Magyar Szó, 2017. október (74. évfolyam, 229-254. szám)
2017-10-23 / 247. szám
www.magyarszo.rs Újvidék, 2017. október 23., hétfő KÖZÉLETI NAPILAP LXXIV. évf., 247. (23 940.) szám ■ Ára 40 dinár Összeértek a hídelemek Februárban a vasúti és a közúti forgalom, áprilisban a gyalogos és kerékpáros közlekedés indulhat el az újvidéki Zezelj-hídon Török Erna Tizennyolc év elteltével összeértek az újvidéki Zezelj-hidat alkotó hídelemek. Zorana Mihajlovic építésügyi, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszter, Igor Mirovic tartományi kormányelnök, valamint Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője az elsők között sétálhattak át az új Zezélj-hídon. A két hídelem pénteken délután ért össze. Az új híd a rakpartról szemlélve emlékeztet a régire, a 4 ezer, illetve 6,5 ezer tonnás boltíves új szerkezet azonban acélból készült. A híd újvidéki oldalán elhelyezkedő boltív a legnagyobb olyan acélkonstrukció, amelyet vízfelületen szállítottak. A bekötőutak kiépítése, valamint a gépjárművek számára előlátott két sáv aszfaltozása tavasszal történik majd. A vasúti vágányok kiépítése a tervek szerint február végéig fejeződik be. A gyalogosok és a kerékpárosok pedig április végén kelhetnek át az új hídon. Az 1999-ben lerombolt régi Zezelj-híd kapcsán, a NATO bombázások nehéz időszakáról emlékezett meg köszöntőbeszédében Zorana Mihajlovic. Elmondása szerint, az új hídon hamarosan óránként 150 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak majd a vonatok. Hozzátette, hogy az új létesítmény egy rendkívül fontos közlekedési folyosó része, ezen a hídon halad majd ugyanis a Budapest-Belgrád gyorsvasút. Igor Mirovic kiemelte az új híd fontosságát Újvidék, Vajdaság és egész Szerbia számára. - A mai sétával szimbolikusan jelezzük, hogy sikeresen, együtt - a kivitelezőkkel és a dolgozók munkája révén - végre áthidaltuk a Dunát. Összekötöttük az újvidéki és a péterváradi, illetve a bácskai és a szerémségi oldalt - mondta Igor Mirovic. Folytatása az 5. oldalon Ezen a hídon hamarosan 150 km/h-nál is nagyobb sebességgel haladhatnak majd a vonatok - mondta Zorana Mihajlovic Ötös András Százezrek tüntettek Barcelonában Madrid a katalán kormány feloszlatását kezdeményezte - Választ a barcelonai parlament ad Mintegy 450 ezren tüntettek a katalán függetlenség mellett szombaton az 1,6 millió lakosú Barcelonában a helyi rendőrség szombat esti tájékoztatása szerint. A függetlenség híveinek tömege délután lepte el a belvárosi utcákat, katalán függetlenségi zászlókat lobogtatva, a szabadság és a függetlenség szavakat skandálva. A tüntetést eredetileg azért szervezték, hogy követeljék két előzetes letartóztatásban lévő függetlenségpárti civil szervezet vezetőjének szabadon bocsátását. Ám a spanyol kormány bejelentése után, miszerint kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését, a megmozdulás célja kibővült az intézkedések elleni tiltakozással, és az autonómia védelme melletti kiállással. Carles Puigdemont katalán elnök és kormányának tagjai a menet élére álltak. Oriol Junqueras katalán elnökhelyettes Twitter-oldalán azt írta: „ma nemcsak A tüntetők élére állt a katalán kormányfő az autonómiát függesztették föl, hanem a demokráciát is”. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a kabinet rendkívüli ülése után jelentette be szombaton, hogy kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését Katalóniában. A politikus hangsúlyozta: ez nem Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelenti, hanem a kialakult helyzetért felelős személyek eltávolítását, akik „az önrendelkezést törvényen kívül helyezték”. • Folytatása a 2. oldalon Beta/AP SZIVÁC SK Frank újra jutalmazott! Árok Ferenc anyagi támogatása Világos Adrianna fiatal atlétának 13. oldal Átadták a Szenteleky Kornél Irodalmi és a Bazsalikom Műfordítói Díjat 5. oldal ÜVEGGOLYÓ Szabadságmamuszkák Üzenetek válaszainál Fodor István A forradalmak sohasem fogalmaznak meg üzenetet. Tanulságuk van, amit a későbbiekben hasznosítható tapasztalatként leszűrhetünk s elnevezhetjük akár üzenetnek. Mert így talán megszívlelendőbb, kötelezőbb érvényű, nagyobb a súlya. A megítélés, a tanulság mindig szubjektív, miként az is, hogy ki mikor feledkezik meg róla. Ötvenhat sok-sok tanulsága közül az egyik fontos az lehet, hogy erőt csak az összefogás ad, de különben nem is lett volna forradalom, ha a legtöbb társadalmi réteg politikai akarata nem találkozik. Méghozzá olyan erőt adva, amit letörni csak külföldi hatalom volt képes: miként 1849-ben az orosz cárt hívta segítségül az osztrák császár. 1956-ban a szovjet hadsereg a saját érdekterületét igyekezett megőrizni, ha hívták, ha nem. A diktatúrák számára pedig az lehet az eddig soha meg nem szívlelt üzenet, hogy az önkényuralom sohasem lehet örökéletű, az elnyomottak, jogfosztottak, megalázottak előbb-utóbb kivívják jogaikat és szabadságukat. És ha már megszűnt a diktatúra, lehet-e üzenete a forradalomnak a demokrácia számára? Hiszen olyan korban élünk, amikor meg kell küzdeni azokkal, akik kiárusítanák a nemzeti szabadságot és önrendelkezést. Amikor évezredes kultúrát, nemzeti értékeket, identitást adnának föl - miként teszik mások tőlünk nyugatabbra a sajátjuk tar -talmi értékekért. Úgy tűnik, minden kornak meg kell vívnia a saját forradalmát, ha nem fegyverrel, akkor politikai küzdelemben, kemény kiállással. Mert most is válaszúton van az ország: aláveti-e magát mindenféle nyomás hatására külföldi erőknek, föladja-e harcát, vagy a másik utat választja, hogy évek vagy évtizedek után bebizonyosodjon: korántsem biztos, hogy a túlerő a jót szolgálja. Ötvenhatban a világ csodálta a magyarok hősiességét, de magára hagyta az országot. Tudjuk-e vajon, miként szól a forradalom üzenete a 21. század számára? Magyarkanizsa község legjobbjai Három napon át Magyarkanizsa község napját ünnepelték, számtalan program biztosította a szórakozást, de nem feledkeztek meg a legrangosabb díjak átadásáról sem. Mint minden évben, most is kitüntetett figyelmet érdemeltek azok az emberek, akik sokat tettek nemcsak a városért, hanem az egész községért. Pro Urbe díjazottak a 2017-es évben: Magyarkanizsa község díszpolgára címben részesült Klamár Zoltán, Pro Urbe érdeméremben részesült Váradi Etelka, köszönő oklevelet kapott Potrebic Viktória nyugdíjas tanítónő, és Loncar Dmitar, továbbá a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény, valamint a Jovan Jovanovic Zmaj Általános Iskola velebiti tagozata is. A szombati eseményt megkoronázandó, este a színvonalas műsorban átadták a Becsület zászlót is. Magyarkanizsa az első szerbiai község, amelyik ezt elnyerte. Az Európa Tanács ezzel a díjjal elismerését fejezte ki Magyarkanizsa községnek az aktív és széleskörű együttműködéssel megtöltött, kiterjedt hálózatként működő nemzetközi kapcsolataiért. A díj annak elismerése is, hogy a község aktívan részt vesz az európai integrációs folyamatokban, sikerrel írja és valósítja meg az uniós projektumokat és hiteles közvetítője az európai értékeknek. Lapunk szerdai számában részletes beszámolót olvashatnak a magyarkanizsai eseményekről. ■ 1 119,2094 Din Hőmérséklet 12°C/10°C