Magyar Szó, 2013. április (70. évfolyam, 74-98. szám)

2013-04-02 / 74. szám

2 KÜLFÖLD külföld®magyarszo .com MKVKto Háború fenyeget a Koreai-félszigeten? A NATO közös rakétavédelmet Phenjan hadiállapotot hirdetett - Északon készülődnek, tervez Moszkvával délen gyakorlatoznak a katonák A Fehér Ház komolyan veszi Észak-Korea erőfitogtatását és azt a bejelentését is, amelyben a phenjani kommunista rezsim a hét végén hadiállapotot hirdetett Dél-Koreával szemben. Dél-Korea szerint ez nem új fenyegetés, csak egy új fejezet az északi provokációk sorozatában, amelyet Phenjan vasárnap azzal toldott meg, hogy növeli atomarzenálját, és új, nagy hatótávolságú rakétákat próbál ki. Az észak-koreai vezetés szerint a hadsereg a végső parancsra vár és szük­ség esetén könyörtelenül lecsap a dél­koreai és amerikai ellenséges célpontok­ra. A támadási parancsot Kim Dzsong Un észak-koreai vezető adhatja ki. Kim már múlt csütörtökön jóváhagyta az amerikai és dél-koreai célpontokra mérendő csapá­sok terveit, a rakéták élesre állítását. Azóta Észak-Koreában mindenütt katonák készülődnek harci bevetésre. Bár a phenjani rezsim sejtheti, s talán tudja is, hogy akár egyetlen amerikai célpont elleni támadás is öngyilkossággal érne föl, mégis folytatja a verbális agressziót. Phenjan az utóbbi hetekben már kilátásba helyezte a dél-koreai szige­tek bombázását, Szöul lángba borítását, több amerikai támaszpont és célpont megsemmisítését, sőt az Egyesült Álla­mok elleni megelőző atomcsapással is fenyegetőzött már. Phenjan március elején felmondta Dél-Koreával a tűzszü­netet. A minap pedig megszakította a katonai forró drótot is, amely arra szolgál, hogy (vég)szükség esetén a két fél közvetlenül és azonnal kapcsolatba tudjon lépni egy-egy probléma békés rendezése végett. A két Korea technikai értelemben eddig is háborúban állt, mert az 1950 és 1953 között vívott koreai háborút csak tűzszünet zárta le, nem békeszerződés. A két ország közötti átmeneti enyhülést időnként feszültség váltja fel. Az utób­bi hetekben ismét egy ilyen hullámnak lehettünk tanúi, bár az északiak harci retorikája és fegyvercsörtetése talán még soha nem volt ilyen heves, mint az utóbbi napokban. A fenyegetések idén februárban erősödtek, nem sokkal azután, hogy az északi rezsim végrehajtotta harmadik föld alatti atomrobbantását. Az ENSZ mindezt élesen elítélte és új szankciókkal „jutalmazta”. Phenjan azóta folyamato­san fenyegeti a déli országrészt és annak stratégiai szövetségesét, az Egyesült Álla­mokat. A verbális háború március elseje után erősödött, mert az amerikai és dél-koreai hadsereg két hónapos, közös hadgyakor­latot kezdett, amelybe atomtöltet célba juttatására alkalmas harci gépeket is bevontak. Az USA hétfőn jelentette be: japán támaszpontjáról F—22 Raptor nehéz vadászbombázók is bekapcsolód­nak a hadgyakorlatba. Az F—22 Raptor a világ legkorszerűbb vadászgépei közé tartozik. Észak- és Dél-Korea esetében ugyan­arról a nemzetről van szó, csak a háború 1953-as befejezése óta a Koreai-félsziget - szigorúan őrzött határral (demarkációs vonallal) - két részre van osztva. Északon a világ pária állama, a sztálinista kommu­nizmust építő Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a sziget déli felében pedig a Koreai Köztársaság, a régió és a földke­rekség egyik legdinamikusabban fejlődő állama fekszik. Észak-Korea élőerőben és hadi­­technikában jókora hátrányban van a megfenyegetett Dél-Koreával és az USA- val szemben. Phenjan ugyan 1,1 millió katonát tart fegyverben, de a hadsereg hagyományos fegyvereinek minősége szánalmas. Dél-Koreában „csak” mintegy hatszáz­ezer ember áll fegyverben (a kötelező katonai szolgálat két év), de fegyvere­ik sokkal jobbak az északiak elavult, hagyományos arzenáljához képest. (Igaz, Észak-Koreának atomfegyvere is lehet, ami abból sejthető, hogy eddig három kísérleti nukleáris robbantást hajtott végre.) Az USA — saját érdekei védelmé­ben - további 28 500 fős katonai kontin­genst állomásoztat Dél-Koreában. A dél-koreai hadsereg a hét végén nem észlelt különleges csapatmozgásokat a két ország határövezetében. Helyszíni jelen­tések szerint Dél-Koreában (még) nincs észlelhető jele a feszültségnek a hadiállapot phenjani bejelentése óta. A déli ország­részben mindenütt a szokásos üzletme­net zajlik. Ugyanez a helyzet a két Korea határán - az északi oldalon Kaeszongban - közösen működtetett ipari parkban is. Az ipari komplexumban 123 dél-koreai vállalat működik olcsó északi munkaerő­vel, s jelentős valutabevételt hoz a szegény és éhező kommunista országnak. ■ SZABÓ József Az amerikai-dél-koreai hadgyakorlaton részt vevő észak-koreai katonák ülnek önjáró tarackágyúikon Kaszinókkal lendítene a gazdaságon a ciprusi elnök Ciprus a kaszinóüzemeltetés tiltásának feloldásával, illetve a szigetországi befektetésekbe visszaforgatott vállalati nyereségek adómentessé tételével támo­gatná a gazdasági növekedés újraindítását - mondta Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő tegnap. Az elnök 12 pontos növekedési tervéről tegnap számolt be az ország minisztereinek. Egyben jelezte, hogy 15 napon belül a kormány elé terjeszti pontos javaslatait. A kormány most „a növekedésre és a növekedés ösztönzésére koncentrál majd” - fogalmazott újságíróknak a ciprusi elnök. (MTI/Reuters/Dow Jones) Egy tizenéves afgán leszúrt egy amerikai katonát Egy tizenéves afgán fiatalember halá­los késszúrással megölt egy amerikai katonát, aki a keleti Nangarhar tarto­mányban, a pakisztáni határnál fekvő egyik településen helyi gyerekekkel játszott - jelentették be tegnap kabuli amerikai források. A gyilkosság múlt szerdán történt, de a vizsgálat eddigi eredményeiről csak most számoltak be. Korábban azt közölték, hogy az áldozat az egységét ért támadás során szerzett sebekbe halt bele. A 26 éves Michel Cable őrmester tagja volt annak a csoportnak, amelynek gondoskodnia kellett az említett telepü­lésen szerdán rendezett esemény (afgán helyi rendőrök amerikai tisztek jelenlé­tében szervezett eskütétele) helyszínének biztonságáról. A helyszín biztosítását köve­tően az amerikai katona játszani kezdett az ott lakó afgán gyerekekkel. Ekkor támadta meg őt az afgán ifjú, és nyakon szúrta őt. A sérülésbe az őrmester azonnal belehalt. A tettes rögtön a szomszédos Pakisz­tánba menekült. Kilétéről nem sokat tudni, de amerikai források azt nem tart­ják valószínűnek, hogy az afgán bizton­sági erők kötelékébe „beszivárgott” tálib merénylő lett volna. Egy tálib szóvivő az eset után közölte: a fiú „saját szakállára” hajtotta végre tették, menekülése után viszont csatlakozott az iszlamista erők­höz. A tálib lázadók, akik Afganisztán keleti és déli tartományaiban jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt, 11 éve folytatnak fegyveres harcot az afgán biztonsági erők és a NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) ellen. A nemzetközi erők zömét 2014 végére tervezik kivonni, ennek az időpontnak a közeledtével a lázadók változtattak takti­kájukon, most már nem annyira a gyen­ge kabuli kormányt támogató NATO- katonákat veszik célba, hanem az ország ellenőrzését két éven belül átvevő afgán biztonsági erőket. Az AP amerikai hírügy­nökség azonban a mostani esetre hivat­kozva megjegyzi: az amerikai katonák addig sincsenek biztonságban, például a tálibok által az utakon elhelyezett aknák is veszélyeztetik őket. (MTI/AP) Beta/AP A NATO arra számít, hogy a követke­ző hónapokban intenzív párbeszéd indul meg Moszkvával az európai rakétavé­delemről, és megkezdődhet egy közös rendszer kiépítése - jelentette ki Alexan­der Vershbow NATO-főtitkárhelyettes a Kommerszant című orosz napilap internetes változatán tegnap megjelent interjúban. A magas rangú NATO-illetékes szerint az együttműködést Washington terveinek megváltozása teszi lehetővé. Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter március köze­pén közölte, hogy az Egyesült Államok elhalasztja az európai rakétavédelmi rendszer megvalósításának végső szaka­szára tervbe vett, korszerűsített SM3-as elfogórakéták telepítését. Vershbow a Kommerszantnak azt mondta, hogy Brüsszelben a két külön­álló rendszer, a NATO- és az orosz rakéta­védelem, valamint parancsnokságaiknak „magas szintű integrációjára” gondol­nak. Az atlanti szövetség felel területé­nek védelméért, Oroszország pedig a sajátjáért - közölte, és hozzátette, hogy Brüsszelben két központ felállítását java­solják. Ezek a nap 24 órájában kapcsolat­ban lennének egymással, információkat cserélhetnének, beleértve a felderítési értesüléseket és a tervezést, valamint a műveletek irányítását is együtt végez­hetnék. Viktor Jeszin, az orosz hadászati raké­taerők volt parancsnoka mindazonáltal kétkedését fejezte ki a Vershbow-nyilat­­kozatra reagálva. Kijelentette, hogy sohasem jöhet létre a NATO és az orosz rakétavédelmi rendszerek - Vershbow által magas szintű integrációnak neve­zett - együttműködése. Szerinte Moszk­va legfeljebb egy - a rakétatámadások megelőzése érdekében a felderítési infor­mációk cseréjét lehetővé tévő - rendszert alakíthat ki az atlanti szövetséggel. A NATO főtitkárhelyettese a Kommer­szantnak megerősítette, hogy az amerikai fél úgy döntött, elhalasztják az európai rendszer döntő, negyedik szakaszának kiépítését. A második és harmadik szakaszt azonban megvalósítják, ahogy eddig is tervezték: előbbit Romániában, utóbbit Lengyelországban. Szerinte Romániá­ban a legkorszerűbb SM3-as rakéták is megjelenhetnek, amelyek kis és közepes hatótávolságú rakéták elfogására alkalma­sak. Orosz interkontinentális ballisztikus rakéták semlegesítésére képes NATO- fegyverzet nem lesz Európában - tette hozzá a magas rangú NATO-tisztviselő. Vershbow kifejtette: azt remélik, hogy a szóban forgó amerikai döntés megnyit­ja az utat az atomfegyverek további csökkentéséről folyó tárgyalások előtt, valamint általában javulnak a NATO és Oroszország kapcsolatai. (MTI) Porig égettek egy zsinagógát Damaszkuszban Kifosztottak és porig égettek egy történelmi jelentőségű zsinagógát Damaszkuszban, miközben a kormány­erők és a felkelők harcai pusztítják a fővá­rosnak azt a részét. A hír olyan időben látott napvilágot, amikor a világ zsidósága épp a peszah ünnepének utolsó napjait tartja. A Times of Israel című jeruzsálemi lap szerint mintegy kétezer éves, a Szíriai főváros északkeleti, Dzsobár negyedében állott épületet Éliás prófétának emelték, s az ország legszentebb zsidó helye volt. Hogy kik pusztították el, arról ellentéte­sen nyilatkoznak a szemben álló felek. A lázadók szerint a kormányerők műve a barbár cselekedet, ők fosztották ki, majd égették porig - közölte az izraeli rádió. A szíriai kormány szerint, amelyet az al-Manár arab televízió idézett, a felke­lők égették ki a zsinagógát, és „cionista ügynökök” vitték el az értékes vallási tárgyakat, amit már hetekkel korábban elterveztek. Egy videofelvétel szerint, amelyet az ellenzéki katonai tanács tett fel a YouTube megosztóportálra, a világ egyik legrégibb zsinagógája részben a szíriai kormány­erők négy héttel ezelőtti bombázásában pusztult el. Maamún Abdel-Karím, a szíriai kulturális minisztérium régészeti és múzeumi ügyekkel foglalkozó osztá­lyának vezetője ugyanakkor azt mondta, hogy a szent hely értékes tárgyait már tavaly ellopták, de tisztviselők nem tudtak ellátogatni az épületbe, mert a környék a lázadók kezén van. Izrael 1948-as létrejötte után a szíri­ai zsidó közösséget komoly hátrányos megkülönböztetések sújtották. A hatósá­gok korlátozták a zsidó tulajdonjogokat, a dzsobári zsinagógát is elvették, és palesz­tin menekültek iskolájává alakították át - írja a Times of Israel. Úgy tudni, ma már csak mintegy húsz zsidó él Szíriában, mindegyikük a fővárosban. (MTI/AP) Engedélyezik a magántulajdonban levő lapokat Mianmarban Évtizedek óta először jelenhetnek meg ismét magántulajdonban levő lapok Mian­marban, az egykori Burmában. Az erre vonatkozó rendelet tegnap lépett életbe. Ily módon először kaphatók ismét magántulajdonban levő újságok az 1960-es évek, azaz a katonai rezsim akkori hatalomra kerülése óta. A magánkézben levő lapok megjelenéséről szóló engedélyt a Thein Sein elnök vezette kormány adta meg. Mianmar új polgári kabinetje az elnökkel az élen 2011 márciusában lépett hatalomra, és célul tűzte ki a gazdaság liberalizálását. A kormány tavaly decemberben jelentette be, hogy minden mianmari nemzetiségű állampolgár április 1-jétől kezdve újságot alapíthat, és a hatóságok üdvözlik azt. (MTI/AP) Újságolvasók egy gangoni bolt előtt Beta/AP 2013. április 2., kedd Fejpénz az újságírókra Szíriában Egy kuvaiti üzletember 100 ezer eurónak megfelelő fejpénzt ajánlott azoknak, akik Szíriában foglyul ejtik az al-Dzsazíra vagy az al-Arabíja arab hírtelevíziók bármelyik tudósítóját. A Bassár el-Aszad elnök rendszerét nyíltan támogató üzletember felhívá­sa a damaszkuszi állami televízióban hangzott el vasárnap este. A kuvaiti vállalkozó a két tévéállomás tudósí­tóit uszítással és ennek kapcsán azzal vádolta, hogy felelősek a két éve tartó vérontásért. A dpa német hírügynökség beszámolójából kitűnt, hogy a szíriai polgárháború napról napra veszé­lyesebb az újságírók számára. Erre utal, hogy a hét végén orvlövészek életveszélyesen megsebesítették az ARD német közszolgálati televízió Aleppóban tartózkodó veterán tudó­sítóját. A legfrissebb hírek szerint Jörg Ambrustert jelenleg egy török kórházban ápolják, állapota stabil. (MTI/APA/dpa)

Next