Magyar Szó, 2013. július (70. évfolyam, 149-175. szám)
2013-07-01 / 149. szám
2013. július 1., hétfő MimSA Orbán: Magyarország jobban teljesít a rendvédelemben is Magyarország ma már erős, és jobban teljesít a rend és a biztonság védelme területén is - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tisztavatási ünnepségén a budai Várban. Az elmúlt három évben az ország állampolgárainak nem kellett csalódniuk a rendőrségben, hiszen az átalakításokkal alkalmassá vált arra, hogy megvédje az embereket - mondta a kormányfő, hangsúlyozva, ma már nem kell attól félni, hogy egyenruhába bújtatott félkatonai szervezetek masíroznak az utcákon. Orbán Viktor kiemelte: Magyarország ma már jobban teljesít a rend- és biztonságvédelem terén is, képes megvédeni magát és polgárait akár a bűnözőkkel, akár a természeti csapásokkal vagy a környezeti katasztrófákkal szemben is. Az elmúlt hónapokban ezt többször is tapasztalni lehetett, legutóbb a dunai árvíznél - tette hozzá, majd az árhullámmal szembeni védekezésért külön köszönetet mondott, hiszen a rendőrök, honvédek, tűzoltók, a katasztrófavédelem munkatársai és az önkéntesek együtt álltak helyt a gátakon”. Az egész világ és egész Magyarország láthatta, „mi komolyan gondoljuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért” - fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök azt mondta a végzősöknek, hivatásuk a bátrak hivatása, a bátrak pedig nem engedik, hogy félelmeik irányítsák őket. Hozzáfűzte, hogy a rendészeti hivatás a bátorságon kívül felkészültséget, fegyelmet, határozottságot, alázatot és segítőkészséget is követel. „Mától önökön is múlik, hogy olyan országban éljünk, amelyben minden becsületes magyar ember biztonságban érezheti magát, biztonságban tudhatja szeretteit, saját értékeit és a közvagyont” - hívta fel az új tisztek figyelmét. Orbán Viktor végül azt kérte tőlük, ragaszkodjanak állhatatosan az alaptörvényhez, az abból fakadó jogszabályokhoz, hazájukhoz, nemzetükhöz, és legyenek büszkék arra, hogy a rendészettudományi karon végeztek, és ezt a hivatást választották. Kérte azt is, hogy legyenek példamutatók és feddhetetlenek. A 135 végzett hallgató a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, a miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter, illetve a tábornoki kar jelenlétében tette le a tiszti esküt. A karról az idén 85-en kerülnek a rendőrséghez - ők bűnügyi nyomozói, gazdaságvédelmi nyomozói, igazgatásrendészeti, illetve határrendészeti szakirányon végeztek -, a többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtás és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz. A tisztavatási ünnepség különlegessége, hogy az idén végzetteké az első olyan évfolyam a rendészettudományi karon, amely teljes egyetemi tanévet töltött el a működését 2012-ben megkezdő Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. (MTI) Esküt tevő végzősök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tisztavatási ünnepségén, a budai Várban Navracsics: Nem lesz újabb alaptörvény-módosítás Több mint hatszáz törvényt fogadott el három év alatt a parlament, ezek azonban semmilyen veszélyt nem jelentenek a demokráciára - közölte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. „Az elmúlt három évben nemcsak mennyiségét tekintve fogadtunk el rengeteg jogszabályt (...), hanem minőségében is”, hiszen az Országgyűlés újraalkotta az alaptörvényt, az összes sarkalatos jogszabályt és a legjelentősebb szakpolitikai törvényeket - mondta Navracsics Tibor, hangsúlyozva, hogy ezek azonban nem jelentenek veszélyt a demokráciára, ezért egy idő után a külföldi aggodalmak is lehiggadnak majd. Az Alkotmánybíróságot (Ab) érintő velencei bizottsági kritikáról a kormányfő helyettese azt mondta, ha a bizottságban helyet foglaló alkotmányjogászok amellett érvelnek, hogy az Ab-nál nincs fontosabb testület, az felveti „a szakmai sovinizmus vádját”. „A Velencei Bizottságnak - úgy tűnik - pontosan az a problémája, hogy egy rendkívül sokszínű intézményrendszerrel rendelkező Európában egy pontosan meg nem határozott alapról valamilyen uniformitást kíván bevezetni. Abszolút értékeket és abszolút követelményeket fogalmaz meg, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy megállják a helyüket” - fejtette ki véleményét. Hozzátette, míg a Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete - azt mondja, Magyarország súlyosan csorbította az Ab hatáskörét, addig maga az Ab jelentette ki, hogy a mostani hatásköri rendszerben a testület jól tud működni. Navracsics Tibort az interjúban kérdezték a bírósági ügyáthelyezés megszüntetését is tartalmazó ötödik alkotmánymódosítási javaslatról, amelyről elmondta: a kormány azt látta, hogy az európai fórumon nem szakmai, hanem politikai ellenállás alakult ki az ügyáthelyezéssel kapcsolatban. Ezért - noha más uniós tagállamok gyakorlatában is ismert az áthelyezés, amelyet a magyar kormány egyébként is csak rövid távú megoldásnak tervezett a bíróságok leterheltségének csökkentésére - a megszüntetés mellett döntöttek, és előrehozzák az igazságszolgáltatás fejlesztési terveinek megvalósítását - magyarázta. Arra a felvetésre, hogy ha az ötödik alkotmánymódosításban is hibát talál Brüsszel vagy a Velencei Bizottság, akkor ismét változtatnak-e az alaptörvényen, a tárcavezető azt felelte: mivel a negyedik alkotmánymódosítás vitatott pontjai közül kettőben megegyeztek, a harmadik esetében pedig nagyon közel állnak hozzá, „nem lesz már újabb köre ennek”. Az európai uniós tagságot firtató felvetésre Navracsics Tibor kifejtette: Közép-Európa sohasem volt és soha nem lesz a senki földje, ez a régió ugyanis mind fekvését, mind hagyományait, mind pedig nemzeteit tekintve értékesebb annál, hogy „szabadon hagyják”, ezért valamilyen érdekszférába, szövetségi rendszerbe mindig tartoznak ezek az országok. „Mindig jelentkezik valaki, aki erre a régióra igényt formál” - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, azzal folytatva, hogy ebből a szempontból is értékelni kell az uniós tagságot, és így azt látni, hogy Magyarország eddigi geopolitikai elkötelezettségei közül az EU a legjobb. Egyrészt „itt legalább vitáink lehetnek”, hiszen korábban meg sem hallgatták a magyarokat. Másrészt „érvényesíthetjük - még ha súlyos viták árán is - a saját megoldásainkat, és beleszólhatunk Európa jövőjének alakításába” - mondta. Megjegyezte, hogy a bankadótól kezdve a romák felzárkóztatási stratégiáján át a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapjáig „mi mindent hoztunk mi be az Európai Unióba”. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy Magyarország a jövőben is tudja érvényesíteni a hangját az EU-ban, ehhez azonban az érdekek pontos meghatározása és az azokért való küzdés is szükséges. Ez nekünk, magyaroknak kicsit talán újdonság, mert arra neveltek, hogy „mi csak húzzuk meg magunkat” - fogalmazott Navracsics Tibor. Ebből a szempontból - mint mondta - nem félti az unióhoz ma csatlakozó horvátokat, akik természetesnek veszik, hogy az EU a nemzeti érdekek képviseletének a helyszíne. (MTI) Csaknem kétszáz határsértőt fogtak el Csongrád megyében Huszonhét csoportban összesen 186 határsértőt fogtak el Csongrád megyében egy nap leforgása alatt - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap az MTI-vel. Szenti Szabolcs elmondta, a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség és a Készenléti Rendőrség munkatársai főként Röszke és Mórahalom külterületén tartóztatták fel az illegális bevándorlókat. A legnagyobb, 39 emberből álló csoport fényes nappal, szombaton lépte át a magyar-szerb határt, Ásotthalom külterületén - közölte a százados. A koszovói, pakisztáni, afgán, ghánai, szenegáli, kongói, szudáni, illetve a Comore-szigetekről és a Benini Köztársaságból érkezett határsértők többsége menekültstátus iránti kérelmet nyújtott be - tudatta a szóvivő. (MTI) kitekinto@magyarszo.comKITEKINTŐ 3 Megnyitnak a nemzeti dohányboltok Magyarországon Több mint 5000 nemzeti dohánybolt nyit meg ma, július 15-étől már csak ezekben lehet dohányárut kapni Magyarországon. A koncessziós jogot nem nyert hagyományos trafikok július 1-jéig vehettek cigarettát, amelyet július 15-éig adhatnak el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságai szinte valamennyi engedélykérőnek kiadták a trafikok nyitásához szükséges működési engedélyeket, így a vámhatóság részéről nincs akadálya a trafikok július elsejei nyitásának - közölte a NAV még pénteken az MTI-vel. A hivatalhoz a legutóbb közzétett adatok szerint 5310 engedélykérelem érkezett, ebből 5258-at már ki is adott a NAV. A fennmaradó néhány engedélykérelem esetében is arra törekszik a hatóság, hogy a lehető leghamarabb kiadja a trafikosok számára a szükséges engedélyt, ha a törvényi előírásoknak megfelelnek - olvasható a közleményben. Légrádi Petra, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. marketing- és kommunikációs vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy 5297-en vállalták a július 1-jei nyitást, amelyet a zrt. ellenőriz is. Hozzátette: 1415 olyan település van, ezeken nem volt eredményes pályázat az első kör után, de újabb pályázatot írtak ki, amit július elsejéig lehetett benyújtani. Ezen pályázatok kapcsán a törvényben foglaltak szerint hat hónapon belül eredményt hirdetnek. Légrádi Petra emlékeztetett arra, hogy a törvény alapján ha egy településen eredménytelen volt a koncessziós pályázat, vagy megszűnt a trafik, az állam a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt., illetve az általa feljogosított személy útján is gyakorolhatja az árusítási jogosultságot az eredményes pályázatig. A marketing és kommunikációs vezető hangsúlyozta, hogy várhatóan ma kezd működni a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapján a boltkereső, és nemsokára elérhető lesz az okostelefonos boltkereső alkalmazás. Légrádi Petra szólt arról is, hogy csaknem 300 pályázat érkezett arra a felhívásra, amelyre a korábbi koncessziós pályázaton vesztes, legalább 20 éve trafikot üzemeltetők jelentkezhetnek. A pályázatok eredményeit hamarosan közzéteszik - mondta. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt (trafiktörvényt) tavaly szeptemberben fogadták el. A dohányboltokban eredetileg csak dohánytermékeket lehetett volna kapni, a parlament azonban már decemberben engedélyezte, hogy lottót és sorsjegyet is áruljanak, majd februárban szeszes és energiaitalok, kávé, ásványvíz, üdítők és újság árusítását is lehetővé tették. A törvény májusi módosításával - amelyben tízszázalékos garantált árrést biztosítottak a dohánytermék-kiskereskedőknek - a termékkör tovább bővült: a trafikokban jégkrémet és fagylaltot is árulhatnak. A jogszabály megtiltja a fiatalkorúak kiszolgálását, és azt is előírja, hogy meg kell tagadni a cigaretta értékesítését, ha fennáll annak gyanúja, ha a cigit a felnőtt vásárló 18 éven alulinak adja tovább. Fiatalkorúak nem csak cigarettát, mást sem vásárolhatnak a trafikokban. (MTI) Sólyom László: Egyszer volt igazi forradalom „Egyszer volt igazi forradalom, egyszer volt igazi rendszerváltás. Kritizálni kell, elemezni kell, tanulni kell a hibákból, de ez volt az igazi fordulópont, ez az origó” - jelentette ki Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke szombaton a Magyar Szabadságért díj átvételekor. A kitüntetést minden év június 29- én, a magyar szabadság napján adják át Gödöllőn. Sólyom László beszédében hangsúlyozta, hogy a díj a magyar rendszerváltás egyik fontos eseményére emlékeztet. Ma nagy divat lebecsülni ezt a korszakot, de a nemzet szabadsága, függetlensége, a piacgazdaság, az egyéni jogok, a jogállam akkor lett megalapozva - mondta. A szovjet kivonulással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egy pillanat műve volt, hanem folyamat, amelynek nemzetközi beágyazottságáról sem szabad elfeledkezni. Az eseményeket világpolitikai környezetben kell elképzelni, s „büszkén mondhatjuk, hogy megtettük a magunkét”. Az alkotmánybíróság egykori elnöke emlékeztetett arra is, hogy amikor összedőlt a szovjet világrendszer, a Nyugat nem tudott mit kezdeni a helyzettel, „tanácstalanság és bizalmatlanság jellemezte a volt szovjet szféra államaival kapcsolatban”. Magyarország nagy érdeme és dicsősége, hogy hitelessé tudott válni az intézményeivel. Európában az alkotmánybíróság tagjait úgy fogadták, mint akik az ő nyelvüket beszélik, akikkel megértik egymást. Hozzátette: emlékezni kell a rendszerváltásra, mert igenis voltak óriási teljesítmények. Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter Sólyom Lászlót méltató beszédében egyebek mellett azt emelte ki, hogy az alkotmánybíróság elnökeként kultúrát teremtett, és nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást. Köztársasági elnökként ötéves ciklusa idején a pártoktól és hatalmi harcaiktól való függetlenségét végig megőrizte, ugyanakkor erőteljesen emelte fel szavát a politikai élet erkölcsi megtisztulásáért. A politikai elittől való függetlenség volt elnöki felfogásának alapja, ezért nem kívánt sem a választások időpontjáról, sem az általa jelölt tisztségviselőkről a pártokkal konzultálni. Sólyom László civilként, alkotmánybíróként és államfőként is az egyén szabadságát, emberi jogait, méltóságát és felelősségét érintő területek mindegyikén példamutató és megingathatatlan védelmezője a magyar szabadságnak. (MTI) Sólyom László átveszi a Magyar Szabadságért díjat Gémesi György gödöllői polgármestertől