Magyar Szó, 2013. február (70. évfolyam, 25-47. szám)

2013-02-09 / 32. szám

16 HÉTVÉGE Stafic 2013. február 9., 10., szombat-v Nem az okokat kell keresni, hanem a járható utat A szerbiai református keresztyén egyházon belül nincsenek komoly ellentétek - Szükség volt-e az újabb zsinat összehívására? A héten, mint ismeretes, egy újabb döntés született a szerbiai református egyházban lezajlott püspökválasztással kapcsolatban: a Zsinati Tanács megsemmisítette a vá­lasztást, és új zsinat összehívását kezdeményezte. Az egyházon belüli feszültségről, annak okairól és a megoldási lehetőségekről kérdeztük a két püspökjelöltet, Halász Béla hertelendyfalvi lelkészt és Orosz Attila bácskai esperest.­ ­ Hogyan értékeli a pillanatnyi helyzetet a szerbiai keresztyén református egyházon belül? Miért alakultak ki ekkora ellentétek? Halász Béla: A szerbiai református keresztyén egy­házban püspökválasztás volt. Mint általában a választá­sok esetében lenni szokott, így itt, a mi esetünkben is voltak és vannak kisebb-nagyobb feszültségek. Mind­ezek ellenére úgy látom, komoly ellentétek nincsenek. Egyházunk tagjai, lelkészeink egységesek, és hajlandóak elfogadni a választási eredményeket. Az ellentétek abból adódnak, hogy országos egyházunk egyes vezetői saját akaratukat szeretnék érvényesíteni, ami ellentétes a rá-Orosz Attila: Elöljáróban szeretném elmondani, hogy nem jellemző a református ember mentalitására, hogy ilyen kérdésekről a nyilvánosság előtt beszéljen. Minden közösségben vannak nézeteltérések, ellentétek, ez alól nem vagyunk mi sem kivételek. A jelenleg kiala­kult helyzet nem ma kezdődött, de az bizonyos, hogy sem a lelkészi karunknak, sem a közösségnek, gyüleke­zeti tagjainknak nem kedvez. Lelkészeink nem egyfor­ma körülmények és feltételek között végzik a szolgálatot. Van, aki nagyobb gyülekezetben, van, aki szórványkö­zösségben teljesít szolgálatot. Ebből kifolyólag anyagi nehézségek és különbségek is jelentkeznek. Megtörtént a generációváltás a lelkészi karban, és részben az egyhá­zi vezetőségben is, ez is maga után vont negatív és pozitív következményeket egyaránt. Véleményem szerint nem az okokat kell keresni, hanem minél előbb megtalálni a mindenki számára járható utat, és építeni a jövő refor­mátus egyházát.­­ Hogyan lehetne felol­dani a meglevő feszültséget, valóban a politikai szerep­­vállalás áll a dolgok hátteré­ben, vagy másról is szó van? Halász Béla: A valódi feszültségek hátterében nem a politikai szerepvállalás, áll, hanem az előbb említett el­lentétek. Igaz, a politika ma sok mindenbe szeretne be­leavatkozni, de meg vagyok győződve, hogy végül a gyülekezetek és a presbitériu­mok akarata fog érvényesülni. A háttérben levő valódi okok mögött meglátásom szerint nem a törvénytelen­ségre való hivatkozás áll. Erről azokat kell megkérdezni, akik a Zsinati Tanácsban a választás megsemmisítéséről döntöttek. Orosz Attila: Hála istennek, több az olyan kérdés, amelyben egyetért a lelkészi karunk, mint amiben nem. Természetesen vannak kérdések, amelyeket másként látunk, és ahol, ütköznek álláspontjaink. Szerintem eze­ket alaposan meg kell vizsgálni, és megbeszélni. A lelki­­pásztor k is ember, mindannyiunknak vannak hibái, mint bárkinek. Fontosnak tartom az önvizsgálattartást és az egymás iránti esetleges előítéletek leküzdését ebben a tekintetben. A református egyház is a többi történelmi egyházzal együtt a templom falain kívül is végez misszi­ót. Jelen vagyunk a közéleti és kulturális rendezvénye­ken is egyaránt. Igyekszünk mindenkivel, aki az itteni magyar közösség sorsát, előbbre haladását szívügyének tekinti, jó kapcsolatot ápolni, így természetesen a poli­tikum képviselőivel is. Köztudomású, hogy a történelmi egyházaink elöljárói az MNT munkájában is részt vesz­nek. Szerintem ilyen értelemben nem beszélhetünk még politikai szerepvállalásról. ■ Ha megismételnék a választást, az javítana vagy rontana a helyzeten? (Miért javítana vagy rontana?) Halász Béla: A választások megismétlésére nincs szükség, mert maga a választás egyházunk törvényei szerint történt. A feszültség azután alakult ki, miután a zsinat által meghatározott időpontban, december 18-án a szavazatbontás nem történt meg. A református egyház­ban a zsinat a legfelsőbb egyházkormányzati szerv, és ' '■ ''■■■' lincs jogában felülbírálni. Orosz Attila: A jelen­leg kialakult helyzeten már rontani nem lehet, csak javí­tani. A választás során több szabálytalanság is történt, és ezek megkérdőjelezik a jelenlegi választás jogszerű­ségét. Mindenképpen egy új választás oldhatná meg megnyugtatóan a kérdést, azzal, hogy ebben az esetben nagyon oda kellene figyelni a választás alapos előkészí­tésére és lebonyolítására. A közösségnek és a jelöltnek is egyaránt érdeke kell hogy legyen a választás „tisztasá­ga" . Véleménye szerint il­letékes-e a Zsinati Tanács a beadványok ügyében? Halász Béla: A Zsinati Tanács február 4-én megtar­totta ülését, ahol 6 igen, 5 nem és 1 tartózkodó szava­zattal megsemmisítették a választást. Erről a kérdésről a Zsinati Tanácsnak nem is lett volna joga dönteni, mert a választásokat nem a tanács, hanem a zsinat írja ki. Orosz Attila: A mi egyházunkat a két zsinat között a Zsinati Tanács irányítja. Általában két-három havonta, de ha szükséges gyakrabban is ülésezik ez a testület, at­tól függően, hogy az éppen aktuális kérdések, feladatok, problémák megoldása mennyire fontos vagy sürgős. A legutóbbi ülését február 4-én, hétfőn tartotta a Zsinati Tanács, egyházi törvényeink szerint bármilyen beadvány tárgyalásában kizárólag ez a testület az illetékes.­­ Lesz-e rendkívüli zsinat, szükség van-e rá, vagy nincs, és mit kellene megvitatnia, ha sor kerülne rá? Halász Béla: Rendkívüli zsinatra azért van szükség, hogy a meglevő feszültségeket feloldja, hiszen egyhá­zunk törvényei szerint ez a szerv hozhat végleges döntést a választásokról is. Orosz Attila: A zsinat a református egyház legfelsőbb törvényhozó testülete, amely átlagosan évente egyszer ülésezik. Összehívására az egyház elnöksége (püspök és a főgondnok) jogosult. A mi esetünkben jelenleg a zsinati jegyző (a mindenkori püspökhelyettes) látja el a püspöki feladatkört. Rajtuk kívül tehát senki nem kezdeményez­heti a zsinat összehívását. Amennyiben ez megtörténne, az törvénybe ütköző cselekedet lenne. A legutolsó Zsinati Tanács határozata már előirányozta és javasolta a zsinat összehívását. Olyan „rendkívüli” esemény nem történt egyházunkban, amely szükségessé tenné tehát az ún. rendkívüli zsinat összehívását. Maga a püspökválasztás sem tartozik ezen események sorába. ■ PAPP Imre www.reformat­us.hu Halász Béla Orosz Attila www.reformatus.hu Csatornamaffia Újvidéken évente ezer, Szabadkán ötszáz csatornafedőt lopnak el Az utóbbi években szinte minden nagyobb város egyik állandó kiadása a csatornafedők pótlása. Újvidéken évente hozzávetőlegesen 1000 tűnik el, Szabadkán ennek a fele, Óbecsén pedig tavaly 89-et loptak el. Nemcsak Szerbiá­ban, hanem az egész régióban küzdenek ezzel a gonddal, jóllehet a csatornafedő, ha nem lopják el, nem kér kenyeret, szokták mondani, akár száz vagy még ennél is több évet kibír. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem piti bűnözőkről van szó, hanem szervezett lopásról. Egész hálózata épült ki. . . . Egyetlen éjszaka alatt 20 csatornafedelet loptak el - így van ez Szabadkán, Újvidéken és Óbecsén is. Feltehetően minden városban hasonló módszerrel dolgoznak. Kivágják egy kombi alját, megáll az autó a csatornafedél fe­lett és csak beemelik a kiszemelt darabot. Senki nem lát semmit, mert mindez általában késő éjszaka vagy a hajnali órákban történik. Stevan Tomic szabadkai lakos mesélte, hogy egy éjszaka a fia hazafelé tartott valamivel egy óra után, és látta a rablókat. Hívta az apját. - Vettük, ami a kezünkbe akadt: ásót, ka­pát, lapátot, amit éppen találtunk, de hiába, mert mire kiértünk, már kereket oldottak. Itt, a Zentai úti temető környékén a kis utcáknak ■ szinte mindegyikében hiányzik egy vagy két csatornafedő. Mit van mit tenni, fogunk egy ágat, beletesszük a lyukba, hogy leg­alább az autósoknak ne legyen kára. Vagy a kerékpárosok ne ihajtsanak bele. Még belegondolni is rossz, hogy valakinek baja esik, mert belehajt az úton tátongó lyukba. Három évvel ezelőtt vettem meg a háza­mat. Az egyik első dolgom volt, hogy az­­ épület előtti csator­­n­­arácsot odahegesz­tettem a kerethez. Meg akarom védeni I a saját tulajdonomat.­­ Ezeknek a pótlása az én zsebemből, meg min- I­den adófizető zsebéből történik. Ezért ez az én I tulajdonom is. Nem fogom hagyni, hogy elvi­ I­gyék - mondta Stevan. Szabadkán évente 450 rács és csatornavédő­­ tűnik el. A polgárok ugyan bejelentik, hogy itt I is meg ott is hiányzik, de sem a Városépítési I Igazgatóság, sem a Vízművek nem tud lépést I tartani a rablókkal. S nemcsak Szabadkán van s ez így, hanem más városokban is. A szabadkai I Vízművek a hiányzó csatornafödémek helyére­­ saját maga gyártotta darabokat helyez ki. Az eredeti, Ljubljanában, Varazdinban, Gulán vagy Nagybecskereken gyártott öntöttvas da­rabok helyett 15 milliméter vastag vaslemezből készítik a hiánypótló darabokat.­­ Az öntöttvasból készült födémekre rá­csapnak egy nagy kalapáccsal, és az darabokra törik, s könnyen értékesíthető ócskavasként. A lemezből készült darabokat nem lopják, mert ezeket nem lehet kalapáccsal szétverni. Szét le­het fűrészelni,­­vágni, de speciális eszközökkel - mondja Zvonko Mamuzic, a szabadkai Vízmű­vek szennyvíz-elvezetési osztályvezetője. A Városépítési Igazgatóság pedig zárakat he­lyezett a rácsokra. Ez nem teszi ugyan lehetet­lenné azok ellopását, de megnehezíti a tolvajok dolgát. Egy-egy csatornafedő hozzávetőlegesen 100-150 euróba kerül. Szabadkán tavaly az ellopott darabok miatt 4500, Újvidéken pedig 18 000 eurós kár keletkezett. Szabadkán azt ter­vezik, hogy egy­ brit város mintájára műanyagra cserélik a mostani öntöttvas rácsokat. Blau Péter, a szabadkai Városépítési Igazga­tóság igazgatóhelyettese elmondta, hogy eddig három olyan cégről tudnak, amely megfelelő födémeket gyárt műanyagból. Most éppen az ajánlatok vizsgálatánál, a tájékozódásnál tar­tanak, hogy azután kiírhassák a közbeszerzési pályázatot. Ám megrendelni csak akkor tudják, h­a a költségvetésben lesz erre pénz. A csatornafödémek ellopása a törvény sze­rint puszta rablás. A szakemberek szerint nagy gond, hogy nem a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekményként kezelik, ugyanis akkor sokkal nagyobb büntetést lehetne kiszab­ni a tolvajokra. A közelmúltban a rendőrség állítólag lefü­lelt három bandát is. Ám a hálózat,még mindig működik, példa erre Óbecse esete, ahol hétfőn reggelre 20 csatornafedél tűnt el. A kár 100 000 dinár egyetlen nap alatt. , KABÓK Erika

Next