Magyar Szó, 2017. április (74. évfolyam, 75-98. szám)

2017-04-08 / 81. szám

El OKTATÁS/MŰVELŐDÉS muvelodes@magyarszo.rs­zstafic 2017. április 8., 9., szombat-vasárnap A SONGLINES MUSIC AWARDS LEGJOBB MŰVÉSZ DÍJA Lajkó Félix a 4 jelölt egyike A legjobb művész díjára jelölték Lajkó Félixet a legjelentősebb nemzetközi világ­zenei magazin, a brit Songlines internetes szavazásán. A vajdasági magyar hegedűvirtuóz a nyugat-szaharai/spanyol Aziza Brahim, a szenegáli Baaba Maal és a portugál Ricardo Ribeiro társaságában került be a Best Artist díjért még versengő négy előadó közé - közölte a Fonó Budai Zeneház pénte­ken az MTI-vel. Lajkó Félix Most jöttem című, tavaly a Fonó gondozásában megjelent lemezével került a jelöltek közé a rangos magazin versenyében. Az albumon a hegedű- és cite­­ravirtuóz variációi hallhatók folk témákra olyan kiváló énekesekkel, mint Palya Bea, Tintér Gabriella és Csizmadia Anna. A közreműködő zenészek között volt Porteleki László, Brasnyó Antal és Szabó Csobán Gergő. A Most jöttem megjelenése után a 3. helyen felkerült a World Music Charts Europe-ra (WMCE), a legrangosabb nemzet­közi világzenei toplistára. A magyar zenész mellett a Best Artist díjra jelölt a 2015-ös budapesti világzenei expo, a Womex egyik kiemelt vendége, az észak-afrikai menekülttáborban felnőtt Aziza Brahim, aki Abbar el Hamada című 2016-os korongjával került a legjobbak közé. Korábban Brahim 2014-es lemezét, a Soutakot a Womex az év világzenei leme­zének választotta, tavaly pedig a WMCE listáján lett első az albumlistán friss, Abbar El Hamada című anyagával. Szintén jelölt lett az internetes szavazáson a legjobb művész díjára az ismert szenegáli énekes, Baaba Maal (lemezének címe: The Traveller), vala­mint a portugál fadoénekes, Ricardo Ribeiro, aki Heje é assim, amanda nao sei című lemezével versenyez. (MTI) Halasi Zsolt Másképpen működő energiák Három filmben láthattuk a szabadkai Kovács Tamást egy nemzetközi rövidfilmfesztiválon, és nemrégiben színházi bemutatója is volt A szabadkai Kovács Tamást, a budapesti Szín- és Filmművészeti Egyetem hall­gatóját három produkcióban is láthattuk a minap megrendezett Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon: Tóth Barna Van egy határ, Dudás Balázs Welcome és Reich Dániel Záridő című filmjében. Az ifjú színész a fogatásokra jó élményként emlékezik, mint mondja, fontos, hogy a rendező és a színész között legyen meg a bizalmas kapcsolat, és szerinte nem árt megnézni az elkészült produkciókat is. Kovács Tamás a Záridő fesztiválplakátján­­ Érdemes szerintem visszanéznie magát az embernek, mert rádöbbenhet arra, hogy az egy dolog, mit éreztünk a forgatáskor, a szerep megformálásakor, és azután ennek végül milyen eredménye lett. A színésznövendéket a filmek mellett a színpadon is láthatjuk, a legutóbbi bemutatója a Katona József Színházban volt. A Gothár Péter rendezte Hóhérok című előadásban rövid, de igen látványos jelenete van. - Az elején van egy kis jelenetem, de izgalmas, mert a jelenet végén engem felakasz­tanak. Ilyenben még nem vettem részt, hogy kinyíljon alattam egy csapóajtó és én meg lógok. Azt hiszem, elég hatásosra sikerült, erős indítása ez a darabnak. Amikor Kovács Tamást arról kérdeztük, hogy filmforgatáskor és a színpadi szere­pek megformálásakor hogyan, miben működik másként, elmondta, hogy leginkább az energiákat kell másképp beosztani. - A színházban van egy olvasópróbákkal kezdődő próbafolyamat, a filmforgatás­nál pedig van olyan, hogy az ember kimegy reggel a helyszínre, de csak délután kerül kamera elé, és abban a pillanatban kell, hogy összeszedett legyen, s miután elkészül a felvétel, ezen túllép. A színházban pedig estéről estére színpadra kell állni, újra és újra elő kell hozni ezt a koncentráltságot. Azt gondolom, hogy csakis jókedvvel és pozitív energiákkal lehet ezt a szakmát művelni. ■ t. r. Örökségünk, kincseink Kiállítással és gálával kezdődött a Külhoni magyar értékgyűjtés című rendezvénysorozat Szabadkán Kétnapos rendezvénysorozat vette kezde­tét pénteken a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Hungarikum Bizottság és a magyar Földművelésügyi Minisztérium szerve­zésében, Külhoni magyar értékgyűjtés - Szak­mai nap címmel. A Szabadkán és Palicson zajló rendezvények célja bemutatni a külhoni magyar értékgyűjtő mozgalom munkáját, lehetőséget biztosítani a hungarikummoz­­galom Kárpát-medencei és vajdasági ered­ményeinek áttekintésére. Ennek keretében Szemelvények a Vajdasági Magyar Értéktár­ból címmel kiállítás nyitt meg pénteken este a szabadkai városháza előcsarnokában. A kiállítást Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg.­­ Az „örökség” kisebbségi sorsban a nemzetépítés folyamatában beállt hiányt (Trianon) is igyekezett kitölteni olyan felada­tokat vállalva magára, amely nélkül a nyelv­váltás és az asszimiláció még inkább felgyor­sult volna. A megélt múlt és a közös jövő az, ami az egyén, illetve egy kisebb közösség választása során megjelenik. Eme örökség által közös nevezőre hozható a helyi és a nemzeti, a saját és a közös, az egyedi és az általános (Gombos, 1936 - Gyöngyösbok­réta, Pacsér, 1977 - Durindó). Végül mind­ebből mégiscsak egy közösnek mondható identitás állhat össze, és maga a „nemzet” is örökséggé válik - mondta egyebek között Hajnal Jenő. A kiállításról dr. Silling Léda néprajzku­tatót, a tárlat kurátorát kérdeztük: - Kiállításunk célja, hogy az érdeklődő­ket körbevezessük a közös történelmünkön, megmutassuk a látható és rejtőzködő vajda­sági kincseinket, értékeinket A listánk nem végleges, tudósok, diákok egyaránt bővíthetik - értesültünk dr. Silling Lédától A megnyi­tón közreműködött a bácsfeketehegyi iskola tamburazenekara Az est további részében a városháza dísztermében gálaműsor zajlott, amelyen V. Németh Zsolt magyar környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár mondott ünnepi beszédet - Öt évvel ezelőtt, amikor megalkottuk a törvényt, a hungarikumokról, nemzeti értékeinkről, akkor egy értékpiramist állí­tottunk fel Ennek része a magyar értékár és a hungarikumok. Összegyűjtünk mindent Kárpát-medence-szerte, amely az alkotóte­vékenységhez tartozik, a termelési kultúrá­hoz, a természeti értékeinkhez és az épített környezethez. Mindent, ami értékes és fontos számunkra. Amikor megalkottuk a törvényt, akkor természetes volt számunkra, hogy nem lehet teljes a magyarság értéktára a külhoni­ak értéke nélkül - hallottuk egyebek közt­­ Németh Zsolttól, aki a találkozások fontos­ságát is hangsúlyozta. A műsorban hegedűn közreműkö­dött Brezovszki Gergő, fellépett a Bokrok Énekegyüttes, az Ethnokor együttes, Kantár Máté és Komjáti Dóra felvidéki citerakettős, Lőrinc Tímea színművész, Resecki Rolland és Vázsonyi Csilla, valamint Szabó Csongor és Bús Anett néptáncosok, továbbá Toldi István népmesemondó. A rendezvénysoro­zat szombaton szakmai programmal folyta­tódott Palicson. ■ L. M. Gergely Árpád Hajnal Jenő megnyitja a Szemelvények a Vajdasági Magyar Értéktárból című kiállítást KISÉRETTSÉGI PRÓBATESZT A mértanpéldák nehezek voltak Mintegy 70 ezer szerbiai nyolcadikos pénteken töltötte ki a kisérettségi próbatesztjét matematikából. A diákok legtöbbjé­nek a mértani feladványok megoldása jelentette a legnagyobb kihívást, ezek bizonyultak a legnehezebbnek. Ma, szombaton pedig az anyanyelvi és a kombinált teszt kérdéseire válaszolnak majd az általános iskolák végzősei. Ez a mostani próbateszt egy valós szimulációja a júniusi záróvizsgának, hogy a diákok a kisérettségi technikai részét is megismerjék, azt, hogy hogyan is zajlik majd élesben a proce­dúra, másrészt a próbateszt sgépet ad a diákok tudásáról, arról, hogy mely területekre kell még hangsúlyt fektetniük a valódi megmérettetésig. A VAJDASÁGI HIVATÁSOS SZÍNHÁZAK 67. FESZTIVÁLJA A híd, amely elválaszt Fehér Dorottya Kokan Mladenovic adaptációjá­ban és rendezésében, Svetislav Jovanov dramaturg közreműködésével láthatta a közönség csütörtök este a Szerb Nemzeti Színházban az Ivó Andric azonos című regénye nyomán készült Na Drini cupri­­ja (Híd a Drinán) című monumentális előadást. Az égbe szökő hegyek tövében épült Visegrádot szimbolizáló, Mari­ja Kalabic által megálmodott díszlet a legapróbb részleteitől Andreja Kulesevic koreográfiájáig, a színpadi látvány minden egyes elemében rendkívüli részletességgel és igényességgel át van gondolva, a színé­szeknek pedig nem csupán fizikai állóké­pességük legjavát kellett bizonyítaniuk, de szellemi igénybevétel szintjén is komoly teljesítményt nyújtottak: az előadásban számos nyelven: a szerb mellett törökül és németül beszélnek, ugyanakkor kiemelt figyelmet érdemelnek az egyes szereplők személyes sorsának alakulását betetőző drámai monológok is. A fiaikat és test­véreiket sirató anyák és nővérek keser­ves jajszavával induló előadás a regény menetét követve a török uralom idejétől az Osztrák-Magyar Monarchia végnap­jaiig, majd immár a közelmúlt tragikus balkáni háborújáig mutatja be az idegen elnyomás alatt sínylődő bosnyákok és a velük együtt élő nemzetiségek évszázados meghurcoltatásait. A félelem és a megfél­említés számtalan formában megvalósuló módozatait, a gyász, a fájdalom, a gyűlölet fogalmait járja körbe Kokan Mladenovic nagyszabású előadása, a végkövetkezte­tés pedig minden alkalommal az, hogy a megannyi ártatlan áldozat, a híd építé­se közben kicsordult vér és könny avatja Visegrádot a halál és a szenvedés városává, ahol a híd a Drinán csak elválasztani képes egymástól az embereket. Az értelmetlen erőszaknak végül gátat kell vetni. Délután, a fesztivál kísérőprogramja­inak keretében az Újvidéki Színházban a Művészeti Akadémia negyedéves hallgatói (osztályvezető tanárok László Sándor és Milana Novakovic) bemutatták Trash Art Freedom című bábtechnikai vizsgaelőadá­sukat, melynek koordinátora a kolozsvári Palocsay Kiss Kata volt. A hallgatók újra­hasznosított anyagokból készített bábokkal, néhány perces humoros­­ egyéni, páros vagy csoportos - produkciókban a szabad­ság fogalmának értelmezési lehetőségeit kutatták a változás, a kakilás, a párkeresés, a muzsika, a barátság, az éneklés, a hibá­­zás, az elengedés, a flörtölés, a művészet, a választás, a szerelem és az önmegvalósítás kérdéseinek körbejárásával. Dávid Csilla Jelenet a Művészeti Akadémia negyedéves hallgatóinak előadásából

Next