Magyar Szó, 2017. május (74. évfolyam, 99-123. szám)

2017-05-16 / 110. szám

2KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs­ulatstó RÖVIDEN KIBERTÁMADÁS Japánt és Kínát is elérte a fertőzés A hétfői munkanap indulásával Japánt és Kínát is elérte az a zsarolóvírus, amely a hét végén a világ mintegy 150 orszá­gában okozott károkat. Kínában több százezer gépbe férkő­zött be a WannaCry nevű internetes kórokozó, a szigetor­szágban pedig mintegy 2000 számítógép fertőződött meg. A kínai média híradásai szerint csaknem 30 ezer szervezet több százezer számítógépét fertőzte meg a vírus. Az egyeteme­ket és egyéb oktatási intézményeket érintette a legsúlyosabban a támadás, mintegy 15 százalékukat érte el, de a WannaCry nem kímélte a vasutat, a postai szolgáltatást, az egészségügyet, irodákat, benzinkutakat sem. Japánban­ és Dél-Koreában is azt állítják, hogy idejében sike­rült letölteni azokat a frissítéseket, amelyek megakadályoz­ták a vírus behatolását, a számítógépes rendszerek nagy része ezért úszta meg a kibertámadást. Japánban a bajba került gépek többsége nagyvállalatoknál található, de magánszemélyek is jelezték a Japán Számítógépes Vészhelyzeti Elhárító Koordinációs Központnak, hogy megtá­madta számítógépüket a zsarolóvírus. A nagyvállalatok közül a Hitachi arról számolt be, hogy a cég informatikai rendszeré­ben lelassult az elektronikus levelek kézbesítése, egyesek meg sem érkeznek, és bizonyos fájlok megnyithatatlanná váltak. A Nissan azt tudatta, hogy a céget is érintette ugyan a támadás, de a vállalat működése zavartalan. ENSZ: 1,4 milliárd kell a dél-szudáni menekültek megsegítésére A dél-szudáni fegyveres konfliktus elől menekülő 1,8 millió ember megsegítéséhez 1,4 milliárd dollárra lenne szükség az idén - tudatta tegnap az ENSZ Genfben. Korábban az ENSZ nagyjából feleennyit, 781 millió dollárt tartott szükségesnek ugyanerre a célra. „Az ádáz harcok és a romló humanitárius helyzet miatt rekordszámban hagyják el az emberek az otthonaikat Dél- Szudánban” - jegyezte meg közleményében az ENSZ mene­kültügyi főbiztosa, Filippo Grandi. Dél-Szudánban az ország függetlenné válása után két és fél évvel, 2013-ban robbant ki polgárháború, melyben tízezrek haltak már meg, és 1,8 millió ember, köztük 1 millió gyerek menekült a szomszédos Ugandába, Szudánba, Etiópiába, a Kongói Demokratikus Köztársaságba és a Közép-afrikai Köztársaságba. Rajtuk kívül még csaknem kétmillió belső menekült van Dél-Szudánban. A jubai kormányzat az ország több részét katasztrófa sújtotta területté nyilvánította az éhín­ség miatt, s arra figyelmeztetett, hogy egymillió embert fenye­get éhhalál. A venezuelai ellenzék párbeszédre szólította fel a hadsereget Párbeszédet sürget a venezuelai ellenzék a hadsereg vezetésé­vel a dél-amerikai országban uralkodó súlyos politikai válság­ról. Az egyre súlyosbodó válságban a hadsereg eddig szilárdan Nicolás Maduro szocialista államfő pártján állt. Az ellenzék az államfőt okolja az országban kialakult súlyos gazdasági válságért, amely drámai mértékű ellátási nehézsé­gekhez vezetett a kőolajban gazdag Venezuelában. A konzer­vatív ellenzék bojkottot hirdetett Maduro alkotmányozó nemzetgyűlésről szóló terveivel szemben, és törvénytelennek tartja a testület 500 tagja kiválasztásának módját. Az április elején kezdődött tüntetéshullámban eddig legalább 38 ember életét vesztette, több százan pedig megsebesültek. Rendkívüli állapot Szanaában a kolerajárvány miatt Szükségállapotot hirdettek vasárnap a húszi lázadók ellenőr­zése alatt álló jemeni főváros, Szanaa tisztségviselői a városban kitört kolerajárvány miatt, amely mostanra több tíz halálos áldozatot követelt. A helyi egészségügyi minisztérium egyút­tal felhívást intézett a humanitárius szervezetekhez és más adományozókhoz, hogy segítsenek a járvány megfékezésében és a kolera miatt fenyegető „példátlan katasztrófa” elhárítá­sában. Az ország egészségügyi rendszere, amelyet súlyosan megtépázott a több mint két éve tartó polgárháború, nem képes megbirkózni a járvánnyal, különösen hogy a háború milliókat taszított menekültsorba - állapította meg a Saba álla­mi hírügynökség. A WHO felmérése szerint országosan 7,6 millió ember él olyan körzetekben, ahol nagyon magas a kolerafertőzés kocká­zata. Az ENSZ szerint Jemenben a lakosság kétharmadának, mintegy 17 millió embernek van szüksége sürgős emberbaráti segélyre. Visszalépett egy konzervatív jelölt Róháni kihívója javára Teherán konzervatív polgármestere, Mohammad Báger Kálíbár tegnap visszalépett az iráni elnökválasztástól Haszan Róháni hivatalban lévő,­mérsékelt elnök konzervatív kihívója javára. Teherán polgármestere innentől Ebráhím Rajszít, Ali Hamenei legfelsőbb vezető politikai pártfogoltját támogatja. Az irániak pénteken választanak új elnököt. Kálibár kiesésével öt jelölt maradt versenyben, bár előfordulhatnak még vissza­lépések. Szakértők szerint a választás egyben népszavazás a nagyhatalmakkal 2015 nyarán megkötött atomegyezményről. (Forrás: MTI/AFP/AP/Reuters/Hszinhua) Szabó József kancellári székében még nem dőlhet hátra Angela Merkel, de egyre több jel utal arra, hogy megnyerheti a szeptemberben esedékes németországi (szövetségi) parlamenti választást. Ha ez való­ban bekövetkezik, tovább maradhat jelenlegi tisztségében, amelyet 2005 óta tölt be. Akkor talán még maga sem sejtette, hogy a legnépesebb német tartományban, Észak-Rajna-Veszt­­fáliában májusban megtartott helyi törvényhozási választások eredmé­nye már előrevetíti pártja, a keresz­ténydemokrata CDU sikerét az országos választáson. Pedig ez történt. A CDU fő rivá­lisa, a szociáldemokrata párt (SPD) májusban elvesztette a tartományi választást, majd ősszel a szövetségit is, s a megbukott szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellár helyére Merkel került. Ha ez a forgatókönyv megismét­lődik az idén is, a kancellár asszony hosszabbíthat. A vasárnapi főpróba, vagyis az Észak-Rajna-Vesztfáliában tartott tartományi választás eredmé­nyei erre utalnak. A CDU ugyanis meglepően magabiztos győzelmet aratott az SPD felett, amely évtizedek óta - egyetlen rövid megszakítással, 2005 és 2010 között - szilárdan uralta a 18 millió lakosú tartományt. Az utób­bi fél évszázadban csaknem 45 évet töltött kormányon. Ezúttal azonban csúfosan lesze­repelt a voksoláson. A megszerzett 31,2 százaléknyi szavazattal a máso­dik helyre csúszott, s emiatt a helyi törvényhozásban (Landtag) eddig birtokolt 99 képviselői helyéből harmincat elveszített. A Merkel vezette CDU 33 százalékkal az első helyen végzett, öttel gyarapítva mandátumai számát. (A vesztes SPD majdnem 8 százalékkal kevesebb, a győztes CDU pedig hajszál híján 7,5 százalékkal több voksot kapott az előző, vagyis a 2012-es választáson elért eredményéhez képest.) Kiválóan szerepelt a konzervatív CDU szövetségesének tartott liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) is. A voksok 12,6 százalékának besöprésé­­vel története legjobb eredményét érte el. Ezzel a Landtag harmadik legfon­tosabb politikai erejévé vált. Az eredmények és az eddigi tapasztalatok alapján a következő öt évben a CDU és az FDP koalícióban kormányozza majd a tartományt. A Landtagba még két párt jutott be: a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a Zöldek. Az előbbi 7,4, az utóbbi 6,4 százalék szavazatot kapott. A szociáldemokraták helyi szer­vezete történelmi vereségként éli meg az eredményt. A nagyarányú visszaesés miatt már a nem végle­ges eredmények kihirdetése után lemondott tisztségeiről Hannelo­­re Kraft SPD-alelnök, tartományi miniszterelnök. A szociáldemokratákat az is bosszantja, hogy sorozatban már a harmadik tartományi választást bukták el. Az észak-rajna-vesztfáliai volt az utolsó erőpróba a szeptemberi országos választás előtt, amelynek a szociáldemokraták meggyengülve és jelentős hátránnyal vágnak neki. A politikai elemzők többsége úgy véli: a vasárnapi vereség után csekély az esélye annak, hogy az SPD őszre legyőzi Merkel pártját. Wolfgang Bosbach CDU-poli­­tikus azonban óva int mindenkit az elbizakodottságtól. Szerinte a tarto­mányi választás sikere „még nem dönti el a (szövetségi) parlamenti választást”. Merkel bizakodva készülhet a választásra Pártja meglepetésszerű és biztos győzelmet aratott a főpróbán Reuters Armin Laschet leendő tartományi kormányfő és Angela Merkel ünnepük Aachenben a CDU győzelmét Az új elnök új alteregója Folytatás az 1. oldalról Jogi tanulmányait követően Philippe Macronhoz hasonlóan a párizsi politikatudományi egyetemen végzett, majd az elitképzőnek számító ENA közigazgatási egyetemre járt, onnan pedig az államtanácsba vezetett az útja, de dolgozott egy ügyvédi irodában és az Areva nukleáris óriáscégnél is. A bokszolásnak hódoló, krimiszerzőként is ismert, valamint humora miatt a jobb- és a baloldalon is kedvelt, ugyanakkor távolságtartó politikus hírében álló új kormányfő a Köztársaságiak elődpártja, az UMP 2002-es alapításától fogva Alain Juppé egyik legfőbb munkatársa, 2010 óta Le Havre polgármes­tere, 2014-ben újraválasztották. Philippe a normandiai városba vonult vissza, amikor Juppé novemberben elvesztette az előválasztást. A németül kiválóan beszélő, háromgyermekes családapa magát Juppénél sokkal liberálisabbnak tartja, és egy tavalyi interjúban azt mondta, jól szót ért Bernard Cazeneuve­­vel, aki akkoriban még a szocialista kormány belügyminisztere volt. Elemzők szerint Édouard Philippe egyértelműen a Macron által ígért jobb- és baloldali megosztottságot meghaladó politikai megújulást és generá­cióváltást jelképezi a kormány élén. Ugyanakkor az új miniszterelnök külön­­­utasnak számít a jobboldalon, nem képvisel önálló platformot, Macronhoz hasonlóan tapasztalatlan az állami irányításban, és nem valószínű, hogy a konzervatív tábor egy jelentős része miatta átlép az elnöki mozgalomba. Az viszont elképzelhető, hogy személye miatt ismert jobboldali politikusok szerepet vállalnak majd az új kormányban. A ma kinevezendő kormány újabb teszt lesz Macron számára az ígért, „se nem jobboldali, se nem baloldali” politikai megújulás szempontjából. A várhatóan 15 tagú kormányban fele-fele arányban lesznek nők és férfiak, valamint a civil szféra prominens képviselői, illetve a jobb- és baloldalról érkező politikusok. MERKEL­ MACRON ÚJ LENDÜLETET ADHAT EURÓPÁNAK Emmanuel Macron megválasztása Franciaország elnökének új lendü­letet adhat Európának - jelentette ki tegnap Berlinben Angela Merkel, az új francia államfő tegnap esti berlini bemutatkozó látogatása előtt. A német kancellár kiemelte, hogy nyitott Macron felvetéseire, és mindent megtesz azért, hogy Németország és Franciaország közösen hozzájárul­jon az Európai Unió fejlődéséhez. Merkel és Macron megbeszéléseinek egyik legfontosabb területe az euróövezet jövője. Macron már 2013-ban gazdasági miniszterként is közös javaslatokat dolgozott ki a berlini kancel­lári hivatal szakértőivel az euróövezet szerkezetének továbbépítéséről. Az elképzelések között szerepel egy közös pénzügyi alap megteremtése, amelyből az államháztartási, gazdaságszerkezeti reformokra vállalkozó tagállamok kaphatnak támogatást. Emmanuel Macronnak a berlini volt az első hivatalos útja elnökként. Legutóbb március közepén járt Berlin­ben. Elnökjelöltként akkor is Merkel meghívására járt a német fővárosban. (Szerkesztőségi összefoglaló) OSZTRÁK KOALÍCIÓS VÁLSÁG Elengedhetetlen az ÖVP átalakulása Az Osztrák Néppárt (ÖVP) belső átalakulásának szüksé­gességéről cikkezett tegnap az osztrák sajtó, valamint az új pártelnök, Sebastian Kurz által kezdeményezett változás eredményességét latolgatták Az új választásokat szorgalma­zó Sebastian Kurz külügymi­nisztert vasárnap választotta új elnöknek a kisebbik koalí­ciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetése. A minisz­ter előzőleg számos feltételt támasztott ahhoz, hogy elvál­lalja a megbízatást, gyakorlati­lag minden téren szabad kezet kért a párt irányításában. Az ÖVP leigázása címmel jelent meg kommentár a Der Standardban. A szerző valószínűtlennek nevezte, hogy a „koalíciós ellenségek még összeülnek, és olyasmit tesznek, ami értelmet ad a kormányzás­nak”. Mindkét koalíciós párt csődöt mondott - állapítja meg a szerző, aki szerint Sebastian Kurz mindent egy lapra tett fel. A szerző szerint ha Kurz kísérlete meghiúsul, vége a politikai karrierjének, és az ÖVP is „hosszú időre megtörik”. Az ÖVP eddigi nem hivatalos alapszabálya szerint a pártvezető­nek szenvednie kell - ez azonban most megfordult - olvasható a Kurier vezércikkében. Helmut Brandstätter főszerkesztő arra emlékeztet, hogy ritka kivételnek számított, ha az ÖVP igazságosan bánt a vezetőivel. „A pártelnök akkor tudta nyugod­tan ellátni hivatalát, ha győzött egy választáson” - írja a szerző, aki szerint „bámulatos”, hogy ilyen gyor­san meg lehet fordítani a pártbeli hatalmi viszonyokat anélkül, hogy ezt bárki megakadályozná. Most azok óvnak Sebastian Kurz „diktatúrájától”, akik az utóbbi időben azon viccelődtek, hogy az ÖVP elnö­ke valójában a tartományi vezetőket szolgálja ki - írta a Die Presse. A szer­ző szerint az ország szenved attól, hogy a kormány lépései valójában a tartományokban dőlnek el, tehát az államnak is érdeke, hogy megfosz­­szák hatalmuktól az ÖVP tartományi vezetőit. (Forrás: MTI) 2017. május 16., kedd Phenjan megerősítette, hogy új típusú ballisztikus rakétát próbált ki Észak-Korea tegnap megerősítette, hogy előző nap egy új fejlesztésű közepes-nagy hatótávolságú ballisztikus rakétával hajtott végre sikeres kísérletet. A KCNA hivatalos hírügynökség jelentése szerint siker koro­názta a Hvanszon-12 jelzésű, föld-föld típusú hadászati ballisztikus rakéta tesztelését szolgáló kísérletet, amelyet a helyszínen személyesen felügyelt Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. Az indítás célja „az újonnan kifejlesztett, nagy méretű nukleáris robbanó­töltet hordozására képes” rakéta taktikai és technológiai jellemzőinek ellen­őrzése volt - közölte a KCNA, azt hangoztatva, hogy „a tesztet a szomszédos országok biztonságának maximális figyelembe vételével hajtották végre”. A rakéta a hivatalos phenjani közlés szerint 2111 kilométeres magas­ságba emelkedett, és 787 kilométert repült, mielőtt becsapódott pontosan a kijelölt nyílt vízterületen, a Japán-tengeren. Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi értékelése szerint magasab­ban és távolabbra repült, mint az a közepes hatótávolságú társa, amelyet Phenjan februárban sikeresen tesztelt, akkor is a Phenjantól északnyugatra lévő Kuszong térségéből indítva. Az ENSZ tiltása és szankciói ellenére végrehajtott legújabb rakétakí­sérlete után az észak-koreai vezető külön is felhívta az Egyesült Államok figyelmét az új fegyver hatótávolságára. A dél-koreai hírügynökségnek a KCNA közlésére hivatkozó jelentése szerint Kim Dzsong Un leszögez­te, hogy az Egyesült Államoknak immár számolnia kell a realitásokkal, miután kontinentális területei és ázsiai-csendes-óceáni hadműveleti terü­lete egyaránt elérhetővé váltak egy észak-koreai megtorló csapás számára. (Forrás: MTI/AFP/Hszinhua/dpa/Yonhap/TASZSZ)

Next