Magyar Szó, 2016. július (73. évfolyam, 150-175. szám)
2016-07-22 / 168. szám
Újvidék, 2016. július 22., péntek KÖZÉLETI NAPILAP LXXIII. évf., 168. (23 556) szám ■ Ára 40 Dia GYÓGYKALAUZ Memóriazavar Megújul az újvidéki belvárosi római katolikus plébánia épülete 16. oldal Zenta városának adományozza Jókai-díját 7. oldal „A magyar ügyet csak mi, magyarok oldhatjuk meg” Kisebbségpolitikáról és a magyar állampolgársághoz kötődő témákról beszélgettek Tusványoson Virág Árpád Dél-Tirol, Katalónia vagy Belgium jó példái a kisebbségi jogok rendezésének Európában, a szerbek, oroszok rendezetlen kisebbségi státusa vehetők a rossz példa alapjául kontinensünkön - közölte felvezetése elején a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar kisebbségi jogokkal foglalkozó panelvitáján Csóti György moderátor, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója. Létezik egy megoldatlan magyar ügy Európában, még ha ezt kevesen is ismerik el. Szlovákiában a kisebbségi politika brutálisan diszkriminatív. Viszonylag megengedő alkotmány létezik, a végrehajtás viszont nem tartja be az „enyhébb” kategóriába tartozó megoldásokat sem. Kárpátalján a magyarság helyzete összetett, az orosz kisebbséggel van elfoglalva a hivatalos ukrán politika, a magyaroknak csak marginális szerep jut. Gazdasági, megélhetési, létbiztonsági kérdésekkel küszködnek. Erdélyben a román kisebbségi politika álszent, hazug, képmutató. Jó nyelvtörvény létezik, melyet viszont a gyakorlatban betartatni lehetetlen és tilos. Vajdaság tekintetében lehetünk a leginkább derűlátóak, néha a szerb politika ugyan visszanyes valamit, de itt áttörés jöhet létre a kulturális autonómia megvalósításában. Szerbia uniós tagságra törekszik, jó bizonyítványt kíván felmutatni Brüsszel és Budapest felé. Horvátországban és Szlovéniában már nem másodrendű polgárok a magyarok, az alkotmányban rögzített államalkotó tényezőnek számítanak - foglalta össze, ahogyan mondta, „budapesti nézőponttal” a határon túli magyar kisebbségi állapotokat Csóti a romániai Tusnádfürdőn. A határon túli nézőpontok közül elsőként a vajdaságit ismerhette meg a hallgatótábor. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: elvi szinten valóban van megoldatlan magyar ügy, melyet azonban nekünk kell rendeznünk, nem bízhatunk benne, hogy Európa látja ezeket a gondokat. Folytatása a 3. oldalon Ötös András Pásztor István: A szerb társadalomban pozitív a magyarság megítélése A Világbank képviselőivel tárgyalt Vucic A nemzetközi pénzügyi intézmény a Szerbiai Villanygazdaság reformját sürgeti Aleksandar Vucic kormányalakító tegnap a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel tárgyalt Belgrádban. Vucic szerint döntő jellegű a mostani időszak a szerbiai gazdaság talpra állítása tekintetében. Köszönetet mondott a Világbanknak, amiért segíti Szerbiát és megosztja a vágyat, hogy az ország gazdaságilag rendezett, a fejlődés útján járó állammá váljék. Mint kiemelte, Szerbia minden elvárást felülmúló eredményeket tud felmutatni, és erre a legjobb bizonyíték a köztársasági költségvetés bevételi többlete. Vucic elmondása szerint a régió országai közül az év első hat hónapjában Szerbiában növekedett legkifejezettebben a GDP. Ennek ellenére a kormányfő arra kérte a pénzügyi szervezetek képviselőit, hogy szakértői csapataik segítsék Szerbiát a GDP további növelésében. Az ügyvezető státusú kormány első embere szerint Szerbiában az infrastrukturális projektumok kiemelt figyelmet élveznek. Tony Verheijen, a Világbank szerbiai irodájának vezetője egyetértett a kormányalakítóval, hogy Szerbia kiemelkedően jó eredményeket mutat fel, sokkal jobbakat a tervezettnél. Verheijen a magánszféra erősítését emelte ki pozitív példaként. A találkozón szóba került a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) káderállományának észszerűsítése, valamint a vállalatban uralkodó állapotok felülvizsgálata. A Világbank szakértői már górcső alá vették a vállalat működését, és elkezdődött az EPS tavaly júniusban elfogadott pénzügyi konszolidációs tervének a megvitatása. ■ P.E. Beta Három hónapos rendkívüli állapotot rendelt el Erdogan Három hónapos rendkívüli állapotot rendelt el a múlt heti puccskísérlet nyomán Törökországban szerda éjjel Recep Tayyip Erdogan államfő, elmondása szerint a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok védelmének érdekében. Erdogan a török nemzetbiztonsági kabinet ülését követően jelentette be Ankarából élőben sugárzott beszédében, hogy a rendkívüli intézkedés célja „gyors és hatékony lépéseket tenni a demokráciát, a jogállamiságot és az emberek szabadságjogait fenyegető tényezők felszámolására”. A meghiúsított katonai puccskísérletet követően nagyszabású tisztogatás vette kezdetét a török hadseregben, igazságszolgáltatásban és oktatásban. Öt nap alatt több tízezer embert vettek őrizetbe vagy távolítottak el tisztségéből az államcsíny gyanújával. A török kormány és maga az elnök szerint is az államcsínykísérlet hátterében Fethullah Gülen, az Egyesült Államokban élő hitszónok és az általa kiépített „árnyékkormány” áll. Folytatása a 2. oldalon Beta/AP A kemalista hadseregben tisztogatást végző Erdogan letér a kemali útról? Drágul a hízó A topolyai tenyésztők szerint átmeneti jelenségről van szó A napokban emelkedni kezdett az élősertés felvásárlási ára. Érdekes megfigyelni, hogy az üzletek is azonnal reagáltak: habár a felvásárlási ár csökkenését csak egy idő után követi az árak lejtmenete, a drágítás azonnal kihatott a kiskereskedelmi árakra. A hízók piacát az elmúlt egy évben a nyomott árak jellemezték: élősúlyban a hízó kilogrammjáért 120-125 dinárt, néha ennél is kevesebbet fizettek. A napokban azonban az ár emelkedni kezdett, és elérte a 140-160 dinárt is. Folytatása a 12. oldalon Hőmérséklet 18 WCSI / Tóth Péter Tóth Péter €123.5078 dinárt