Magyar Szó, 2014. szeptember (71. évfolyam, 202-227. szám)
2014-09-01 / 202. szám
2014. szeptember 1., hétfő Mindenkinek joga van a szülőföldjéhez Kövér kibővítené az emberi jogok rendszerét Hasznos lenne kibővíteni az emberi jogok rendszerét a szülőföldhöz való joggal - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Berlinben, a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt. A magyar parlament elnöke a több mint egymilliós tagságú szövetség legnagyobb szabású, A haza napja nevű éves rendezvényének díszvendégeként elmondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a szülőföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda. A Bundes der Vertriebenen (Elűzöttek Szövetsége) ünnepsége nemcsak a megváltoztathatatlan múltról, hanem a megválasztható jövőről is szól - tette hozzá. „Olyan jövőt szeretnénk választani, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más európai nép sem veszíti el a hazáját, a szülőföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék, és olyan Európát szeretnénk, ahol a jövőben sem jogilag, sem lelkileg többé senki nem válhat hontalanná.” ELFOGADHATATLAN A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG ELVE Leszögezte: bűn volt a második világháború végén a kollektív bűnösség bélyegét rásütni ártatlan német emberekre, és bűn volt elüldözni őket szülőföldjükről. „Ugyanúgy bűn, mint amit bűnös német emberek korábban követtek el ártatlanokkal szemben, a második világháború során. [...] Nem lehetnek mások által megbélyegzett bűnös nemzetek, csak bűnöket elkövető emberek vannak. [... ] A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, erkölcsi és jogi képtelenség.” Ezt mindig ki kell mondani, ellenkező esetben beteljesednek és meg is ismétlődnek az ártatlanok ellen elkövetett bűnök - emelte ki az Országgyűlés elnöke, felidézve, hogy Norbert Lammerttel, a német törvényhozás alsóházának elnökével közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet az emlékezés fontosságára a totalitárius diktatúrák áldozatainak augusztus 23-ai európai emléknapja alkalmából. Kövér rámutatott, hogy a tengerentúlon kirobbant pénzügyigazdasági válság Európát rázta meg a legjobban, felszínre hozva „az általunk képviselt civilizáció politikai, kulturális és erkölcsi téren megnyilvánuló elbizonytalanodását is”. Ezért nemcsak az utóbbi esztendők voltak nehezek Európa számára, de „az előttünk álló esztendők sem lesznek könnyebbek”. MEGVÉDTÜK AZ IGAZUNKAT Kiemelte, hogy „az európai közös pénz, az európai közös gazdaság és közös politika mellett még jó lesz vigyáznunk valamire: Európa közös keresztény kultúrájára és az ebből következő erkölcsre. [... ] Ha ez megbukik, az európaiak békéje és jóléte végleg odaveszhet.” Hozzátette: ahhoz, hogy rend legyen, először mindenkinek a saját portáján kell söpörnie, és Magyarország az utóbbi négy évben tartotta magát ehhez az előíráshoz. „Újjáépítettük és megerősítettük a magyar államot azért, hogy ne a mások pénzéből és munkájából éljünk, hanem a sajátunkból. [...] Megerősítettük a magyarok nemzeti összetartozását, mert hiszünk abban, hogy nemzeti öntudat nélkül nincs európai öntudat” - mondta az Országgyűlés elnöke. „Mindeközben minden nemzetközi kötelezettségünket teljesítettük, és szükség esetén megvédtük igazunkat, de mindig ugyanolyan tiszteletet adtunk partnereinknek, mint amilyet elvártunk tőlünk a magunk számára. Erkölcsi ügyekben régóta esedékes tennivalókat is elvégeztünk, például az új alaptörvényünkben is rögzítettük a velünk együtt élő nemzeti közösségek, köztük a magyarországi németek államalkotó szerepét, és Magyarország egyetlen európai országként országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését szülőföldjükről - mutatott rá. A választópolgárok idén ismét kétharmados parlamenti felhatalmazást adtak arra, hogy „újabb négy esztendőre folytassuk a 2010-ben elkezdett munkát, Magyarország ezáltal politikai értelemben Európa egyik legstabilabb országa lett” - mondta a több száz fős hallgatóság előtt. A vendégek között Angela Merkel mellett ott volt a német politikai és társadalmi élet számos további neves, vezető személyisége. TIZENNÉGYMILLIÓ ELÜLDÖZÖTT NÉMET Angela Merkelt a BdV legmagasabb rangú elismerésével, az Arany Emlékplakettel tüntette ki az elüldözött németek több ezer szervezetét összefogó szövetség az elűzöttek érdekében végzett munkájáért. A kancellár beszédében hangsúlyozta: éltetni kell a második világháború következtében elüldözött németek millióinak emlékezetét. Ez közös társadalmi feladat, mint ahogy közös feladat „felemelni szavunkat a jelenkori üldöztetések ellen”, amelyeknek tömegek esnek áldozatul például Irakban és Szíriában. Kiemelte, hogy a kormány a héten tartott ülésén a menekülés és elűzetés áldozatainak országos emléknapjává nyilvánította június 20-át, a menekültek világnapját. Az emléknappal az üldöztetések valamennyi áldozata, „kiváltképpen a német elüldözöttek” előtt tiszteleg Németország - mondta Merkel. Erika Steinbach, a mintegy 14 millió elüldözött német, illetve a leszármazottak érdekeinek képviseletét vállaló BdV elnöke beszédében hangsúlyozta: „Németország nem működik nélkülünk.” Az elüldözöttek, illetve leszármazottaik az élet minden területén ott vannak, és nagyban hozzájárulnak az ország fejlődéséhez, így például a kormány több tagja, köztük az alkancellár is, elüldözöttek családjából származik - mutatott rá. (Forrás: MTI) Erika Steinbach, a német Elüldözöttek Szövetségének (BdV) elnöke és Angela Merkel kancellár fogadja Kövér Lászlót a szövetség berlini ünnepségén Felavatták az újraállított országzászló-emlékművet Kövér László szerint az országzászlók azt üzenik, a nyelv- és sorsközösségben élő nemzet és annak érdekei képezik az állam fundamentumát, hogy nincs európai öntudat nemzeti öntudat nélkül, és nincs európai teljesítmény nemzeti teljesítmény nélkül. „Azt üzenik, hogy összetartozunk, és a manapság liberálisnak nevezett téveszmékkel szemben ez az összetartozás az igazi záloga az egyén valódi szabadságának és méltóságának” - fogalmazott a házelnök. Hangsúlyozta azt is: a zászló a múlthoz való hűséget és a jövőbe vetett reménységet jelenti, közösséget hirdet és teremt. Emlékeztetett egyúttal, hogy a most helyreállított kispesti országzászlót 80 évvel ezelőtt Magyarország 99. országzászlójaként avatták fel, és egyike volt annak a több mint 700-nak, amelyek azt hirdették: az I. világháborút lezáró békeszerződésekben „halálra, rabságra és felejtésre ítélt” magyarság élni akar, szabadságot akar és emlékezni akar. Jókai Anna Kossuth-díjas író beszédet mond a kispesti országzászlóemlékmű tegnapi avatásán Jókai Anna Kossuth-díjas író, Kispest díszpolgára személyes hangvételű köszöntőjében arról beszélt, hogy „aki saját pátriáját szereti, abban megvan az az érzület, hogy azt a nagyobb hazát is szereti, amelybe ez a közösség belehelyeződött” MTI-fotó Atajtó kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ KI Nem lesz magyar többségű választási körzet Kárpátalján Az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) kijelölte a 2014. október 26-ára kitűzött előre hozott parlamenti választások egyéni választási körzeteinek határait, változatlanul hagyva a kárpátaljai tömbmagyarságot több körzetre osztó, magyar képviselő parlamentbe juttatását ellehetetlenítő korábbi körzethatárokat. A Kárpátalja.ma beregszászi hírportál tegnapi cikke szerint, amelyet Darcsi Karolina politológus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára jegyez, a CVK 2014. augusztus 27-én kijelölte a parlamenti választások egyéni választási körzeteinek a határait, és az erről szóló jegyzőkönyvet szombaton tette közzé. A testület döntése alapján - kisebb módosításokat leszámítva - teljes mértékben maradtak a 2012-es parlamenti voksolásra létrehozott körzetek, ami azért is érdekes, mert az akkori választókerületeket úgy alakították ki, hogy az az épp hatalmon levő Régiók Pártjának (PR) és a helyi oligarcháknak kedvezett. Két éve, a választásokat megelőzően számos nemzetközi szervezet, a magyar kormány, valamint a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is szorgalmazta a korábban már létező magyar többségű körzet ismételt létrehozását Kárpátalján. Ám a várakozásokkal ellentétben azt nem alakították ki, ehelyett az egy tömbben élő magyar lakosság három körzetbe került, amelyek mindegyikében kisebbséget alkotott. A körzetekkel így minimálisra csökkentették a magyarok nyerési esélyeit, és lehetetlenné tették a magyar közösség számára, hogy saját képviselőt juttasson be a kijevi törvényhozásba - mutat rá a politológus. A CVK döntése alapján a 2014-es előre hozott parlamenti választásokra kijelölt körzetek is ezt a felosztást követik, ami a szerző szerint érthetetlen, mert az érvényben levő ukrán választójogi törvény szerint a választási körzetek kialakítása során figyelembe kell venni az etnikai határokat. A kárpátaljai magyar lakosság különböző választási körzetekbe való ismételt besorolása azt bizonyítja, hogy az etnikai megmaradást és fejlődést szavatoló többletjogok továbbra sem érvényesülnek Ukrajnában - fogalmaz a szerző. Emlékeztet arra, hogy az etnikai választási körzetek kialakítását maga Petro Porosenko ukrán elnök is támogatta, amikor májusban még államfőjelöltként választási együttműködési megállapodást kötött a KMKSZ-szel, vállalva, hogy elnökként elősegíti az ukrajnai magyarok parlamenti képviseletének szavatolását. A rendkívül mély válságot megélő Ukrajna politikusainak meg kellene érteniük, hogy a demokrácia kiterjesztése során, a jogkörök elosztásánál az állam kielégítheti a nemzeti kisebbségek elvárásait anélkül, hogy az az állam területi egységének a felbomlásával vagy az elszakadás veszélyével fenyegetne. A kisebbségek helyzetének ellehetetlenítése egyáltalán nem segíti elő az amúgy is nehéz helyzetben levő ország stabilitásának és békéjének megteremtését - zárja írását Darcsi Karolina. (Forrás: MTI) Libatepertős bonbon, libakolbász... Libatepertős bonbont, házi füstölésű libakolbászt, szarvasgombás, valamint fokhagymás serpenyős libamájpástétomot és számtalan különleges és hagyományos libamájas ételt kóstolhatnak meg a szeptember 5-6-ai hatodik Libamájfesztivál látogatói a fővárosban. A libaételek mellett kacsából készült ínyencségek, áfonyás camembert-fagylalt, tokaji aszús páté, helyben sütött kenyér, kiváló borok és pálinkák is megtalálhatók lesznek az Erzsébet téren. Az érdeklődők színpadi beszélgetésekből azt is megtudhatják, milyen a jó libamáj, és hogyan kell igazán ízletesen elkészíteni. Aki kedvet kapott hozzá, hogy otthon is kipróbálja a fesztiválon látottakat, az a helyszínen megvásárolhatja a libamájat. A fesztivál díszvendége Orosháza, a rendezvény fővédnöke pedig Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Lélegzetelállító légi bravúrok MTI-fotó A spanyol Bravo3 Aerobatic Team bemutatója a szombati kecskeméti motoros műrepülő-Európa-bajnokságon Magyar-kínai vállalat gyárt majd barrique hordókat Magyar-kínai vegyes vállalat alapításáról írt alá megállapodást tegnap Budapesten a Trust Hungary Zrt. és a kínai Huai Lai Amethyst Manner Co. vezetője. James J. Molnár, a Trust Hungary Zrt. vezérigazgatója elmondta: a mostani üzlet hosszú előkészítési folyamat után jött létre, a szerződő felek Kínában magyar alapanyagot és szaktudást felhasználva közösen készítenek barrique hordókat. A tervezett befektetés értéke mintegy 300 millió jüan (12 milliárd forint). A közös vállalat 50 százalékban lesz a magyar, illetve a kínai cég tulajdonában. A barrique hordókat készítő üzem Hebei tartomány borvidékén, Pekingtől északra létesül. Az üzemben évente várhatóan tízezer hordót gyártanak, már a jövő évtől kezdve. Ez mintegy évi 10 millió dolláros forgalmat jelent majd. TANÉVKEZDÉS Lázár: A szellemi erő lehet a magyar felemelkedés meghatározója A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az állam és a kormány legfontosabb kötelessége a XX. század első éveiben, hogy a magyar oktatást Európa legversenyképesebb oktatásává tegye, hiszen a magyar szellemi erő lehet a közösség felemelkedésében a meghatározó. Lázár János tegnap a hódmezővásárhelyi tanévnyitón, a most átadott újvárosi Nádor utcai óvodában arról is beszélt, hogy az új tanév számos változást hozott, de nem ígérhetik, hogy a változásoknak vége, és könnyebb idők jönnek. Hangsúlyozta: a magyar oktatás szempontjából a legfontosabb, hogy a szülők elégedettek legyenek azzal, amit kapnak, hiszen ma egy fiatal felnőtt számára meghatározó, hogy az országban tud-e boldogulni, a gyermekeiről ez a közösség képes-e gondoskodni. Az oktatás minősége meghatározza egy fiatal család jövőjét - vélekedett. „Annál nagyobb szomorúság, reménytelenség, bűn és hiba a 21. században nem létezhet, mint hogy egy gyerek számára nem vagyunk képesek a tehetsége és szorgalma szerint megteremteni a boldogulás lehetőségét, mert a család anyagi helyzete determinálja, fékezi a gyermek boldogulását” - fogalmazott a miniszter. Kacsafutam Budapesten Gumikacsákat öntenek a Margit hídról a Dunába a tegnapi első magyarországi Kacsafutamon. A kacsák vízre bocsátásához kapcsolódó jótékonysági eseménysorozat célja a segítségnyújtás, a futam az UNICEF-et, az ENSZ gyermekalapját támogatja MTI-fotó