Magyar Szó, 2013. november (70. évfolyam, 255-280. szám)

2013-11-09 / 262. szám

12 MŰVELŐDÉS kult@magy­arszo.com 2013. november 9., 10., szombat-vasárnap Harpagon Zentán Moliére A fösvény című komédiáját mutatja be a zentai kamaraszínház társulata A Zentai Magyar Kamaraszínház új társulata november 15-én bemutat­ja Moliére A­ fösvény című komédiáját, Illyés Gyula fordításában. Solténszky Tibor, a színdarab rendezője a bemu­tató kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elmúlt öt hétben, a darab előkészítése során egy nagyon feszített tempójú, de egyben igencsak jókedvű munka zajlott, s hozzáfűzte, hogy szerinte a társulat megszerette a művet, ami azért is­ lényeges, mert egy régi darabról van szó, s a próbafo­lyamat első hányada arról szólt, hogy mi közünk is van nekünk egy több mint 300 éves szöveghez, az akkor élt emberekhez és ezek karikatúrájához. A rendező szerint a színészek hamar megtalálták az utat ezekhez a figurák­hoz, az elkövetkező egy héten pedig azon dolgoznak majd, hogy ezt jól be is mutassák a közönségnek. A komédia főhősét Dévai Zoltán alakítja. A szerepe kapcsán elmondta, hogy az elmúlt öt hét alatt szinte negyven évet öregedett, s bizonyos tekintetben Harpagonnak az igazát igyekezett megtalálni, s ez volt a legnehezebb, mivel amennyiben a tör­ténetet a főhős szemszögéből nézzük, ő majdnem ártatlan figura, s szerinte nem csinál rossz dolgot. - Meg kell találni ennek a figurának az igazát, még akkor is, ha én szemé­lyesen tudom, hogy ez a Harpagon rossz dolgokat cselekszik, s én nagyon nem így gondolkodnék, ahogyan ezt ő teszi - mesélte a fiatal színművész. Megjegyezte, hogy ez volt a legnagyobb kihívás számára, és a bemutatón majd a közönség megmondja, hogy ez meny­nyire sikerült. A szerep kapcsán azt is megosztotta velünk, hogy amikor meg­tudta, hogy övé lesz a főszerep, egyrészt nagyon megörült ennek, másrészt pe­dig meg is ijedt, mivel 24 évesen nem könnyű eljátszani egy idős embert. A november 15-én bemutatásra kerülő darab további szereplői: Kucsor Borisz (Cléante, Harpagon fia), Lőrincz Tímea (Eliz, Harpagon lánya), Nesii Máté (Valér, Eliz szerelmese), Nagyabonyi Emese (Marianna, Cléante imádottja), Virág György (Jakab, Harpagon szol­gája, szakács és kocsis), László Judit (Fruzsina, házasságközvetítő), Papp Arnold (Anzelm, nemes úr, aki Simon mesterként pénzközvetítő), Rutonic Róbert (Csendbiztos) A jelmezeket Mikus Anita készítette. A fösvény Moliére egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formája - így saját korában kevésbé vált sikeressé, és befe­jezetlennek tekintett mű volt. 1668-ban mutatták be Párizsban. Magyarorszá­gon először a Zsugori, vagy a tehetetlen sövény ember címen 1793-ban került színre Simai Kristóf fordításában. A komédiát egyébként Illyés Gyula fordí­totta le legjobban magyar nyelvre. Az ő fordításában először 1948-ban Nem­zeti Színházban adták elő Major Tamás rendezésében, Rátkay Mártonnal és Ladomerszky Margittal a főszerepek­ben­ ■ Hhzs: Horváth Zsolt Az olvasás és a könyv kultusza folyamatos létküzdelem Elkezdődött a zEenna 10. irodalmi fesztiválja A vulkáni kitörések közelségét több­nyire a földlökések gyakoriságának nö­­vekedése jelzi,magát a vulkáni működést pedig - a kitörés típusától függően - heves robbanás vagy robbanássorozat vezeti be. Talán nem túlzás azt állítani, hogy hasonlóképpen kezdett el működ­ni 15 évvel ezelőtt a­zEtna internetes irodalmi folyóirat, a kortárs (nem csak) vajdasági irodalom vulkán alatti maga­zinja, amelynek csütörtök este, Babics Imre magyarországi költő irodalmi est­jével tárta ki kapuit a zEtna sorrendben tizedik, jubiláns irodalmi fesztiválja. Beszédes István, a zEtna folyóirat moderátora és a rendezvénysorozat fő­szervezője a fesztivál életében elmúlt egy évtizedet összegezve elmondta, hogy a kezdetekben összművészeti fesztivál­ként lett megszervezve a rendezvényso­rozat, amelyeken az irodalmon kívül a társművészetek is megjelentek, s ezek továbbra is folyamatosan jelen vannak, csaknem akkora intenzitással, mint a korábbi években. A rendezvénysorozat középpontjában szereplő irodalmi pár­beszéden kívül pedig lényegesek voltak azok a kerekasztal-beszélgetések is, amelyeken az irodalom helyzetét vitat­ták meg a szerzők, a folyóirat szerkesz­tők és a kiadók, s a fesztiválon folyama­tosan jelen voltak a különféle irodalmi folyóiratok is, különös hangsúllyal a helyzetük taglalására, és arra, hogy az online világ milyen hatással van ezekre a nyomtatott kiadványokra.­­ Ezenkívül jó tudni, hogy ebben a térben, amely az irodalomtól, vala­mint a művészetektől is lassan elzárkó­zik, és egészen más értékek­ kerülnek felszínre, a fesztivál rendezvényein és más esteken is keresztül foglalkoztak azzal a csenddel és meg nem értéssel, amely a művészetek körül tapasztalható -jegyezte meg a fesztivál főszervezője, s hozzáfűzte, hogy minden tőlük telhetőt megtettek a folyamat lassítása, illetve átalakítása érdekében, amire felhasz­nálták az új médiumokat is. Beszédes továbbá kiemelte a több mint kétszáz közönségtalálkozót is, amelyeken folyamatosan arra töreked­tek, hogy az élő irodalom élettere minél szélesebb legyen.­­ Másfél évtizeddel ezelőtt az online tér olyan bolygónak tűnt, amelyet be lehetett lakni, s nagy kihívás volt irodalmi értékek­kel megtelíteni ezt - mesélte István. Hozzá­­fűzte­ azt is, hogy lassan ez a tér is megtelik mindenféle szöveggel, és ilyen szempont­ból az irodalomnak az interneten keresztül kifejtett hatása is csökkenőben van. - Az olvasás, a könyv kultusza folya­matos létküzdelem, s nem jók a tenden­ciák. Sok olyan kérdés is felmerült az előző években megrendezett fesztiválo­kon, hogy miképpen is lehetne ezekkel szembeszegülni. Ez szerintem nemcsak az írók dolga, hanem a mai médianyil­vánosságé is, s erről tudnia kellene a szélesebb kultúrpolitikának is - jegyez­te meg végül Beszédes. ■ ÚJjZS A­zEtna fesztiváljának programja keretében péntek délelőtt Ferdinandy György író a Bolyai gimnázium diákjainak vendége volt. A jó hangulatú iro­dalmi beszélgetést Sinkovits Péter író vezette. Pénteken este a Zentai Alkotóházban megrendezett Folyóirat- kultúra és on­line nyilvánosság elnevezésű tudományos tanácskozás és kerekasztal-beszélgetés első része után Miroslav Jovancic szabadkai képzőművész és zenész kiállítását nyitották meg a fesztivál keretében, majd pedig a Tiszatáj, az Új Forrás és a Spanyolnátha folyóiratok mutatkoztak be, a fesztiváli felolvasások után, a Mojo klubban Zoran Dukic - Miroslav Jovancic - Verebes Ernő trió koncertjével ért véget a rendezvény első napja. Vajdasági Tehetségsegítő Tanács www.talentum.org.rs Vajdasági díjazottak a lakiteleki filmszemlén A Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Kisközösségi Televíziók és Filmműhe­lyek Mozgókép Szemléjét november 6. és 8. között. A Fedezzük fel a Kárpát-medencét témával kiírt felhívásra 89 nevezés érkezett be. Az előzsűri döntése alapján a film­szemle verseny­programjába 22 alkotás jutott be. A Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező által vezetett zsű­ri 200 ezer forintos különdíját kapta meg a zentai Bolyai Filmműhely két tagja, Kecse­­novity Egon és Zsolnai Ákos által rendezett Kicsi Klárd és a nagyvilág II. című alkotás. Lakitelek Önkormányzatának különdíját a Vándorlások - Emlékképek a hatvanéves Magyarkanizsai Írótáborról című, Csubriló Zoltán által rendezett film érdemelte ki. Hogyan tanulnak a diákok? Kutatási eredményeiket ismertették a mérnöktanár mesterszakos hallgatók Az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ mérnöktanár mesterszakos hallgatói az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kará­nak támogatásával az elmúlt tanévben online felmérést végeztek a magyar nyelven tanuló középiskolások körében. A hallgatók a felmérések adatait feldolgozták, és az eredményeket a Tudományos Diákköri Konferenciára készülve összefoglalták. Az eredmények ismertetésére pénteken zajlott a szabadkai karon. A hallgatók mintegy 400, Szabadkán, Magyarkanizsán és Zentán tanuló kö­zépiskolás diákhoz juttatták el a kérdőívet, és négy különböző témát dolgoztak fel. Pesty Alexander a tanulási stílusokat, Pásztor Krisztina a tanulási szokásokat vizsgálta, Pesti Csilla a logikus gondolkodással, Krekuska Róbert pedig a pálya­­orientációval foglalkozott. 11 r Történelemidézés Két megnyílt kiállítás és egy szombaton bemutatásra kerülő tanulmánykötet meséli el az óbecsei polgárosodás százéves történetét Csütörtökön este ritkán látott gazdag kiállítás nyílt meg az Óbecsei Városi Múzeumban: az intézmény munkatársai hat évtizeden át gyűjtött századfordulós tárgyakat, eredeti dokumentumokat, ruhákat, műszaki eszközöket tárnak a kö­zönség elé. Az esemény apropóját az Óbecse a polgárosodás útján - Becej na putu ka gradanskom drustvu című kétnyelvű tanulmánykötet megjelenése szolgáltatta, és a XIX. század második fele, valamint a XX. század első fele óbecsei polgárságának az életébe nyújt betekintést. A január közepéig megtekinthető kiállítás megszületésének a körülményeiről és a bemutatott tárgyakról Radoslav Mihailovic művészettörténész beszélt, a kiál­lítást dr. Ózer Ágnes, a Vajdasági Múzeum igazgatója nyitotta meg, az emelkedett hangulatról pedig a Sárkányölő Szent György pravoszláv templom énekkara és a Schola Cantorum katolikus kórus gondoskodott. A korabeli olvasási és utazási szokások bemutatásával az Óbecsei Népkönyvtár pénteken egy újabb tárlaton idézte meg az óbecsei polgárosodás korszakát, szom­baton 16 órai kezdettel pedig a városháza dísztermében mutatják be a hiánypótló könyvet. A megjelenteket Vuk Radojevic polgármester és Knézi Péter, a községi képviselő-testület elnöke köszönti majd, a határokon átívelő projektumról pedig Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete fog beszélni. A könyvet Sava Strazmesterov mérnök, Skrabány Viktor festőművész, Dusán Opincal történész, Varnyú Ilona nyugalmazott magyartanár, dr. Barna Gábor, a Szegedi Egyetem néprajzi tanszékének vezetője, valamint dr. Glasser Norbert, a kötet óbecsei szár­mazású főszerkesztője mutatja be. ■ fer_ Több mint száz kiállított tárgyat lehet megcsodálni a múzeumban Fehér Rózsa

Next