Magyar Szó, 2015. augusztus (72. évfolyam, 176-200. szám)

2015-08-03 / 176. szám

2015. augusztus 3., hétfő A roma embereket segíteni kell a felemelkedésben - mondta Takács Szabolcs Ferenc, a Minisz­terelnökség államtitkára vasárnap a roma holokauszt 71. évfordu­lója alkalmából a Roma Polgári Tömörülés (RPT) által a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központban szervezett megemlékezésen. Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség euró­pai uniós ügyekért felelős államtit­kára, a Nemzetközi Holokauszt­­emlékezési Szövetség (IHRA) elnöke emlékeztetett arra, hogy a több milliós európai cigányság 20- 30 százalékát, a megszállt európai országok cigányságának csaknem felét gyilkolták meg a II. világhá­borúban a holokauszt során. Hang­súlyozta: kötelező az emlékezés, szembenézés. Mindig van remény a közösség újjászületésére. A törté­nelem során sokat próbált roma közösség az alkotóerő kiapadha­tatlan forrása - mondta a Minisz­terelnökség államtitkára. Takács Szabolcs Ferenc beszélt arról is, hogy a Nemzetközi Holokauszt - emlékezési Szövetség az egyetlen olyan kormányközi szervezet, amely a roma holokauszt kutatá­sával, oktatásával és emlékének megőrzésével foglalkozik. K­án Mór, Izrael magyarországi nagykövete beszédében rámuta­tott: vannak, akiknek az élete szár­mazásuk, vallásuk miatt rosszabb, mint másoké. Ennek legszörnyűbb példája a holokauszt. A romák és a zsidók sorsának is ez a közös pont­ja, erre nap mint nap emlékezni, emlékeztetni kell, és az új generá­cióknak is el kell mondani, hogy a holokauszt egy döntés volt, egy nagyon rossz döntés. A nagykövet beszédében kitért a néhány napja Jeruzsálemben történt, zsidó szélsőségesek által elkövetett merényletekre, és hang­súlyozta, hogy azokat ki kell vizs­gálni. „Sajnáljuk és szégyelljük a történteket” - szögezte le K­án Mór, hozzáfűzve: ezek a merényletek összeegyeztethetetlenek az izrae­li demokrácia értékeivel, kihívást jelentenek és figyelmeztetnek a gyűlölet veszélyeire. A nagykövet a budapes­ti rendezvényen emlékeztetett ugyanakkor arra is: Izrael az egyet­len demokrácia a Közel-Keleten, és naponta meg kell harcolnia fennmaradásáért. A rendezvényen felolvas­ták Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének leve­lét, amelyben hangsúlyozta, hogy máig érthetetlen a roma holokauszt tragédiája, melyre nem lehet ment­séget keresni. A miniszter levele­iben emlékeztetett a több évszáza­dos cigány-magyar együttélésre és leszögezte: „nekünk össze kell dolgoznunk!” A levelében idézte az RPT mottóját, amely szerint „múltunk közös lesz a jövőben”. Makai István, az RPT elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az egy évvel ezelőtt Áder János köztársasági elnök által megnyitott roma holokauszt központ létrejöttét. „Kötelessé­günk emlékezni és emlékeztetni!” - hangoztatta a szónok. Kiemel­te, új dolgok születése új reményt ad. A roma holokauszt központ megmutatja, hogy összefogással lehet építeni és ebből mások is erőt meríthetnek. Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztéri­umának társadalmi felzárkózá­sért felelős helyettes államtitkára beszédében felidézte: a XX. század a népirtások százada és máig nem tudjuk, hogy történhetett meg emberek tömeges, szándékos, ipari méretű megsemmisítése. „Véssük gyermekeink szívébe, hogy soha többé nem történhet meg” - hang­súlyozta az államtitkár. A vendégek a cigány holoka­uszt központban megtekintették a cigányság múltját, a roma holoka­­usztot, a cigány tárgyi kultúrát és cigány művészek alkotásait bemu­tató kiállítást. (MTI) A ROMA HOLOKAUSZT ÉVFORDULÓJA Segíteni kell a felemelkedésben MTI Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke beszédet mond a szervezet megemlékezésén Elhunyt Sinkó László színművész Hetvenöt éves korában elhunyt Sinkó László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Művé­sze - tudatta a Nemzeti Színház szombaton az MTI-vel. Sinkó Lász­ló 1940. március 18-án született Budapesten. Bátyja, a nála tizen­két évvel idősebb Sinkovits Imre az ország egyik legnépszerűbb színésze volt. Érettségi után nyomban felvették a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolára. Diplomájá­nak megszerzése után, 1962-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Budapestre 1966-ban költözött, a Nemzeti Színház­ban játszott. 1982-ben a magyar színházi életet felpezsdítő Katona József Színház alapító tagja volt, itt vált igazán színésszé, rangos nemzetközi fesztiválokon jutal­mazott produkciók részesévé. A társulattal bejárták a világot, fellép­tek Bécsben, Londonban, Párizs­ban, Moszkvában, Barcelonában, Bogotában és Caracasban is. A Katona József Színházban rengeteg nagy szerepe volt, többek között Versinyin (Három nővér), Übü papa (Übü király) - ezek a műsorról levehetetlen darabok voltak, és ő beírta velük a nevét a magyar színháztörténetbe. Székely Gábort követve 1994- ben több kollégával ő is az Új Szín­házhoz szerződött, ahol születtek remek előadások, de a teátrum nem volt hosszú életű. Megszűné­se elkeseredéssel töltötte el, még a tanítást is abbahagyta a Színművé­szeti Főiskolán, és elment „szabad­úszónak”, sokat játszott vidéken. 2003 óta ismét a Nemzeti Szín­ház tagja. Erős karakterformáló képessége miatt gyakran játszott intrikus szerepeket. Emlékeze­tes alakításai: Trigorin (Csehov: Sirály), Valér (Moliére: A fösvény), Jázon (Grillparzer: Medea), Szakh­­máry Zoltán (Móricz Zsigmond: Úri muri), dr. Schön (Wedekind: Lulu). Bár ízig-vérig színpadi színész, számos filmben és tévéjátékban szerepelt. Ismertebb filmjei és tévé­játékai: Fügefalevél, Princ, a kato­na, Dorottya, Vivát, Benyovszky, Gyertek el a névnapomra, Hajnali háztetők, Az új földesúr, Honfogla­lás, A hídember, Csak szex és más semmi. Évekig szerepelt a kilenc­venes évek kultikus magyar telere­­gényében, a Szomszédokban. Művészi munkáját 1972-ben Jászai Mari-díjjal, 1982-ben érde­mes művészi, 1987-ben kiváló művészi címmel ismerték el, a Kossuth-díjat 1995-ben vehette át. 2014-ben A Magyar Érdemrend tisztkeresztje (polgári tagozat) és a Nemzet Művésze kitüntetésekkel ismerték el munkásságát. (MTI) MwtuSió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ3 Csángó Fesztivál Jászberényben Több mint hatvan kulturális program, ezer résztvevő, köztük rengeteg fellépővel négy moldvai, három gyimesi és tizennégy erdé­lyi, valamint felvidéki és vajdasági hagyományőrző csoport is szere­pel a holnap Jászberényben kezdő­dő 25. jubileumi Csángó Fesztivál programjában. Szűcs Gábor, a Csángó Fesztivál igazgatója, a Jászság Népi Együttes vezetője az MTI-nek elmondta: a rendezvénnyel a csángók sorsá­ra szeretnék felhívni a figyelmet. Hozzátette: az egymást követő népzenei koncertek és folklór­­műsorok kínálatát a hazai fellé­pők mellett észak-ciprusi, török, bolgár, paraguayi és román együt­tesek vendégjátéka is színesíti. Az erdélyi, felvidéki, vajdasá­gi hagyományőrzők többek közt olyan kistelepülésekről jönnek, mint Csíkszentdomokos, Méra, Szucság, Magyardombó, György­­falva, Melegföldvár, Ördöngösfü­­zes, Vajdaszentivány, Szilágysám­­som, Imreg és Kupuszina, akiket a csángó hagyományőrzőkkel együtt a Magyar Lélek című gálaműsor­ban lehet látni. A rendezvény egyik program­eleme a szombati Kárpát-Haza Magyar Konferencia, témái többek között a hagyomány továbbélése, a gazdaság és a kultúra egymás­ra hatásának új dimenziói a XXI. században. A rendezők - Folklór Kulturá­lis Közalapítvány és a Jászság Népi Együttes - csütörtöktől vasárna­pig népművészeti vásárt is szer­veznek, valamint Harangozó Imre és Tampa Sztelián írók és néprajz­­kutatók könyvbemutatóin is részt vehetnek az érdeklődők. Ugyan­csak a vasárnap záruló fesztivál kísérőprogramja a Jászság Népi Együttes székházában szervezett nemzetközi táncház. Az első Csángó Fesztivált 1991- ben rendezték Jászberényben, Papp Imre és Péterbencze Anikó ötlete alapján, a rendezvény Magyaror­szágon egyedülállóként azóta is töretlenül őrzi és örökíti tovább a csángó magyarság hagyományait. (MTI) RÖVIDEN NYÁRÁDSZEREDA Nem tetszett a magyar és székely zászló A magyar és a székely zászló láttán távozott a nyárádszere­­dai városnapokra érkezett Maros megyei prefektus és megyei tanácselnök a rendezvénysorozat megnyitójáról - közölte a Székelyhon.ro portál. A lapban közölt fotók tanúsága szerint pénteken a városnapok megnyitójának helyszínét, a helyi idősek otthona udvarát a szervezők négy, közös zászlótartóba egymás mellé tűzött zász­lóval - román, európai uniós, magyar és egy székely lobogóval - díszítettek föl. Lucian Goga prefektus és Ciprian Dobre, Maros megye taná­csának elnöke rosszallásának adott hangot a Nyárádszere­­dában kitűzött magyar és székely zászló láttán. Tóth Sándor polgármester elmondta nekik, hogy a városnapokra magyar­­országi testvértelepülések küldöttségei is érkeztek, ezért van kitűzve a piros-fehér-zöld zászló. Dobre és Goga állítólag felszólították a polgármestert: válasz­­szon közöttük és a zászlók között. Miután Tóth Sándor közölte velük, hogy a zászlók a helyükön maradnak, a prefektus és a tanácselnök autóba ült, és elhajtott Nyárádszeredából. A polgármester később a rendezvény nyilvánossága előtt is bejelentette, hogy miért távozott a két vendég, a tömeg pedig hangos tapssal fejezte ki véleményét a kérdésről - írta a portál. (MTI) Óriási összeggel adósak az államnak Június utolsó napján 1,662 millió adósa volt a magyar állam­nak - írta a Napi Gazdaság az adóhatóság munkájáról készült összeállításában. A csoport háromnegyedét az adójukkal elmaradó magánszemélyek adták, de a cégvilág 445 ezer szereplőjének neve is ott volt a köztartozók regiszterében. Az adatok szerint az adóbevallást készítő magánszemélyek mintegy negyede tartozott az államnak; a cégvilág jóval több mint felének szintén volt adóhátraléka. A gazdasági szereplők és a polgárok együttes elmaradása meghaladta a 2400 milli­árd forintot. A hatalmas összegű köztartozás két csoportra osztható. Az első kategóriát azok a kintlévőségek alkothatják, amelyeknél még remélhető részben vagy egészben eredményes behajtási intézkedés. Ide sorolható az 1,2 millió magánszemély összesen 195 milliárdos hiánya. De a gazdasági életben ténylegesen részt vevő vállalkozások ügyében is lehet keresni valója a Nemzeti Adó- és Vámhiva­talnak. A működő cégek közül júniusban 325 ezer küzdött kisebb-nagyobb adóhátralékkal, mégpedig együttesen 240 milliárdos összegben - olvasható a Napi Gazdaságban. (MTI) HATÁRZÁR Pénzbírság az akadályozásért Akár 300 ezer forintos bírság is kiszabható arra, aki az ideig­lenes biztonsági határzár építését akadályozza - az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg. A jogszabály szerint aki az ideiglenes biztonsági határzár építési vagy karbantartási munkálatai során, az ideiglenes biztonsági határzár területén szolgálatot teljesítő hivatalos személyek vagy az ott munkát végzők be- és kijutását, illetve az ideiglenes biztonsági határzár területére tartó hatósági vagy szállító járművek be- és kijutását akadályozza, 300 ezer forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezhető. Emellett az ideiglenes biztonsági határzár területének védel­me érdekében rögzítik, hogy aki a területre az építési vagy karbantartási munkálatok során illetéktelenül belép, 50 ezer forint közigazgatási bírsággal sújtható. Aki az ideiglenes biztonsági határzár területén az ott folyó építési, telepítési munkálatok akadályozása céljából bármilyen tevékenysé­get végez, 150 ezer forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezhető. Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi Tusnádfürdőn jelen­tette be, hogy augusztus 31-éig megépül a kerítés Magyaror­szág déli határán. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerdán közölte, hogy a kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határ­zár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költségvetési keretet, így a korábban az ideiglenes határzár anyag- és technikai költségeire elkülönített 6,5 milli­árd forinttal együtt idén összesen mintegy 29 milliárd forint jut a probléma kezelésére. (MTI) Új menekültügyi szabályok Szombat óta hatályosak Magyarországon az új menekült­­ügyi szabályok. A jelenleg kétfokozatú - előzetes és részletes vizsgálati - szakra bontott menekültügyi eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödött, ezzel az eljárási idő lerövi­dül. A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, és nem lehet menekültként elismer­ni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Életbe lépett az államhatárról szóló törvény módosítása is, amire a magyar-szerb határon épülő ideiglenes biztonsági határzár miatt volt szükség. E szerint a magyar államot schen­­geni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. (MTI)

Next