Magyar Szó, 2015. augusztus (72. évfolyam, 176-200. szám)
2015-08-03 / 176. szám
2015. augusztus 3., hétfő A roma embereket segíteni kell a felemelkedésben - mondta Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség államtitkára vasárnap a roma holokauszt 71. évfordulója alkalmából a Roma Polgári Tömörülés (RPT) által a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központban szervezett megemlékezésen. Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség (IHRA) elnöke emlékeztetett arra, hogy a több milliós európai cigányság 20- 30 százalékát, a megszállt európai országok cigányságának csaknem felét gyilkolták meg a II. világháborúban a holokauszt során. Hangsúlyozta: kötelező az emlékezés, szembenézés. Mindig van remény a közösség újjászületésére. A történelem során sokat próbált roma közösség az alkotóerő kiapadhatatlan forrása - mondta a Miniszterelnökség államtitkára. Takács Szabolcs Ferenc beszélt arról is, hogy a Nemzetközi Holokauszt - emlékezési Szövetség az egyetlen olyan kormányközi szervezet, amely a roma holokauszt kutatásával, oktatásával és emlékének megőrzésével foglalkozik. Kán Mór, Izrael magyarországi nagykövete beszédében rámutatott: vannak, akiknek az élete származásuk, vallásuk miatt rosszabb, mint másoké. Ennek legszörnyűbb példája a holokauszt. A romák és a zsidók sorsának is ez a közös pontja, erre nap mint nap emlékezni, emlékeztetni kell, és az új generációknak is el kell mondani, hogy a holokauszt egy döntés volt, egy nagyon rossz döntés. A nagykövet beszédében kitért a néhány napja Jeruzsálemben történt, zsidó szélsőségesek által elkövetett merényletekre, és hangsúlyozta, hogy azokat ki kell vizsgálni. „Sajnáljuk és szégyelljük a történteket” - szögezte le Kán Mór, hozzáfűzve: ezek a merényletek összeegyeztethetetlenek az izraeli demokrácia értékeivel, kihívást jelentenek és figyelmeztetnek a gyűlölet veszélyeire. A nagykövet a budapesti rendezvényen emlékeztetett ugyanakkor arra is: Izrael az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten, és naponta meg kell harcolnia fennmaradásáért. A rendezvényen felolvasták Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének levelét, amelyben hangsúlyozta, hogy máig érthetetlen a roma holokauszt tragédiája, melyre nem lehet mentséget keresni. A miniszter leveleiben emlékeztetett a több évszázados cigány-magyar együttélésre és leszögezte: „nekünk össze kell dolgoznunk!” A levelében idézte az RPT mottóját, amely szerint „múltunk közös lesz a jövőben”. Makai István, az RPT elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az egy évvel ezelőtt Áder János köztársasági elnök által megnyitott roma holokauszt központ létrejöttét. „Kötelességünk emlékezni és emlékeztetni!” - hangoztatta a szónok. Kiemelte, új dolgok születése új reményt ad. A roma holokauszt központ megmutatja, hogy összefogással lehet építeni és ebből mások is erőt meríthetnek. Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára beszédében felidézte: a XX. század a népirtások százada és máig nem tudjuk, hogy történhetett meg emberek tömeges, szándékos, ipari méretű megsemmisítése. „Véssük gyermekeink szívébe, hogy soha többé nem történhet meg” - hangsúlyozta az államtitkár. A vendégek a cigány holokauszt központban megtekintették a cigányság múltját, a roma holokausztot, a cigány tárgyi kultúrát és cigány művészek alkotásait bemutató kiállítást. (MTI) A ROMA HOLOKAUSZT ÉVFORDULÓJA Segíteni kell a felemelkedésben MTI Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke beszédet mond a szervezet megemlékezésén Elhunyt Sinkó László színművész Hetvenöt éves korában elhunyt Sinkó László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Művésze - tudatta a Nemzeti Színház szombaton az MTI-vel. Sinkó László 1940. március 18-án született Budapesten. Bátyja, a nála tizenkét évvel idősebb Sinkovits Imre az ország egyik legnépszerűbb színésze volt. Érettségi után nyomban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Diplomájának megszerzése után, 1962-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Budapestre 1966-ban költözött, a Nemzeti Színházban játszott. 1982-ben a magyar színházi életet felpezsdítő Katona József Színház alapító tagja volt, itt vált igazán színésszé, rangos nemzetközi fesztiválokon jutalmazott produkciók részesévé. A társulattal bejárták a világot, felléptek Bécsben, Londonban, Párizsban, Moszkvában, Barcelonában, Bogotában és Caracasban is. A Katona József Színházban rengeteg nagy szerepe volt, többek között Versinyin (Három nővér), Übü papa (Übü király) - ezek a műsorról levehetetlen darabok voltak, és ő beírta velük a nevét a magyar színháztörténetbe. Székely Gábort követve 1994- ben több kollégával ő is az Új Színházhoz szerződött, ahol születtek remek előadások, de a teátrum nem volt hosszú életű. Megszűnése elkeseredéssel töltötte el, még a tanítást is abbahagyta a Színművészeti Főiskolán, és elment „szabadúszónak”, sokat játszott vidéken. 2003 óta ismét a Nemzeti Színház tagja. Erős karakterformáló képessége miatt gyakran játszott intrikus szerepeket. Emlékezetes alakításai: Trigorin (Csehov: Sirály), Valér (Moliére: A fösvény), Jázon (Grillparzer: Medea), Szakhmáry Zoltán (Móricz Zsigmond: Úri muri), dr. Schön (Wedekind: Lulu). Bár ízig-vérig színpadi színész, számos filmben és tévéjátékban szerepelt. Ismertebb filmjei és tévéjátékai: Fügefalevél, Princ, a katona, Dorottya, Vivát, Benyovszky, Gyertek el a névnapomra, Hajnali háztetők, Az új földesúr, Honfoglalás, A hídember, Csak szex és más semmi. Évekig szerepelt a kilencvenes évek kultikus magyar teleregényében, a Szomszédokban. Művészi munkáját 1972-ben Jászai Mari-díjjal, 1982-ben érdemes művészi, 1987-ben kiváló művészi címmel ismerték el, a Kossuth-díjat 1995-ben vehette át. 2014-ben A Magyar Érdemrend tisztkeresztje (polgári tagozat) és a Nemzet Művésze kitüntetésekkel ismerték el munkásságát. (MTI) MwtuSió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ3 Csángó Fesztivál Jászberényben Több mint hatvan kulturális program, ezer résztvevő, köztük rengeteg fellépővel négy moldvai, három gyimesi és tizennégy erdélyi, valamint felvidéki és vajdasági hagyományőrző csoport is szerepel a holnap Jászberényben kezdődő 25. jubileumi Csángó Fesztivál programjában. Szűcs Gábor, a Csángó Fesztivál igazgatója, a Jászság Népi Együttes vezetője az MTI-nek elmondta: a rendezvénnyel a csángók sorsára szeretnék felhívni a figyelmet. Hozzátette: az egymást követő népzenei koncertek és folklórműsorok kínálatát a hazai fellépők mellett észak-ciprusi, török, bolgár, paraguayi és román együttesek vendégjátéka is színesíti. Az erdélyi, felvidéki, vajdasági hagyományőrzők többek közt olyan kistelepülésekről jönnek, mint Csíkszentdomokos, Méra, Szucság, Magyardombó, Györgyfalva, Melegföldvár, Ördöngösfüzes, Vajdaszentivány, Szilágysámsom, Imreg és Kupuszina, akiket a csángó hagyományőrzőkkel együtt a Magyar Lélek című gálaműsorban lehet látni. A rendezvény egyik programeleme a szombati Kárpát-Haza Magyar Konferencia, témái többek között a hagyomány továbbélése, a gazdaság és a kultúra egymásra hatásának új dimenziói a XXI. században. A rendezők - Folklór Kulturális Közalapítvány és a Jászság Népi Együttes - csütörtöktől vasárnapig népművészeti vásárt is szerveznek, valamint Harangozó Imre és Tampa Sztelián írók és néprajzkutatók könyvbemutatóin is részt vehetnek az érdeklődők. Ugyancsak a vasárnap záruló fesztivál kísérőprogramja a Jászság Népi Együttes székházában szervezett nemzetközi táncház. Az első Csángó Fesztivált 1991- ben rendezték Jászberényben, Papp Imre és Péterbencze Anikó ötlete alapján, a rendezvény Magyarországon egyedülállóként azóta is töretlenül őrzi és örökíti tovább a csángó magyarság hagyományait. (MTI) RÖVIDEN NYÁRÁDSZEREDA Nem tetszett a magyar és székely zászló A magyar és a székely zászló láttán távozott a nyárádszeredai városnapokra érkezett Maros megyei prefektus és megyei tanácselnök a rendezvénysorozat megnyitójáról - közölte a Székelyhon.ro portál. A lapban közölt fotók tanúsága szerint pénteken a városnapok megnyitójának helyszínét, a helyi idősek otthona udvarát a szervezők négy, közös zászlótartóba egymás mellé tűzött zászlóval - román, európai uniós, magyar és egy székely lobogóval - díszítettek föl. Lucian Goga prefektus és Ciprian Dobre, Maros megye tanácsának elnöke rosszallásának adott hangot a Nyárádszeredában kitűzött magyar és székely zászló láttán. Tóth Sándor polgármester elmondta nekik, hogy a városnapokra magyarországi testvértelepülések küldöttségei is érkeztek, ezért van kitűzve a piros-fehér-zöld zászló. Dobre és Goga állítólag felszólították a polgármestert: válaszszon közöttük és a zászlók között. Miután Tóth Sándor közölte velük, hogy a zászlók a helyükön maradnak, a prefektus és a tanácselnök autóba ült, és elhajtott Nyárádszeredából. A polgármester később a rendezvény nyilvánossága előtt is bejelentette, hogy miért távozott a két vendég, a tömeg pedig hangos tapssal fejezte ki véleményét a kérdésről - írta a portál. (MTI) Óriási összeggel adósak az államnak Június utolsó napján 1,662 millió adósa volt a magyar államnak - írta a Napi Gazdaság az adóhatóság munkájáról készült összeállításában. A csoport háromnegyedét az adójukkal elmaradó magánszemélyek adták, de a cégvilág 445 ezer szereplőjének neve is ott volt a köztartozók regiszterében. Az adatok szerint az adóbevallást készítő magánszemélyek mintegy negyede tartozott az államnak; a cégvilág jóval több mint felének szintén volt adóhátraléka. A gazdasági szereplők és a polgárok együttes elmaradása meghaladta a 2400 milliárd forintot. A hatalmas összegű köztartozás két csoportra osztható. Az első kategóriát azok a kintlévőségek alkothatják, amelyeknél még remélhető részben vagy egészben eredményes behajtási intézkedés. Ide sorolható az 1,2 millió magánszemély összesen 195 milliárdos hiánya. De a gazdasági életben ténylegesen részt vevő vállalkozások ügyében is lehet keresni valója a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A működő cégek közül júniusban 325 ezer küzdött kisebb-nagyobb adóhátralékkal, mégpedig együttesen 240 milliárdos összegben - olvasható a Napi Gazdaságban. (MTI) HATÁRZÁR Pénzbírság az akadályozásért Akár 300 ezer forintos bírság is kiszabható arra, aki az ideiglenes biztonsági határzár építését akadályozza - az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg. A jogszabály szerint aki az ideiglenes biztonsági határzár építési vagy karbantartási munkálatai során, az ideiglenes biztonsági határzár területén szolgálatot teljesítő hivatalos személyek vagy az ott munkát végzők be- és kijutását, illetve az ideiglenes biztonsági határzár területére tartó hatósági vagy szállító járművek be- és kijutását akadályozza, 300 ezer forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezhető. Emellett az ideiglenes biztonsági határzár területének védelme érdekében rögzítik, hogy aki a területre az építési vagy karbantartási munkálatok során illetéktelenül belép, 50 ezer forint közigazgatási bírsággal sújtható. Aki az ideiglenes biztonsági határzár területén az ott folyó építési, telepítési munkálatok akadályozása céljából bármilyen tevékenységet végez, 150 ezer forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezhető. Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi Tusnádfürdőn jelentette be, hogy augusztus 31-éig megépül a kerítés Magyarország déli határán. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerdán közölte, hogy a kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költségvetési keretet, így a korábban az ideiglenes határzár anyag- és technikai költségeire elkülönített 6,5 milliárd forinttal együtt idén összesen mintegy 29 milliárd forint jut a probléma kezelésére. (MTI) Új menekültügyi szabályok Szombat óta hatályosak Magyarországon az új menekültügyi szabályok. A jelenleg kétfokozatú - előzetes és részletes vizsgálati - szakra bontott menekültügyi eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödött, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, és nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Életbe lépett az államhatárról szóló törvény módosítása is, amire a magyar-szerb határon épülő ideiglenes biztonsági határzár miatt volt szükség. E szerint a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. (MTI)