Magyar Szó, 2015. október (72. évfolyam, 227-253. szám)

2015-10-14 / 238. szám

024/827-220 Újvidék, 2015. október 14., szerda LXXII. évf., 238. (23 323.) szám ■ Ára 40 Dia 4. oldal 11. oldal ELINTEGRÁCIÓ Javasolták a 35-ös fejezet megnyitását ADAI MŰSZAKI ISKOLA Kockázatvállalás, kreativitás, innováció Népszerűsítik a tököt Finom ételek, különleges asztali díszek a zentagunarasi töknapon 12. oldal „Magyarország baráti segítsége” A kisebbségi jogokról tartottak Szabadkán tanácskozást a két ország igazságügyi minisztere jelenlétében Magyarország és Szerbia között kiváló az államközi együttműködés, a magyar fél nagyon sokat segít az ország uniós csatlakozási folyamatá­ban, sőt, ez a kapcsolat igazá­ból baráti - hangzott el tegnap Szabadkán a Pátria Szállodá­ban megtartott A kisebbség­­védelem eredményei Magyar­­országon - legjobb gyakorlat bemutatása című konferenci­án. A két ország közös egyete­mi képzés beindítását tervezi, emellett a magyar igazságügyi tárca szívesen lát szerbiai tiszt­viselőket, hogy megismerked­hessenek az uniós ügyekkel, hangzott el. - A mai összejövetel célja az együttműködés továb­bi előmozdítása Szerbia és Magyarország igazság­ügyi minisztériumai között - mondta megnyitóbeszé­dében Nikola Selakovic szer­biai igazságügyi miniszter. Mint hozzátette, április óta immár negyedik alkalommal találkozik magyar kollégájá­val, és Szerbia igen szerencsés, amiért egy ilyen megbízható és segítőkész szomszédja van, mint Magyarország, amely uniós tagállamként segítséget nyújt az ország uniós csatla­kozási folyamata során. Nikola Selakovic és Trócsányi László­­ Szerbia és Magyarország korm­ányai bizonyították, hogy minden szinten képesek egy kiváló partneri együtt­működést kialakítani. Ebbe beletartozik Magyarország segítsége az uniós csatlako­zási folyamatban is. A magyar és a szerb állam együttmű­ködése példaértékű abban a tekintetben, hogy hogyan kell két országnak a jó viszo­nyok kialakításán dolgoznia - mondta a szerb miniszter. A két ország közötti kivá­ló kapcsolatot hangsúlyozta Trócsányi László magyar igazságügyi miniszter is, aki rámutatott, annak ellenére, hogy egyik ország az EU tagja, a másik pedig a csatlakozás folyamatában van, mégis azonosak a problémák. - Hasonló világban élünk, hasonló gondokkal szembesü­lünk, mint amilyen a migráció problémája, vagy más jelensé­gek, melyekre választ kell adni. Ezt egyes országok nehezen tudják megvalósítani, ezért szükséges a közös gondolko­dás. Szerbia és Magyarország egy értékközösséget alkot, ugyanazt gondoljuk a jogról és a jogállamról - mondta a miniszter, kiemelve, hogy a jogállam része a kisebbségi jogok védelme is. Folytatása a 4. oldalon Molnár Ed­várd VÉGLEGES JELENTÉS AZ MH17-ES TRAGÉDIÁJÁRÓL Egy Buk rakéta szakította szét Egy orosz gyártmányú, Buk típusú föld-levegő rakéta találta el és szakítot­ta szét a levegőben a Kelet-Ukrajnában tavaly július 17-én lezuhant maláj gépet. A nemzetközi vizsgálatot összehangoló Holland Biztonsági Iroda (OVV) tegnap ismertetett végleges jelentése szerint a Malaysian Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatán közle­kedő Boeing 777-es pilótafülkéjének bal oldala mellett egy Bak rakétarendszerhez használatos 9n314m típusú robbanófej robbant fel. A robbanás a géptesttől keve­sebb mint egy méterre következett be, a repeszek azonnal megölték a személyzet három tagját, és leszakították a gép orrát. A jelentés nem nevezi meg, ki felelős a rakéta kilövéséért, ennek kiderítésére egy külön vizsgálat folyik, amely aligha zárul le az idén. OROSZ VIZSGÁLAT: NEM SZAKADÁR OLDALRÓL LŐTTÉK KI Nem a szakadárok uralta Sznyizsne településről, hanem a Kijev irányítása alatt lévő Zaroscsenszkéről lőtték ki a maláj gép katasztrófáját okozó Buk rakétát - közöl­ték tegnap az Almaz-Antej fegyvergyártó konszern moszkvai sajtótájékoztatóján. Indokolásuk szerint a rakéta robbaná­sa után a repeszek nem érhették volna a gép bal szárnyát és hajtóművét, ha azt Sznyizsnéről lőtték volna ki. A szimulációs tesztek során egyebek között egy Boeing orr-részére lőttek ki különböző szögek­ből rakétákat, és megállapították, hogy ha Sznyizsnóről lőtték volna ki a raké­tát, akkor nem a gép baloldali kabinré­szét, a bal szárnyat és hajtóművet rongál­ják meg a repeszdarabok, hanem annak jobb oldalába csapódtak volna. A Zaros­­csenszke irányából kilőtt rakétából ellen­ben legalább 22 repeszdarab csapódik a géptest bal oldalába - állapították meg. Folytatása a 2. oldalon­ ­ CD Ion­­o Az OW szimulációja szerint a Bük a pilótafülke bal oldalánál robbant fel, repeszei megölték a személyzet három tagját, és leszakították a gép orrát „125 év múltja mögöttünk ' 1 "ti" 1 • •• nyv­es előttünk a jövő A Szabadkai Városi Könyvtár tegnap jubileumot ünnepelt A „könyvrengés"előtti utolsó simítások Ünnepi akadémiára, kiállításmegnyitóra és ún. könyvrengés akcióra is sor került a Szabadkai Városi Könyvtár jubileumi ünnepségén. Üdvözlő beszédében Drágán Rokvic, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatója visszaemlékezett az 1890-es évre, amikor Iványi István tulajdonképpen megalapította Szabadkai Városi Könyvtárat: - Ekkor egy nemes út kezdődött, most pedig egy útkereszteződéshez értünk, amikor egy korszerű könyvtár létrehozásán fáradozunk, amilyent Szabadka meg is érdemel. Ünnepi akadémiánkat megelőző kiállításunkkal a múltba nézünk, és városi polgárság jelentőségére világítunk rá. Talán nem is volt jelentős művész, értelmiségi, aki meg ne fordult volna a könyvtárunkban, az elmúlt évtizedeket is ez jellemezte. Ami számunkra rendkívül fontos, hogy könyvtárunk hivatalosan is városunk legrégebbi kulturális intézménye. Jelentősége nemcsak Szerbiában, hanem egész régiónkban érezhető. A könyvállomány megalapozása kapcsán mindenképpen említeni kell Vince Zomborcevicet és Milkó Izidort. Folytatása a 7. oldalon Molnár Edvárd Negyven euró a Telekom ingyenrészvényeseinek A Szerbiai Telekom telekommunikációs közvállalat esedékes eladásából nem csupán az állam, hanem az egykoron ingyenrész­­vényeket íratott és arra jogot nyert polgá­rok is profitálhatnak, a korábbi névjegyzék szerint mintegy 4,8 millióan. Az érvényben levő jogszabályok szerint ugyanis az új tulajdonos a Tele­kom eladásra felkínált részvénycsomagját egységes áron és feltételek mellett vásárol­hatja meg, de maga dönthet arról, hogy a kisrészvényesek részvényeinek árát közvetlenül a polgárok számlájára utalja át, vagy a nekik járó részvénycsomagot a Belgrádi Értéktőzsdére bocsátja - tudta meg a belgrádi sajtó. Mint ismeretes, a Szerbia Telekom részvénycsomagjának 15 százaléka illeti meg az ingyenrészvényeseket, de tegyük hozzá, hogy a részvényekből eredő jöve­delem attól függ, milyen áron értékesíti a közvállalatot az állam. A szerb állam a Telekom eladásra bocsátott részvény­­csomagjából mintegy 1,5 milliárd eurót remél, de nem hivatalos értesülések szerint az érdeklődők alig kínálnának többet 1,2 milliárd eurónál. Folytatása az 5. oldalon Hőmérséklet 10°C/16°C € 119,9661 Din T

Next