Magyar Szó, 2017. október (74. évfolyam, 229-254. szám)

2017-10-02 / 229. szám

WBM KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Mkhk&c RÖVIDEN SZÍRIA Visszafoglaltak egy várost Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet visszafoglalt egy várost a szíriai Homsz tartományban - írta a kormánypárti Al- Vatan című lap szombat este. El-Karjatein település ismételt elfoglalása része az IÁ által a szíriai sivatagban indított nagy­szabású ellentámadásnak. A szíriai kormányerők ugyanak­kor újra ostrom alá vették a várost - számolt be az Al-Vatan. A hadsereg idén áprilisban szabadította fel El-Karjateint. Az IÁ mostani támadásainak célja enyhíteni a kelet-szíri­­ai Deir-ez-Zór tartomány területén fegyvereseire nehezedő nyomást, ahol a hadsereg egyre összébb húzza a terroristák köré vont ostromgyűrűt. Csütörtökön az iszlamisták táma­dást indítottak és elvágták a Deir-ez-Zórba vezető utat, amit péntekre sikerült ismét a hadsereg ellenőrzése alá vonni. A sorozatos támadások azt mutatják, az IÁ eltökélt abban, hogy túlélje a nemzetközi erők indította támadásokat. Sokan attól tartanak, hogy a terroristák a sivatagi régióban, amely nincs mesze Palmürától, műveleteikkel megpróbálják elfog­lalni a Damaszkuszt Deir-ez-Zórral összekötő utat. (MTI) TUNÉZIA Terrorsejtet számoltak fel Tunéziában az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel kapcso­latban álló terrorsejtet számoltak fel a hatóságok Szúsza kormányzóságban - közölte szombaton a helyi belügymi­nisztérium. A tájékoztatás szerint a tunéziai Nemzeti Gárda terrorellenes egysége Szúsza kormányzóságban péntekre virradóra rajtaütött a hattagú terrorsejten. A csoport tagjai beismerték, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet harcoló egységeihez akartak csatlakozni. A 2011-es „arab tavasz” bölcsőjének számító észak-afri­kai országban 2015. november 24-e óta szükségállapot van érvényben a terrorveszély miatt. Az intézkedést az elnöki őrség egyik autóbusza ellen elkövetett, 13 halálos áldozatot követelő támadás után vezették be, amelyet az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet vállalt magára. Az ország belső helyzetére az is hatást gyakorol, hogy a szomszédos Líbiában polgárháború dúl. (MTI) GÖRÖGORSZÁG Embercsempészeket fogtak el Nyolc embercsempészt fogtak el, akik 38 migránst szállí­totak be Törökországból a szomszédos Görögországba a szárazföldi határon keresztül - közölte a görög rendőrség szombaton. Az őrizetve vételek egy nappal korábban történ­tek Görögország északi részén, négy különböző helyszínen. A legnagyobb migránscsoport tíz vietnamiból, két iraki­ból és két pakisztániból állt. Őket két moldovai és egy román csempészte be az országba. A menekülteket egy járműbe zsúfolták be, míg két embercsempész egy másik járművel előttük haladva próbálta felderíteni a rendőrsé­gi útakadályokat. Tíz Szíriáit és Szomáliáit egy bolgár sofőr csempészett be Görögországba. A vezető a rendőrségen elmondta, hogy fejenként 2400 eurót (mintegy hétszázhúsz­ezer forintot) fizettek neki, hogy Közép-Európába szállít­sa őket. További hét irakit, öt afgánt és két pakisztánit is az országba szállítottak az embercsempészek. (MTI) SVÉDORSZÁG Ötven ember őrizetben Őrizetbe vettek félszáz embert egy szélsőjobboldali tüntetés miatt szombaton Svédország második legnagyobb városá­ban, Göteborgban. A demonstrációt a nyíltan antiszemita doktrínájú Északi Ellenállási Mozgalom szervezte, és mint­egy hatszáz embert sikerült rávennie a részvételre. A tünte­tők egyetlen kilométernyi távra kaptak felvonulási engedélyt a hatóságoktól, mégis felbomlott a rend, miután ellentün­tetők petárdákat dobáltak rájuk és megpróbáltak többször áttörni a rendőrök sorfalán, hogy megverjék a demonstráló­­kat. Utóbbiak szintén megkíséreltek áttörni a rendőri kordo­non, hogy összecsaphassanak az ellentüntetőkkel. „Kövek, palackok, botok is repültek” - mondta a rendőrség szóvivője, hozzátéve, hogy az őrizetbe vetteket zavargással gyanúsítják. (MTI) BRAZÍLIA Kivonták a hadsereget Kivonták a hadsereget Brazília legnagyobb nyomornegyedé­ből, a Rio de Janeiróban található Rocinha favelából, amelyet hat napon keresztül tartott megszállva, hogy véget vessen a kábítószerbandák és a rendőrség közötti összecsapásoknak - közölték a hatóságok. Raul Jungmann védelmi minisz­ter arról számolt be, hogy tízezer katonát és tíz páncélozott járművet vontak vissza a nyomornegyedből, ahol sorozatos összetűzésekben négy ember meghalt. A területet sikerült stabilizálni, a katonák teljesítették feladatukat, és távoznak - közölte. A katonák kivonása után a rendőrség egy előretolt bázist hozott létre Rocinha nyomornegyedben, és folytatja műveleteit a kábítószeres bandák ellen. Luiz Fernando Pezao, Rio de Janiero kormányzója azt követően kérte a hadsereg bevetését, hogy szeptember 17- én heves harcok robbantak ki két rivális banda között. Az eltelt egy hétben a hadsereg 24 embert vett őrizetbe és nagy mennyiségben foglalt le fegyvert. (MTI) Erőszakba torkollott a népszavazás A katalán kormány szerint több százan megsérültek a rendőri akciókban S Z E R K E S­ZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ Folytatás az 1. oldalról A katalán kormány 2315 hely­színen, 6249 szavazókörben ígér­te a voksolás megrendezését. A választói névjegyzékbe 5,34 millió embert vettek fel. A referendumot a spanyol alkotmánybíróság felfüg­gesztette, ezzel az ország törvényei szerint a megrendezése illegálissá vált. A spanyol kormány minden törvény adta eszközét bevetette, hogy megakadályozza a szavazást. A spanyol csendőrök bírói felhatal­mazással szombaton elfoglalták a katalán kormány kommunikációs központját, és megszüntették a több mint 2300 szavazóhelyiség távköz­lési kapcsolatát, az online szavazás lehetőségét. Ez a szoftver szolgálta volna a szavazatszámlálást és annak megosztását is. A spanyol belügy­minisztérium tájékoztatása szerint ráadásul a katalán kormány által kijelölt szavazóhelyiségek többségét a hatóságok lezárták. Nem hivata­los információk szerint ugyanakkor 163 iskolát még pénteken elfoglaltak a szülők, a gyerekek és tanárok azzal a céllal, hogy nyitva tartsák azokat a szavazásig. Vasárnap reggel ugyanis több szavazóhelyiségnél is rohamrend­őrök zárták el a bejáratot, és volt, ahol erőszakkal távolították el az össze­gyűlt tömeget, ilyen módon kísérelve meg megakadályozni az alkotmány­­bíróság által felfüggesztett voksolást. A Sant Julia de Ramis nevű település sportcsarnoka előtt - amely Carles Puigdemont katalán elnök kijelölt szavazóköre - az akció közben többe­ket félrelöktek vagy a földre nyomtak. Miután hátrább szorították az embe­reket a bejárattól, rendőri kordont vontak az épület elé. Sabadellben az egyik szavazóhelyiségnek kije­lölt iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek. Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, miközben az emberek az utcán tiltakoznak. Feszült volt a hely­zet a barcelonai Ramón Llull nevű iskola előtt is. A rendőrök pajzsa­ikkal igyekeztek hátrább szorítani az embereket. A tömeg többször is nekifeszült a rendőrsorfalnak, majd feltartott kézzel skandálta: „Az utca mindig a miénk marad.” Néhány szavazóhelyiségnél ugyan meg tudták kezdeni a voksolást, ám a hatóságok sorra járták ezeket az intéz­ményeket, és igyekeztek véget vetni a referendumnak. Jordi Turull katalán kormányszóvivő vasárnapi nemzetkö­zi sajtótájékoztatóján kifejtette, bárki, aki szerepel a választójogi névjegy­zékben, bármelyik nyitva lévő szava­zóhelyiségben voksolhat az önren­delkezési népszavazáson. Turull arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy nézze figyelmesen „az alapvető jogok megsértését és megerőszakolását, amelyet elszenvedünk Katalóniában”, úgy fogalmazott, ez nem Spanyol­­ország belső problémája, hanem az egész Európai Unióé, majd követel­te, hogy mondjon le Enric Milic, a spanyol kormány katalóniai megbí­zottja „olyan erőszak miatt, amely a Franco-rezsimre emlékeztet”. „Kénytelenek voltunk megten­ni, amit nem akartunk megtenni” - mondta nem sokkal hamarabb megtartott sajtótájékoztatóján Enric Milic, aki bírálta a katalán rendőrö­ket, amiért nem akadályozták meg az iskolák kinyitását, véleménye szerint ugyanis a szakmaiságot megelőzte a politika. Rendkívüli felelőtlenségnek nevezte a gyerekek és idősek veszély­be sodrását egy olyan helyzetben, amikor tudni lehetett, hogy a ható­ságoknak parancsa van a voksolás megakadályozásra. A spanyol sajtóban mindeköz­ben sorra jelentek meg a vérző fejű emberekről készült fényképek. A közösségi oldalakon számtalan olyan felvétel került nyilvánosságra, amelyek szerint a spanyol csendőrök és rendőrök földön vagy lépcsőn ülő, békés tiltakozókat is bántalmaztak. A spanyol belügyminisztérium ugyan­­ak­kor arról tett közzé felvételt, hogy egy húsz főből álló csoport kővel dobálta a csendőröket Tarragoná­­ban. A sérültek számáról sokféle adat látott napvilágot, a spanyol kormány illetékesei tízes, a katalán kormányéi százas nagyságrendről beszéltek nyilatkozataikban. Carles Puigdemont katalán elnök közlése szerint a rendőrség egyes helyeken gumilövedékekkel lőtt szavazni akaró emberekre, indoko­latlan és igazolhatatlan erőszaknak minősítve mindezt. Hangsúlyozta: a „rendőri brutalitás” mindent elmond, a spanyol kormányt ez a „szégyen” örökökre elkíséri, ellentétben azok­kal az emberekkel, akik méltóságot tanúsítottak a rendőri erőszakkal szemben. A katalán elnök felhív­ta a figyelmet arra: így sem tudták megakadályozni, hogy az emberek szavazzanak. A spanyol kormány szerint egyéb­ként a hatóságok arányosan léptek fel az illegális önrendelkezési népsza­vazás megakadályozása érdekében. Soraya Sáenz de Santamaria spanyol miniszterelnök-helyettes Madridban kijelentette: nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló. Úgy fogalma­zott: a biztonsági erők teljesítették az igazságszolgáltatás rendelkezéseit, és arányosan cselekedtek. Ennek a bohó­zatnak a folytatása nem vezet seho­va, mondta, és felszólította a katalán vezetést annak azonnali befejezésére. Hangsúlyozta, hogy Spanyolország egy konszolidált és erős demokrácia, amelyben az állampolgárok jogai és kötelezettségei felette állnak kormá­nyaik vágyainak. Világos, hogy kié a felelősség a kialakult helyzetért - mondta a miniszterelnök-helyettes. A katalán kormány azonban éppen ennek az ellenkezőjét állította. Jordi Turull szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének, éppen ezért arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek felje­lentést. „Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügy­minisztert a Katalóniában történtek miatt” - jelentette ki Turull, aki újság­írói kérdésre a választási részvételt 50 százalékosnak mondta. A katalán vezetés szerint a voksolás eredmé­nye jelen körülmények között is érvé­nyes lesz. Carles Puigdemont katalán vezető korábban többször is hangsú­lyozta, ha a függetlenségre adott igen szavazatok többségben lesznek, akkor 48 órán belül rendkívüli parlamenti ülésen kinyilvánítják az elszakadást Spanyolországtól. Katalónia Spanyolország egyik legfejlettebb térsége, a katalán gazda­ság mérete meghaladja Portugáliáét. A felmérések szerint a 7,5 millió lako­sának többsége nem akar független Katalóniában élni, csak 40 százalék támogatja az elszakadást, de a többség egyetért abban, hogy népszavazást tartsanak a kérdésről. A független­ségi referendum kérdése azonban nem most merült fel először Kataló­niában. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én „alternatív népszava­zás” címen rendeztek népszavazást, hogy megtudják, mennyien támo­gatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. Akkor a választás­ra jogosult 5,4 millió emberből több mint 2,3 millióan mentek el szavazni, akik közül mintegy 1,8 millióan támo­gatták a függetlenséget és az elszaka­dást. Lényeges különbség azonban, hogy a három évvel ezelőtti népsza­vazást megelőzően jóval kisebb volt a mozgósítás a függetlenségi pártok részéről, és hatósági beavatkozás sem volt a spanyol állam részéről. Barcelonában néhány szavazóhelynél dulakodás alakult ki a tüntetők és a rendőrök között Reuters -Susana Vera Nincs szükség a tagságra Erdogan szerint Törökország nem vonul ki a megfeneklett csatlakozási tárgyalásokból Törökországnak már nincs szüksége az európai uniós tagságra, de egyoldalúan nem vonul ki a megfeneklett csatlakozási tárgyalá­sokból - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő vasár­nap Ankarában a parlament őszi ülésszakának megnyitóján, ahol arról is beszélt, hogy Ankarának a terrorszervezetek ellen vívott harcában az unió országai okozták a legtöbb csalódást. Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amely­nek 1999-ben tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások. A folyamat az utóbbi egy évben holtpontra jutott. Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a tavaly nyári törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül 11 év alatt csak 16 fejezetet sikerült megnyit­ni, és mindössze egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet. Az Európai Parlament is éles bírálatokat fogalmazott meg Törökországgal szemben, a képviselők már két állásfoglalásban is a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelték. A szeptember 24-ei német parlamenti választás előtt Angela Merkel német kancellár és kihívója, a szociáldemokrata Martin Schulz szeptem­ber 3-ai televíziós vitájában élesen bírálta Ankarát. Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Kiemelte, hogy Erdogan vezetésével „ellenpuccs” zajlik Törökországban. Az Erdogan-féle Törökország nem lehet az EU tagja, mert a tisztogatással „minden határt átlépett”, ezért meg kell szakítani az EU Törökországhoz fűződő gazdasági és pénzügyi kapcsolatait is, beleértve az előcsatlakozási támogatásokat és a vámuniót. Merkel kancellár hangsúlyozta, hogy sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország uniós tag legyen, a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt azonban nem szabad „becsapni az ajtót”. Mint mondta, napirendre lehet ugyan venni a csatlakozási tárgyalások megsza­kítását, de először az előcsatlakozási pénzügyi támogatást kell felfüggeszteni és gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára Erdogan vasárnapi felszólalásában egyúttal arról is beszélt, hogy Ankarának a terrorszervezetek ellen vívott harcában a legtöbb csalódást az unió országai okozták. „Európa ma olyan hely, ahol a terroristák karjukat lóbálva járhatnak és szervezkedhetnek Törökország legitim kormánya ellen” - fogalmazott a török elnök. Erdogan szavaival elsősorban azt nehezményezte, hogy a Délkelet- Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), valamint a tavaly júliusi puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gü­len vezette nemzetközi mozgalom szimpatizánsai több nyugat-európai országban szabadon végezhetnek propagandatevékenységet. (MTI) 2017. október 2. hétfő KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Lezuhant egy katonai repülőgép Nem sokkal felszállás után lezuhant egy katonai teherszállító repülőgép szombaton a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a főváros Kinshasától mintegy 100 kilométerre, a balesetet senki sem élte túl - tudatta egybehangzóan több forrás. A szovjet gyárt­mányú, Antonov An-12-es a fővárosi Ndolo repülőtérről szállt fel, és az ország keleti részén lévő Bukavuba tartott. George Tabora, a repülőtér igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nincs túlélő. Helyettese, Mayaya Kawasa később közölte, hogy a szerencsétlenségben 12 ember halt meg, köztük két kongói. A személyzet többi tagja külföldi volt - mondta, anélkül hogy megje­lölte volna állampolgárságukat. Hozzátette, hogy a gép műszaki hiba miatt megpróbált visszafordulni a repülőtérre, de ez a manő­ver már nem sikerült. A kongói vezérkar egy név nélkül nyilatko­zó illetékese először azt mondta, hogy a gépet orosz személyzet vezette, és a fedélzeten összesen 20-30 ember lehetett, valamint két jármű és lőszerek. (MTI)

Next