Magyar Szó, 2015. május (72. évfolyam, 98-121. szám)
2015-05-16 / 109. szám
NŐI KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Stafió 2015. május 16., 17., szombat-vasárnap mm Kína és India szorosabbra fűzi kapcsolatait Narendra Modi indiai kormányfő Pekingben konstruktív tárgyalásokon van túl; pénteken 24 szerződést, illetve szándéknyilatkozatot írtak alá, tízmilliárd dollárt meghaladó értékben. A megállapodások a vasúti, a légiipari együttműködés mellett kiterjednek még az ásványkincsek feltárására, a tengeri kutatásokra és a szakképzésre is. A két fél megállapodott abban is, hogy újabb konzulátust nyitnak egymás országában. Modi őszintének, konstruktívnak és barátinak nevezte kínai tárgyalásait, hivatalbeli kollégája, Li Ko-csiang pedig „a várakozásoknak megfelelőnek” minősítette kettejük találkozóját. India és Kína kapcsolaterősítése mély hatással lesz a két országra és erre az évszázadra - jegyezte meg Modi a közös sajtótájékoztatón. Az egyik legfontosabb stratégiai kapcsolatként jellemezte országa és Kína viszonyát, amely - mint fogalmazott - az utóbbi évtizedekben meglehetősen összetett. Modi a két ország történelemi felelősségéről beszélt, és kijelentette, elkötelezettek az iránt, hogy új irányt szabjanak az Ázsia két legnagyobb országa közötti kapcsolatoknak. Az indiai kormányfő előző nap érkezett Kínába, útjának első állomásán, Hszian városban, Hszi Csin-ping államfő fogadta. Hszi ezzel viszonozta azt, hogy Modi tavaly hasonlóképpen a szülőföldjén, Gudzsarátban látta őt vendégül. Narendra Modi és vendéglátója, Li Ko-csiang az Ég temploma népszerű pekingi parkban tett látogatása során Beta/AP Nagyszabású offenzíva a Saval-völgyben A pakisztáni hadsereg nagyszabású szárazföldi és légi offenzívát indított pénteken a tálibok ellen az iszlamista lázadók utolsó nagyobb fellegvárának számító, az ország északnyugati részében Saval-völgyben. A légierő hajnalban kezdte bombázni az Afganisztánnal határos Észak-Vazirisztán tartomány északnyugati részén fekvő tálib állásokat. A légicsapásokban legalább tizenöt felkelő vesztette életét. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a völgyhöz északi és déli irányból is harckocsik és katonák közelítenek. „Úttorlaszokat állítottak fel mindenütt, senki nem mehet se ki, se be. Teljes kijárási tilalmat rendeltek el, a telefonvonalakat is elvágták” - mondta egy helyi lakos. Reményteljes lépés Ciprus újraegyesítése felé Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök és Mustafa Akinci, a csak Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság elnöke pénteken felújította hét hónappal ezelőtt félbeszakadt béketárgyalásait. A két fél az ENSZ tamponzónájában levő elhagyatott nicosiai repülőtéren folytatott megbeszélései során kölcsönös „fogadalmat” tett, hogy „fáradhatatlanul dolgozik” Nikosz Anasztasziadisz, Mustafa Akinci ma, a kapcsola- és Espen Barth Eide, ENSZ-megbízottok normalizálása (középütt) a béketárgyalásokat követően érdekében, amelyeknek végső célja a sziget újraegyesítése. A találkozón - amelyen Espen Barth Eide ENSZ-megbízott, volt norvég kormányfő közvetített - a két vezető megvitatta a további tárgyalások menetét is. A tárgyalások tavaly októberben szakadtak meg, mert Törökország hadihajókat és egy kutatóhajót vezényelt egy olyan kőolaj- és földgázmező feltérképezésére, amely az ENSZ-konvenció szerint Ciprusé, és mind a helyi görögök, mind a törökök magukénak tekintik. A dzsihadisták elfoglalták Ramádit Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet pénteken elfoglalta Ramádit, a nyugat-iraki el-Anbár tartomány székvárosát, és kitűzték fekét zászlójukat a tartományi kormányzat épületére. A szélsőségesek péntekre virradóra indítottak támadást a hosszú idő óta ostromlott város elfoglalására, és eközben hat öngyilkos robbantást hajtottak végre. A szunnita többségű el-Anbár tartomány jelentős része már több mint egy éve az IÁ kezén van. Fallúdzsa városát tavaly január óta tartják ellenőrzésük alatt, Ramádinál pedig több alkalommal folytak heves harcok. Az amerikai megszállás idején Ramádit az al-Kaida egyik fellegváraként tartották számon. (Forrás: MTI/Hszinhua/AFP/Reuters) Beta/AP Purger Tibor Washington, máj. 15. Egy rendkívül rokonszenvesnek tűnő, „biztonságmegszállott” mozdonyvezetővel a „nyeregben”, a Washington-New York expressz 170 kilométeres óránkénti sebességgel vette be a nyolcvanasra korlátozott kanyart Philadelphia peremén és a többit nyolc síremlék, a vonatszerencsétlenségek krónikája meg a vizsgáló szervek sok ezer oldalas jelentése fogja őrizni a jövő számára. A tragédia már másnap elpolitizálódott, amikor a republikánus többségű képviselőház további 16 százalékkal látta jónak csökkenteni az állami támogatás nélkül életképtelen Amtrak vasútvállalatot, az Egyesült Államok legnagyobb vasúti személyszállító cégét. Alig pár órával az után, hogy a közlekedésbiztonsági ügynökség közzétette: a baleset elkerülhető lett volna, ha a kongreszszus fedezi a központi vonatvezérlési rendszer (angolul: Positive Train Control) teljes bevezetésének költségeit. John Boehner, a képviselőház dühös és gyakran cinikus elnöke az ezt firtató újságírónak így válaszolt: „Micsoda buta kérdés! Ezt a balesetet nem pénzhiány, hanem a megengedett sebesség túllépése okozta.” A legmagasabb rangú republikánus tisztségviselőnek persze igaza van: nem az elmaradó beruházások „nyomták a gázpedált”, hanem a mozdonyvezető. Csakhogy létezik olyan technológia, amely még a mozdonyvezető ellenkező szándéka, esetleges szívrohama, sőt sínrongálódás esetén is meg tudja állítani a vonatot. Ennek a megoldásnak a felszerelését a kongresszus hét éve írta elő a vasúti társaságoknak az idén december 15-ei határidővel - csak éppen nem adott rá pénzt. Egyetlen összehasonlító példa: az USA vasúthálózata éppen kétszer akkora (225 ezer km), mint Kínáé (112 ezer km), ám az utóbbi több mint százszor annyit költ évente a fenntartásra és bővítésre. Természetesen senkinek eszébe sem jut, hogy államosítsa a több száz független cégből összeálló amerikai vasútrendszert. A teherszállító vállalatok így is nyereségesek, a személyszállítás viszont az I. világháború óta csak veszteséget „termelt”. Először a gépkocsi és az autópálya-hálózat térhódítása miatt, a II. világháború óta pedig a légiforgalom terjedése az oka ennek. Az USA területe sokkal ritkábban lakott, mint Európáé vagy Kínáé, ezért sincs akkora kereslet a vonatozás iránt, kivéve a két parton, ahol számos nagyvárost köt össze a ma is jól működő vasút. A keddi tragédia az ún. északkeleti folyosón történt. A Washington és Boston közötti 730 kilométeres pálya nyolc államot szel át. A két végponton kívül Baltimore, Philadelphia és New York vonzáskörében 35-40 millió embert szolgál ki, évente 30 millió utas szállításával, sok éve növekvő forgalommal. Noha a gyorsvonat drágább, mint a repülő, a reptérre történő kijutás, a biztonságellenőrzési kényelmetlenségek, valamint a vonatok nagyobb kényelme folytán egyre többen veszik igénybe a vasutat. Az állami szubvenció azonban a működéshez is kevés, nemhogy a bővítéshez és az infrastruktúra felújításához. Márpedig a pálya szinte teljesen elavult, az egyetlen pozitívum, hogy a teljes hosszon mindössze 11 szintbeli átjáró van. Sok helyütt nem is a vasúti társaság birtokában vannak a sínek, ezért a tehervonatok előnyt élveznek (mert fizetnek), és a maximális sebesség 240 km, az is csak New Yorktól északra érhető el egyetlen járat számára. A szövetségi törvényhozás tagjainak többségét persze nem érdekli sem Kalifornia, sem az északkeleti folyosó. Az egyre szélsőségesebb jobboldal kompromisszumok nélkül küzd minden állami „beavatkozás” - értsd: beruházás, tevékeny politika - ellen, kivéve ha az a világpiacon az amerikai nagytőke érdekeit képviseli. Ezért van az, hogy Boehner és társai most hirtelen Obama „oldalán állnak” a csendes-óceáni és a transzatlanti szabadkereskedelmi szerződés megkötésének ügyében, és az elnök saját pártjának baloldalával került összetűzésbe. Ezért van az, hogy az amerikai jobboldal - amely a hazai választásokon ügyesen eladja a „minél kisebb államgépezet , annál boldogabb emberek” című szemfényvesztést - teljes mellszélességgel támogat, sőt követel, minden katonai beavatkozást és az amerikai hegemonizmus elvét hirdeti. Ez az oka annak is, hogy - (a keresztény) „istenre és hazára” való végtelen hivatkozások közepette - mindent megtesz azért, hogy a másképp gondolkodóknak semmi beleszólásuk ne legyen a milliárdosok és multinacionális megavállalatok „terheinek” egyre nagyobb csökkentésében, miközben az olcsó külföldi (meg kiszolgáltatott bevándorlói) munkaerő kiaknázásából eredő alacsony otthoni árakkal téveszti meg saját választóit. Egyre több közgazdász, politikai gondolkodó, sőt néhány baloldali politikus is látja már, hogy ez a jobboldali politika veszélyesen gyorsítja az amerikai álom - és globális tekintélyének elavuló vonatát az egyre közeledő, soha nem látott élességű „történelmi kanyarban”. Hiába rokonszenves és jóindulatú a mozdonyvezető, ha képtelen az egyébként elérhető technológiára is támaszkodva értelmes sebességre váltani - és ha a világ technológiailag ma is legfejlettebb és legrugalmasabb társadalma nem képes, vagy nem hajlandó a „jövő vonatának” kifejlesztésére. Az Egyesült Államokat több mint fél évszázadig a világgazdaság „mozdonyának” tekintették, és az is volt Sőt a szédítő kínai fejlődést is ez a mozdony indította el az ottani olcsó „fűtők” és parancsuralmi szemfényvesztők áldásos hozzájárulásával. Az USA mindeddig képes volt idejekorán fékezni is, meg gyorsítani is a történelmi szerpentineken. Meglátjuk, képes lesz-e a most közelgő „nagy kanyart” úgy bevenni, hogy abból mindannyian élve és virulva kerüljünk ki. A „POZITÍV KONTROLL” HIÁNYA A kisiklott mozdony Teljes gőzzel, de céltalanul robogó szerelvények - Philadelphia és a világrend vonatmetaforája MUNKATÁRSUNK JEGYZETE KUDARCBA FULLADT A BURUNDI ÁLLAMCSÍNY Megadták magukat a puccsisták Megadták magukat a Burundiban államcsínyt megkísérelt katonák, a puccs vezetőit őrizetbe vették. Az elnöki szóvivő pénteken délután bejelentette, hogy az államcsíny legfőbb vezetőit, köztük Godefroid Niyombare tábornokot letartóztattták. A Pierre Nkurunziza államfő elmozdítását bejelentő vezérőrnagy korábban megerősítette, hogy csapatai megadták magukat. „Remélem, nem fognak megölni minket” - mondta. A puccsisták bukása ellenére pénteken újrakezdődtek a tiltakozások Burundi fővárosában. A rendőrség figyelmeztető lövéseket adott le a Bujumbura déli negyedében gyülekező tüntetőkre. A tüntetések egyik fő szervezője, a Focode nevű civil szervezet a demonstrációk folytatására szólított fel. „A mi mozgalmunknak semmi köze a puccskísérlethez” - közölte a tüntetések egyik fő szervezője. Helyi fiatalok ugyanakkor arról számoltak be, hogy a fővárosi tüntetések egyik gócpontjának számító Cibitoke külvárosban a rendőrök figyelmeztették őket, ha demonstrálnak, lázadókként fognak tekinteni rájuk, és le fogják lőni őket. Godefroid Niyombare vezérőrnagy (középütt), amikor még úgy tűnt, a puccs sikerült Katonai források szerint a burundi állami tévé és rádió székháza körül zajlott előző napi összecsapások során tizenkét lázadóval végeztek. A tájékoztatás szerint harmincöt puccsista megsebesült, negyven pedig megadta magát. Az Egyesült Államok pénteken kivonta bujumburai nagykövetsége személyzetének nagy részét. Még nem tudni, hogy a következő hét elején újranyitják-e a képviseletet. Godefroid Niyombare szerdán jelentette be, hogy eltávolította Nkurunziza elnököt a hatalomból, majd elrendelte a határok és a bujumburai repülőtér lezárását. Ekkor az államfő a szomszédos Tanzánia fővárosában volt a burundi válság rendezését célzó regionális konferencián. Csütörtökön reggel összecsapások voltak a fővárosban, Bujumburában a puccsisták és az elnök hívei között. Nkurunziza csütörtökön este visszatért az országba, és tudatta, hogy a puccskísérlet elbukott. Az államfő állítólag a fővárostól 140 kilométerre északkeletre fekvő szülővárosába, Ngoziba tért vissza külföldi útjáról, és innen fog beszédet intézni az országhoz. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közölte, hogy a puccskísérletet követően több mint 105 ezren menekültek el a 10 milliós Burundiból a szomszédos országokba. A legtöbben, 70 ezren Tanzániába mentek, az ottani hatóságok szerint csak a Tanganyika-tó partján legalább 50 ezer burundi ember gyűlt össze. Ruanda 26 ezer, a Kongói Demokratikus Köztársaság 9 ezer menekültet fogadott be. (Forrás: MTI/AFP/AP/Reuters) Reuters Újabb mikroállam született az egykori Jugoszlávia területén Néhány héttel Liberland megalapítása után újabb mikroállam született az egykori Jugoszlávia területén: lengyel turisták egy csoportja Enklávé Királyság néven független országot kiáltott ki a szlovén-horvát határ között lévő senkiföldjén. Piotr Wawrzynkiewicz és barátai nemrégiben Szlovéniában jártak, és ott értesültek a Metlika település közelében fekvő, nagyjából 100 négyzetméteres földsáv létezéséről. A Szlovénia és Horvátország közé ékelődött terület mintegy 50 kilométerre nyugatra található Zágrábtól. A területet egyik ország sem tekinti magáénak. Az államalapítók egy rendkívül libertárius, szabadelvű államot képzeltek el, amelyben bőrszínétől, vallásától és nemzetiségétől függetlenül mindenki kifejtheti a véleményét, ingyen tanulhat, és adómentesen dolgozhat - mondta Wawrzynkiewicz. Eddig több mint ötezer ember jelezte igényét az önálló terület állampolgársága iránt, nyolcszázan pedig az előző heti online választásokon is részt vettek. A voksoláson bárki indulhatott, aki nem tagja szélsőséges csoportnak, és büntetlen előéletű. A királyság nemzeti valutája a Dogecoin nevű virtuális fizetőeszköz. Mottója: „A világ polgárai”. A mikroállamban öt nyelvet tettek hivatalossá, köztük a kínait is. (Forrás: MTI/AFP)