Magyar Szó, 2016. március (73. évfolyam, 48-73. szám)

2016-03-01 / 48. szám

IQ KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mafió RÖVIDEN Walesa tagad és perelne Beperelné a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetét (IPN) Lech Walesa, amiért az intézmény nyilvánosságra hozta a kommu­nista belbiztonsággal (SB) folytatott együttműködésére utaló iratokat; a be nem vallott ügynökmúlttal gyanúsított Nobel­­békedíjas volt munkásvezér, későbbi államfő erről tegnapi sajtóértekezletén beszélt. Walesa azzal összefüggésben nyilatkozott, hogy az IPN a múlt hétfőn hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára a Czeslaw Kiszczak volt kommunista belügyminiszter házában talált iratokat. Walesa terjedelmes beszervezési és munkadossziéjá­ról van szó, amely az 1970-ben aláírt együttműködési nyilat­kozatát, valamint az 1976-ig az LB-nek adott jelentéseit és saját kezűleg aláírt bevételi nyugtákat is tartalmazza. Az IPN a dokumentumokat jelenleg szakértői vizsgálatnak veti alá. Walesa tegnap ismét hamisítványoknak minősítette ezeket. Mint sugallta, valaki odavitte a dossziékat „megtalálásuk” helyszínére, Kiszczak házába, bár ezt ő egyelőre nem tudja bizonyítani. „Keresem a lehetséges bizonyítékokat, s az ügyet a bíróságon fejezzük be” - jelentette ki. Elmondta: az IPN az iratokat közzétéve „világszerte bemocskolta” a hírnevét, ezért beperelné az intézményt. A bírósági panasz benyújtásának lehetséges időpontját nem pontosította. Walesa továbbra sem adott egyértelmű magyarázatot az LB-vel való kapcsolatait illetően, nyilatkozatai homályosak voltak, ellent­mondásokba keveredett Horror a moszkvai metrónál Levágott gyerekfejjel a kezében üvöltözött egy nő a moszk­vai metró Oktyabrszkoje polje­i állomásának lejárata mellett tegnap délelőtt. A fekete hidzsábba öltözött nő (bizonyos Gyulicsehra Bobohulova) kezében a véres fejjel „Allahu Akbar!”-t kiáltozva azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja magát. Később kiderült, a 39 éves, üzbegisztáni nő a négyéves áldozat dadája, megvárta, amíg a súlyosan fogyatékos kislány (Naszija M.) szülei elmennek otthonról, megölte a gyermeket, majd felgyújtotta a lakást. A rendőrség közölte, a nő állapota arra utalt, hogy nem beszámítható, és bizonyosan valamilyen gyógyszer vagy drog hatása alatt állt. Kisiskolásokat késett meg Tíz kisiskolást késett meg egy férfi a dél-kínai Hajnan tarto­mány székvárosában, Hajkouban. A kórházba szállított hat fiú és négy lány egyikének élete sincs veszélyben. A késelés az egyik helyi általános iskola kapuja előtt történt. A gyerekek elleni támadás után az elkövető végzett magával. Az ügyben kiadott rendőrségi közlemény „gonosz” bűncselek­ménynek, szélsőséges tettnek nevezte a történteket. A nyomo­zás még folyik, a késelő kilétét, illetve lehetséges indítékait nem közölték. Az elmúlt években több alkalommal is ámokfutó támadt gyerekekre Kínában, általában késsel. 2012-ben például Honan tartományban egy férfi kéttucatnyi gyereket sebesített meg, két évvel később négy általános iskolás gyerek halt bele egy késelő utcai támadásába a dél-kínai Kuanghsziban. Embercsempészeket fogtak el a belga rendőrök A belga rendőrség 15 embercsempészt fogott el Nyugat-Fland­­riában a múlt hét folyamán - írta a La Libre Belgique tegnap, rendőrségi forrásra hivatkozva. A csempészeket migránsok fizették ki, hogy egészen Angliáig kísérjék őket. A rendőrség információi szerint a Nagy-Britanniába induló hajók kikötőjé­nek környékén, Zeebruges-ben a migránsok sátrakat állítottak fel, és a védőkerítést is megrongálták. A múlt héten több száz bevándorlót fogtak el a Franciaországgal közös határszaka­szon. Kedden 32, szerdán 102, csütörtökön 224 bevándorlót tartóztattak fel. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, Belgium döntése, hogy ideiglenesen visszaállította a Franciaországgal közös határszakaszainak ellenőrzését, nem felel meg a schengeni megállapodásoknak. Vérengzés a temetésen Legalább huszonöten életüket vesztették és tucatnyian megse­besültek abban a tegnapi öngyilkos merényletben, amelyet a Bagdadtól északra fekvő Mukdadijában követett el egy eddig ismeretlen kilétű merénylő. A tettes egy temetésen hozta működésbe a testére erősített pokolgépet. A merényletben a helyi síita harcosok parancsnoka is életét vesztette. Az IÁ előző napi bagdadi merénylete 73 életet követelt. (Forrás: MTI/TASZSZ/Reuters/Beta/AP) AFP A Kreml nyugtázta, hogy a szíriai tűzszünet hatályban van, de a úgy véli, a helyzet bonyolultsága miatt a ténylegesen tartós fegyvernyug­vás elérése nem lesz könnyű folya­mat. Dmitrij Peszkov elnöki szóvi­vő tegnap emlékeztetett arra, hogy Oroszország és az Egyesült Államok elnökei „már a legelejétől hangsú­lyozták”, hogy a tartós tűzszünet­hez vezető út nem lesz egyszerű. Hozzátette, hogy kulcsfontosságú a fegyvernyugvásról szóló megálla­podás betartatása. A tűzszünet élet­be lépése óta szórványos harcokról érkeztek jelentések. Aszaád az-Zúbi, a több szíriai ellenzéki csoportot magába foglaló Tárgyalási Főbizottság (HNC) veze­tője eközben kijelentette, a teljes összeomlás szélén áll a tűzszünet szíriai kormány támadásai miatt. Az-Zúbi közölte, a fegyvernyug­vásról szóló megállapodást csak az első nap 15 alkalommal sértette meg a kormány, illetve a Damasz-nak a kocsik a csúcsforgalom idején hússzál szövetséges Oroszország és a Hezbollah líbiai radikális síita mozgalom is. A HNC szóvivője közölte, számukra még mindig nem világos, hogy miképpen is működik a fegyvernyugvás ellenőrzése. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsá­nak (UNHRC) ülésén tartózkodó Jean-Marc Ayrault francia külügy­miniszter közölte, Franciaország sürgeti a tűzszünet betartását ellen­őrző munkacsoport azonnali össze­hívását, miután beszámolók szerint támadás érte a mérsékelt ellenzék által ellenőrzött területeket. Hang­súlyozta, hogy az erről szóló jelen­tések hitelességét ellenőrizni kell. Zaid el-Husszein, az ENSZ emberjo­gi főbiztosa azt mondta, január eleje óta a konfliktus résztvevői legalább 10 egészségügyi létesítményt rész­ben vagy teljesen megsemmisítettek. Megjegyezte, ez azt jelenti, hetente egy, olykor pedig több kórházat ér támadás Szíriában. Neveket mellőz­ve úgy fogalmazott, néhány, konflik­tusban érintett fél szándékosan mér csapásokat kórházakra. Az emberjogi főbiztos szerint eddig már több ezren halhattak éhen az ostromgyűrűkbe zárt váro­sokban. Több mint 450 ezren reked­tek az ostromlott településeken, s egyes falvak és városok már évek óta el vannak zárva a külvilágtól. Figyelmeztetett, hogy folyamato­san akadályozzák az élelmiszerek, gyógyszerek és más humanitárius segélyek eljutását ezekre a települé­sekre, és ezért további ezrek vannak kitéve az éhhalál veszélyének. (Forrás: MTI/TASZSZ/Reuters) SZÍRIAI VÁLSÁG Nem lesz könnyű elérni a tartós tűzszünetet Beta/AP Damaszkusz ismét egy békés nagyváros benyomását kelti. A szíriai lobo­gót az enyhe szél lengeti, a háttérben levő hídon pedig lépésben halad­ Szabó József Előretörtek a reformerek és a mérsékelt konzervatív politi­kai erők az iráni választásokon, amelyeken a parlament és a Szakértői Tanács tagjairól döntöttek a szavazók. Minden arra utal, hogy a hétvégi kettős voksoláson visszaszorultak a vaskalapos és a vallási dogmákhoz mereven ragaszkodó keményvonalas (konzervatív) politikusok. Elvesztették többségüket a 290 tagú parlamentben és a 88 fős Szakér­tők Tanácsában az iráni keményvonalasok. Az utóbbi testület, amelyben, mindössze 29 hely jutott nekik, azért rendkívül fontos, mert az ország legfőbb vezetőjének személyéről dönt. Kijelöli azt a vallási méltóságot (nagyajatollahot), akinek meghatározó a szerepe a politikai élet alakítá­sában. A tisztséget jelenleg a 76 éves Ali Hamenei tölti be; ő az erősen konzervatív papság kiemelkedő alakja. Ez az ember Irán teljhatalmú ura, egyszerre vallási és politikai vezető. A parlament, a kormány és az államfő fölött áll. Minden fontos tisztség­­viselőt ő nevez ki, közöttük a miniszterelnököt, de a hadsereg vagy épp az igazságszolgáltatás vezetőit is. Az országos szavazáson megválasztott államfő is kizárólag az ő jóváhagyásával foglalhatja el hivatalát. Ha viszont elégedetlen vele, leválthatja. A Szakértői Tanácsból ezúttal olyan őskonzervatívok estek ki, akik korábban meghatározó szerepet játszottak az iráni politika alakításában. A Hameneit támogató keményvonalasok a parlamentben is jelentősen megfogyatkoztak. Bár a hatalmi berendezkedés miatt a törvényhozási választásnak nincs nagy tétje (a parlament lényegi politikai kérdésekbe nem, legfeljebb gazdasági ügyekbe szólhat bele), a voksolás eredménye mégis jelzi a lakosság hangulatát és elkötelezettségét. Az új törvényhozásban az eddiginél sokkal több másként gondolkodó lesz. Ők a Haszan Róháni államfőhöz közel álló, mérsékeltnek nevezett erők és a konzervatív reformerek választási szövetségéhez tartoznak. Ezen­túl összesen legalább 158 képviselőjük lesz a parlamentben. A koalíció tagjai támogatják az államfő békülékeny külpolitikáját, egyszersmind Irán nemzetközi elszigeteltségének és elszigetelődésének felszámolását. Legjelentősebb sikerüket a mérsékeltek központjának számító Tehe­ránban érték el, ahol a mandátumok nagy részét besöpörték. A főváros­ban ráadásul egy volt alelnök, a szintén reformista Mohammad Reza Aref kapta a legtöbb voksot. Teherán azért is fontos város, mert óriási a befolyása az országos politikára. Ezek után egyre valószínűbb, hogy Róháninak sikerül megvalósítania gazdasági reformprogramját. A külföldi nyitást támogató elnök újravá­lasztásának esélye is megnőtt. Róháni és szövetségeseinek látványos kettős sikere (a keményvonalas konzervatívokkal szemben) jórészt az atomprogramról tavaly aláírt megál­lapodásnak, illetve idei hatályba lépésének köszönhető. A nemzetközi egyezség értelmében Teherán korlátozza vitatott nukleáris programját, cserébe a nagyhatalmak feloldják az ország ellen bevezetett szankciók nagy részét, amelyek súlyos károkat okoztak Iránnak. IRÁNI VÁLASZTÁSOK Kétszer vesztettek a keményvonalasok 2016. március 1., kedd Merkel: Nem szabad megengedni, hogy az EU tönkremenjen Nincs B terv, továbbra is a közös megoldásért kell dolgozni­­ A kancellár helyteleníti a kvótareferendumot Nincs tagállami szintű B terv a menekült­válság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért - mondta a német kancellár Angela Merkel az ARD közszolgálati tele­vízióban vasárnap késő este élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekültek­nek a hazájuk közelében kell segíteni, gondos­kodni kell az uniós külső határ védelméről, és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét. A kancellár hangoztatta, hogy kitart 2015 őszén kialakított politikája mellett, és legfel­jebb a körülmények változása miatt szükségessé váló apró „kiigazításokra” hajlandó. Úgy vélte: „sokkal jobban állunk, mint ahogy egyesek gondolják”, de sok lépés van még hátra az EU-ba érkező menekültek számának jelentős és tartós csökkenése felé. Ismét elutasította a menedékkérők befo­gadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát, és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását. „Ez történelmünk egy nagyon fontos szakasza, és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban” - vélekedett Merkel. A görögországi helyzetről elmondta, azért kezdeményezte a török miniszterelnökkel tartan­dó rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását március elejére, alig tíz nappal a rendes uniós csúcs előtt, mert tudta, hogy Ausztria rövidesen korlátozza a befogadandó menedékkérők számát, ez pedig súlyos következményekhez vezethet. A görögországi krízist éppen az idézte elő, hogy a huszonnyolcak ugyan egyetértenek a közös megol­dásban, de egyesek (mint Ausztria) nem hisznek eléggé annak sikerében, és ezért mások kárára cselekednek. „Ha egy tagország egyoldalúan felső határt állapít meg, és ennek mások kárát látják, akkor az nem az én Európám. Nem szabad cserben­hagyni Görögországot, és nem szabad megengedni, hogy az EU tönkremenjen" - hangoztatta. A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határa­it. „A határok nyitva álltak, és csak nem zártam le őket" - mondta, hozzátéve, hogy továbbra is helyesnek tartja a Magyarországról elindult mene­kültek ügyében szeptember 4-e éjszakáján hozott döntést, és kifejtette: „ugyan az emberiesség paran­csolatára cselekedett, de az akkori helyzetet tekintve nem volt olyan nagyon különleges a döntés, hiszen korábban is tömegesen érkeztek menekültek Német­országba (csak augusztusban 102 ezren) és csupán egyszerűen folytattam azt, ami egy nappal koráb­ban egyébként is zajlott a különvonatokkal.” Ezekkel a vonatokkal menekültek utaztak Németországba jeggyel, amelynek megvásárlását Orbán Viktor megengedte, aztán egyszer csak „hirtelen nem engedte fel a vonatokra a jeggyel rendelkező embereket”, akik ezért gyalog indultak útnak - mondta Merkel. Arra a felvetésre, hogy az eurózóna válságával ellentétben most mások jóakaratára van utalva és a „kérelmező” helyzetébe került, azt mondta, szerinte ez nem így van, Németország nincs sem kiszolgáltatott, sem kiemelt helyzetben. Vala­mennyi uniós tagországnak van felelőssége, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent. Megje­gyezte: „Orbán Viktor (...) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel sok ukrán menekültje van. Ez azért mégiscsak elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást” - mondta. Merkel a belpolitikai helyzetről szólva vitatta azt a meglátást, hogy országa mélyen megosz­tottá vált volna. Úgy vélte, inkább „polarizáció és átpolitizálódás” tapasztalható, és enyhülhet a feszültség, amikor már látszanak a válságkezelés eredményei. (Forrás: MTI)

Next