Magyar Szó, 2016. február (73. évfolyam, 24-47. szám)

2016-02-01 / 24. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mmfic RÖVIDEN Jó, ha nem növekszik a migráció Nem várható a Törökországból érkező menekülthullám jelentős csillapodása, és már az is nagy eredmény lenne, ha sikerülne a jelenlegi szinten stabilizálni a Görögországba átkelő menekültek számát - mondta a Frontex uniós határ­őrizeti ügynökség vezetője a Der Spiegelnek. Fabrice Leggeri ügyvezető igazgató elégtelennek nevezte a menekülthullám feltartóztatására tett török erőfeszítése­ket, és azt mondta, hogy az EU nagyobb elkötelezettséget várhat el a török féltől a határőrizetben az igényelt messze­menő engedményekért, köztük a vízumliberalizációért cserébe. A menekültek számának jelenlegi csökkenése a téli időjá­rás hatásának tűnik, és majd csak néhány hét múlva lehet megállapítani, hogy eredményes-e a Törökországgal kezdett együttműködés - tette hozzá Fabrice Leggeri. Úgy vélte, az érkezők számának stabilizálása a jelenlegi, napi 2-3 ezres szinten is nagy eredmény lenne. Ez azt jelen­tené, hogy az idén egymillióan kelnek át Törökországból. Hangsúlyozta, „ha most nem védjük meg a külső határokat, akkor kudarcot vall Schengen”. (MTI) Több tucat migráns fulladt vízbe Legalább 33 menekült, köztük öt gyermek fulladt az Égei­­tengerbe szombaton délelőtt, mert elsüllyedt a görögorszá­gi Leszbosz szigete felé induló hajójuk - közölte az Anadolu török állami hírügynökség. A török parti őrségnek 75 embert sikerült kimentenie a hullámokból. A migránsok a hírügynök­ség szerint afgánok, szíriaiak és mianmariak voltak. A török parti őrség szerint tavaly több mint 80 ezer migránst vettek át rozoga hajókról vagy gumicsónakok­ról fedélzetükre mentőhajók vagy mentettek ki a vízből a partok mentén, több mint háromezren azonban odavesztek a görög szigetek felé tartva. (MTI/AP/AFP) Beta/AP Titkos e-mailek Clinton magánszerverén Az amerikai kormány első ízben erősítette meg, hogy féltett kormányzati titkokat is tartalmaz Hillary Clinton vizsgálat alá vett egykori magánszervere, és ezért kiemel onnan 22 e-mailt, amelyek tartalma a legmagasabb szintű titokbe­sorolást igényli. Mindezt pénteken, három nappal azelőtt közölték, hogy Clinton a legesélyesebb demokrata elnökje­lölt-aspiránsként megmérkőzik vetélytársaival az első, Iowa állambeli jelölőgyűléseken. Az ügyről nyilatkozó külügyminisztériumi illetékesek azt is elmondták, hogy vizsgálják, vajon a szóban forgó informá­ciók titokként voltak-e besorolva továbbításuk idején, vagy ellenkezőleg, ahogy azt Clinton kezdettől fogva állítja. A vizsgálat arra irányul, hogy a magánszerver használatával Clinton nem sértett-e nemzetbiztonsági érdekeket. A repub­likánusok éppen azzal próbálják megtorpedózni Clinton kampányát, hogy az amerikai diplomácia vezetőjeként saját szabályok szerint járt el nemzetbiztonsági kérdésekben. Clinton magánszerveréről addig közzétett több mint ötezer elektronikus levélből 325 számít bizalmasnak, míg egy titkos besorolásúnak. (MTI/AP) Varrodatűz Moszkvában Leégett Moszkvában vasárnapra virradóra egy varróüzem, a tűzvészben kilenc ember meghalt, a hatóságok gyújtoga­tásra gyanakszanak. A rendkívüli helyzetek minisztériumának tájékoztatása szerint a lángok szombaton este csaptak föl az ötemeletes varrodában. Az oltásban százhúsznál több tűzoltó vett részt, és éjfél után egy órával sikerült megfékezniük a lángokat. A belügyminisztériumi jelentés szerint a romok eltakarításakor a tűzoltók kilenc holttestet találtak a helyszínen. Mintegy háromezer négyzetméteres gyárterület vált a lángok martalékává, ötszáz négyzetméternyi tetőszerke­zet omlott be. A helyi média szerint ez volt az elmúlt 25 év legnagyobb tűzvésze az orosz fővárosban. Egyelőre nem derült fény a tűzvész okára, de a nyomozóha­tóságok gyújtogatásra gyanakszanak, és „vagyon szándékos megsemmisítése” címén indítottak büntetőjogi eljárást. (MTI/TASZSZ) Összesen mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 menekül­tet toloncolnak ki Ausztriából 2019-ig a belügyminisztérium hétvégi közlése szerint. A tárca álláspontja alapján a fő szempont, hogy kevesebb menekült legyen Ausztriában, indoklása szerint ugyanis „ez jelenti a megoldást a problémákra”. A menekültekkel szemben gyorsított kitoloncolási eljárást alkalmaznak majd. Az értesülések szerint mindez a tartományok és az állam között január 20-án született menekült­­ügyi intézkedés egyik része. Múlt héten arról döntöttek, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt engednek be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk. Bővíteni fogják a biztonságos országok körét. Svájci mintára pénzt adnának azoknak a menekülteknek, akik önként hagyják el Ausztriát. A tervek szerint ha a menekült a kérel­mének benyújtását követő három hónapban hazautazik, akkor 500 eurós „visszatérési” segélyt kap. Ha ezt a kérelme benyújtása után hat hónappal teszi meg, úgy 250 eurót kaphat. Az osztrák kormány infor­mációs kampányba kezd, az úgynevezett származási orszá­gokban és a közösségi oldala­kon kívánja megismertetni az európai bevándorlás szabályait. A felvilágosító kampány célja az lesz, hogy a menekültek ne induljanak „téves elvárásokkal és hamis reményekkel” Euró­pába. Az ausztriai befogadó negyedek közelében pedig olyan információs pontot hoznak majd létre, ahol az országuk­ba való visszatéréshez fontos tudnivalókat ismerhetik meg a menekültek. A héten hivatalába beiktatott védelmi miniszter Hans-Peter Doskozil az osztrák közszolgá­lati televízióban (ORF) vasárnap megerősítette, hogy a hadsereg további járműveket is rendelke­zésre bocsát a kitoloncoláshoz. A miniszter szerint a haderőben tervezett költségtakarékossági intézkedéseket az új kihívások tükrében fogják átalakítani. Kilencvenezer menedékké­relmet nyújtottak be 2015-ben Ausztriában az osztrák belügymi­nisztérium előzetes adatai szerint. Az adatok szerint 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer, 2010-ben pedig 11 ezer menedékjogi kére­lem érkezett be. (MTI) AUSZTRIA Ötvenezer migránst kitoloncolnak „Putyin a tűzzel játszik” Egy orosz vadászgép ismét megsértette a török légteret • Narancssárga riasztás lépett életbe a török légierő több támaszpontján, a készültség értelmében a pilóták engedély nélkül lőhet­nek a határsértő vadászgépekre - számolt be a döntésről a vasárnapi török sajtó. A vezérkar azt követően adta ki a parancsot, hogy a török külügyminisztérium szombati közleménye szerint egy Szu-34-es orosz harci gép többszöri figyelmeztetés ellenére pénteken megsértette Törökország légterét a szíriai határnál. Az újságok egyöntetűen kiemelik Recep Tayyip Erdogan török elnök szombati kije­lentését, amely szerint a határsértés a térség­beli válság fokozására irányuló lépés Orosz­ország részéről. „Ha Oroszország továbbra is megsérti Törökország szuverén jogait, akkor szembe kell majd néznie ennek következmé­nyeivel” - idézik a lapok az államfő szavait. Hangsúlyozzák továbbá, hogy az amerikai védelmi minisztérium kiállt a NATO-tag Törökország oldalán, a Pentagon szerint is megsértette egy orosz gép a török légteret pénteken. Az Aksam című török napilap szerint Putyin orosz elnök a „tűzzel játszik”. Az újság címlapján szereplő szófordulat Erdogan tavaly novemberi kijelentését idézi vissza, miután a török légierő többszöri figyelmeztetést köve­tően lelőtt egy orosz Szu-24-es vadászbombá­zót a szíriai határ közelében. Az Aksam tudni véli, hogy a török védelmi minisztérium nagy számban rendelt F-16-osokat a délkelet-török­­országi Diyarbakir tartományban fekvő 8-as számú fő légi támaszpontra. A Vatan című ellenzéki napilap arról ír, hogy a riasztás az Amasya, az Ankara, a Bali­kesir és a Malatya tartományokban találha­tó légibázisokon is érvényben van, amelynek értelmében a védelmi erőknek „minden pilla­natban mindenre készen kell állniuk”. Az újság feltételezése szerint az orosz vadászbombázó vagy azután sértette meg a török légteret, hogy Szíriában Azaz város környékén felderítő repü­lést tett, vagy miután Aleppótól északra csapást mért a Bassár el-Aszad szír elnök mérsékelt ellenzékének tekinthető csoportokra. A török külügyminisztérium még pénteken este bekérette Oroszország ankarai nagyköve­tét, hogy kifejezze „erélyes tiltakozását”. Moszk­vában szombaton cáfolták, hogy légtérsértés történt volna. Az orosz védelmi minisztéri­um szóvivője továbbá „minden alapot nélkü­löző propagandának” minősítette az ankarai külügyminisztérium közleményét. (MTI) 2016. február 1., hétfő A hagyományos családmodell védelmében Római tüntetés az azonos neműek bejegyzett partnersége ellen Tízezrek tüntettek Rómában szombaton Matteo Renzi balkö­zép kormányának azon terve ellen, amely megteremtené az azonos neműek bejegyzett part­nerségének jogi intézményét. Az ókori Circus Maximus mezején a tömeg a hagyományos család­modell védelmének a jelszavával gyűlt össze. Tovább kell csökkenteni a Németországba érkező menekül­tek számát, és meg kell akadá­lyozni, hogy tavasszal ismét növe­kedésnek induljon - hangoztatta Angela Merkel német kancellár szombaton. Merkel az általa vezetett CDU neubrandenburgi rendezvényén leszögezte, hogy a hazájukban folyó háború végével a menekül­teknek vissza kell térniük oda. Azt is megjegyezte, hogy a tavaly Németországba érkezett menekül­tek többsége csak átmeneti véde­lemben részesül, azaz nem kapott teljes menekültstátust. Merkel pártjának tagjai előtt elmondta, nem elégedett a kérdés­ben az Európai Unióban folyó együttműködéssel, mindazonál­tal a menekültválságot csak uniós „Védjük meg gyerekeinket”, „Nemet a homoszexuálisok örök­­befogadási jogára”, „Az Isten férfit és nőt teremtett” - ilyen és hasonló jelszavakat lehetett olvasni a transz­parenseken a Family Day (Családi nap) elnevezésű tüntetésen. Meg akarjuk védeni a gyere­keket a genderelmélet propa­gandájától - hangoztatták a szinten, az érkezők tagállamok közti elosztásával lehet megoldani. Arra is figyelmeztetett, hogy a hatá­rok lezárása és a schengeni övezet felbomlása komoly gazdasági kárt okozna Németországnak. A német kancellár hangsú­lyozta, hogy az EU külső határa­inak védelmét biztonsági okokból meg kell erősíteni. Megjegyezte továbbá: megérti, hogy a keleti tagállamok nem tudnak akkora terheket viselni, mint Németor­szág, de amikor egy uniós ország nem hajlandó muszlimokat befo­gadni, azzal a közös európai uniós értékek ellen vét. Ugyanakkor Angela Merkel azt is aláhúzta, nem fér a fejébe, hogy az 500 millió lakosú EU miért ne tudna egymillió Szíriáit befogadni. (MTI/APA/Reuters) megmozdulás szervezői, akik befo­lyásolni akarják a szenátusi vitát a törvénytervezetről. Olaszország az Európai Unió azon kevés országainak egyike, ahol az azonos neműeknek semmi­féle élettársi partnerségre nincs jogi lehetősége A szenátusban csütör­tökön kezdődött vita egy törvény­­csomagról, amely kiküszöbölné e hiányosságot. Különösen vitatott része a tervezetnek az úgynevezett mostohagyerek-adoptálás, amely szerint a bejegyzett partnerségben az egyik élettárs örökbe fogadhat­ja a másik vér szerinti gyerekét. A béranyaságot továbbra is tiltaná a készülő törvény. A bírálók szerint a mostohagyerek-adoptálási jog béranyaságra bátorítana. „Gyerek nem vásárolható” - állt több transz­parensen is. A tervezetben vannak más vita­tott pontok is. Ezek egyike, hogy a különböző és az azonos nemű bejegyzett partnereket a bíróságon, az adóhivatalban vagy a kórház­ban ugyanazok a jogok illetnének meg, mint a házastársakat. Felve­hetik egymás nevét is. A kormány néhány tagjának is vannak fenntartásai a készü­lő törvénnyel szemben. Ange­­lino Alfano belügyminiszter Twitter-üzenetében biztosította támogatásáról a tüntetőket, Gian Luca Galletti környezetvédel­mi miniszter maga is részt vett a megmozduláson. A felmérések szerint a lakosság megosztott az élettársi kapcsolatok bejegyzésének kérdésében, ugyan­akkor erőteljesen ellenzi az örök­befogadás jogát. Az Itáliában befolyásos római katolikus egyház többször is emlé­keztetett a család központi szere­pére a társadalomban, de a szom­bati tüntetés ügyében nem foglalt állást. A Family Day mozga­lom most harmadik alkalom­mal szólította tüntetésre híveit. (MTI/AFP/DPA) Merkel bírálja a „keletieket” Csökkenteni akarná a Németországba érkező menekültek számát Tízezrek tiltakoztak a Circus Maximus mezején Beta/AP

Next