennyiben ez megtörténne, az törvénybe ütköző cselekedet lenne. A legutolsó Zsinati Tanács határozata már előirányozta és javasolta a zsinat összehívását. Olyan „rendkívüli” esemény nem történt egyházunkban, amely szükségessé tenné tehát az ún. rendkívüli zsinat összehívását. Maga a püspökválasztás sem tartozik ezen események sorába. ■ PAPP Imre www.reformatus.hu Halász Béla Orosz Attila www.reformatus.hu Csatornamaffia Újvidéken évente ezer, Szabadkán ötszáz csatornafedőt lopnak el Az utóbbi években szinte minden nagyobb város egyik állandó kiadása a csatornafedők pótlása. Újvidéken évente hozzávetőlegesen 1000 tűnik el, Szabadkán ennek a fele, Óbecsén pedig tavaly 89-et loptak el. Nemcsak Szerbiában, hanem az egész régióban küzdenek ezzel a gonddal, jóllehet a csatornafedő, ha nem lopják el, nem kér kenyeret, szokták mondani, akár száz vagy még ennél is több évet kibír. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem piti bűnözőkről van szó, hanem szervezett lopásról. Egész hálózata épült ki. . . . Egyetlen éjszaka alatt 20 csatornafedelet loptak el - így van ez Szabadkán, Újvidéken és Óbecsén is. Feltehetően minden városban hasonló módszerrel dolgoznak. Kivágják egy kombi alját, megáll az autó a csatornafedél felett és csak beemelik a kiszemelt darabot. Senki nem lát semmit, mert mindez általában késő éjszaka vagy a hajnali órákban történik. Stevan Tomic szabadkai lakos mesélte, hogy egy éjszaka a fia hazafelé tartott valamivel egy óra után, és látta a rablókat. Hívta az apját. - Vettük, ami a kezünkbe akadt: ásót, kapát, lapátot, amit éppen találtunk, de hiába, mert mire kiértünk, már kereket oldottak. Itt, a Zentai úti temető környékén a kis utcáknak ■ szinte mindegyikében hiányzik egy vagy két csatornafedő. Mit van mit tenni, fogunk egy ágat, beletesszük a lyukba, hogy legalább az autósoknak ne legyen kára. Vagy a kerékpárosok ne ihajtsanak bele. Még belegondolni is rossz, hogy valakinek baja esik, mert belehajt az úton tátongó lyukba. Három évvel ezelőtt vettem meg a házamat. Az egyik első dolgom volt, hogy az épület előtti csatornarácsot odahegesztettem a kerethez. Meg akarom védeni I a saját tulajdonomat. Ezeknek a pótlása az én zsebemből, meg min- Iden adófizető zsebéből történik. Ezért ez az én I tulajdonom is. Nem fogom hagyni, hogy elvi Igyék - mondta Stevan. Szabadkán évente 450 rács és csatornavédő tűnik el. A polgárok ugyan bejelentik, hogy itt I is meg ott is hiányzik, de sem a Városépítési I Igazgatóság, sem a Vízművek nem tud lépést I tartani a rablókkal. S nemcsak Szabadkán van s ez így, hanem más városokban is. A szabadkai I Vízművek a hiányzó csatornafödémek helyére saját maga gyártotta darabokat helyez ki. Az eredeti, Ljubljanában, Varazdinban, Gulán vagy Nagybecskereken gyártott öntöttvas darabok helyett 15 milliméter vastag vaslemezből készítik a hiánypótló darabokat. Az öntöttvasból készült födémekre rácsapnak egy nagy kalapáccsal, és az darabokra törik, s könnyen értékesíthető ócskavasként. A lemezből készült darabokat nem lopják, mert ezeket nem lehet kalapáccsal szétverni. Szét lehet fűrészelni,vágni, de speciális eszközökkel - mondja Zvonko Mamuzic, a szabadkai Vízművek szennyvíz-elvezetési osztályvezetője. A Városépítési Igazgatóság pedig zárakat helyezett a rácsokra. Ez nem teszi ugyan lehetetlenné azok ellopását, de megnehezíti a tolvajok dolgát. Egy-egy csatornafedő hozzávetőlegesen 100-150 euróba kerül. Szabadkán tavaly az ellopott darabok miatt 4500, Újvidéken pedig 18 000 eurós kár keletkezett. Szabadkán azt tervezik, hogy egy brit város mintájára műanyagra cserélik a mostani öntöttvas rácsokat. Blau Péter, a szabadkai Városépítési Igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta, hogy eddig három olyan cégről tudnak, amely megfelelő födémeket gyárt műanyagból. Most éppen az ajánlatok vizsgálatánál, a tájékozódásnál tartanak, hogy azután kiírhassák a közbeszerzési pályázatot. Ám megrendelni csak akkor tudják, ha a költségvetésben lesz erre pénz. A csatornafödémek ellopása a törvény szerint puszta rablás. A szakemberek szerint nagy gond, hogy nem a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekményként kezelik, ugyanis akkor sokkal nagyobb büntetést lehetne kiszabni a tolvajokra. A közelmúltban a rendőrség állítólag lefülelt három bandát is. Ám a hálózat,még mindig működik, példa erre Óbecse esete, ahol hétfőn reggelre 20 csatornafedél tűnt el. A kár 100 000 dinár egyetlen nap alatt. , KABÓK Erika