Magyar Szó, 2014. szeptember (71. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-01 / 202. szám

2014. szeptember 1., hétfő Mindenkinek joga van a szülőföldjéhez Kövér kibővítené az emberi jogok rendszerét Hasznos lenne kibővíteni az emberi jogok rendszerét a szülő­földhöz való joggal - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Berlinben, a második világháború következtében szülő­földjükről elűzött németeket össze­fogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt. A magyar parlament elnöke a több mint egymilliós tagságú szövetség legnagyobb szabású, A haza napja nevű éves rendezvé­nyének díszvendégeként elmon­dott üdvözlő beszédében hangsú­lyozta, hogy a szülőföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erköl­csi parancsnak, hogy akarata elle­nére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda. A Bundes der Vertriebenen (Elűzöttek Szövetsége) ünnepsé­ge nemcsak a megváltoztathatat­lan múltról, hanem a megválaszt­ható jövőről is szól - tette hozzá. „Olyan jövőt szeretnénk választa­ni, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más euró­pai nép sem veszíti el a hazáját, a szülőföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék, és olyan Európát szeretnénk, ahol a jövőben sem jogilag, sem lelkileg többé senki nem válhat hontalanná.” ELFOGADHATATLAN A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG ELVE Leszögezte: bűn volt a máso­dik világháború végén a kollektív bűnösség bélyegét rá­sütni ártat­lan német emberekre, és bűn volt elüldözni őket szülőföldjükről. „Ugyanúgy bűn, mint amit bűnös német emberek korábban követtek el ártatlanokkal szemben, a máso­dik világháború során. [...] Nem lehetnek mások által megbélyeg­zett bűnös nemzetek, csak bűnö­ket elkövető emberek vannak. [... ] A kollektív bűnösség elve elfogad­hatatlan, erkölcsi és jogi képtelen­ség.” Ezt mindig ki kell mondani, ellenkező esetben beteljesednek és meg is ismétlődnek az ártatlanok ellen elkövetett bűnök - emelte ki az Országgyűlés elnöke, felidézve, hogy Norbert Lammerttel, a német törvényhozás alsóházának elnöké­vel közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet az emlékezés fontossá­gára a totalitárius diktatúrák áldo­zatainak augusztus 23-ai európai emléknapja alkalmából. Kövér rámutatott, hogy a tenge­rentúlon kirobbant pénzügyi­gazdasági válság Európát rázta meg a legjobban, felszínre hozva „az általunk képviselt civilizáció politikai, kulturális és erkölcsi téren megnyilvánuló elbizonytalanodását is”. Ezért nemcsak az utóbbi eszten­dők voltak nehezek Európa számá­ra, de „az előttünk álló esztendők sem lesznek könnyebbek”. MEGVÉDTÜK AZ IGAZUNKAT Kiemelte, hogy „az európai kö­zös pénz, az európai közös gazda­ság és közös politika mellett még jó lesz vigyáznunk valamire: Európa közös keresztény kultúrájára és az ebből következő erkölcsre. [... ] Ha ez megbukik, az európaiak békéje és jóléte végleg odaveszhet.” Hozzátet­te: ahhoz, hogy rend legyen, először mindenkinek a saját portáján kell sö­pörnie, és Magyarország az utóbbi négy évben tartotta magát ehhez az előíráshoz. „Újjáépítettük és meg­erősítettük a magyar államot azért, hogy ne a mások pénzéből és mun­kájából éljünk, hanem a sajátunk­ból. [...] Megerősítettük a magya­rok nemzeti összetartozását, mert hiszünk abban, hogy nemzeti öntu­dat nélkül nincs európai öntudat” - mondta az Országgyűlés elnöke. „Mindeközben minden nemzet­közi kötelezettségünket teljesítet­tük, és szükség esetén megvédtük igazunkat, de mindig ugyanolyan tiszteletet adtunk partnereinknek, mint amilyet elvártunk tőlünk a magunk számára. Erkölcsi ügyek­ben régóta esedékes tennivalókat is elvégeztünk, például az új alaptör­vényünkben is rögzítettük a velünk együtt élő nemzeti közösségek, köztük a magyarországi németek államalkotó szerepét, és Magyar­­ország egyetlen európai országként országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését szülőföldjükről - mutatott rá. A választópolgárok idén ismét kétharmados parlamenti felhatal­mazást adtak arra, hogy „újabb négy esztendőre folytassuk a 2010-ben elkezdett munkát, Magyarország ezáltal politikai értelemben Euró­pa egyik legstabilabb országa lett” - mondta a több száz fős hallga­tóság előtt. A vendégek között Angela Merkel mellett ott volt a német politikai és társadalmi élet számos további neves, vezető személyisége. TIZENNÉGYMILLIÓ ELÜLDÖZÖTT NÉMET Angela Merkelt a BdV legmaga­sabb rangú elismerésével, az Arany Emlékplakettel tüntette ki az elül­dözött németek több ezer szerveze­tét összefogó szövetség az elűzöttek érdekében végzett munkájáért. A kancellár beszédében hangsúlyozta: éltetni kell a második világháború következtében elüldözött németek millióinak emlékezetét. Ez közös társadalmi feladat, mint ahogy közös feladat „felemelni szavun­kat a jelenkori üldöztetések ellen”, amelyeknek tömegek esnek áldoza­tul például Irakban és Szíriában. Kiemelte, hogy a kormány a héten tartott ülésén a menekülés és elűzetés áldozatainak országos emléknapjává nyilvánította június 20-át, a menekültek világnapját. Az emléknappal az üldöztetések vala­mennyi áldozata, „kiváltképpen a német elüldözöttek” előtt tiszteleg Németország - mondta Merkel. Erika Steinbach, a mintegy 14 millió elüldözött német, illetve a leszármazottak érdekeinek képvi­seletét vállaló BdV elnöke beszéd­ében hangsúlyozta: „Németország nem működik nélkülünk.” Az elül­dözöttek, illetve leszármazottaik az élet minden területén ott vannak, és nagyban hozzájárulnak az ország fejlődéséhez, így például a kormány több tagja, köztük az alkancellár is, elüldözöttek családjából származik - mutatott rá. (Forrás: MTI) Erika Steinbach, a német Elüldözöttek Szövetségének (BdV) elnöke és Angela Merkel kancellár fogadja Kövér Lászlót a szövetség berlini ünnepségén Felavatták az újraállított országzászló-emlékművet Kövér László szerint az ország­zászlók azt üzenik, a nyelv- és sors­­közösségben élő nemzet és annak érdekei képezik az állam fundamen­tumát, hogy nincs európai öntudat nemzeti öntudat nélkül, és nincs európai teljesítmény nemzeti telje­sítmény nélkül. „Azt üzenik, hogy összetartozunk, és a manapság liberálisnak nevezett téveszmékkel szemben ez az összetartozás az igazi záloga az egyén valódi szabadságá­nak és méltóságának” - fogalmazott a házelnök. Hangsúlyozta azt is: a zászló a múlthoz való hűséget és a jövőbe vetett reménységet jelenti, közösséget hirdet és teremt. Emlé­keztetett egyúttal, hogy a most helyreállított kispesti országzász­lót 80 évvel ezelőtt Magyarország 99. országzászlójaként avatták fel, és egyike volt annak a több mint 700-nak, amelyek azt hirdették: az I. világháborút lezáró békeszerződé­sekben „halálra, rabságra és felejtés­re ítélt” magyarság élni akar, szabad­ságot akar és emlékezni akar. Jókai Anna Kossuth-díjas író beszé­det mond a kispesti országzászló­­emlékmű tegnapi avatásán Jókai Anna Kossuth-díjas író, Kispest díszpolgára személyes hangvételű köszöntőjében arról beszélt, hogy „aki saját pátriá­ját szereti, abban megvan az az érzület, hogy azt a nagyobb hazát is szereti, amelybe ez a közösség belehelyeződött” MTI-fotó Atajtó kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ KI Nem lesz magyar többségű választási körzet Kárpátalján Az ukrán Központi Válasz­tási Bizottság (CVK) kijelölte a 2014. október 26-ára kitűzött előre hozott parlamenti választá­sok egyéni választási körzeteinek határait, változatlanul hagyva a kárpátaljai tömbmagyarságot több körzetre osztó, magyar képviselő parlamentbe juttatását ellehetetle­nítő korábbi körzethatárokat. A Kárpátalja.ma beregszászi hírportál tegnapi cikke szerint, amelyet Darcsi Karolina politoló­gus, a Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára jegyez, a CVK 2014. augusztus 27-én kijelöl­te a parlamenti választások egyéni választási körzeteinek a határait, és az erről szóló jegyzőkönyvet szombaton tette közzé. A testület döntése alapján - kisebb módosí­tásokat leszámítva - teljes mérték­ben maradtak a 2012-es parlamen­ti voksolásra létrehozott körzetek, ami azért is érdekes, mert az akkori választókerületeket úgy alakították ki, hogy az az épp hatalmon levő Régiók Pártjának (PR) és a helyi oligarcháknak kedvezett. Két éve, a választásokat megelő­­­­zően számos nemzetközi szerve­­­­zet, a magyar kormány, valamint­­ a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is szorgalmazta a korábban már létező magyar többségű körzet ismételt létrehozását Kárpátalján. Ám a várakozásokkal ellentétben azt nem alakították ki, ehelyett az egy tömbben élő magyar lakosság három körzetbe került, amelyek mindegyikében kisebbséget alko­tott. A körzetekkel így minimálisra csökkentették a magyarok nyeré­si esélyeit, és lehetetlenné tették a magyar közösség számára, hogy saját képviselőt juttasson be a kijevi törvényhozásba - mutat rá a poli­tológus. A CVK döntése alapján a 2014-es előre hozott parlamen­ti választásokra kijelölt körzetek is ezt a felosztást követik, ami a szerző szerint érthetetlen, mert az érvényben levő ukrán választójogi törvény szerint a választási körze­tek kialakítása során figyelembe kell venni az etnikai határokat. A kárpátaljai magyar lakosság különböző választási körzetekbe való ismételt besorolása azt bizo­nyítja, hogy az etnikai megmara­dást és fejlődést szavatoló többlet­jogok továbbra sem érvényesülnek Ukrajnában - fogalmaz a szerző. Emlékeztet arra, hogy az etni­kai választási körzetek kialakítá­sát maga Petro Porosenko ukrán elnök is támogatta, amikor május­ban még államfőjelöltként válasz­tási együttműködési megállapo­dást kötött a KMKSZ-szel, vállalva, hogy elnökként elősegíti az ukraj­nai magyarok parlamenti képvise­letének szavatolását. A rendkívül mély válságot megélő Ukrajna politikusainak meg kellene érteniük, hogy a demokrá­cia kiterjesztése során, a jogkörök elosztásánál az állam kielégítheti a nemzeti kisebbségek elvárásait anélkül, hogy az az állam területi egységének a felbomlásával vagy az elszakadás veszélyével fenyegetne. A kisebbségek helyzetének ellehe­tetlenítése egyáltalán nem segíti elő az amúgy is nehéz helyzetben levő ország stabilitásának és békéjének megteremtését - zárja írását Darcsi Karolina. (Forrás: MTI) Libatepertős bonbon, libakolbász... Libatepertős bonbont, házi füstölésű libakolbászt, szarvas­gombás, valamint fokhagymás serpenyős libamájpástéto­mot és számtalan különleges és hagyományos libamájas ételt kóstolhatnak meg a szeptember 5-6-ai hatodik Libamájfesz­tivál látogatói a fővárosban. A libaételek mellett kacsából készült ínyencségek, áfonyás camembert-fagylalt, tokaji aszús páté, helyben sütött kenyér, kiváló borok és pálinkák is megtalálhatók lesznek az Erzsébet téren. Az érdeklődők színpadi beszélgetésekből azt is megtudhatják, milyen a jó libamáj, és hogyan kell igazán ízletesen elkészíteni. Aki kedvet kapott hozzá, hogy otthon is kipróbálja a fesztivá­lon látottakat, az a helyszínen megvásárolhatja a libamájat. A fesztivál díszvendége Orosháza, a rendezvény fővédnöke pedig Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Lélegzetelállító légi bravúrok MTI-fotó A spanyol Bravo3 Aerobatic Team bemutatója a szombati kecs­keméti motoros műrepülő-Európa-bajnokságon Magyar-kínai vállalat gyárt majd barrique hordókat Magyar-kínai vegyes vállalat alapításáról írt alá megállapo­dást tegnap Budapesten a Trust Hungary Zrt. és a kínai Huai Lai Amethyst Manner Co. vezetője. James J. Molnár, a Trust Hungary Zrt. vezérigazgatója elmondta: a mostani üzlet hosszú előkészítési folyamat után jött létre, a szerződő felek Kínában magyar alapanyagot és szaktudást felhasználva közösen készítenek barrique hordókat. A tervezett befek­tetés értéke mintegy 300 millió jüan (12 milliárd forint). A közös vállalat 50 százalékban lesz a magyar, illetve a kínai cég tulajdonában. A barrique hordókat készítő üzem Hebei tartomány borvidékén, Pekingtől északra létesül. Az üzem­ben évente várhatóan tízezer hordót gyártanak, már a jövő évtől kezdve. Ez mintegy évi 10 millió dolláros forgalmat jelent majd. TANÉVKEZDÉS Lázár: A szellemi erő lehet a magyar felemelkedés meghatározója A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az állam és a kormány legfontosabb kötelessége a XX. század első éveiben, hogy a magyar oktatást Európa legversenyképesebb oktatásává tegye, hiszen a magyar szellemi erő lehet a közös­ség felemelkedésében a meghatározó. Lázár János tegnap a hódmezővásárhelyi tanévnyitón, a most átadott újváro­si Nádor utcai óvodában arról is beszélt, hogy az új tanév számos változást hozott, de nem ígérhetik, hogy a válto­zásoknak vége, és könnyebb idők jönnek. Hangsúlyozta: a magyar oktatás szempontjából a legfontosabb, hogy a szülők elégedettek legyenek azzal, amit kapnak, hiszen ma egy fiatal felnőtt számára meghatározó, hogy az országban tud-e boldogulni, a gyermekeiről ez a közösség képes-e gondos­kodni. Az oktatás minősége meghatározza egy fiatal család jövőjét - vélekedett. „Annál nagyobb szomorúság, remény­telenség, bűn és hiba a 21. században nem létezhet, mint hogy egy gyerek számára nem vagyunk képesek a tehetsége és szorgalma szerint megteremteni a boldogulás lehetőségét, mert a család anyagi helyzete determinálja, fékezi a gyermek boldogulását” - fogalmazott a miniszter. Kacsafutam Budapesten Gumikacsákat öntenek a Margit hídról a Dunába a tegnapi első magyarországi Kacsafutamon. A kacsák vízre bocsátásához kapcso­lódó jótékonysági eseménysorozat célja a segítségnyújtás, a futam az UNICEF-et, az ENSZ gyermekalapját támogatja MTI-fotó

Next