Magyar Szó, 2017. február (74. évfolyam, 25-47. szám)
2017-02-01 / 25. szám
IS! KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs RÖVIDEN Tízéves öngyilkos merénylő kislány robbantotta fel magát Idő előtt robbantotta fel magát egy öngyilkos merényletet tervező, tízéves kislány Nigéria északkeleti részén, célpontja egy katonai tábor lett volna. A katonák többször felszólították a lányt, hogy álljon meg, de nem hallgatott rájuk. A fegyveres erők végül megfenyegették, hogy lelövik, ha nem engedelmeskedik a parancsnak. A kislány erre működésbe hozta a rászerelt robbanómellényt. A merénylőn kívül áldozatot nem követelő támadás hétfőn dél körül történt a Borno szövetségi államban található Bankiban. A szövetségi állam fővárosában, Maiduguriban tegnap a polgári önvédelmi erők egyik tagja vesztette életét, miközben egy öngyilkos merénylőt próbált feltartóztatni egy mecsetnél, az egyetem közelében. A pokolgép felrobbant, a biztonsági ember és a merénylő is meghalt. Victor Isukwu, a rendőrség szóvivője szerint a beavatkozás nélkül az eset több emberéletet követelt volna. Január 18-án egy fiatal nő és egy kamasz robbantotta fel magát, mielőtt a biztonsági erők át akarták vizsgálni őket. 2016 áprilisában legalább heten vesztették életüket két női öngyilkos merénylő által elkövetett támadásban a térségben. Bankiban több ezer civil húzta meg magát a Boko Haram elől menekülve. A szélsőségesek 2009 óta legalább 20 ezer emberrel végeztek, és kétmillióan váltak miattuk földönfutóvá. Heves harcok Hilmend tartományban Heves harcok folynak az afgán kormányerők és a vallási szélsőséges tálib mozgalom fegyveresei között Afganisztán Hilmend tartományában - erősítette meg tegnap mindkét fél. Az afgán csapatok erősítéssel és légi támogatással egyelőre képesek tartani állásaikat, s részben vissza is szorították a több ellenőrző pontot elfoglaló szélsőségeseket. A tálibok a Hilmend tartomány keleti részén található Szangin körzetben támadták meg a kormányerők állásait. A felkelők az elmúlt két év során jelentős hadi sikereket értek el ebben a térségben. A tálibok lakóházakból induló alagutakat vájtak a föld alatt, s azokon keresztül támadták meg a kormányerőket. Kári Juszuf Ahmadi, a helyi tálibok szóvivőjének beszámolója szerint a felkelők 25 kormányzati ellenőrzőpontot foglaltak el, és több mint száz katonát és rendőrt öltek meg. Az afgán hadsereg hivatalos tájékoztatása szerint az afgán csapatok tizenkilenc tálibot öltek meg, további huszonötöt megsebesítettek. Lak(hat)atlan szigetre telepítenék a rohingjákat? A rohingják tömeges beáramlása miatt Banglades úgy döntött, visszanyúl egy korábbi tervéhez, és egy többek szerint „lakhatatlan” szigetre telepíti át a Mianmarból érkezett több ezer muszlim menekültet, elejét véve így annak, hogy utóbbiak a helyi polgárokkal „keveredjenek”. A bangladesi kormány honlapján tegnap megjelent közlemény szerint számos bizottság alakult meg a rohingják helyzetének megvizsgálására, és lista készült azokról, akiket ideiglenesen áthelyeznek a Bengáli-öbölben található Tengar Csar nevű szigetre, ahonnan majd visszaküldik őket Mianmarba. Jogvédők szerint a terv erőszakos kitelepítésnek felel meg. A BBC beszámolója szerint a szigetet dagály idején elárasztja a víz, s csak nagyjából egy évtizede jött létre a Megna folyó üledékéből, és a legtöbb térképen fel sem tüntetik. Az alacsonyan fekvő földdarabon nincsenek utak és nincs árvízvédelem sem. A húszik megtámadtak egy szaúdi hadihajót Az Irán-barát síita húszi lázadók megtámadtak egy szaúdi hadihajót Jemen nyugati partvidékén, a robbanásban a legénység két tagja meghalt, három megsebesült - közölte az SPA szaúdi állami hírügynökség. A szaúdi fregatt Hodeida kikötőtől nyugatra járőrözött, amikor három öngyilkos merénylő által vezetett csónakkal támadták meg. Az egyik csónak a hajó tatjának ütközött és felrobbant. A detonációban meghalt a szaúdi legénység két tagja, három pedig megsebesült. Fél év óta ez a második eset, hogy a húszik hajóra támadtak a jemeni partok mentén. Egy másik helyszínen a húszik ballisztikus rakétával mértek csapást a szaúdi irányítás alatt álló arab koalíciós erők bázisára, a Jemen és Eritrea között fekvő, a Vörös-tengeren lévő Zukar szigetén. Elítéltek három erőszakoló menekültet Börtönbüntetésre ítéltek tegnap három afgán menekültet a bécsi tartományi bíróságon, mert tavaly áprilisban Bécsben megerőszakoltak egy fiatal lányt. A két 18 éves elkövető hat, 16 éves társuk öt év börtönbüntetést kapott. Az eset április 22-én hajnalban történt. A fiatalok különös kegyetlenséggel követték el az erőszakot a török származású diáklány ellen. A 21 éves áldozat 30 éves barátnőjével együtt a bécsi Praterstern vonatmegállónál volt. Míg az egyik pénzt vett fel egy bankautomatából, a fiatalabb lány elment egy nyilvános mosdóba. A férfiak utánamentek és megerőszakolták. A bűntett után elmenekültek, a lány barátnője ezek után talált rá a földön fekvő áldozatra. A 30 éves nő az utcára szaladt segítségért, ahol több járókelő is látta a menekülő férfiakat, és értesítették a rendőrséget. (Forrás: MTI/AFP/Reuters) Walesa valóban ügynök volt A grafológiai vizsgálat kizárta, hogy meghamisították a beszervezésére utaló dossziét A volt lengyel elnök Belek fedőnéven 1976-ig együttműködött a kommunista belbiztonsággal A grafológiai vizsgálat kizárta, hogy meghamisították az ügynökmúlttal gyanúsított Nobel-békedíjas volt munkásvezér, későbbi államfő, Lech Walesa beszervezésére utaló dossziét - közölte tegnap a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN). Andrzej Pozorski, az intézet ügyészi osztályának vezetője kiemelte: a krakkói igazságügyi szakértői intézetben elvégzett grafológiai vizsgálatnak nem az volt a célja, hogy Walesa esetleges ügynöki múltját bebizonyítsa, a volt elnök ebben az esetben károsult személyként szerepelt. Tanúként hallgatták ki, s azt állította, a dosszié iratain nem az ő kézírása látható. A 235 lapnyi szakértői vélemény alapján egyértelműen leszögezhető: az együttműködési nyilatkozaton, nyugtákon, több tucat kézzel írt jelentésen Walesa kézírása szerepel. Csak egyetlen - hatoldalas - jelentést nem ő írt, de saját kezűleg írta alá minden oldalát - számolt be Pozorski. Az IPN tavaly februárban hozta nyilvánosságra Walesa terjedelmes beszervezési és munkadossziéját, amely az 1970-ben aláírt együttműködési nyilatkozatát, valamint az 1976-ig a kommunista belbiztonságnak (SB) adott jelentéseit és a saját kezűleg aláírt bevételi nyugtákat is tartalmazza. Walesa azóta többször hamisítványnak minősítette az iratokat. Az IPN ügyészi osztálya ennek nyomán - a volt elnököt kompromittáló dokumentumok nyilvánossá tétele után néhány nappal - nyomozást indított, hogy kiderítse, az LB tisztviselői anyagi haszonszerzés céljából tényleg meghamisították-e a Walesára vonatkozó dokumentumokat. A grafológiai vizsgálat ezen eljárás része volt. Jaroslaw Szarek, az IPN elnöke rámutatott: azt, hogy Walesa Balék fedőnéven együttműködött az SB-vel, és pénzt is kapott érte, már 2008-ban bebizonyították az IPN kutatói, Stawomir Cenkiewicz és Piotr Gonarczyk. Az SB és Lech Walesa című könyvük kiadása óta nem jelent meg olyan tudományos munka, mely megcáfolta volna e kutatás eredményét - mondta Szarek, majd hozzáfűzte: beszervezését maga Walesa is bevallotta egy - 1992-ben a PAP hírügynökségnek adott - nyilatkozatban, jóllehet később visszavonta. Walesának az 1980 után (a Szolidaritás megalapítása után) betöltött szerepét firtató újságírói kérdésre válaszolva az IPN elnöke elmondta: a lengyel független szakszervezet egyik alapítója a 80-as évektől nemcsak Lengyelországban, hanem az egész világon jelkép volt, II. János Pál pápa mellett ő volt a leghíresebb lengyel. „Ezt a tőkét azonban nagyon gyorsan szétforgácsolta, az önrombolás útjára lépett, a múltjához való rendezetlen viszonya miatt mára teljesen elveszítette tekintélyét” - vélekedett Szarek. „Nem az a szándékunk, hogy Lech Walesát kitöröljük a történelemből. (...) Ma elmondható: ezentúl nem fér kétség Walesának az LB-vel folytatott együttműködéséhez” - jelentette ki, hozzátéve, hogy „a volt elnök megítélése megváltozik”. Az IPN elnöke több példát felhozva azt is kifejtette: mostantól kezdve kérdéseket lehet feltenni arról, milyen hatással volt Walesa 70-es évekbeli magatartása a rendszerváltás utáni döntéseire. „Ez nyitott kérdés” - tette hozzá. Walesa egyelőre nem reagált, külföldön tartózkodik. Ügyvédje, Jan Widacki azt mondta, hogy a krakkói igazságügyi szakértői intézet véleménye semmit sem magyaráz. A Polsat News lengyel hírtelevíziónak nyilatkozva a jogászprofesszor kilátásba helyezte, hogy kezdeményezni fogja a jelentést készítő szakértők kihallgatását, új szakértők felkérését. Kifogásolta, hogy az IPN egyebek mellett Walesa 2016-ig keletkezett kézirataival vetette össze a hetvenes években létrejött dokumentumokkal. Widacki rámutatott arra, hogy a később „sok állami dokumentumot aláíró, autogramokat osztó” elnök a 70-es években „egyszerű munkás volt, nem sokat forgatott tollat”, vagyis teljesen más volt akkoriban a kézírása. A lengyel állami ügyészség közleménye szerint a szakértői vizsgálat során a dosszié iratait a Walesa által 1963 és 2016 között írt dokumentumokkal hasonlították össze. Az ügyészség „egyértelműnek, átfogónak és koherensnek” minősítette az igazságügyi szakértői intézet jelentését. (Forrás: MTI) prsa.pl Sic transit gloria mundi. A lengyel független szakszervezet egyik alapítója a 80-as évektől nemcsak Lengyelországban, hanem az egész világon jelkép volt, II. János Pál pápa mellett ő volt a leghíresebb lengyel Az UNICEF-nek 3,3 milliárd dollárra van szüksége Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 3,3 milliárd dollárt kért tegnap a nemzetközi közösségtől az idei humanitárius feladatainak ellátásához, amelynek keretében 81 millió embernek, köztük 48 millió kiskorúnak szándékozik segítséget nyújta ni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a segítségből részesülő gyerekek - akiknek életét és fejlődését veszélyeztetik a konfliktusok és katasztrófák - csupán töredékét képezik annak az 535 millió kiskorúnak, akik valamilyen válság sújtotta országban élnek. Az UNICEF a kérvényezett összegből elsősorban az oktatáshoz, az ivóvízhez, a táplálékhoz, a védelemhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést igyekszik biztosítani a kiskorúak és családjaik számára a világ 48 országában. Az ENSZ Gyermekalapja azt tervezi, hogy a pénzből az idén 19,3 millió embert lát el ivóvízzel, miközben 9,2 millió gyerek számára teszi lehetővé a tanulást intézményes keretek között. Az idei célok között szerepel még egyebek mellett 8,3 millió, kanyaró elleni védőoltás kiosztása, valamint több mint 3 millió ember kezelése kóros alultápláltság miatt. Az UNICEF 1,8 millió rászoruló számára juttat pénz segítséget. Az ENSZ Gyermekalapja szerint a legtöbb pénzt -1,4 milliárd dollárt - a lassan hat éve tartó szíriai konfliktus következményeinek kezelése emészti fel. A második legtöbb forrást, 237 millió dollárt a szintén polgárháború sújtotta Jemenbe irányítják, majd Dél-Szudán (181 millió dollár), Irak (161 millió), Nigéria (146 millió), a Kongói Demokratikus Köztársaság (119 millió), Etiópia (110,5 millió) és Szudán (110 millió) következik a sorban. Az UNICEF a válsághelyzetben lévő országokon kívül a regionális krízisekre, köztük az európai menekült- és migránsválságra is különít el pénzt. Tavaly mintegy 350 ezer menekült és bevándorló érkezett az öreg kontinensre, és a jövevényeknek nagyjából a fele kiskorú volt. A világszervezet szakosított hivatala igyekszik segítségére lenni az El Nino és a La Nina természeti jelenségek okozta, 35 éve nem látott szárazság károsultjainak is. Tavaly 2,8 milliárd dollárt kért a donorállamoktól az UNICEF, de a végleges összeg az év során 3,2 milliárd dollárra nőtt a jemeni, délszudáni és iraki konfliktusok súlyosbodása miatt. A legnagyobb adományozó 2016-ban az Egyesült Államok volt, amely 407 millió dollárral járult hozzá a rászorulók megsegítéséhez, másodikként pedig Németország következett a sorban 250 rillió dolláros felajánlással. (Forrás: MTI/AP/APA/dpa/EFE) 2017. február 1., szerda Az EU-t nehéz helyzetbe hozza az új washingtoni politika Tusk: A megváltozott világhelyzet és a migrációs válság lesz a máltai csúcs főtémája Az Európai Uniót még soha sem fenyegette akkora veszély, mint most, a világhelyzet megváltozása miatt - üzente Donald Tusk, az Európa Tanács (ET) elnöke a tagállamok vezetőinek küldött egyik tegnapi levelében, a nem hivatalos máltai EU-csúcstalálkozó közeledtével, a legfőbb fenyegetések sorában említette meg a Donald Trump vezette új amerikai kormány „aggasztó nyilatkozatait”. Egyszerre több olyan veszélyforrással kell szembenézni, amelyek korábban nem léteztek, vagy nem ilyen szinten: a tengereken egyre magabiztosabb Kína, Oroszország agresszív politikája, a közel-keleti és afrikai terrorcselekmények, háborúk és anarchia, amelyekben a radikális iszlám alapvető szerepet játszik, csakúgy mint az új amerikai adminisztráció aggasztó nyilatkozatai. Mind nagymértékben kiszámíthatatlanná teszik a jövőnket” - vélekedett Tusk, és a belső jellegű fenyegetettségek között említette a Unió-ellenes, nacionalista, idegengyűlölő érzések egyre erőteljesebb megjelenését. E kihívásokkal szemben „látványos lépéseket” kell tenni. „Ha összefogunk, megmaradunk, ha széthúzunk, akkor elbukunk” - írta a pénteki máltai csúcstalálkozó elé bocsátva gondolatait. A vezetőknek küldött másik, hivatalos meghívólevélben Tusk felvázolta, hogy a migrációs válság megoldásának további lépéseiről is tárgyalnak majd az EU állam- és kormányfői Máltán. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet azonnali cselekvést igényel, különösen Líbia esetében, ahonnan a legtöbb illegális bevándorló érkezik. Líbia stabilitásának megerősítése fontosabb, mint valaha - húzta alá, hozzáfűzve, hogy az uniós vezetők egynapos tanácskozásuk végén nagyra törő célokat rögzítő nyilatkozatot fogadnak majd el, amely egyértelműen és pontosan meghatározza a következő lépéseket. Tusk azt is közölte, az EU-t nehéz helyzetbe hozza a washingtoni politika megváltozása, amely „megkérdőjelezi az elmúlt 70 év amerikai külpolitikáját”. Emellett az Európa-párti elit politikai integrációba vetett hitének megrendülését, a populista érvek térhódítását és a liberális demokrácia alapvető értékei felőli kétségeit említette valós fenyegetésként. (Forrás: MTI)