Magyar Szó, 2015. április (72. évfolyam, 74-97. szám)

2015-04-01 / 74. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Utat fid Lopott autóval hajtott tilosba két transzvesztita az NSA-központnál Két transzvesztita lopott autóval, véletlenül hajtott rá az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) központjához vezető, a nagyközönség számára tiltott felhajtóra, és rájuk lőttek, mert felszólításra nem voltak hajlandóak megállni - derült ki az incidensről tegnap megjelent lapjelentésekből. A lopott Ford Escape-ben utazó, nőnek öltözött fiatal férfiak egyike életét vesztette, a másikat, a 20 éves Kevin Fleminget kórházba szállították. A jármű egy rendőrségi terepjáróval ütközött, amelyben egy rendőr megsérült. A két transzvesz­tita vasárnap éjszaka Baltimore-ban megismerkedett egy 60 éves férfival, akivel egy motelban együtt töltötték az éjsza­kát. Hétfő reggel úgy döntöttek, ellopják alkalmi ismerősük autóját, de az útról véletlenül rossz helyen hajtottak le, és nem engedelmeskedtek, amikor rendőrök el akarták őket irányítani az őrzött területről. A lopott autóban fegyvert és kábítószert is találtak. NIGÉRIAI ELNÖKVÁLASZTÁS Buhari győztesnek nyilvánította magát A nigériai elnökválasztás győztesének nyilvánította magát tegnap a jelenlegi államfő legnagyobb kihívójának számí­tó Muhammadu Buhari, aki a legfrissebb részeredmények szerint mintegy másfélmillió szavazattal vezet Goodluck Jonathan előtt. Az ellenzéki Progresszív Kongresszus (APC) párt bejelentése szerint történelmi győzelemről van szó. „Ez lesz az első alkalom Nigériában, hogy egy kormányt pusz­tán demokratikus eszközökkel fosztanak meg a hatalmától” - közölte a párt szóvivője. Az afrikai ország 36 szövetségi államából 32-ben már összeszámlálták a szavazatokat, s ez alapján az országot egy katonai puccs után az 1980-as években húsz hónapig már kormányzó Buhari másfél millió szavazattal vezet Jonathan elnök előtt. A különbség tovább nőhet, a fennmaradó álla­mok többsége ugyanis az ország északi, muzulmán többségű részében található, ahonnan a muszlim Buhari is származik. Ciprasz helyteleníti az Oroszország elleni szankciókat Görögország nem ért egyet az Oroszország elleni szankci­ókkal, ez az út nem vezet sehová - jelentette ki Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, aki április 8-án kezdődő moszk­vai látogatása előtt adott interjút a TASZSZ orosz hírügy­nökségnek, amelyben Ciprasz hangsúlyozta: a két ország együttműködése lehetőséget teremt Görögországnak, hogy mezőgazdasági termékeit exportálja Oroszországba. „Az elmúlt években ezt a viszonyrendszert csapás érte amiatt, hogy az ország előző kormányai nem tettek meg mindent ennek a véleményem szerint értelmetlen, a kelet­ukrajnai feszültséggel kapcsolatos szankciós politikának az elkerülése érdekében. Ennek a következménye lett a görög mezőgazdasági termékek embargója is, ami jelentős kárt okozott nekünk” - mondta, hozzátéve, hogy a „gazdasági háború, mint a valós háború folytatása, zsákutcába torkolló politika”. Lecsapott a Niklas Óránkénti 160 kilométeres sebességet is meghaladó széllö­késekkel tegnap átvonult Németországon a Niklas orkán. A viharciklon az Északi-tenger felől érkezett, és a Baltikum felé haladva az ország teljes területén átvonult. A Niklas nagy mennyiségű csapadékot hozott magával, sok helyütt esővel, jégesővel érkezett, Berlinben hó is esett. Az utóbbi évek egyik legnagyobb vihara több tartományban közlekedési fennakadásokat okozott. Észak- Rajna-Vesztfá­­liában leállí­tották a vasúti közlekedést, Bajorország­ban lezárták az ICE-vonatok pályahálózata­ Az átlagembertől eltérően ez a vitorlázó­nak München szörfös kimondottan élvezte a Niklas viharos és Augs­­szelét. A felvétel a Herrsching közelében levő burg közötti Beta/AP Ammerseen készült szakaszát... Bombazápor Szanaában Újabb légicsapásokat mért a Szaúd-Arábia vezette arab szövetség a síita húszi lázadók állásaira Jemenben. A húszik egyik déli ellenőrző pontját érte támadás. Az áldozatok közül húszan felkelők, további tizenöten civilek. Emellett bombázták a húszik szövetségesének számító, Ali Abdal­­láh Száleh korábbi államfőhöz hű köztársasági gárda gyakorlótereit, a főváros repülőterét, valamint a nyugati Hodeida kikötővárost. Keddre virradóra Szanaá az eddi­gi leghevesebb légitámadásokat szenvedte el. (Forrás: MTI/TASZSZ/APA/dpa/AP/Reuters/AFP) Putyin népszerűségének csúcsán Vlagyimir Putyin a Krím Orosz­országhoz csatolása, tavaly március vége óta népszerűségének csúcsára jutott a lakosság körében - állapítot­ta meg az egyik orosz közvélemény­kutató cég, amelynek elemzését az orosz államfő hatalomra jutásának 15. évfordulóján rendezett moszkvai szakértői kerekasztal-beszélgetésen ismertették. A Társadalmi Vélemény Alapít­vány (FOM) kutatása szerint amíg 2000-ben a szavazók 47 százaléka voksolt Putyinra, a FOM márci­us 22-én készült felmérése szerint a megkérdezettek 75 százaléka szavazna a jelenlegi államfőre, ha most tartanának elnökválasz­tást. A politikus népszerűsége a választók körében 15 év alatt több mint másfélszeresére nőtt. (Putyin 2000-2008-ban, két egymást köve­tő időszakban volt államfő, majd 2012-ben újra elnökké választot­ták. Közben miniszterelnökként tevékenykedett.) A közvélemény-kutató cég igazgatója elmondta, hogy Putyin lakossági megítélése a következő években a stabilitásba és a jövőbe vetett hit, a bizalom erősségétől függ. „Ennek a legfőbb összetevői jelenleg a krími események, az elfo­gadottságuk a lakosság körében, valamint a gazdasági válság megszüntetését célzó intézkedések” - közölte. Ha a gazdasági helyzet romlani fog, az árak emelkednek és az emberek elszegényednek, akkor ez lesz az első számú befolyáso­ló tényező. Azt senki sem tudja, mikor és milyen mértékben fog ez bekövetkezni, valamint hogyan képződik le. Jelenleg ez a tényező nem játszik meghatározó szere­pet, a válság, ahogy ezt az emberek mondják, „nem is olyan szörnyű, mint amilyennek korábban tűnt” - fejtette ki a FOM igazgatója. Alekszej Kudrin, Putyin 2008 és 2012 közötti kormányának pénzügyminisztere a TASZSZ hírügynökségnél rendezett kere­kasztal-beszélgetésen ugyanak­kor arra figyelmeztetett, hogy az orosz államfőnek élnie kellene a lakossági bizalommal és végre kellene hajtania azokat az elenged­hetetlen reformokat, amelyekre a megfeneklett gazdaság miatt lenne szükség Oroszországban. A Polgá­ri Kezdeményezések nevű politikai szervezet alapítója később újság­íróknak külön elmondta, nem zárja ki, hogy Vlagyimir Putyin negyed­szer is indul az elnökválasztáson, amely 2018-ban esedékes. (Forrás: MTI) Ha most tartanák a választásokat, az oroszok háromnegyede rá voksol­na. Egyesek nem tartják kizárnak, hogy Putyin 2018-ban negyed­szer is indul majd az elnökválasztáson SZÍRIAI POLGÁRHÁBORÚ Érkeznek (majd) a milliárdok Több milliárd dollárnyi humanitárius segélyre kapott ígéretet tegnap a belháború tépázta Szíria a Kuvaitvárosban folyó nemzetközi donorér­tekezleten. A házigazda Kuvait a konferencia kezdetén félmilliárd dollárt ígért. Az Egyesült Államok hasonló nagyságú, 507 millió dolláros segélyt ajánlott fel, Szaúd-Arábia pedig 60 millió dollárt helyezett kilátásba. Az Európai Unió a tavaly vállalt összeg kétszeresét ajánlotta fel, 1,1 milliárd eurót. A konferenciát megelőzően Németország azt közölte, hogy 277 millió dollárnyi segélyt folyósít. Az ENSZ az idei évre összesen 8,4 milliárd dollár segélyt kért a nemzet­közi közösségtől, ilyen hatalmas összegért eddig még sohasem folya­modott. Az ENSZ számításai szerint 2,9 milliárd dollárnyi segélyre van szükség Szírián belül, további 5,5 milliárdra pedig a külföldre menekült szíriaiak támogatására. Vérengzés Madzsubében Negyvenegy embert - köztük gyerekeket - mészároltak le az Iszlám Állam (LÁ) fegyveresei tegnap a Szíria középső részén fekvő Hama tartomány egyik falujában - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil aktivista szervezet. „Az IÁ lerohanta a szunniták, alaviták és iszmailiták által vegyesen lakott Madzsube falut, legalább harminc embert agyonlőttek, égettek el vagy fejeztek le - közölte az OSHD igazgatója. A szíriai televízió megerősítette a vérengzés hírét. (Forrás: MTI/AFP) Évek óta szerveződnek hasonló donorértekezletek, a tavalyin csak­nem negyven ország és nemzetközi segélyszervezet vett részt. Összesen 2,4 milliárd dollárnyi segélyt ígértek meg, míg az ENSZ 6,5 milliárdnyit kért. A 2013-as konferencián másfél milliárd dollárnyi ígéret gyűlt össze, az ENSZ akkor 4,4 milliárdért folyamodott. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az idei értekezleten mondott beszédében arról számolt be, hogy a tavaly megígért segélyek 90 százaléka beérkezett. A mostani konferencián 78 ország és negyven nemzetközi segélyszervezet képviselteti magát. (Forrás: MTI/AP/Reuters/AFP) Túszdráma az isztambuli bíróságon A török szélsőbaloldali Forra­dalmi Népfelszabadító Párt-Front (DHKP-C) két tagja tegnap behatolt az isztambuli Qaglayan igazságügyi palotába, és túszul ejtették Mehmet Selim Kiraz ügyészt, aki egy tiné­dzser halála ügyében vezeti a vizs­gálatot. A 15 éves Berkin Elvant a tavaly márciusi kormányellenes tüntetések idején a rendőrség sebe­­sítette meg. A fiú kómába esett és néhány hónappal később meghalt. A DHKP-C - amelyet az Egyesült Államok, az EU és Törökország terrorszervezetként tart számon - a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) teszi felelőssé a 15 éves fiú megöléséért, és azt követeli, hogy a fiút halálosan megsebesítő rendőr a nyilvánosság előtt, a tele­vízióban tegyen vallomást, az Elvan mellett tüntetők ellen emelt váda­kat pedig ejtsék. Ellenkező esetben - közölték - megölik az ügyészt. A bíróság épületébe benyomul­tak a különleges erők, de nem roha­mozták meg a hatodik emeleten magukat elbarikádozó túszejtőket, akikkel a rendőrség tárgyalásokat kezdett. Elvan apja eközben arra szólította fel a fegyvereseket, hogy ne bántsák az ügyészt, mondván: a család nem akar több vérontást. A tárgyalások a túszejtőkkel lapzártakor még tartottak. Ahmet Davutoglu kormányfő a biztonsági szolgálattal egyeztetett a szükséges lépések, feltehetően a rendőrségi akció megkezdése ügyében. A DHKP-C számlájára írják az amerikai nagykövetség ellen 2013-ban elkövetett öngyilkos merényletet. 2001-ben két rend­őr és egy ausztrál turista vesztette éltét Isztambul központjában, a csoport által elkövetett táma­dásban. (Forrás: MTI/AFP/ Reuters/Hürriyet) EPA A szélsőbaloldali csoport honlapján közzétett képen az egyik túszejtő pisztolyt szegez az ügyész fejéhez Szabó József Elkeserítőnek és rendkívül súlyosnak ítéli meg az ENSZ a líbiai helyzetet. Claudio Cordone, a világszervezet helyi missziójának (UNSMIL) emberjogi osztályát veze­tő igazgatója annak ellené­re fogalmazott meg lesújtó értékelést a kőolajban gazdag észak-afrikai országról, hogy márciusban egyeztetések kezdődtek a szembenállók között a tartós tűzszünetről és egy stabil egységkormány megalakításáról. Már-már közhely: Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása és kivégzése óta belpolitikai káosz uralkodik Líbiában, fegyveres bandák harcolnak egymással a hatalomért és a kőolajából szárma­zó jövedelmekért. A tavalyi válasz­tás után két-két rivális kormány és parlament alakult (Tripoliban és Tobrukban). A két halálos ellenség csapatai és a velük szövetséges fegy­veres bandák egymást támadják. A harcokban már legalább 2500-an haltak meg, főként civilek. A mene­kültek száma megközelíti a félmil­liót. Elemzők okkal tartanak attól, hogy Líbia könnyen Szíria vagy Irak sorsára juthat, ha nem sikerül sürgősen lezárni a polgárháborút és megoldást találni a válságra. A Nyugat a Tobrukban műkö­dő - Abdalláh al-Száni vezette - kormányt és parlamentet ismeri el. Ez a kormány egy csonka álla­mot irányít Kelet-Líbiában. Másutt pedig a Fadzsr Líbia (Líbiai Hajnal) iszlamista fegyveres szövetség, illet­ve az általa 2014-ben önhatalmúlag létrehozott kormány és parlament kezében a hatalom. Az országban egyre nagyobb a befolyása az Iszlám Állam helyi szárnyának is, amely az utóbbi időben több véres akciót hajtott végre. A dzsihadista terrorszervezet térnyerése egyre jobban aggasztja az Egyesült Államokat és az Euró­pai Uniót, amelynek déli határait alig néhány száz kilométer választja el Líbiától. Bernardino León Gross, az ENSZ líbiai különmegbízottja már többször elítélte a harcokat. Egyik beosztottja, Claudio Cordo­ne a napokban viszont arra figyel­meztetett, hogy a káoszba süllyedt országban sokkal nagyobb az elnyomás, mint Kadhafi uralko­dása idején volt. Cordone szerint legalább 200 ezer, de az is lehet, hogy akár 300 ezer fegyveres van az országban, s a milíciák többsége nem tűri a másként gondolkodókat az álta­luk uralt területeken. Ezért szinte mindennaposak a leszámolások. Mások arra hívják fel a figyel­met, hogy Kadhafi bukása után a líbiai nők kerültek a legrosszabb helyzetbe, mivel fokozatosan kiszo­rulnak a politikából, a munkaerőpi­acról és a felsőoktatásból. Kadhafi idején - a térségbeli országok közül - Líbiában volt a legmagasabb a diplomás nők száma. A bukott diktátor egyik legnagyobb sikeré­nek épp az ingyenes oktatás beve­zetését tartják, illetve azt, hogy a nőket a felsőoktatásból sem rekesz­tették ki. LÍBIAI helyzet A nők a legnagyobb vesztesek

Next