Magyar Szó, 2013. december (70. évfolyam, 281-304. szám)

2013-12-02 / 281. szám

4 BELFÖLD belfold@magyars­zo.com „A vajdasági magyar néptánc­egyesületek krémje” Kilencedszer zajlott le a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada nevű rendezvény Vajdaságban Kilencedik alkalommal rendezték meg a Néptáncosok Országos Bemutató Színpadát tegnap az Újvidéki Színházban. A minden páratlan évben megrendezett szemle évek óta nyújt kiváló lehetőséget a néptáncegyüttesek bemutatkozására, va­lamint a szakmai tapasztalatcserére. A vasárnapi nagyszabású vetélkedőn ebben az évben hat vajdasági magyar néptáncegyüttes lépett színpadra: az újvidéki Csűrdöngölő, az óbecsei Szelence, a kishegyesi Rizgetős, a szabadkai Róna, a topolyai Cirkálom, valamint a horgosi Gubanc. A bemutatón a fellépőknek 20 és 30 perc közötti önálló műsorral kellett bemutatkozniuk. Eddig összesen huszonegy vajdasági magyar néptánccsoport mutatkozott be a rendezvényen. A szemlét a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási titkárság támogatta. - Nem túlzás, ha azt mondom, hogy ezen a bemutatón a vajdasági magyar nép­táncegyesületek krémje, vagyis a legjobbak mutatkoznak be - fejtette ki lapunknak Nagy Dániel néptáncos, aki már három alkalommal vett részt a szóban forgó ese­ményen, két különböző egyesület képviseletében is. Megjegyezte, hogy itt tulajdonképpen presztízskérdés a legjobban szerepelni. A kétévente megrendezésre kerülő bemutatón egy öttagú szakmai zsűri osztályozza a fellépők teljesítményét. Dániel elmondta, hogy mindegyik zsűritag mást figyel, egyesek az éneklésre, táncra koncentrálnak, míg mások az egész koreográfiára, amelyet később osztályoznak.­­ Itt nem beszélhetünk a szó szoros értelmében első helyezettről, másodikról, mint egy versenyen. Itt egyes csoportok kiváló minősítést kapnak, illetve minő­sülnek vagy nem minősülnek. A zsűri végleges döntése két év munkáját összegzi, osztályozza - jegyezte meg Dániel. Végül pedig hozzáfűzte, hogy a csoportok a bemutató presztízse miatt sokszor már hónapokkal a szemle előtt hosszú próbafo­lyamatokon keresztül tökéletesítik előadásukat, a koreográfusok pedig még ez előtt megkezdik a minősítésre való felkészülést. A rendezvény szervezői a budapesti Martin György Néptáncszövetség, a sza­badkai Vajdasági Magyar Folklórközpont és az újvidéki Népművészeti és Közmű­velődési Központ. Fiatalok a történelem bűvöletében Az 1956-os magyar forradalom témájában mérettették meg magukat Szabadkán a középiskolások Szombaton Szabadkán a Nyitott Távlatok civil szervezet kereteiben mű­ködő Délvidéki 56-os Műhely és a Nagy Imre Társaság Szabadkai Tagozatának szervezésében immár nyolcadik alka­lommal tartottak történelmi vetélkedőt középiskolások számára az 1956-os ma­gyar forradalom témájához kapcsoló­dóan. Idén három település, Szabadka, Zenta és Magyarkanizsa hat iskolájából nyolc csapat mérettette meg magát. A zsűri elnöke dr. Géczi József Alajos, a szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának munkatársa, valamint a Nagy Imre Társaság sze­gedi tagozatának elnöke volt, tagjai pedig Varga László történelemtanár Szegedről és Halász Tibor, a Szabadkai Történelmi Levéltár munkatársa. A ve­télkedő két részből állt. Az első részben tesztet kellett kitölteniük a diákoknak, a második részben pedig szóban kellett az általuk kihúzott kérdésekre válaszol­niuk. Rudnik Zoltán, a verseny szervező­je lapunknak nyilatkozva elégedetten nyugtázta, hogy a diákok évről-évre jobban felkészültek, és egyre inkább ér­deklődnek az iránt, hogy mi is történt 1956-ban, és mik voltak a forradalom következményei. - Az általunk szervezett vetélkedő egyedülálló a Kárpát-medencében, sehol máshol nem rendeznek hasonlót. Szeretnénk, ha hiánypótló szerepet töltene be, hiszen a történelemórákon az 1956-os történésekkel meglehető­sen keveset foglalkoznak a tanárok és a diákok, hiszen ez a téma nem része a tananyagnak. Az idei verseny igencsak szoros volt, csupán hat pont különbség volt az első és a második csapat kö­zött - részletezte Kudlik Zoltán, majd köszönetet mondott Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának, a Nagy Imre Társaságnak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, hogy támogatá­sukkal hozzájárultak a vetélkedő meg­szervezéséhez. Első helyen a szabadkai Svetozar Markovic Gimnázium csapata végzett, második helyen a szabadkai Bosa Mi­­licevic Közgazdasági Középiskola csa­pata, a harmadik helyezett csapat pedig szintén a Bosa Milicevic középiskolából érkezett. Az első három helyezett egy­­egy könyvcsomaggal gazdagodott. A többi diáknak sincsen oka a csalódott­ságra, hiszen a vetélkedő minden részt­vevője elutazhat majd egy kétnapos budapesti kirándulásra, amelyen meg­ismerkedhetnek az 1956-os események helyszíneivel. GYÁSZJELENTÉS Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy szerettünk Nagy Ferenc­ (1930-2013) 83. életévében elhunyt. Temetése 2013. december 2-án, ma lesz az újvidéki Városi temetőben, 11.15-kor. Te már ott vagy, ahol nincs fájdalom. Sírodra szálljon áldás, béke és nyugalom! Újvidék, 2013. XI. 02. Búcsúznak tőled gyászoló feleséged, Viktória, gyermekeid, Klára és Évi, valamint családtagjaik I­Sz-es MkwrSő 2013. december 2., hétfő Letartóztatások és politikusi optimizmus Folytatása az 1. oldalról A 25 önkormányzat 594 választó­­körzetének 816 szavazóhelyén délután három óráig a polgárok 27,92 száza­léka, vagyis mintegy 329 ezer személy szavazott. Addig 28,14 százalékkal Pris­­tinában volt a legnagyobb a részvételi arány. Délután háromig Partesben a szavazópolgárok 15,52 százaléka, Rii­nában 15,26 százalékuk, Strpcében 11,5 százalékuk, Gracanicában pedig 10,68 százalékuk szavazott. Kosovska Mitrovica északi részében déli tizenkét óráig a szavazópolgárok 4,65 százaléka járult az urnák elé. A választások első köréhez viszonyítva ezúttal kisebb volt a részvételi arány. A többnapos huzavonát követően a voksolás napjára végül sikerült eldön­teni, hogy a Kosovska Mitrovica-i sza­vazatokat helyben számolják, és nem Kosovo Poljéban, mint azt két héttel ezelőtt tették, a megismételt választáso­kat követően. Ezt főleg Krstimir Pan­­tic, a Szerb Lista Kosovska Mitrovica-i polgármesterjelöltje üdvözölte, mert mint mondta: így kevesebb a lehetőség a visszaélésekre. Pantic egyébként nem kételkedett benne, hogy a polgármes­teri tisztségért folytatott küzdelem­ben felülkerekedik ellenfelén, Oliver Ivanovicon, a Szociáldemokrata Párt jelöltjén. Ivanovic szintén optimistán állt hozzá a témához, és abbéli meggyő­ződésének adott hangot, hogy ő szerzi majd meg a szavazatok többségét. Randel Nojkic, a Szerb Megújho­dási Mozgalom koszovói szervezetének elnöke sem tartotta reálisnak Pantic optimizmusát, és közölte, hogy a Szerb Lista feltehetőleg nem fogja megszerez­ni az abszolút többséget, ezért koalíci­óra kell majd lépnie valakivel. Ugyan­akkor akárki is győzedelmeskedik, úgy tűnik, hogy Koszovóban az eddigiekhez képest egészen más, egy sokkal normá­lisabb klíma van kialakulófélben, je­gyezte meg Nojkic. A választások napján a rendért több mint 5 ezer rendőr felelt. A szerbek lak­ta Észak-Koszovóban valamivel több, mint háromszáz rendőr volt a terepen. Az EULEX és a KFOR illetékesei ehhez kapcsolódóan elmondták, hogy egész Koszovó területén felügyelik a rendet, Észak-Koszovóban azonban valamelyest kifejezettebben lesznek jelen képviselő­ik. A Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának (ENEMO) nagy­jából 50, az Európai Uniónak mintegy 70, a Cselekvő Demokrácia elnevezésű civil szervezetek szövetségének pedig 1600 megfigyelője felügyelte a szavazás szabályosságát. A szavazással egy időben Sir Ivor Anthony Roberts, Nagy-Britannia va­lamikori nagykövete kifejtette, hogy a koszovói kérdést csakis két módon le­het megoldani: Koszovó területének a felosztásával vagy Szerbia és Koszovó bizonyos területeinek a felcserélésével. A Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodás ked­vező lépés volt, ugyanakkor a fenntart­ható megoldás a területcserében rejlik, magyarázta Roberts, aki szerint ezt kö­vetően Koszovónak meg kellene enged­ni, hogy egyesüljön Albániával. Nem csak Londonban vagy Wa­shingtonban ismerik el Szerbia igye­kezetét, hanem az Európai Unió szinte összes országában, emelte ki Roberts.­­ Geostratégiai szempontból Szerbia fontos Európa számára. A Nyugat-Bal­kán országainak európai uniós csat­lakozása az egyetlen megoldás, hogy ezek az országok rendezett vezetés alá­­ kerüljenek, és jószomszédi viszonyokat ápoljanak egymással. Ugyanez történt az uniós projektum kezdetén Német­ország és Franciaország tekintetében, hiszen a két ország az azt megelőző hetvenöt évben három véres háborút is folytatott egymás ellen. Véleményem szerint nemzetközi konferenciát kellene összehívni a Balkán témájában, ahol megvitathatnánk az országhatárok új­­rarajzolásának a lehetőségeit. Hiszem, hogy ezzel hosszútávon a jelenleginél sokkal stabilabb országok jöhetnének létre - fogalmazott Roberts, aki Hor­vátország és Szerbia hágai pereire is ki­tért, mondván, hogy ezeknek nem sok értelmét látja. Bp£ A tavalyi év tudományos termése Bemutatták a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság legújabb tanácskozási kötetét Több társadalmi, illetve természettu­dományi témát vonultat fel a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT) a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken - 2012. című kötete, amelynek újvidéki bemutatóját pénteken rendezték meg a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben. A tanácskozási kötetben megjelen­tetett társadalomtudományi érteke­zéseket dr. Dudás Attila egyetemi ta­nársegéd ismertette az érdeklődőkkel, a természettudományi tudományos tanulmányokat pedig dr. Kiss Ernő nyugalmazott egyetemi tanár. Dr. Kiss Ernő először is nemtetszését fejezte ki felszólalásában a jelenlevők gyér számával kapcsolatosan. - Iskolák, egyetemek megnyitását követeljük, közben addig gyakorlatilag elfogyunk - jegyezte meg a nyugalma­zott egyetemi tanár. Dr. Szalma József akadémikus, a VMTT elnöke köszöntőbeszédében megjegyezte, hogy a könyv mint olyan a tavalyi tanácskozás tudományos ter­mését igyekszik bemutatni, amely már egy hosszan tartó tradícióra tekinthet vissza. Beszélt a tavalyi találkozásuk egyik legfontosabb témájáról is, ez pe­dig a vajdasági magyar felsőoktatás kér­dése. Elmondta, hogy e téren egyelőre különböző kérdések, álláspontok fogal­mazódtak meg az érintettekben, még nem született erre az átható kérdésre egységes válasz. Egyesek megkérdőjele­zik a vajdasági magyar akadémikusok kapacitását, hogy képesek lennének-e egy teljes egyetem sikeres vezetésére mint kisebbségiek, mások pedig más kérdéseket tesznek fel, más alternatí­vákkal foglalkoznak. Szalma beszéde után dr. Dudás Attila egyetemi tanársegéd vette át a szót, aki részletesen ismertette a kötet társadalomtudományi értekezéseit. A munkák közül több foglalkozott jogi témákkal, fogyasztóvédelemmel, isko­lamarketinggel, de a nyelvészet, illetve nyelvészetoktatási stratégiák ismerteté­se is helyet kapott a kötetben. Dr. Kiss Ernő a természettudomá­nyi tudományos termést ismertette a folytatásban. Több téma foglalkozott a fizika kérdéseivel, mezőgazdasággal, robotikával, informatikával, de például a vajdasági magyar műszaki nyelv je­lenlegi helyzetével is. B 57.CS Lámpás világította be Zentát A Zentai Nemzetközi Művészeti Műhely látványos kiállítással, az Improvizatív Zenei Műhely pedig különleges koncerttel mutatkozott be a közönségnek Folytatás az 1. oldalról­­ Július és november folyamán gra­fikusok és festőművészek alkottak Zen­­tán, ahol a munka során helyet kapott a hagyományos alkotói megközelítés mellett a kísérletezés is. Megismerhet­tük egymás szemléletét, látásmódját, a technikai megoldások sokszínűségét, ráadásul a tapasztalatokat, a szakmai újdonságokat megoszthattunk egy­mással. Történhetett volna ez a világ bármely pontján, esetünkben azonban éppen itt, Zentán történt, ahol olyan emberek alkothattak együtt, akik ha­sonlóan gondolkodnak a művészetről, a barátságról, az emberségről és a termé­szetről, illetve ahol az alkotás örömével és a megélt pillanat varázsával lélekben is gazdagítani tudjuk egymást - hang­súlyozta a kiállítást megnyitó Mezei Erzsébet, a Zentai Képzőművészeti Al­kotóműhely vezetője. Elmondta még, hogy a Lámpás című kiállítást négy évvel ezelőtt szervezték meg először, amikor első ízben találko­zott egymással a grafikai és a fakuke­­rámia-műhelyben folyó alkotómunka. Hozzátette, nagyon érdekes alkotások születnek akkor, amikor találkozik nyolc vagy tíz olyan művész, akik elté­rő stílusvilággal és különböző művé­szi látásmóddal rendelkeznek, hiszen ezekben a műhelyekben azon impul­zusok, amelyeket az alkotók egymástól kapnak, mindig olyan újszerű gondola­tokat indítanak el bennük, amelyekből nagyon sokat tudnak meríteni újabb alkotásaik elkészítéséhez is. A megnyitóünnepséget a Levegő- Vazduh-Air zenei műhely művészeinek alkalmi produkciója tette emlékezete­sebbé az egybegyűltek számára, akik ezt követően a Művelődési Házban a Mezei Szilárd vezette Improvizatív Zenei Mű­hely záró koncertjét is figyelemmel kí­sérhették, amelyen fellépett Branislav Aksin (harsona), Berendika Andrea (fuvolák), Csík István (ütőhangszerek), Marina Dzukljev (zongora), Keszég Ákos (hegedű), Matina Ervin (nagy­bőgő), Mezei Szilárd (brácsa), Bogdan Rankovic (klarinét, szaxofon) és Tijana Stankovic (hegedű) is. A koncert kapcsán Mezei Szilárd elmondta, mivel az Improvizatív Zenei Műhely munkájában ezúttal meghívott zenészek vettek részt, ezért ezúttal nem az improvizáció alapjaival foglalkoztak, hanem az olyan részletek kidolgozá­sával, amelyeknek kidolgozására nem mindig áll rendelkezésükre elegendő idő. Hangsúlyozta, nagyon élvezték a műhelyben folyó közös munkát, mivel ezúttal volt elegendő idejük arra, hogy olyan új darabokat is begyakoroljanak, amelyeket kizárólag a zentai koncertre készítettek el, majd hozzátette, rend­kívül fontosnak tartják a különböző művészeti ágak találkozási pontjainak fellelését, s erre a Lámpás című kiállítás minden évben kiváló lehetőséget kínál számukra. ÍME

Next