Magyar Szó, 2016. március (73. évfolyam, 48-73. szám)
2016-03-16 / 61. szám
Március 15-i megemlékezés Nagybecskereken A közös ünnepek fontosak Március 15-i műsort mutattak be hétfőn este a nagybecskereki Petőfi MME székházában. A rendezvényt közösen szervezte a Petőfi, az Emmanuel kamarakórus, a Madách Amatőrszínház és a Boldogasszony Iskolanővérek Nagybecskereki Leánykollégiuma. Szavalatokkal és dalokkal elevenítették fel a március 15-i eseményeket. Ahogy Balázs Ilona, a Petőfi MME elnöke mondja, a hagyományos rendezvénnyel, a múltból merítve próbálják összehozni Nagybecskerek magyarságát. A megemlékezésen részt vettek a Boldogasszony Iskolanővérek Leánykollégiumának kollégistái is. Úgy gondolom, hogy nekünk ott a helyünk mindenhol, ahol a katolikus egyháznak valamilyen ünnepe, vagy valamilyen megmozdulása van, illetve ott kellene lennünk mindenhol, ahol a magyarságunkat megéljük, vagy ünnepeljük - mondta Koncz Julianna nővér, kollégiumvezető. A közös múltra való emlékezés egyaránt jelentős a Kárpátmedence, s a világ bármely részén élő magyar közösség számára. Jenovay Lajos, a Madách Amatőrszínház társulatának vezetője mondja, a szórványban élő magyarság számára is ugyanolyan jelentőséggel bír ez az ünnep, mint a tömbmagyarság számára - mert közös ünnepünkről van szó. A műsorban fellépett Britka Erzsébet, Lackó Márta, Csíkos Dániel, Márton Leonárd, Jenovay Lajos, az Emmanuel kamarakórus Konrád Emma vezényletével és Rontó Márta zongorakíséretével, valamint a Petőfi veterán néptánccsoportja. ■ K. I. fecskeoszvar Emlékműsor Muzslyán A Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület és a helybeli Szervó Mihály Általános Iskola közös szervezésében Emlékezzünk együtt a márciusi ifjakra! címmel rendeztek Muzslyán emlékműsort az 1848/49-es szabadságharc és forradalom tiszteletére. A műsor kezdete előtt a Szűz Mária Szent Neve templomban alkalmi szentmisét szolgáltattak, mely után a művelődési egyesület előtt lévő Petőfi-mellszobránál Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa nevében Gombár Szeréna konzul asszony, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Madarász Gyula és Vass Tibor, a VMSZ helyi, községi szervezetének nevében Pozsár-Halász Éva, Sztojkó József és Puskás János, Muzslya helyi közösség tanácsa képviseletében Bodó Poturica Mária, mgr. Hallai Zoltán és Dobó József, a Petőfi Sándor MME nevében pedig Juhász Törköly Krisztina és Lázár Dékány Verona elhelyezték a kegyelet virágait. A Himnusz eléneklése után a művelődési egyesület nagytermében megjelent emlékező közösséget Gombár Szeréna köszöntötte, aki felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének levelét. Az alkalmi műsorban szavalatokkal, énekekkel és jelenettel bemutatkoztak a Szervó Mihály Általános Iskola tanulói, a középiskolás Márton Leonárd, a Petőfi a szívünkben elnevezésű szavalóverseny díjazottja, Muhi Dániel népdalénekes, a művelődési egyesület citerazenekara és vegyeskórusa, valamint az Atlantic együttes. Az emlékest a Szózat eléneklésével ért véget. ■ B. T. BÁCSGYULAFALVA Fogadónapot tart a városi ombudsman Carna Petricevic, Zombor város polgári jogvédője kinevezésétől kezdve járja a falusi helyi közösségeket, hogy azoknak, akik panasszal kívánnak élni, ne kelljen ezért külön a városba utazniuk. Ma Bácsgyulafalva, vagyis Telecska kerül sorra. Azon helybeliek, akiknek panaszuk van a közigazgatási szervek és a közszolgálatok munkájára, ezt a helyi irodában 9 és 12 óra közt mondhatják el a városi ombudsmannak. A városi polgári jogvédő irodája egyébként a Megyeháza földszintjén található, a 18-as szám alatt. Az ombudsman olyan esetekben tud segítséget nyújtani, amikor a polgárok vagy jogi személyek a közigazgatási szervek és közszolgálatok törvénytelen, vagy helytelen munkájával szembesülnek, illetve a városi előírások megszegését tapasztalják. ■ szikics I Htrnto 2016. március 16., szerda Újra van Kossuth-szobor Magyarittabén! Folytatás az 1. oldalról A szobrot megáldották a történelmi egyházak képviselői. A megemlékezés végén az anyaország, az MNT, a politikai pártok, önkormányzatok és civil szervezetek elhelyezték a kegyelet virágait. Tavaly nagypéntek hajnalán ellopták Kossuth Lajos magyarittabéi mellszobrát. Sem a szobrot, sem a tolvajokat nem találták meg. Az eset nagy felháborodást keltett a bánáti faluban, amelynek lakói több mint egy évszázadon keresztül őrizték a „nemzet atyjának” emlékművét. Először azt gondolták, hogy az éjszakai vihar döntötte le, de gyorsan kiderült, hogy ellopták. A kegyelet virágai még ott voltak a talapzat kerítésén. Mint ahogyan a helybeli Dénes Sára meséli, sokan otthon sírtak, és az elmúlt évben nehéz volt elmenni a csupaszon álló talapzat előtt. Szerencsére az elkeseredést hamar felváltotta a tenni akarás és az összefogás. Mint ahogy Dávid László mondja, a magyarittabérek, akárcsak elődeik, most újra büszkék lehetnek a Kossuth-szoborra, amelyből csak két hasonló van Vajdaságban. - Nagyon fontos dolog, hogy egyszerre őrizzük szívünkben, de ugyanakkor kézzelfogható közelségben, hiszen a magyarittabéi Kossuth-szobor a magyarság egyik nagyon fontos kegyhelye. Ebből a szempontból ennek megőrzése, ápolása, további bővítése, azt hiszem, hogy a helyieknek és a Nemzeti Tanácsnak is a feladata marad - mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke. A Kossuth-szobor eltűnése mély elkeseredést és nagy felháborodást keltett a bánáti faluban. Egyben példamutató összefogást is eredményezett. - Ledöntötték, a templom mélyén rejtőzött éveken át. Újraállították. A rendszerváltozásnak egy nagyon sajátos története, hogy színesfémtolvajok lopják el - most már sokadszor - a vajdasági magyarság köztéri műalkotásait. De nem itt ér véget a történet. Hála istennek! Össznemzeti összefogással sikerült felállítani ezt a szobrot. A soltvadkertiek támogatásával, a békésiek, a Magyar Nemzeti Tanács és a magyar kormány együttműködése eredményeképpen - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Az összefogásnak köszönhetően az idén sem maradt el a március 15-i megemlékezés, amelyet immár az új Kossuth-szobornál tartottak meg. Ezt az összefogásból született támogatást köszönte meg Petes Béla, Magyarittabé tanácselnöke a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a soltvadkerti önkormányzatnak, hogy lehetővé tette, hogy ugyanolyan szobrot kapjanak vissza a magyarittabéiek, mint amilyet elvesztettek, valamint Csikós János öntőmesternek és Biacsi Karolina kőszobrásznak a talapzat és a környéke felújításáért. A Kossuth-szobrot az ittabéiek akkor is őrizték, amikor 1919-ben ledöntötték a talapzatáról. A kis magyar közösség féltve őrzött titka volt hosszú éveken keresztül, hogy a szobor a református templomban várja a békésebb időket. Dudás Károly, a VMSZ Tanácsának elnöke kihangsúlyozta: a legdélebbi Kossuth-szobor az idők folyamán egyik legfontosabb jelképünkké magasodott. Együvé tartozásunk, szabadságvágyunk, megmaradni és itthon maradni akarásunk szent jelképévé vált. A szobor tartotta össze, tartotta meg itt a végeken e kis magyar közösséget. Anyaországi támogatásból, a Magyar Nemzeti Tanács közreműködésével készült el az új Kossuth-szobor, amely Horvay János művének a másolata. A művészről Biacsi Karolina beszélt. Horvay a Kossuth-szobrok specialistájaként írta be magát a magyar művészettörténetbe. - Az európaiság nem azt jelenti, hogy Európát utánozzuk. Hogy más népek szellemi termékein éljünk, és azokért rajongjunk, hanem azt, hogy önmagunk erőit kifejezve szellemileg egyenrangúakká váljunk. Ehhez pedig csak saját népünk ösztönein, belső kultúráján vezet az út. Úgy hiszem, hogy Horvay is így gondolhatta egykor - mondta Biacsi Karolina. ■ K. I. Ötös András Megemlékezés Bácsföldváron Bácsföldváron a római katolikus temetőben tegnap emlékeztek meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. A történelmi eseményeket Alexander Endre idézte föl, majd Kiss Igor, a VMDP községi szervezetének elnöke, és mgr. Fehér László, a VMSZ elnökségi tagja mondott ünnepi beszédet. A koszorúzásra Korány Ferenc honvéd sírjánál került sor, itt helyezték el a kegyelet virágait Kinka Erzsébet alpolgármester asszony és Stefaniga Csaba tanácstag az óbecsei önkormányzat, valamint Szilágyi Miklós az MNT nevében, majd a VMSZ, a VMDP és az MKP képviselői is megkoszorúzták az obeliszket. A megemlékezést Ragács Emese éneke tette ünnepélyesebbé. ■ foró Fehér Rózsa A felügyelők tavaly és idén a fokozott ellenőrzések során 423 feketén alkalmazott személyt regisztráltak. Legtöbben karton- és fadobozok készítésén dolgoztak. A feketemunka zömmel Gomboson, Cservenkán, Hódságon és Apatinban dívott. A bejelentetlen munkásokkal dolgoztatók ellen a köztársasági munkaügyi felügyelőség zombori székhelyű osztálya szabálysértési feljelentést tett. A vállalkozónak, akit fekete munkáltatáson kapnak, a felügyelőség meghagyása alapján háromtól nyolc nap áll rendelkezésére, hogy bejelentse munkásait. A felügyelőség adatai szerint tavaly 398 feketén alkalmazott közül 363-at az adott határidőben bejelentettek a munkaadók. 2014-ben 115 bejelentetlen munkavállalót buktattak le az ellenőrzések, tavaly megháromszorozódott a számuk. Az illetékes hatóság szerint azért sikerült ilyen tömegesen feltárni a bejelentetlen munkások alkalmazásának eseteit, mert gyakran éjjel és hétvégén ellenőriznek, illetve a felügyelőket nem a saját körzetükben, hanem más településeken küldik ellenőrzésre. A felügyelők éjjelente a vendéglőkbe is betérnek, ahol általában rábukkannak egy-egy munkaszerződés nélküli alkalmazottra. Legtöbben azonban a környéken népszerű ládagyártásban bukkannak föl, de akad belőlük az élelmiszeriparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és a kisiparban egyaránt. ■ szikics NYUGAT-BÁCSKA Virágzik a feketemunka