Magyar Szó, 2013. július (70. évfolyam, 149-175. szám)

2013-07-01 / 149. szám

2013. július 1., hétfő MimSA Orbán: Magyarország jobban teljesít a rendvédelemben is Magyarország ma már erős, és jobban teljesít a rend és a biztonság védelme területén is - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudo­­mányi Karának tisztavatási ünnepségén a budai Várban. Az elmúlt három évben az ország állampolgárainak nem kellett csalódniuk a rendőrségben, hiszen az átalakításokkal alkalmassá vált arra, hogy megvédje az embereket - mond­ta a kormányfő, hangsúlyozva, ma már nem kell attól félni, hogy egyenruhába bújtatott félkatonai szervezetek masíroz­nak az utcákon. Orbán Viktor kiemelte: Magyaror­szág ma már jobban teljesít a rend- és biztonságvédelem terén is, képes megvé­deni magát és polgárait akár a bűnözők­kel, akár a természeti csapásokkal vagy a környezeti katasztrófákkal szemben is. Az elmúlt hónapokban ezt többször is tapasztalni lehetett, legutóbb a dunai árvíznél - tette hozzá, majd az árhul­lámmal szembeni védekezésért külön köszönetet mondott, hiszen a rendőrök, honvédek, tűzoltók, a katasztrófavéde­lem munkatársai és az önkéntesek együtt álltak helyt a gátakon”. Az egész világ és egész Magyarország láthatta, „mi komolyan gondoljuk, hogy minden magyar felelős minden magya­rért” - fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök azt mondta a végző­söknek, hivatásuk a bátrak hivatása, a bátrak pedig nem engedik, hogy félel­meik irányítsák őket. Hozzáfűzte, hogy a rendészeti hivatás a bátorságon kívül felkészültséget, fegyelmet, határozottsá­got, alázatot és segítőkészséget is köve­tel. „Mától önökön is múlik, hogy olyan országban éljünk, amelyben minden becsületes magyar ember biztonságban érezheti magát, biztonságban tudhatja szeretteit, saját értékeit és a közvagyont” - hívta fel az új tisztek figyelmét. Orbán Viktor végül azt kérte tőlük, ragaszkodjanak állhatatosan az alap­törvényhez, az abból fakadó jogszabá­lyokhoz, hazájukhoz, nemzetükhöz, és legyenek büszkék arra, hogy a rendészet­tudományi karon végeztek, és ezt a hiva­tást választották. Kérte azt is, hogy legye­nek példamutatók és feddhetetlenek. A 135 végzett hallgató a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, a miniszterelnök és Pintér Sándor belügy­miniszter, illetve a tábornoki kar jelen­létében tette le a tiszti esküt. A karról az idén 85-en kerülnek a rendőrséghez - ők bűnügyi nyomozói, gazdaságvédel­mi nyomozói, igazgatásrendészeti, illetve határrendészeti szakirányon végeztek -, a többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhi­vatal, a büntetés-végrehajtás és az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz. A tisztavatási ünnepség különlegessé­ge, hogy az idén végzetteké az első olyan évfolyam a rendészettudományi karon, amely teljes egyetemi tanévet töltött el a működését 2012-ben megkezdő Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. (MTI) Esküt tevő végzősök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tisztavatási ünnepségén, a budai Várban Navracsics: Nem lesz újabb alaptörvény-módosítás Több mint hatszáz törvényt foga­dott el három év alatt a parlament, ezek azonban semmilyen veszélyt nem jelen­tenek a demokráciára - közölte Navra­csics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. „Az elmúlt három évben nemcsak mennyiségét tekintve fogadtunk el rengeteg jogszabályt (...), hanem minősé­gében is”, hiszen az Országgyűlés újraal­kotta az alaptörvényt, az összes sarkalatos jogszabályt és a legjelentősebb szakpoli­tikai törvényeket - mondta Navracsics Tibor, hangsúlyozva, hogy ezek azonban nem jelentenek veszélyt a demokráciára, ezért egy idő után a külföldi aggodalmak is lehiggadnak majd. Az Alkotmánybíróságot (Ab) érintő velencei bizottsági kritikáról a kormányfő helyettese azt mondta, ha a bizottságban helyet foglaló alkotmányjogászok amel­lett érvelnek, hogy az Ab-nál nincs fonto­sabb testület, az felveti „a szakmai sovi­nizmus vádját”. „A Velencei Bizottságnak - úgy tűnik - pontosan az a problémája, hogy egy rendkívül sokszínű intézmény­­rendszerrel rendelkező Európában egy­ pontosan meg nem határozott alapról valamilyen uniformitást kíván bevezetni. Abszolút értékeket és abszolút követel­ményeket fogalmaz meg, amelyek egyál­talán nem biztos, hogy megállják a helyü­ket” - fejtette ki véleményét. Hozzátette, míg a Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testü­lete - azt mondja, Magyarország súlyo­san csorbította az Ab hatáskörét, addig maga az Ab jelentette ki, hogy a mostani hatásköri rendszerben a testület jól tud működni. Navracsics Tibort az interjúban kérdezték a bírósági ügyáthelyezés megszüntetését is tartalmazó ötödik alkotmány­módosítási javaslatról, amely­ről elmondta: a kormány azt látta, hogy az európai fórumon nem szakmai, hanem politikai ellenállás alakult ki az ügyát­helyezéssel kapcsolatban. Ezért - noha más uniós tagállamok gyakorlatában is ismert az áthelyezés, amelyet a magyar kormány egyébként is csak rövid távú megoldásnak tervezett a bíróságok leter­heltségének csökkentésére - a megszün­tetés mellett döntöttek, és előrehozzák az igazságszolgáltatás­ fejlesztési terveinek megvalósítását - magyarázta. Arra a felvetésre, hogy ha az ötödik alkotmánymódosításban is hibát talál Brüsszel vagy a Velencei Bizottság, akkor ismét változtatnak-e az alaptör­vényen, a tárcavezető azt felelte: mivel a negyedik alkotmánymódosítás vitatott pontjai közül kettőben megegyeztek, a harmadik esetében pedig nagyon közel állnak hozzá, „nem lesz már újabb köre ennek”. Az európai uniós tagságot firtató felvetésre Navracsics Tibor kifejtette: Közép-Európa sohasem volt és soha nem lesz a senki földje, ez a régió ugyan­is mind fekvését, mind hagyományait, mind pedig nemzeteit tekintve értéke­sebb annál, hogy „szabadon hagyják”, ezért valamilyen érdekszférába, szövet­ségi rendszerbe mindig tartozn­ak ezek az országok. „Mindig jelentkezik valaki, aki erre a régióra igényt formál” - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, azzal folytatva, hogy ebből a szempontból is értékelni kell az uniós tagságot, és így azt látni, hogy Magyarország eddigi geopolitikai elkötelezettségei közül az EU a legjobb. Egyrészt „itt legalább vitáink lehetnek”, hiszen korábban meg sem hallgatták a magyarokat. Másrészt „érvényesít­hetjük - még ha súlyos viták árán is - a saját megoldásainkat, és beleszól­hatunk Európa jövőjének alakításába” - mondta. Megjegyezte, hogy a bank­adótól kezdve a romák felzárkóztatási stratégiáján át a totalitárius rendsze­rek áldozatainak európai emléknapjáig „mi mindent hoztunk mi be az Európai Unióba”. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy Magyarország a jövőben is tudja érvé­nyesíteni a hangját az EU-ban, ehhez azonban az érdekek pontos meghatáro­zása és az azokért való küzdés is szüksé­ges. Ez nekünk, magyaroknak kicsit talán újdonság, mert arra neveltek, hogy „mi csak húzzuk meg magunkat” - fogalma­zott Navracsics Tibor. Ebből a szempontból - mint mond­ta - nem félti az unióhoz ma csatlakozó horvátokat, akik természetesnek veszik, hogy az EU a nemzeti érdekek képvise­letének a helyszíne. (MTI) Csaknem kétszáz határsértőt fogtak el Csongrád megyében Huszonhét csoportban összesen 186 határsértőt fogtak el Csongrád megyében egy nap leforgása alatt - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap az MTI-vel. Szenti Szabolcs elmondta, a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség és a Készenléti Rendőrség munkatársai főként Röszke és Mórahalom külterületén tartóztatták fel az illegális bevándorlókat. A legnagyobb, 39 emberből álló csoport fényes nappal, szombaton lépte át a magyar-szerb határt, Ásotthalom külte­rületén - közölte a százados. A koszovói, pakisztáni, afgán, ghánai, szenegáli, kongói, szudáni, illetve a Comore-szige­­tekről és a Benini Köztársaságból érkezett határsértők több­sége menekültstátus iránti kérelmet nyújtott be - tudatta a szóvivő. (MTI) kitekinto@magyarszo.comKITEKINTŐ 3 Megnyitnak a nemzeti dohányboltok Magyarországon Több mint 5000 nemzeti dohánybolt nyit meg ma, július 15-étől már csak ezekben lehet dohányárut kapni Magyarországon. A koncessziós jogot nem nyert hagyomá­nyos trafikok július 1-jéig vehettek cigarettát, amelyet július 15-éig adhatnak el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságai szinte vala­mennyi engedélykérőnek kiadták a trafikok nyitásához szükséges működési enge­délyeket, így a vámhatóság részéről nincs akadálya a trafikok július elsejei nyitásá­nak - közölte a NAV még pénteken az MTI-vel. A hivatalhoz a legutóbb közzétett adatok szerint 5310 engedélykérelem érkezett, ebből 5258-at már ki is adott a NAV. A fennmaradó néhány engedélykérelem esetében is arra törekszik a hatóság, hogy a lehető leghamarabb kiadja a trafikosok számára a szükséges engedélyt, ha a törvényi előírásoknak megfelelnek - olvasható a közleményben. Légrádi Petra, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. marketing- és kommu­nikációs vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy­ 5297-en vállalták a július 1-jei nyitást, amelyet a zrt. ellenőriz is. Hozzátette: 1415 olyan település van, ezeken nem volt eredményes pályázat az első kör után, de újabb pályázatot írtak ki, amit július elsejéig lehetett benyújtani. Ezen pályázatok kapcsán a törvényben foglaltak szerint hat hónapon belül eredményt hirdetnek. Légrádi Petra emlékeztetett arra, hogy a törvény alapján ha egy településen eredménytelen volt a koncessziós pályázat, vagy megszűnt a trafik, az állam a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt., illetve az általa feljogosított személy útján is gyakorolhatja az árusítási jogosultságot az eredményes pályázatig. A marketing és kommunikációs vezető hangsúlyozta, hogy várhatóan ma kezd működni a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapján a boltkereső, és nemsokára elérhető lesz az okostelefonos boltkereső alkalmazás. Légrádi Petra szólt arról is, hogy csaknem 300 pályázat érkezett arra a felhívásra, amelyre a korábbi koncessziós pályázaton vesztes, legalább 20 éve trafikot üzemelte­tők jelentkezhetnek. A pályázatok eredményeit hamarosan közzéteszik - mondta. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiske­reskedelméről szóló törvényt (trafiktörvényt) tavaly szeptemberben fogadták el. A dohányboltokban eredetileg csak dohánytermékeket lehetett volna kapni, a parla­ment azonban már decemberben engedélyezte, hogy lottót és sorsjegyet is áruljanak, majd februárban szeszes és energiaitalok, kávé, ásványvíz, üdítők és újság árusítását is lehetővé tették. A törvény májusi módosításával - amelyben tízszázalékos garantált árrést biztosítottak a dohánytermék-kiskereskedőknek - a termékkör tovább bővült: a trafikokban jégkrémet és fagylaltot is árulhatnak. A jogszabály megtiltja a fiatalkorúak kiszolgálását, és azt is előírja, hogy­ meg kell tagadni a cigaretta értékesítését, ha fennáll annak gyanúja, ha a cigit a felnőtt vásárló 18 éven alulinak adja tovább. Fiatalkorúak nem csak cigarettát, mást sem vásárolhatnak a trafikokban. (MTI) Sólyom László: Egyszer volt igazi forradalom „Egyszer volt igazi forradalom, egyszer volt igazi rendszerváltás. Kriti­zálni kell, elemezni kell, tanulni kell a hibákból, de ez volt az igazi fordulópont, ez az origó” - jelentette ki Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybí­róság első elnöke szombaton a Magyar Szabadságért díj átvételekor. A kitüntetést minden év június 29- én, a magyar szabadság napján adják át Gödöllőn. Sólyom László beszédében hangsú­lyozta, hogy a díj a magyar rendszervál­tás egyik fontos eseményére emlékeztet. Ma nagy divat lebecsülni ezt a korszakot, de a nemzet szabadsága, függetlensége, a piacgazdaság, az egyéni jogok, a jogállam akkor lett megalapozva - mondta. A szovjet kivonulással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egy pillanat műve volt, hanem folyamat, amelynek nemzetközi beágyazottságá­ról sem szabad elfeledkezni. Az esemé­nyeket világpolitikai környezetben kell elképzelni, s „büszkén mondhatjuk, hogy­ megtettük a magunkét”. Az alkotmány­­bíróság egykori elnöke emlékeztetett arra is, hogy amikor összedőlt a szov­jet világrendszer, a Nyugat nem tudott mit kezdeni a helyzettel, „tanácstalan­ság és bizalmatlanság jellemezte a volt szovjet szféra államaival kapcsolatban”. Magyarország nagy érdeme és dicsősége, hogy­ hitelessé tudott válni az intézmé­nyeivel. Európában az alkotmánybíró­ság tagjait úgy fogadták, mint akik az ő nyelvüket beszélik, akikkel megértik egymást. Hozzátette: emlékezni kell a rendszerváltásra, mert igenis voltak óriá­si teljesítmények. Réthelyi Miklós volt nemzetierőfor­­rás-miniszter Sólyom Lászlót méltató beszédében egyebek mellett azt emelte ki, hogy az alkotmánybíróság elnökeként kultúrát teremtett, és nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást. Köztársasági elnökként ötéves ciklusa idején a pártoktól és hatalmi harcaik­tól való függetlenségét végig megőrizte, ugyanakkor erőteljesen emelte fel szavát a politikai élet erkölcsi megtisztulásáért. A politikai elittől való függetlenség volt elnöki felfogásának alapja, ezért nem kívánt sem a választások időpontjáról, sem az általa jelölt tisztségviselőkről a pártokkal konzultálni. Sólyom László civilként, alkotmánybíróként és állam­főként is az egyén szabadságát, emberi jogait, méltóságát és felelősségét érintő területek mindegyikén példamutató és megingathatatlan védelmezője a magyar szabadságnak. (MTI) Sólyom László átveszi a Magyar Szabadságért díjat Gémesi György gödöllői polgármestertől

Next