Magyar Szó, 2014. december (71. évfolyam, 280-303. szám)

2014-12-01 / 280. szám

2KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com MmnuSió Kilépett a zavargásokat előidéző rendőr Kilépett a rendőrség kötelékéből szombaton az a fehér rendőr, aki augusztusban a Missouri állambeli Fergusonban agyonlőtt egy fegyvertelen fekete tizenévest, ami zavargáso­kat váltott ki a településen, és tüntetéseket szított ország­szerte. Darren Wilson a St.Louis Post-Dispatch című lapnak közölte, hogy saját szabad akaratából hagyja ott a rendőrsé­get, miután a rendőrőrsön fenyegetéseket kaptak alkalma­zása miatt. A 28 éves Wilson hozzátette, hogy lemondásával meg akarta várni a vádesküdtszék döntését. Az illetékes vádesküdtszék múlt hétfőn úgy döntött, nem indokolt a vádemelés Wilson ellen. Brown lelövése, illetve a bírósági döntés is zavargásokat robbantott ki Fergusonban, tüntetések voltak számos amerikai városban. A történtek óta Wilson bujkált, féltve az életét, és csak a vádesküdtszék döntése után, három hónap elmúltával szólalt meg az ABC News hírcsatornának adott interjúban. Azt mondta, tiszta a lelkiismerete, és tudja, hogy helyesen csele­kedett, amikor fegyvert rántott. (MTI/AP/Reuters/AFP) Újjáválasztották Marine Le Pent a szélsőjobboldali FN élén A szavazatok 100 százalékával ismét Marine Le Pent válasz­totta meg elnöknek tegnap a francia Nemzeti Front szélső­­jobboldali párt lyoni kongresszusán. Az alapító Jean-Marie Le Pen 46 éves lányával szemben nem volt ellenjelölt. A 2011-ben elnökké választott Marine Le Pen második mandátumát kezdheti meg az 1972-ben alapított párt élén. Az elmúlt három évben a rasszista és antiszemita nyilatko­zatoktól tartózkodva sikeresen szalonképesebbé tette pártját, megtartva annak euroszkeptikus, bevándorlás-ellenes és a francia identitást védő alapelveit. Az FN-nek, amelynek jelöltje a felmérések szerint 30 száza­lékot is elérhet a következő, 2017-es elnökválasztáson, hivatalosan 83 ezer tagja van. Közülük 22 ezren vettek részt a szavazáson, a leadott voksok közül 17 volt érvénytelen, a többi megerősítette Le Pent. (MTI) Elutasították a bevándorlás további korlátozását a svájciak Elutasították a bevándorlás további korlátozását a svájciak egy népszavazáson tegnap az előzetes eredmények szerint. A részadatokból kalkulált előzetes eredmények azt mutatják, hogy a szavazáson részt vettek 74 százaléka az „Állítsuk meg a túlnépesedést - védjük meg természeti erőforrásainkat” elnevezésű kezdeményezés ellen szavazott. A népszavazást az Ecopop környezetvédő szervezet kezde­ményezte azzal az indoklással, hogy a lakosság növekedé­se túl nagy terhet ró a természetre, így egyebek mellett a termőföldre és más erőforrásokra. Az Ecopop azt akarta elérni, hogy a bevándorlók éves számát a lakosság 0,2 száza­lékában korlátozzák. Az igenek győzelme esetén csupán évi 16-17 ezer migránst fogadhatott volna az alpesi ország, a jelenlegi számnak a negyedét. A berni kormány arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen szigo­rítás hátráltatná az ország gazdaságát és az Európai Unióval a bevándorlás kérdésében folytatott tárgyalásokat, illetve általában véve a Brüsszellel fenntartott kapcsolatokat. A svájci lakosság februárban már megszavazta a külföldiek svájci munkavállalásának korlátozását, beleértve az európai uniós munkavállalókét is, akik eddig megkötések nélkül vállalhattak munkát és telepedhettek le az alpesi országban. A februári népszavazás kötelezte a kormányt, hogy 2017-ig minden ország esetében szabjon meg éves létszámkorlátot. (MTI/dpa) Palesztina soha nem ismeri el Izraelt Palesztina soha nem ismeri el Izraelt zsidó nemzetállamként - jelentette ki szombaton Mahmúd Abbász palesztin elnök az Arab Liga rendkívüli ülésén Kairóban tegnapi sajtóérte­sülések szerint. A politikus azt követően fejtette ki vélemé­nyét, hogy az izraeli kormány a múlt vasárnap megszavazta az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó új jeruzsále­­mi törvényjavaslat elveit. Abbász szavait a Channel 10 izraeli tévéállomás is idézte. A palesztin elnök figyelmeztetett: ha az ENSZ nem ismeri el Palesztina államiságát, és nem kötelezi Izraelt a további zsidó telepek építésének leállítására a palesztin területeken, akkor a Palesztin Hatóság kéri felvételét a hágai Nemzet­közi Büntetőbíróságba (ICC), hogy a testületben háborús bűncselekményekkel vádolja meg Izraelt. Kilátásba helyezte egyben, hogy megszakítanak minden biztonsági kapcsolatot Izraellel, hacsak nem újítja fel az idén áprilisban megszakadt béketárgyalásokat. Az Arab Liga tanácskozásán az országok külügyminiszte­rei ismételten támogatták azt a kezdeményezést, hogy Izrael vonuljon vissza az 1967 előtti határaira, és teremtsék meg a független Palesztin államot. (MTI) Szigorúbb szankciókat sürget Vitalij Klicsko Újabb orosz segélykonvoj érkezett Ukrajnába Kijev engedélye nélkül Az Oroszország elleni szank­ciók kiterjesztését és megszi­gorítását sürgette Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Bild am Sonntag című vasár­napi német lapban megjelent interjúban. Az Ütés párt egykori ökölví­vó világbajnok elnöke, aki igen népszerű Németországban, az interjúban élesen bírálta a német gazdaság mindazon képvise­lőit, akik a szankciók lazítását szorgalmazzák. „Számomra hihetetlen, hogy Németországban egyes gazdasági vezetőknek fontosabb a pénz, mint az emberélet” - mondta Klicsko, hozzátéve, hogy „az orosz kormány volt az, amely annektálta a Krímet, majd több ezer katonát küldött Kelet-Ukrajnába”, ezt azonban „újra és újra elfelejtik, Németországban is”. Az Oroszország elleni büntető­­intézkedések megkérdőjelezése az áldozatok sorsa iránti érdektelen­ségről tanúskodik - jegyezte meg. A válság nemcsak Ukrajnát érinti, és a Nyugat későn ismer­te fel, hogy nem egy Ukrajna és Oroszország közötti helyi konf­liktusról, hanem a nemzetközi viszonyokat meghatározó ügyről van szó - fejtette ki a kijevi polgár­­mester, aki szerint „Putyin nagy­orosz birodalmat akar felépíteni, kerül, amibe kerül”. Újabb orosz segélyszállítmány érkezett Ukrajna keleti részébe Kijev engedélye nélkül - jelentet­te be tegnap Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője. Liszen­ko azzal vádolja Moszkvát, hogy az élelmiszer-szállítmányok örve alatt a szeparatistákat fegyverzi fel. A szóvivő szerint ezúttal egy 106 járműből álló konvoj hatolt be Kelet-Ukrajnába az ukrán hatósá­gok beleegyezése nélkül. A szóvi­vő most is azt hangoztatta, hogy az ilyen segélyszállítmányokkal az oroszok fegyvereket és lősze­reket juttatnak el az oroszbarát felkelőkhöz. A hírügynökség szerint ez a mostani szállítmány immár a nyol­cadik augusztus közepe óta. A RIA orosz hírügynökség szerint moszk­vai kormányforrások azt közölték, hogy az előző hét konvoj összesen 11 9500 tonna élelmiszert, építő­ig anyagot és gyógyszert juttatott el a kelet-ukrajnai lakossághoz. Az ukrán szóvivő beszámolt arról, hogy a lázadók kezén lévő Donyeck repülőterének a közelé­ben továbbra is folyik a tűzharc a szeparatisták és a kormányerők között. (MTI/Reuters/AFP) Lázadók rakodják ki a segélyt a Donyeck melletti Makijevkában Az Iszlám Állam palacsintasütést tanít Egyebek mellett azt tanítja az Iszlám Állam terrorszerve­zet internetes kampányában a dzsihadisták feleségeinek, hogyan készítsenek ízletes palacsintát a harcokból fárad­tan hazatérő terroristáknak. „Allah katonáinak fogsz főzni” - üzentek az Irakban és Szíriában harcoló férfiak asszonyainak. A szélsőséges szunnita szer­vezet nemrégiben indított on­line kampányában ételrecepte­ket és varrási tippeket oszt meg a dzsihadisták nőrokonaival, hogy azok boldoggá tehessék a harcok­ból visszatérő terroristákat - volt olvasható tegnap az RT orosz tele­vízió tudósításában. Az Iszlám Állam Al-Zavra címen októberben indított inter­netes kampányt azért, hogy kije­lölje a nők szerepét a dzsihadis­­ta élet mindennapjaiban. Céljuk, hogy „felkészítsék nővéreiket a szent háború harcmezejére”. Az eddig sikeresnek tűnő kampányban egyebek mellett a főzés fontosságára hívják fel a figyelmet. Olyan egészséges ételek elkészítését igyekeznek megtaní­tani, amelyek elegendő energiával látják el a keményen dolgozó radi­kálisokat egy hosszú nap során. Az online hadjárat több felületen fut párhuzamosan, egyebek mellett a Facebook és a Twitter közössé­gi oldalon, valamint a YouTube videomegosztó portálon. Az Iszlám Állam - ellentétben más terrorhálózatokkal, például az Al-Kaidával, amelyek általá­ban rejtőzködve, az internet „sötét zugaiban”, névtelenül terjesztik anyagaikat - nyíltan jelen van a világhálón, és az általa feltöltött videotartalmak minősége az onli­ne játékokéval vetekszik. Az Emberi Jogok Szíriai Megfi­gyelő Központja (OSDH) tegnap közölte, hogy az Iszlám Állam legalább ötven fegyveresét megöl­ték az elmúlt 24 órában a Szíriai Kobáninál. A heves harcok még tegnap hajnalban is tartottak - derült ki a beszámolóból. Ugyanakkor az Egyesült Álla­mok vezette koalíció legalább 30 bevetésen támadta az IÁ állásait. A rajtaütések legfontosabb célpontjai a dzsihadisták fellegvárának tartott észak-szíriai Rakká város környé­kén találhatók. (MTI/AFP/dpa) Ferenc pápa a katolikusok és ortodoxok közötti megbékélésért Folytatás az 1. oldalról A pápa háromnapos törökországi látogatása során az ortodox és a kato­likus egyház közötti közeledés mellett nagy hangsúlyt helyezett a közel­­keleten dúló fegyveres konfliktusokra és a harcok elől menekülők sorsára is. A török fővárosban, Ankarában Recep Tayyip Erdogan államfővel és Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel találkozva szintén az Iszlám Állammal (IÁ) szembeni nemzetközi fellépést sürgette. Leszögezte, hogy miközben a katonai fellépés jogos „az igazságtalan agresszorral” szemben, a vallá­sok közötti párbeszédre, a fundamentalizmus elleni fellépésre, valamint a szegénység és az éhezés elleni küzdelemre is szükség van. A katolikus egyházfő I. Bartholomaiosz meghívására utazott a 80 milli­ós Törökországba, ahol 120 ezer keresztény él. Ez a tavaly megválasztott Ferenc pápa hatodik hivatalos külföldi útja. Római egyházfő negyedik alkalommal látogat a muszlim államba. Isztambulban látogatást tett a híres isztambuli Kék Mecsetben, és találkozott Ishak Haleva isztambuli főrabbival is. (MTI/dpa/AP/AFP) 2014. december 1., hétfő Tüntetők végeznének Mubarakkal Szabó József Tüntetéssel tiltakoztak a hétvé­gén Kairóban a tekintélyelvű egyip­tomi exállamfő, Hoszni Mubarak ellen hozott felmentő bírósági ítélet ellen. A tömeg a szombati ítélethir­detés után kezdett tüntetni, illetve a főváros központjában található Jahrír térre vonulni. A mintegy kétezer ember a városközpontban összecsapott a rendőrökkel. A megtámadott biztonsági erők előbb vízágyúk­kal és könnygázzal, majd sörétes lőfegyverekkel próbálták szétker­getni a demonstrálókat, akik közül csaknem százat őrizetbe vettek. A tiltakozó megmozdulásban legalább két, más források szerint három ember meghalt, több mint tíz megsebesült, nagy részük rend­őr. Megsérült a kairói belbiztonsági szolgálat parancsnoka is. Mubarakot további hét vádlot­tal állították bíróság elé. Közöttük volt a harminc évig tartó Mubarak­­korszak utolsó belügyminisztere, Habíb el-Adli, és a belbiztonsági szolgálatok hat magas rangú tiszt­ségviselője is. A bíróság mindegyi­küket ártatlannak nyilvánította és felmentette a vádak alól. Ezután aligha lepte meg a tömeg egy részének a viselkedé­se a rendőröket. Már a tárgyalás elején sejteni lehetett ugyanis, hogy enyhe vagy felmentő ítélet esetén elszabadulnak az indulatok. A bíróság épülete előtt összegyűlt az áldozatok hozzátartozóinak egy csoportja és bosszút, illetve halá­los ítéletet követelt Mubarakra az igazságszolgáltatástól. A 86 éves Mubarak támogatóinak és a betil­tott, majd terrorszervezetté nyi­vánított iszlamista Muzulmán Testvériség aktivistáinak egy-egy csapata szintén megjelent, ami csak fokozta a helyzetet. A volt egyiptomi elnököt­­ a hazájában az évszázad pereként emlegetett eljárásban - azzal vádol­ták, hogy a rendszerét megbuktató demonstrációk idején engedélyezte a karhatalmi erőknek a lőfegyver használatát a békés tüntetők ellen. Az 1981 és 2011 között működő Mubarak-rezsim megdöntéséhez vezető 18 napos tömegmegmozdu­lásokban és zavargásokban mint­egy 850 ember halt meg. Mubarak felelősségét azonban csak 239 demonstráló erőszakos halálával kapcsolatban vizsgálták. A bíróság szombaton felmentet­te, megállapítva, hogy nem a volt államfő rendelte el a tüntetők, illet­ve az uralma ellen fellázadt embe­rek meggyilkolását. Hoszni Mubarak 2011 február­jában mondott le hivataláról, utána börtönbe került. Egyszer már el is ítélték ugyanebben az ügyben. 2012 nyarán életfogytig tartó börtönbüntetést kapott a rendszer­­ellenes tüntetések több száz halálos áldozatáért. A fellebbviteli bíróság azonban tavaly érvénytelenítette az ítéletet, és elrendelte a per újra­tárgyalását, amelyben a hét végén felmentő ítélet született. A bukott államfő és két fia, Alá és Gamal ellen korrupció, és 18 millió dollár közpénz elsikkasz­­tásának vádja is felmerült; utóbbi miatt a volt elnökre az idén május­ban három, fiaira pedig négy-négy év börtönbüntetést szabtak ki. A bíróság ezúttal mindhármukat felmentette a korrupciós vádak alól. Tüntetők Kairó központjában

Next