Magyar Szó, 2013. november (70. évfolyam, 255-280. szám)

2013-11-01 / 255. szám

2013. november 1., péntek Nem állnak le az autonomisták Lesznek újabb autonómiát követelő megmozdulások is - közölték Nagyváradon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői. „Ezt akarják az emberek, meg is mutatták. Az önrendelkezés nem fantáziaszülemény” - mondták. Folytatják a székelyföldi és a partiumi autonómiaharcot is, nem érnek véget a demonstrációk a Székelyek nagy mene­telésével, amely a múlt hétvégén zajlott - mondták kérdésünkre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői. A tömörülés két alelnöke, Szilágyi Zsolt és Zatykó Gyula Nagyváradon tartott tájékoztatót a témá­ról. A Székelyföld önrendelkezéséért szer­vezett menetre a Partiumból is érkeztek résztvevők: csak az EMNP 106 embert mozgósított e térségből, szervezetten, és sokan voltak, akik saját maguk utaztak a demonstrációra. A párt egyébként azt vállalta, hogy a magyarok lakta térségek­ből mintegy hatezer személyt mozgósít, ehhez képest kétszer ennyit sikerült. Mint ismeretes, a szervezők szerint összesen mintegy 130-150 ezren követelték az autonómiát. Szilágyi Zsolt úgy értékelte: „A román demokrácia fokmérője is ez a küzdelem. Már legalább addig eljutottunk, hogy tüntetni már lehet. A karhatalom a meneten végig, 55 kilométeren biztosí­totta a rendezvényt, nem akadályozta. És megmutattuk, hogy az autonómia nem egy szűk réteg fantáziája, hanem ez az, amit akarnak az emberek. Most például összefogás alakult ki a romániai magyar pártok között e menet alkalmával. Mindenki odaállt, mindegy, hogy milyen motivációból. A lényeg, hogy ne hagyjuk eltunyulni a magyarságot, mint ahogy egyes elemzők szerint Felvidéken ez már megtörtént. És reméljük, hogy ez az össze­fogás akár a közelgő EP-választásokon is folytatódhat, a lista­állításkor.” Zatykó Gyula hozzátette: „Rengeteg fiatal vett részt az autonómiatüntetésen, és ez nagyon jó. Már így nőnek fel, hogy bennük van az önrendelkezés vágya.”. Egyébként kiszivárgott, hogy a világ sok városában tartott szimpátiatüntetések egyikét, a New York-it Zatykó Gyula intézte, egyik ottani barátja révén. Azon az akción 130 ottani magyar vett részt. Jelezte: közben folytatják az aláírásgyűj­tést az USL-kormány magyarok számára kedvezőtlen régiósítási tervei ellen, Vára­don is. Az autonómiatüntetések folytatására vonatkozó kérdésünkre hozzátették: most az előző demonstráció „menedzsmentje” zajlik, azaz a nyugati vezetőket is tájékoz­tatják arról, mennyi ember követeli itt az autonómiát. A további tüntetéseknek pontos menetrendje még nincs, de jövőre is várhatóak megmozdulások, ha nem is pont ilyen szervezésűek és méretűek. Emel­lett már régóta működő európai autonóm régiók vezetőit is Romániába hívják majd, fórumokra. Felvetettük azt is, hogy rögtön e tünte­tés után az RMDSZ jelezte, hogy saját autonómiatervezetet készít, s kikértük az EMNP-vezetők véleményét. Szilágyi Zsolt emlékeztetett: „Még amikor együtt voltunk a parlamentben, akkor hét kollégámmal közösen mi már benyújtottunk ilyet, sőt, három tervezetet is, az autonómiaügyekkel kapcsolatban, az egyiket én magam ismer­tettem a plénumban. Azt saját nevünkben nyújthattuk csak be, mivel maga az RMDSZ nem vállalta fel. Mégis vállaltuk, tudato­san, hogy jégtörők legyünk e tekintetben.” Akkor azt a román parlament elutasította. Ezt követően újabb tervezetet nyújtottak be, amit szintén elvetettek. Szilágyi hozzátette, hogy az EMNP elnökét, Toró T. Tibort idézve: „Addig nem lesz béke, amíg nincs autonómia. Az emberek szívében addig ott munkál a békétlenség, az önrendelkezés­­akarata”. (Erdély Online) Sok mindent felülírhatnak a külhoni szavazatok Az adminisztrációs nehézségek dacára éljenek választójogukkal - erre kérte a külföldön dolgozó, magyarországi lakcímmel rendelkező állam­polgárokat Jávor Benedek, az Együtt-PM társelnöke. Nekik ugyanis jelentősen nehezítette a választási részvételt a Fidesz, amely eközben minél nagyobbra duzzasztaná a határon túl élő új magyar állampolgárok számát - állapítja meg a Népszava. Jávor Benedek, a szövetség társelnöke a hétvégén az elmúlt évek egyik legtragiku­sabb jelenségének nevezte, hogy sok száz­ezer magyar - nagyrészt fiatalok - hagyta el Magyarországot, mert úgy érezte, hogy itt nem tud boldogulni, családot alapítani. Szerinte a kormány az említett embereket másodrendű állampolgárként kezeli azzal, hogy számukra nehezebbé tette a választá­son való részvételt, mint a határon túl élő kettős állampolgároknak. Míg ugyanis egy külföldön élő kettős állampolgár levélben is szavazhat, addig az ott munkát vállaló magyarok, akiknek van magyarországi lakcímük, csak személyesen a külképvise­leten adhatják le voksukat, ráadásul előzetes bejelentkezés alapján. Utóbbiaknak így sok esetben rend­kívüli nehézséget jelenthet a voksolás, illetve a konzulátusokra való eljutás, sőt, több helyről - például Londonból - már előzetesen jelezték a külképvise­letek: megoldhatatlan feladatot jelent­het számukra a megnövekedett választói létszám kezelése. Az utóbbi három évben rengetegen vándoroltak ki az országból, és vállaltak külföldön munkát az otthoni helyzet miatti elkeseredettségükben. Azaz éppen a Fideszből kiábrándultak képez­hetik azt a választói tömeget, amelynek tagjai ettől függetlenül megőrizték belföl­di lakcímüket, és akiknek a választáson való részvételét szinte ellehetetlenítette a kormánypárt. Az Együtt-PM társelnö­ke most mindezek ellenére arra kérte a Magyarországról elköltözötteket, hogy az adminisztrációs nehézségek dacára éljenek választójogukkal. A Fidesz Jávor szavaira reagálva ismer­tette: a külföldön élő magyar állampolgá­rok eddig is a külképviseleteken szavaztak és ezután is így fognak, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állam­polgárok adhatják le levélben is voksaikat a választáson. Ezt Jávor sem vitatta, csak épp azt kifogásolta, hogy a két csoport nem ugyanolyan eséllyel tud részt venni a választáson. (Kárpáti Igaz Szó) Tőkés Bukarestben, majd Brüsszelben tüntetne A Székelyek nagy menetelése tapasz­talatai alapján Bukarestben, majd Brüszszelben tartana autonómiade­monstrációkat Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztató­ján közzétett nyilatkozatában az év romá­niai eseményeként említette a vasárnap tartott menetelést. Hozzátette, a felvonu­lás „a székelyföldi és erdélyi magyarok azon hitéről tett tanúbizonyságot, hogy egyesült erővel ledönthetik az útjuk­ban álló akadályokat, és megvalósíthat­ják Székelyföld területi autonómiáját”. (Forrás: MTI) Mtmto // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Legyen magyar-román vita az autonómiáról! Nem tartja Románia elleni támadásnak az autonómia témáját Madalin Guruianu a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi elnöke, vélemé­nye szerint a Székelyek nagy menetelésében sincs semmi kivetnivaló, egy demokratikus szabad országban teljesen természetesek az ilyen jellegű megmozdulások. Guruianu gratulált a vasárnapi rendezvény szervezőinek, hogy a rendkívül forgal­mas útszakaszon sikerült incidensek nélkül lebonyolítaniuk a tömegdemonstrációt. Szerinte a menetelés nem volt „államellenes erődemonstráció”, miként azt a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma állította. „Én nem láttam erőde­monstrációnak, és nem láttam Románia-ellenesnek sem, én egy normális tüntetésnek láttam, egy normális országban, ahol minden állampolgárnak joga van elmondani óhajait, kívánságait, és oly módon megnyilvánulni, ahogy szükségesnek érzi azt ezek megvalósításához” - fejtette ki. Hangsúlyozta, autonómiáról beszélni nem azt jelenti, hogy Románia-ellenes vagy, de azt is hangoztatta, ez nem azt jelenti, hogy egyetértene Székelyföld autonóm státusával. „Az autonómia önmagában nekem egy liberális értéknek tűnik, és minél hang­súlyosabban meg kellene valósulnia decentralizáció formájában” - vélekedett Guru­ianu. A liberális politikus szerint meg kellene teremteni a lehetőséget egy valós vita kibontakozására az autonómiáról, annak szimmetrikus és aszimmetrikus változatairól. Az ezek mellett és ellen felsorakoztatott érvek összevetése nem jelentenek Románia elleni támadást - mondotta. (Háromszék) Biró Zsolt: Méltányolni kell a nyakkendős autonómiaharcot Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Biró Zsolt egy csütörtöki maros­vásárhelyi sajtótájékoztatón kijelentette, Bukarestnek méltányolnia kell a székelyek eddigi „nyakkendős autonómiaharcát”. Ha ez a módszer nem vezet el oda, hogy a román kormánnyal elkezdődjön a párbeszéd az autonómiáról, a székelyek készek akár radikálisabb eszközökhöz is nyúlni. E radikálisabb eszközök sorában a polgári engedetlenség eszközeit, Székelyföld határainak az esetleges lezárását említette az MPP elnöke. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy nem lesz szükség a radikális megoldásokra. Biró Zsolt „egyér­telmű sikertörténetnek” nevezte a Székelyek nagy menetelését. Azt is megjegyezte, hogy pártja ugyanazon autonómiakoncepció mellett állt ki, amelyik támogatására korábban helyi népszavazásokat kezdeményeztek önkormányzati képviselői. Az MPP elnöke nyomatékosította, az autonómia kérdését semmiképpen nem lehet Románia belügyének tekinteni. „Nem kértünk többet a nagy menetelésen, csak azt, hogy Románia tartsa tiszteletben az általa elfogadott nemzetközi szerződéseket” - magyarázta a pártelnök. Többek között a román-magyar alapszerződésnek arra a cikkelyére utalt, amelyben a felek vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézke­désektől, amelyek megváltoztatják a kisebbségek által lakott régiók lakosságának arányait. (Forrás: MTI) Felhívás diszkriminációra Ha már így nekilendültünk, és egyre sűrűbben, egyre többen, egyre lelkesebben lebegtetjük meg a nagyvilág előtt, hogy kik is vagyunk és mit akarunk, ideje lenne kiirtani magunkból egy ösztönszerűvé vált beidegződést. A merőben új teendő: akarjuk, sőt követeljük, hogy diszkrimináljanak minket. A latin eredetű szó eredeti jelentése megkülönböztetni, különbséget tenni, csakhogy köznyelvünkben - és tudományosan is - a negatív, hátrányos jelző köntösébe bújtattuk, s most tűzzel-vassal (élen az Országos Diszkriminá­cióellenes Tanáccsal) harcolunk ellene. Mert tűzzel-vassal belénk verték, hogy a különbözőség, a másság az ördögtől való, amit szégyellni, titkolni kell. Pedig ennek felvállalása, kinyilatkoztatása létfontosságú feladat. A világ jobb tájain a hátrányos megkülönböztetés látványos sebességgel szorul vissza, ez pedig azokat dicséri, akik tudatosan azért küzdenek, hogy elfogadtassák másságukat - azt, hogy semmi baj nincs azzal, ha különböznek a többségtől. Eközben tétlen képviselőink sokáig csak azt szajkózták: elvárják, hogy a több­ségiek egyenlő félként, ugyanolyan alapvető jogokkal rendelkező állampolgá­rokként kezeljenek minket. Hogy ma miért nincs így? Pontosan azért, mert az elmúlt 25 évben nem a másságunk elfogadtatásán dolgoztunk - jobbnak láttuk, ha akcentusunk eltüntetése közben leckét veszünk a Dombovita-parti „­med­eriákból”. Pedig ahhoz, hogy valóban egyenlő félként kezeljenek, először azt kell megérteni­ük, elfogadniuk, amik vagyunk. Ezen ismeret nélkül csupán egy problémás csoportként kezelnek, amely a sötét múlt elcsökevényesedett maradványa, és csak arra jó, hogy néha elbillentse a választási mérleget. Nem véletlen, hogy a Kárpátokon túl 15 évnyi RMDSZ-es kormányzás után sem tudják, mi fordított sorrendben írjuk vezeték- és keresztnevünket. Mert nem ismernek minket. Nem fogják fel, hogy ez az ország mások vihar­vert otthona is. És ez a mi hibánk is. De ha így nekilendülünk, talán a messzi jövőben a Székelyföldet, a Partiumot, Erdélyt hozzák majd fel példaként arra, hogy önerőből mit lehet tenni a szülőföld felvirágoztatásáért. Másokként, de együtt, egyenlő félként. (Páva Adorján - Krónika.ro) Magyar Hajnal néven új nacionalista párt alakul MTI fotó Kisgergely András, a Magyar Hajnal Párt elnöke sajtótájékoztatót tart a buda­pesti Vértanúk terén Magyar Hajnal Párt néven magát nemzetinek és nacionalistának tartó új párt alakult tíz taggal - jelentette be a párt vezetője tegnapi budapesti sajtótájé­koztatóján. Kisgergely András pártelnök, korábbi jobbikos politikus hangsúlyozta: a párt, amely indulni akar a következő választásokon, magyar, nemzeti, keresz­tény és szociális alapokon áll. Egyelőre bejegyzés alatt áll, a bíróság hiánypótlásra szólította fel őket. Arra a kérdésre, hogy szélsőjobbol­dali-e a Magyar Hajnal Párt, a politikus többször is úgy válaszolt, hogy nemzeti­nek és nacionalistának vallják magukat. A görögországi neonáci Arany Hajnal párttal való kapcsolatukról a pártelnök elmondta: felvették a kapcsolatot a szer­vezettel, és a görögök egy kapcsolattartót is kineveztek. A Jobbikkal kapcsolatos viszonyukról szólva elmondta: szerinte az ellenzéki párt vezetése letért a párt által a kétezres évek közepén megkezdett útról, és a vezetősé­get már csak saját hatalma érdekli. Kisger­gely András önkormányzati képviselőt 2012 májusában zárták ki a Jobbikból. Reklámzászló a székely lobogó? A reklámokra vonatkozó egyik jogsza­bályra hivatkozva szólította fel a marosvá­sárhelyi rendőrség a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), hogy távolítsa el a marosvásár­helyi székházáról a székely zászlót. A rendőrség egy szerdai keltezésű levélben 48 órás haladékot adott az erdélyi magyar pártoknak arra, hogy eltávolítsák marosvásárhelyi székházaikról a székely zászlót. Azt is közölte, a pártok 30 és 50 ezer lej közötti (kétmillió és 3,3 millió forint közötti) bírsággal számolhatnak, ha nem teljesítik a felszólításban foglaltakat. (Forrás: MTI) Trianon Múzeum kétmilliárdból­? L. Simon László történelmi adósságot törlesztene Kétmilliárd forintból létesítene Tria­non Múzeumot a fideszes L. Simon László kultúráért felelős magyar államtitkár. A jövő évi költségvetési javaslathoz benyúj­tott módosító indítványában mindezt azzal indokolja, hogy a 2010-es választások után számos lépés történt annak érdekében, hogy Magyarország és a magyar emberek ezt a fájó történelmi emléket - Trianont - egyrészt feldolgozzák, másrészt megismer­jék. „Azonban adósak vagyunk azzal, hogy történelmünk ezen szegmensét részletesen megmutassuk, és feldolgozzuk...” L. Simon fontosnak nevezi javaslatának indoklásában, hogy a fővárosban megfelelő helyszínen és megfelelő gyűjteménnyel létrejöjjön a Trianon Múzeum. A kétmil­liárdos költségvetést a képviselő áfabevéte­lekből teremtené elő. (Forrás: Nsz)

Next