Magyar Szó, 2013. június (70. évfolyam, 124-148. szám)

2013-06-01 / 124. szám

4 KITEKINTŐ kitekinto@magy­arszo.com M /mfió 2013. június 1., 2., szombat-vasárnap MAGYAR POLITOLÓGUSOK VÁNDORGYŰLÉSE A tudomány a kisebbségi politikáról A szerbiai helyzetet elemezte Papp Tibor és Purger Tibor A Magyar Szó tudósítójától Kolozsvár, 2013. május 31. Első ízben tartja külföldön évi vándorgyűlését a Magyar Politikatudo­mányi Társaság. Az idei, XIX. tanács­kozáson így szinte természetszerűleg a kisebbségi politizálás a központi téma. A csütörtöktől szombatig, rész­ben magyarul, részben angolul folyó előadások azonban szélesebb körben merítenek ahhoz, hogy minél alapo­sabban feltérképezzék a fő kérdések miértjét és hogyanját. A konferencián részt vesznek nemcsak a magyar politikatudomány legismertebb személyisé­gei, hanem a témakörrel foglalkozó fiatal doktoran­­duszok nagy csoportja is. A legfrissebb ötletekkel éppen az utóbbi kategória kutatói jeleskednek. Az alapokhoz tartozik az egyéni azonosságtudat és a politika pszichológi­ai meghatározottsága is. Geopolitikai tényezőként számba veszik a közép­európai országok identitását és együttműködését, azok történelmi és kulturális vonatkozásait, valamint az Európai Unió kisebbségjogi tevékenységét, szemléletét, az unión belüli kisebbségi érdekérvényesítés lehetőségeit. Felmerült az a, kisebbségi szempontból fontos, kérdés is, hogy léte­zik-e egyáltalán uniós kultúrpolitika. Közvetve és közvetlenül is kapcso­lódik a kisebbségi érdekképviselethez a centralizáció és decentraliázció dilem­ mája, a többszintű kormányzás értelme és hatékonysága, a különböző szintű érdekegyeztetések lehetősége és válto­zatos módozatai. A kisebbségi politikusok gyakran kénytelenek - vagy eleve hajlamosak - nélkülözni a „nagypolitikában” való részvételük, illetve közpolitikai tevékeny­ségük tudományos elemzésének ered­ményeit. Ez elsősorban annak a követ­kezménye, hogy az érintett kisebbségi közösségek nehezebben „termelik ki” magukból a politológiai gondolkodás megfelelő szintű és létszámú fórumait. De az is érvényes, hogy az anyaországi kutatók kevésbé foglalkoznak a kisebbsé­gekkel, netán felszínesebben értik, értel­mezik a kisebbségi társadalmak közegét és mindennapjait, illetve azoknak a több­séggel fenntartott kapcsolataiból eredő gondokat, lehetőségeket. A kolozsvári tanácskozás jelzés érté­kű lehet arra nézve, hogy ez az áldat­lan helyzet változni látszik. Egyre több fiatal kutató jelentkezik, akik nemcsak az említett környezetekből származnak, hanem megfelelő tudással és értelmező tapasztalatokkal felvértezve tanáraikkal egyenrangú szinten képesek foglalkozni a közelmúltig feldolgozatlan témákkal. Kiváló példaként említhető meg Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, aki kollégáival együtt feltérképezte a romániai magyar érdekképviseleti és pártrendszer fejlődését a rendszer­­váltástól napjainkig. A választók nagy többsége elsősorban a sajtóból és etni­kai pártjaik vezetőitől értesül ezekről a kérdésekről, és sokszor értetlenül áll a kisebbségi politikusok cseleke­detei előtt. Ma már azonban léteznek olyan tudományos munkák is - remélhetőleg ezek ismeret­­terjesztő formában is napvilá­got látnak majd -, amelyekből minden érdeklődő megértheti a dilemmákat és a változások motorját, valamint ihletet meríthet a minél hatékonyabb kisebbségi érdekérvényesítés megvalósításához. A szerbiai kisebbségi politi­kai színtér sajátosságairól két vajdasági származású polito­lógus értekezett. Pap Tibor, a Pécsi Tudományegyetem feketicsi­­ doktorandusza a vajdasági magyar pártrend­szer választási eredményeit elemezte 2000-től 2012-ig. Purger Tibor a szer­biai kisebbségi nemzeti tanácsok első időszakáról, illetve a 2012-es választá­sok óta felmerülő akadályairól, kihívá­sairól végzett felmérését ismertette. Egyre érdekesebbé és égetőbbé válik a Kárpát-medencei kisebbségi párt­színtér összehasonlítása is, noha ennek tudományos megfogalmazására még várni kell. A magyar politológusok nagyobbik része az etnikai politikum elszigetelt kérdéseivel foglalkozik, esetleg csak a többségi pártok hátráltató tevé­kenységét értelmezi, de vannak olyan törekvések is - és az eddigiek során született politikai eredmények Romá­niában és Szerbiában egyaránt ebbe az irányba mutatnak­­, hogy a kisebbségi érdekképviselet céljait csakis a többségi politikai színtér szereplőivel együttmű­ködve lehet és kell megvalósítani. ■ PURGER Tibor MTI fotó SZILI KATALIN UNGVÁRON: A kárpátaljai fiataloknak meg kell tartaniuk identitásukat A magyar oktatás és kultúra érték, ezért természetes kötelezettségünk a határon túl élő magyaroknak és intézményeiknek a támogatása, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok is megtarthassák nemzeti identitásukat, s abban soha ne bizonytalanodjanak el - jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, a parlament fenntartható fejlődés bizottságá­nak elnöke pénteken Ungváron, az Ungvári Nemzeti Egyetem (NNE) magyar tannyelvű humán- és természettudományi karának diplomaátadó ünnepségén. Beszédében Szili Katalin jelképesnek nevezte, hogy a kárpátaljai magyarság nemzeti identitásmegtartásában fontos szerepet játszó, magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmény diplomaátadó ünnepsége csak néhány nappal előzi meg június 4-ét, a trianoni évfordulót, amelyet az Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvání­tott. Hozzátette: jelképes azért is, mert arra emlékeztet mindannyiunkat, hogy sem háborúkkal, sem fegyverekkel, sem diktátumokkal vagy parancsokkal nem lehet népek, nemzetek sorsa fölött megsemmisítő módon rendelkezni. Jelképes továbbá azért is, mert - folytatta - arra tanít bennünket, hogy a kisebbség­nek és a többségnek egymás nyelvének, kultúrájának és történelmének megisme­résével kölcsönösen gazdagítaniuk kell egymást. Toleranciára, vagyis arra nevel, hogy ne akarjuk megváltoztatni egymást gyökeresen erővel vagy praktikákkal, inkább segítsük egymást megmaradni azoknak, akiknek születtünk. Szili Katalin fontosnak nevezte, hogy a globalizálódó világban az M­E által nyújtott magyar anyanyelvű oktatás elősegíti a szülőföldön maradást. „Tisz­tában vagyunk azzal, hogy mindazokat a jogokat, amelyeket a magyar nemzeti közösségeknek szeretnénk, csak az ő saját akaratukon alapulva, a befogadó többségi nemzet jogrendjébe illesztve kölcsönösen megértő párbeszéddel lehet elérni. Ki kell jelentenünk, hogy az erő az érdekalapú, a belátás, a tolerancia az értékalapú politizálást segíti” - mutatott rá. A magyar oktatás és kultúra érték, ezért - az európai jogrenddel harmo­nizálva - természetes kötelezettségünk a határon túl élő magyaroknak és intéz­ményeinek a támogatása - mondta, megjegyezve, hogy azt szeretné, ha a kárpátaljai magyar fiatalok megtartanák nemzeti identitásukat, s abban soha nem bizonytalanodnának el. A diplomaátadó ünnepség szónokai megemlékeztek arról, hogy öt éve indult az M­E magyar tannyelvű humán- és természettudományi kara, amelyen a végzősök most először vehettek át diplomát minden szakon. Ugyancsak idén méltatják Kárpátalján az egyetemi szintű magyar nyelv- és irodalomoktatás kezdetének 50. évfordulóját, az ungvári Hungarológiai Intézet megnyitásának 25. évfordulóját, a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság megalakulásának 20. évfordulóját. (Forrás: MTI) Románia támogatja Szerbia EU-csatlakozását Románia teljes mellszélességgel támogatja, hogy Szerbia minél hamarabb elkezdhesse tárgyalásait Brüsszellel az Európai Unióhoz való csatlakozásáról -jelentette ki Victor Ponta román miniszterelnök pénteken Bukarestben, ahol hivatalában fogadta szerb kollégáját, Ivica Dacicot. Ponta közölte azt is, hogy Bukarest kész átadni Belgrádnak az európai integ­rációs folyamatban szerzett kedvező és kedvezőtlen tapasztalatait. Dacic Radu Stroe román belügyminiszterrel egyezményt írt alá egy újabb határátkelő megnyitásáról a szerb-román határon. A szerb kormányfő Traian Basescu román államelnökkel is találkozott, aki gratulált Dacicnak, hogy sikerült megállapodásra jutniuk Pristinával. „Értem, hogy ez mennyire nehéz volt önök számára, (...) akárcsak azt, hogy nem áldozhatták fel a szerb nemzetnek az EU felé vezető útját” - mondta Basescu. Dacic megköszönte Románia Koszovóval kapcsolatos álláspontját - Koszovó függetlenségét Románia nem ismerte el és kijelentette: tudja, hogy Románi­ára is ugyanolyan erős nyomás nehezedik ebben a kérdésben, mint Szerbiára. (Forrás: MTI) Németh Zsolt: A magyar-román viszony nem nulla összegű játszma Magyarország nem nulla összegű játszmaként, hanem kölcsönös előnyöket hordozó területként tekint a magyar-román kisebbségi, nemzetpolitikai viszonyra - jelentette ki a magyar külügy parlamenti államtitkára Bukarestben, miután pénteken a román külügyminisztérium és parlament tisztségviselőivel tárgyalt. Kisebbségi témában az államtitkár a kölcsönös tiszteletet nevezte az együttműködés előfeltételének. Jelezte a román félnek, hogy Magyarország hangsúlyt helyez a Marosvá­sárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyére, amelyet kiemelt fontossá­gúnak tart a magyar oktatás szempontjából, és hasonlóképpen fontos szerepet tulajdonít a regionális beosztás kérdésének, a nyelvhasználatnak és a legkülönfélébb szimbolikus ügyeknek, beleértve a székely zászló kérdését. „A székelyzászló-háborút minden jel szerint magunk mögött tudhatjuk. A kisebbségi vegyes bizottsági titkári találkozón úgy gondolom, hogy többet fogunk látni a román félnek a hozzáállásából” - összegezte bukaresti tárgyalásait Németh Zsolt. (Forrás: MTI) Orbán WHO-díjat kapott A dohányzás visszaszorításáért érdemelte ki Orbán Viktor a dohányzás visszaszorításáért tett erőfeszítésekért megkapta az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) díját. Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodájának vezetője közölte: Magyarország több olyan intézkedést hozott az elmúlt két évben, amelyhez politikai döntéshozói támogatás kellett, a díj ennek a támogatásnak az elismerése. Az alkalmi méltatás szerint: „az elmúlt évek során Magyarország figyelemre méltó előrehaladást ért el a dohányzás visszaszorításában, különösen a zárt, nyilvános helyeken történő dohányzás tiltásának hatálybalépésével. Ezek az eredmények Magyarországot globálisan a dohányzás ellenőrzésének területén az élen járó országok közé emelték. Mindez nem válhatott volna lehetővé az ön erőteljes vezetése és legmagasabb szintű politikai támogatása nélkül”. A szervezet reméli, más tagállamok is hasznosítani fogják Magyarország jó példáját. (Forrás: MTI) Hoffmann: Elfogadhatatlan a fiatalok akciója megriasztott több száz dolgozót - nyilatkozta Hoffmann Rózsa, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára. A Hallgatói Hálózat (HaHa) egyik akti­­vistája a Pedagógusok Demokratikus Szak­­szervezetének sajtótájékoztatóján jelentette be: a HaHa aktivistái bementek az Emmi épületébe, hogy leváltsák annak jelenlegi vezetését. A hallgatók „ügyfélszolgálatot” is nyitottak, ahol az érdeklődők panaszait, kérdéseit és javaslatait várják a minisztérium további működésére vonatkozóan. Az államtitkár hozzátette: jövő szerdán Klinghammer István felsőoktatási államtit­­kárral közösen fogadják a HaHa képviselőit, hogy megtudják, kitől van felhatalmazásuk, kiket képviselnek és pontosan mit szeret­nének. Hoffmann Rózsa szerint a fiatalok akcióját a bohóckodás kategóriájába is lehetne sorol­ni, ám a demonstráción részt vettek olyan ellenzéki tüntetésekről már ismert felnőttek is, akik miatt arra lehet következtetni, hogy a fiatalok politikai befolyásoltság alatt állnak. Az államtitkár szerint a demonstrálóknak a jelenlegi kormányzat meggyengítése, illetve megbuktatása a célja. A tiltakozók azonban nem fogják a céljukat elérni, mert az emberek túlnyomó többsége rendet szeretne - hang­súlyozta Hoffmann Rózsa. (MTI) Elfogadhatatlan és minősíthetetlen, hogy néhány tucatnyi fiatal „betört” az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Szalay utcai épületébe pénteken, és ott Az Ab már nem az alaptörvény legfőbb őre Sólyom László úgy látja, az alkotmányt napi politikai célok érdekében használják Az alaptörvény legutóbbi, negyedik módosítása megerősít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülvizsgálhatja az Alkotmánybí­róság (Ab) alkotmány felett őrködő tevékenységét, az Ab így nem az alaptörvény legfőbb őre többé - vélekedett Sólyom László az osztrák Die Presse napilapban pénteken megjelent írásában. A Die Presse cikkében a volt köztársa­sági elnök, az Ab korábbi elnöke annak a nézetének adott hangot, hogy a 2010-es választások után a kormánypártoknak az igazságügyi rendszert és az Ab-t érin­tő jogszabály-módosításaival elkezdett távolodni egymástól a politikai és az alkotmányban lefektetett jogi rendszer. Emellett „kezdetét vette az alkotmány napi politikai célok érdekében való felhasználása”. Sólyom szerint az alkotmány legutób­bi, negyedik módosítása megszilárdít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülbírálhatja az Ab-nek az alkotmány őrzőjeként kifejtett tevékenységét. A módosítással „megszilárdítják a rést az alaptörvényben lefektetett alkotmányos rend és a gyakorlat között”, az Ab nem az alaptörvény legfőbb őre többé. A volt Ab-elnök úgy véli, a módosí­tott alkotmány szövege nem mondja ki a változtatás lényegét, ebben az értelemben a változtatás „láthatatlan” marad. „Papí­ron az Alkotmánybíróság továbbra is az alkotmány legfőbb őre. A kétharmados többségnek ez a láthatatlan alkotmánya azonban láthatóvá válik a kormánypártok magatartásában”. Az alaptörvény negyedik módosítása „több, mint egy szimbolikus csapás az új demokrácia ellen, az elmúlt húsz év alkot­mányos fejlődése ellen” - írta. Az érvényes magyar alkotmányjognak egy nagy része, amely az Ab ítéleteiben jelent meg, elve­szíti kötelező erejét - hangsúlyozta. A volt köztársasági elnök úgy látja: ahhoz, hogy a jognak ezek az elemei formálisan újra élet­be léphessenek, „újra fel kell fedezni”, és az Ab-nek újra ki kell mondania azokat. „Csak remélhetjük, hogy az egyszer megfogalma­zott gondolatok halhatatlanok, és hogy az eddigi alkotmányos kultúra folytatódik” - tette hozzá. (MTI) Öt koszovói vert egy debrecenit Elfogtak öt koszovói polgárt, akik csütörtökön bántalmaztak egy 27 éves helyi férfit Debrecen belvárosában. Az öt huszonéves koszovóit őrizetbe vették és kezdeményezték az előzetes letartóztatásu­kat. Ellenük csoportosan elkövetett garáz­daság gyanújával nyomoznak. A sértett könnyű sérüléseket szenvedett. (MTI)

Next