Magyar Szó, 2017. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2017-06-10 / 132. szám

2017. június 10., 11., szombat-vasárnap 2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Munkae RÖVIDEN Piacon robbantotta fel magát Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a Bagdad­tól hatvan kilométerre délre fekvő el-Muszajja város belvárosi piacán, a támadásban legalább 20-an meghal­tak és 34-en megsebesültek - közölte pénteken az iraki belügyminisztérium. A biztonsági szolgálat egyik illetékese azt mondta, hogy a merénylő nő volt, aki egész testét takaró ruhája alá rejtette a pokolgépet. A robbanás következtében több környékbeli bolt és piaci bódé megsemmisült, több kocsiban keletkeztek károk. A merénylet után néhány órával robbantás történt az el- Muszajjától délnyugatra fekvő Kerbelában, a síiták szent városá­ban is. Ott négyen sebesültek meg. Mindkét támadás elkövető­­jeként az Iszlám Állam jelentkezett. Szintén pénteken egy család 13 tagja lelte halálát, amikor rakétatámadás érte a házukat az észak-iraki Moszul nyugati részének óvárosi felében. Vonat­ gázolta halálra Hruscsov unokáját Vizsgálat indult annak a vasúti balesetnek az ügyében, amelyben életét vesztette Julija Hruscsova, Nyikita Hruscsov szovjet kommunista pártfőtitkár-miniszterelnök egyik unokája - közölte pénteken az orosz Nyomozó Bizottság (SZK). Hrus­­csovát csütörtökön ütötte el a Moszkvából a vnukovói reptérre tartó helyi érdekű szerelvény Szolnyecsnaja megálló közelében. A 77 éves nő a sínek mentén gyalogolt, és nem reagált idejében a mozdonyvezető által leadott figyelmeztető jelzésre. Julija Hruscsova a szovjet vezető második házasságából szár­mazó fiának, Leonyidnak a gyermeke volt, aki 1943-ban harci pilótaként eltűnt a fronton. Ezt követően Hruscsov örökbe fogadta, és a saját lányaként nevelte fel unokáját. Nyikita Hruscsov 1953 és 1964 között volt a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának első titkára, 1958- tól pedig hat éven át betöltötte a minisztertanács elnöki poszt­ját is. 1964-ben párton belüli ellenfelei eltávolították a hata­lomból, és helyére Leonyid Iljics Brezsnyevet választották meg. Betiltották az al-Dzsazírát a szaúdi szállodákban Betiltották a katari székhelyű pánarab hírtelevízió, az al-Dzsazíra adását a szaúd-arábiai szállodákban. A tilal­mat elrendelő idegenforgalmi és nemzeti örökség hivatala pénteki közleményében arra figyelmeztetett, hogy pénz­bírsággal és működési engedélyük megvonásával sújthatók azok az idegenforgalmi létesítmények, amelyek nem tartják be az utasítást. A tárca rendelkezése szerint törölniük kell a turisták számára hozzáférhető műholdas csatornák választéka közül azokat, amelyeknek szerkesztéspolitikája Rijád szerint „sértő a vallásra, az erkölcsi alapelvekre és a politikára” nézve Szaúd-Arábiában. A katari kormány által húsz éve alapított al-Dzsazíra, amely csaknem 80 irodát működtet világszerte, és több nyelven sugá­rozza adásait, az „arab tavasz” mozgalmainak szószólója volt. Bírálói szerint azonban szerkesztéspolitikája túlságosan kedvez az iszlamistáknak, sőt időnként a katari diplomácia eszközének tekintik. Szaúdi irodáinak bezárására reagálva Musztafa Szung, a tévé ügyvezető vezérigazgatója egyértelművé tette, hogy az al- Dzsazíra szerkesztéspolitikája nem fog megváltozni. Egyúttal tagadta, hogy adásaival a tévécsatorna beavatkozott volna az Öböl menti országok belügyeibe. Az al-Dzsazírát csütörtökön erős kibertámadás is érte, s hírügynökségek ezzel összefüggésben arra emlékeztettek, hogy az Öböl menti viszály indítórugója is állítólag egy hackertáma­­dás volt. Doha szerint kiberkalózok tették fel a tévé honlapjára azokat a katari emírnek tulajdonított megjegyzéseket, amelyek kiváltották a szomszédos arab országok haragját. Putyin: az Iszlám Állam Dél-Oroszország és Közép-Ázsia destabilizálására készül Oroszország déli régiói és Közép-Ázsia destabilizációjára törekszik az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet, ezért a Sang­­haji Együttműködési Szervezet (SESZ) tagállamainak egy regionális terrorelhárítási szerv keretében kell koordinálniuk erőfeszítéseiket - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a nemzetközi szervezet asztanai csúcstalálkozóján. Putyin az áprilisi szentpétervári terrortámadás nyomán indított nyomozás adataira hivatkozva közölte, hogy a SESZ országaiban az IÁ titkos sejteket hozott létre. Fontos lépés­nek nevezte a terrorellenes együttműködés jogi alapjainak megerősítésében a szélsőségességgel szembeni összefogásról Asztanában pénteken aláírt szerződést. Szíriáról szólva az orosz elnök reménykeltőnek nevezte a békefolyamatot, azt állítva, hogy esély mutatkozik a fegyver­nyugvás megszilárdítására és arra, hogy a rendezésről folyta­tott egyeztetések lendületet kapjanak. Az Oroszország, Irán és Törökország védnöksége alatt zajló tárgyalások következő fordulóját eredetileg a jövő héten tartották volna Asztanában, a kazah külügyminisztéri­um azonban csütörtökön a forduló elhalasztását jelentette be. Putyin kifejezte meggyőződését, hogy a LESZ-tagál­­lamok, elsősorban a Közel-Keleten, egyebek között Szíri­ában élénkíteni fogják a regionális válságok politikai és diplomáciai megoldását célzó erőfeszítéseiket. (Forrás: MTI/Reuters/AFP/Hszinhua/TASZSZ) Theresa May brit miniszterel­nök katasztrofális kampány­időszakon van túl, ahogy azt több konzervatív döntéshozó is elismerte. Az AFP francia hírügynökség összeszámolt öt hibát, amit a kormányfő elkövetett, s amelyek ahhoz vezettek, hogy pártja elve­szítette abszolút többségét az alsóházban. May már akkor óvatosabb lehetett volna, amikor áprilisban az előrehozott választások kiírá­sáról döntött - három évvel a rendes választások előtt -, holott korábban még elkötelezett volt a parlament mandátumának kitöl­tését illetően. Bár akkor minden jel arra utalt, hogy elsöprő győzel­met arathat a Munkáspárt felett, hiszen a közvélemény-kutatások is ezt támasztották alá, a történe­lemben azért bőven akad példa arra, hogy bukáshoz vezettek az ehhez hasonló próbálkozások. Hasonló történt az 1974-es előrehozott választáson is, amely szintén konzervatív kezdemé­nyezés volt. A végeredmény: a Munkáspárt győzött. May előd­je, David Cameron is pórult járt, amikor az uniós tagságról megkér­dezte a briteket; az Európai Unió­ból való kilépéshez (Brexit) veze­tő 2016-os népszavazás egyúttal Cameron kormányfői karrierjé­nek a végét is jelentette. „Ez egy fogadás volt, amelyet Theresa May elvesztett” - véleke­dett Mike Finn, a Warwick Egye­tem politológusa. „Az események egyúttal megkérdőjelezik politikai ítélőképességét” - tette hozzá. A konzervatívoknak a válasz­tási kampány közepén kibonta­kozó programja egy széles körben népszerűtlen elemet is tartalma­zott az idősebb korosztály ellá­tásának finanszírozásáról. A „demenciaadó” névre keresztelt tervet a lakosság akkora felhá­borodással fogadta, hogy May négy nappal később kénytelen volt meghátrálni. De ami történt, megtörtént: a miniszterelnöknek egyre gyak­rabban hányták a szemére köpö­nyegforgató magatartását, zuha­nó népszerűségét és azt, hogy többé nem képes célba juttatni a Brexit körül forgó üzenetét. „Theresa May elrontotta a kampányát, és akkor még fino­man fogalmaztam” - mondta a konzervatívok EU-párti csoport­jának egyik vezető képviselője, Ann Soubry, akit körzetében újraválasztottak. „A központi üzenet siralmas volt, az időseb­bek ellátását illető pálfordu­­lás pedig katasztrófa” - tette hozzá. Az Egyesült Királyságban március óta elkövetett három terrortámadás elkerülhetetlenül átrendezte a lakosság prioritásait a biztonság irányába, ami hagyo­mányosan a konzervatívok tere­pe. A munkáspártiaknak azon­ban egy ügyes húzással sikerült előtérbe hozniuk a megszorítá­sok és az állami szférában zajló leépítések kérdését. Kevesebb mint hat éven belül 20 ezer brit rendőrt bocsátottak el állásából. Jeremy Corbyn pártelnök paci­fista hozzáállása nem akadályoz­ta a Munkáspártot abban, hogy egyéb költségvetési ígéretek mellett bejelentse: tízezer új állást hoznak létre rendőröknek. May a kampány kezdete óta visszautasította a tévévitát ellenfeleivel, és megelégedett két interjúval, illetve a közsze­replésekkel. Az ellenzék ki is használta a helyzetet, és gyáva­ságnak, gyengeségnek nevezte a kormányfő konfrontációke­rülő magatartását. May azzal próbálta igazolni álláspontját, hogy szívesebben folytat eszme­cserét a szavazókkal. Eközben May valójában kerülte a választókat, és inkább pártaktivistákkal találkozott szűk körű rendezvényeken, miközben ellenfele, Jeremy Corbyn több ezres tömeg előtt tartott gyűlé­seket. Sok szavazó kifogásolta a kormányfő rideg és minden empátiát nélkülöző stílusát is. A szónoki képességekkel nem túl bőven megáldott May ugyanazon a monoton hangon próbálta meg célba juttatni a különféle üzene­teket. (Forrás: MTI/AFP) A kisikláshoz vezető okok BRIT PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Vágyálomból csaknem rémálom Folytatás az 1. oldalról A csütörtöki parlamenti választásokon a konzervatívok az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helynél kevesebbet szereztek a 650 fős alsóházban. A konzervatív frakció létszáma legfel­jebb 319 tagú lehet, de a torykat hagyományosan támogató DUP tíz mandátumot szerzett, így a két pártcsoport együttes frakciólétszáma már meghaladja az abszolút többséghez szükséges minimumot. A 2015-ben megválasztott előző alsóházban a konzervatívoknak 330, a Munkáspártnak 232 képviselője volt. A konzervatív frakció létszáma az előrehozott választások bejelentésének idején, április 18-án 17-tel haladta meg a többi alsóházi pártcsoport együttes létszámát. Felmerül azonban a kérdés, hogy a DUP a konzervatív kormány támogatásáért cserébe kér-e majd engedményeket elsősorban a Brexit­­stratégia kialakításában, különös tekintettel arra, hogy a brit EU-tagság­­ról tavaly rendezett népszavazáson Skócia mellett Észak-Írországban is arra szavazott a többség, hogy az Egyesült Királyság maradjon tagja az Európai Uniónak. Arlene Foster, a DUP vezetője már korábban is többször kijelentette, a párt nem támogatja a Konzervatív Párt által meghirdetett „kemény Brexit” politikáját. Ennek egyik sarkalatos eleme, hogy az Egyesült Királyság - legalábbis May korábban hangoztatott tervei alapján - az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az EU egységes belső piacáról is. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság uniós tagságának a megszűnése után azért nem maradhat tagja az EU egységes belső piacának, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie - mindenekelőtt az Unión belüli szabad mozgás elfogadásával -, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból. A DUP mindemellett nem támogatja a „kemény” határellenőrzés vissza­térését sem az Ír Köztársaság és Észak-Írország között. A brit EU-tagság megszűnése után az ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határa. Ez a csaknem 500 kilométeres határ jó ideje teljesen jelképes, és a közúti átkelőkön semmiféle ellenőrzés nincs. Theresa May maga is jelezte, ő sem kívánja a határellenőrzések újbó­li bevezetését Észak-Írország és Írország között. Az azonban egyelőre nem ismert, hogy ez miképp lesz elkerülhető, mivel Írország tovább­ra is tartja majd magát az EU-n belüli szabad mozgás alapelvéhez, és határellenőrzés nélkül elvileg bárki beléphet ír területről Észak-Íror­­szágba, vagyis az Egyesült Királyságba. STURGEON: MINDENT MEGTESZÜNK A KORMÁNYALAKÍTÁS ELLEHETETLENÍTÉSÉÉRT A Skót Nemzeti Párt (SNP) mindent megtesz a Theresa May brit kormányfő vezette Konzervatív Párt kormányalakításának ellehe­tetlenítéséért - mondta Nicola Sturgeon skót tartományi minisz­terelnök. „Együtt fogunk működni a többiekkel, hogy a konzer­vatívok ne kerülhessenek a kormány közelébe. Mindig mondtuk, hogy szívesen összefognánk másokkal egy tisztességesebb ország felépítéséért” - hangsúlyozta. Sturgeon úgy vélekedett, hogy az előrehozott választások nyomán May az alsóházi abszolút több­séggel együtt a hitelességét is elvesztette. A skót függetlenségpárti SNP-nek is rosszkor jött a szavazás: 56 parlamenti mandátumából 21-et veszített el a választáson, s ez önvizsgálatra készteti a máso­dik függetlenségi népszavazásra készülő Sturgeont. Hasonlóképpen vélekedett Jeremy Corbyn, a Munkáspárt veze­tője is, aki lemondásra szólította fel Mayt, mondván: a kormányfő a Konzervatív Párt abszolút többségével együtt a közbizalmat is elvesz­tette, és ennek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy távozzon. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Prágában sajtóértekezleten kijelentette: „Erősen bízom abban, hogy Nagy-Britannia a választások után is hajlandó lesz elkezdeni a tárgyalásokat a Brexitről. Bízom abban, hogy a választások ered­ménye nem lesz kedvezőtlen hatással a tárgyalásokra, amelyeket már nagyon várunk” - jelentette ki. Juncker kifejtette: az Európai Bizottság és az uniós tagállamok is fel vannak készülve a tárgya­lásokra. „Várjuk a brit küldöttséget. Először az elválás formájáról kell megállapodnunk, utána pedig a jövőbeni kapcsolatok szerke­zetéről” - mutatott rá az EB elnöke. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke levélben gratulált a brit kormányfőnek újbóli kinevezéséhez. Levelében az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta: „Közös felelősségünk és sürgető feladatunk, hogy a lehető legjobb szellemben, a polgárok, a gazdasági szerep­lők és az érintett országok számára a lehető legkevesebb hátránnyal járó eredmény érdekében folytassuk az Egyesült Királyságnak­ az Európai Unióból történő kilépéséről szóló tárgyalásokat.” A font péntek reggel 2 százalékos veszteségben járt a dollárral és az euróval szemben egyaránt. Theresa May a Buckingham-palotába érkezésekor, ahol kormányalakítási megbízást kért és kapott II. Erzsébet királynőtől Beta/AP Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője is azonnali lemondásra szólí­totta fel Mayt

Next