Magyar Szó, 2018. április (75. évfolyam, 75-98. szám)

2018-04-03 / 75. szám

9 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs stafió ­ RÖVIDEN SZKRIPAL-ÜGY Lavrov: a Nyugatnak kell leállnia a diplomaták kiutasításával Nem Oroszországtól függ, hogy milyen messzire mehet el a diplomaták kölcsönös kiutasítása, ebben a kérdésben a Nyugatnak kell elsőként leállnia - jelentette ki Szergej Lavrov tegnap Moszkvában, rámutatva, hogy Moszkva továbbra is a kölcsönösség elve alapján fog eljárni. Szerinte a nyuga­ti országok az orosz diplomaták „kitalált ürüggyel” történő kiutasítása révén szűkítik az Oroszországgal való párbe­széd lehetőségét. Az orosz külügyminiszter megismételte kormánya álláspontját, miszerint Oroszországnak nincs köze Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezéséhez. Szerinte Nagy-Britannia és az Egyesült Államok és néhány más, őket „vakon követő ország teljesen elvetette az illendőséget, és nyúl hazugsághoz, nyílt dezin­­formáláshoz folyamodott” Oroszországgal szemben, amely erre nyugodtan reagálva elvárja, hogy az elhangzott vádakat tényekkel támasszák alá. Vérfürdő a laktanyánál Tizennyolc ember meghalt, legalább nyolcvannégy pedig megsebesült, miután hétfőre virradóra az északkelet-nigé­riai Maiduguri egyik peremvárosában, egy laktanya közelé­ben feltehetően a Boko Haram iszlamista csoport fegyveresei lövöldözni kezdtek. Az állami katasztrófaelhárítás (SEMA) gyors reagálású egysé­gének vezetője közölte, hogy 18 holttestet számoltak meg Bale Shuwa és Bale Kura elővárosokban. Hozzátette, hogy az emberek akkor haltak meg, amikor menekülni próbáltak a támadók és a katonák közötti lövöldözés elől. Egy harmadik elővárosban, Ak­karantiban két öngyilkos merénylőt lőttek le a katonák, mielőtt működésbe hozhatták volna a testükre erősített robbanószerkezetet. A támadók megpróbáltak behatolni Borno szövetségi tagál­lam fővárosába, öngyilkos merénylőkkel, fegyverekkel és pokolgépekkel rátámadtak a város bejáratánál lévő támasz­pontra - közölte egy nevének elhallgatását kérő magas rangú tiszt. Elmondta, hogy tizennyolc fegyveres érkezett, hogy megtámadja a bázist, míg hét öngyilkos merénylő Bale Shuwarban és Al­karantiban civileket vett célba. A terroristák aknavetővel lőtték a katonákat - tette hozzá. Az al-Shabaab veszített sok embert a Szomáliai támadásban Az Afrikai Unió Szomáliai Missziója (AMISOM) tegnap közölte: négy katonája halt meg az al-Shabaab terrorszerve­zet által az egyik támaszpontja ellen végrehajtott előző napi támadásban. Az al-Shabaab szóvivője vasárnap azt állította, az Afrikai Unió 59 katonájával végeztek, és 14 saját fegyve­resük esett el a támadásban. Az AU missziója ezzel szemben arról számolt be hétfőn, hogy valójában az al-Shabaab volt az, amely súlyos veszteségeket szenvedett, legalább 30 harcosát veszítve el az összecsapásban. Az al-Shabaab vasárnap támadást intézett az AMISOM-nak az ország délnyugati csücskében, Alsó-Shabelle körzetben lévő támaszpontja ellen. Az AMISOM-támaszpont közelé­ben állomásozó Farah Osman Szomáliai ezredes szerint az iszlamisták két, autóba rejtett pokolgépet hoztak működésbe a támaszpont előtt, az egyik az AU egyik járműve, a másik egy Szomáliai katonai jármű mellett robbant. „Aztán nagy­számú al-Shabaab-harcos nyitott tüzet a fák alól (...), pokoli küzdelem volt” - mondta Osman. A rendőrség szerint órákig tartott a tűzpárbaj. Az al-Kaidával kapcsolatban álló al-Shabaab célja, hogy kiűzze az AU 2007 óta Szomáliában állomásozó békefenn­tartóit, megdöntse a Nyugat támogatását élvező mogadishui kormányt, és Szomáliát a saría (iszlám törvénykezés) radikális értelmezésén alapuló állammá alakítsa át. Meghalt Guatemala egykori diktátora Meghalt José Efraín Ríos Montt tábornok, Guatemala egykori véres kezű diktátora - jelentette be családja vasárnap Guate­­malavárosban. A tábornok 1982-1983-ban állt a katonai junta élén, majd köztársasági elnöknek és a hadsereg főparancs­nokának kiáltotta ki magát. Ez volt a közép-amerikai ország történetének egyik legkeményebb korszaka a kommunista gerillák ellen folytatott harcban. A tábornokot a polgári rendszer helyreállítása után bíróság elé állították, s az népirtás és emberiesség elleni bűncselek­mény miatt 80 év börtönre ítélte 1171 ixil törzsbeli indián lemészárlása miatt. Az alkotmánybíróság eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette az ítéletet, így Ríos Montt csak tíz napot töltött börtönben. Új pert indítottak ellene, de az már nem végződött börtönbüntetéssel, a 91 éves tábornok rossz egészségi állapota, öregkori elbutulása miatt. Három spanyolt vitt el a lavina A svájci Alpokban, Wallis kantonban lezúdult lavina három spanyol síelőt sodort el. A rendőrség tájékoztatása szerint a lavinabaleset még szombat délután történt. A csoport egy menedékháztól indult a Svájc déli részében található híres Aletsch gleccseren át Fiescheralp településhez. A mentők két síelőt élve mentettek ki, majd három társuk holttestét is megtalálták. (Forrás: MTI/Reuters/AFP/AP/dpa/ANSA/EFE) 2018. április 3., kedd A félidőben Brüsszel vezet a Brexit-meccsen Szabó József Nagy-Britannia uniós tagsága egy év múlva megszűnik A válásról szóló megbeszélé­sek azonban nem úgy alakulnak, ahogy London eredetileg elképzelte. Ezért lehet, hogy későbbre tolódik a Brexit. Kicsit bonyolultnak tűnik a helyzet, ám London és Brüsszel igyekszik megoldani és úgy intézni, hogy az érintett megtalálja a kijáratot. Az EU elhagyásáról a britek - csekély többséggel -2016 júniusában népszavazáson döntöttek. A Brexitet tavaly március 29-én indították meg hivatalosan. A döntés után Theresa May brit miniszterelnök megüzente: a Brüsszellel esedékes egyeztetéseken nem gondolják meg magukat, végigmennek a kilépéssel végződő úton. Az előirányzott kétéves egyezkedés épp a félidejénél tart. Eddig rendkívül nehézkesen haladtak a tárgyalások, s ez a jövőben sem lesz másként. Pedig sok területen kell még megegyez­ni, ami egész ágazatok (például a légi közleke­dés, az élelmiszeripar, az atomenergia) sorsát és emberek millióinak életét befolyásolja majd. Bár London kezdetben keménykedett és a saját feltételei szerint akart játszani a Brexit­­meccsen, hamarosan rá kellett jönnie, hogy az EU-t nem tudja legyőzni. Sőt, kénytelen volt visszakozni és meghunyászkodni, elfogadni mindazokat a feltételeket, játékszabályokat, amelyeket Brüsszel meghatározott. A marad­ni kívánó 27 tagállam is egységesen lépett fel (eddig) vele szemben, így sikerült megakadá­lyozni, hogy a britek (miként azt kezdetben szerették volna) kedvükre válogassanak az egységes uniós piac előnyeiből. May nincs irigylésre méltó helyzetben. Kormánya sem, amely tavaly nyár óta (a minisz­terelnök konzervatív pártjának gyenge választási szereplése miatt) kizárólag külső eseti támoga­tással tudja ellátni feladatait. A júniusi választási kudarc, a kisebbségi kormányzás és a szigetor­szági üzleti szektor követeléseinek hatására May a tárgyalási stratégia módosítására, sőt nagyon jelentős engedményekre kényszerült. Szorult helyzetében átmeneti időt kért és kapott Brüsszeltől. A hosszabbítás 2021-ig tart, vagyis a britek addig maradhatnak az EU-ban, jóllehet tagságuk hivatalosan 2019. március 29- én megszűnik. Az utána következő, 21 hónapig tartó átmeneti időszakban továbbra is az EU vámuniójához és egységes piacához tartoznak még, ám a közösség egyetlen döntésébe sem szólhatnak bele, miközben tartaniuk kell magu­kat az uniós szabályokhoz, előírásokhoz. Az EU-tagok állampolgárainak viszont nincs mitől tartaniuk: az átmeneti időszak után sem veszíte­nek szinte semmit a szigetországban számukra szavatolt eddigi jogaikból. A Brexitről folyó alkudozások félidejében a legégetőbb kérdés a London fennhatósága alatt álló Észak-Írországhoz kötődik, mivel egy év múlva itt lesz a földi választóvonal, illetve a vámhatár a távozó ország és az EU között. A fő gondot Brüsszel elvárása okozza, vagyis az, hogy az Ír-sziget részét képező brit terület maradjon az Unióban. Ez egyre több fejfájást okoz Maynek. Nem tudja, mit tegyen. Brüsszel álláspontjának elfogadásával orszá­ga széttöredezését kockáztatja. Ha ugyanis a jövőben Észak-Írország továbbra is az EU-hoz tartozna (azaz Nagy-Britannia egy része levál­na), követhetnék a példáját mások is: Gibraltár, Skócia vagy éppen Wales. Emellett már csak apróságnak tűnik az a kormányzati előrejelzés, amely szerint bárme­lyik Brexit-forgatókönyv valósul is meg, a válás utáni 15 évben a brit gazdaságot folyamatos veszteségek érik. ransomm Importvámokat vezetett be Kína bizonyos amerikai termékekre, válaszul az új amerikai import­vámokra - jelentette be a pekin­gi pénzügyminisztérium, miután kínai tisztségviselők már hetek óta figyelmeztették Washingtont, hogy nem maradnak tétlenek a két ország közötti kereskedelmi vitában. Donald Trump március 22-én írta alá azt a dokumentumot, amely­nek alapján vámot vetnek ki kínai importárukra, a szellemi tulajdon­jogok megsértésére és technológiai transzferek kikényszerítésére hivat­kozva. Egy nappal később pedig hatályba lépett a 25 százalékos vám az acél-, valamint a 15 százalékos vám az alumíniumtermékekre. Trump később további csaknem 50 milliárd dollár értékű kínai árura tervez vámot kivetni. Ez része az amerikai elnök által általánosan bevezetett import­­vám-intézkedéseknek, amelyek alól bizonyos országok kivételt fognak képezni, de Kína nem. Válaszul Kína kijelentette, hogy az amerikai importvámok súlyos kárt okoznak a többoldalú kereske­delmi rendszernek, és hogy beperli az Egyesült Államokat a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). Peking­­ben bejelentették továbbá, hogy vála­szul hárommilliárd dollárnyi ameri­kai importtermékre terveznek vámot kivetni. A kínai pénzügyminisztéri­um közleménye szerint nyolc ameri­kai importárura - köztük a sertés­húsra 25 százalékos, további 120 termékre (köztük gyümölcsökre) pedig 15 százalékos - vámot vetnek ki. A kínai válaszlépés jelentős kárt okozhat sok amerikai gazdának A farmerek csaknem 20 milliárd dol­lár értékben exportáltak árut Kínába 2017-ben. Az amerikai sertésfeldol­gozó ipar pedig 1,1 milliárd dollár értékű árut szállított oda, ami által Kína az amerikai sertéshús harmadik legnagyobb piacává vált. Roberto Azevedo, a WTO vezérigazgatója a múlt héten figyel­meztetett, hogy ha elmérgesedik az amerikai-kínai kereskedelmi hábo­rú, az nagyon rossz hatással lesz a globális gazdaságra, lefékezheti a növekedést. „A kereskedelmi hábo­rúhoz vezető folyamat első szaka­szának vagyunk a tanúi. Ha csak az acél és az alumínium import­ját érintik a vámintézkedések, az egy dolog. Ha viszont a büntető­­intézkedés termékek százaira vagy ezreire terjed ki, az már egészen más lesz, a világgazdaság növe­kedési üteme igen gyorsan lefé­keződhet” - jelentette ki. (Forrás: MTI/dpa/AP/Kyodo/BBC) PEKING VÁLASZOLT TRUMP RENDELETÉRE Kína is importvámokat vezetett be Az Amerikából érkező sertéshúsra 25, a gyümölcsökre 15 százalékos vámot vetnek ki Costa Rica-i elnökválasztás A két Alvarado párharcát Carlos nyerte Carlos Alvarado Quesada, a balközép politikai erő jelöltje nyerte meg a szavazatok 60,66 százalékával az elnökválasztás második fordu­lóját vasárnap Costa Ricában. A 38 éves volt munkaügyi miniszter a kormányzó balközép Nemzeti Felszabadulás Párt (PLN) jelöltje. A vetély­­társa Fabricio Alvarado Munoz konzervatív jelölt volt (csak névrokona neki), ő a szavazatok 39,33 százalékát kapta meg. A részvételi arány 66,91 százalékos volt. A 43 éves evangélikus keresztény hitszónok Fabricio Alvarado az első fordulóban még az első helyen végzett. A választáson 13 jelölt indult, és közülük csak Carlos Alvarado támo­gatja az azonos neműek házasodási jogát. A két Alvarado közötti verseny idén januárban az után vált kiélezetté, hogy az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága olyan határozatot hozott, miszerint Costa Ricának engedélyeznie kell az azonos neműek házasságát, illetve azt, hogy a meleg párok gyereke­ket fogadhassanak örökbe, és ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint a heteroszexuális házaspárok. Fabricio Alvarado a közvélemény-kutatá­si eredmények szerint azzal emelkedett ki a mezőnyből, hogy az állam ügyeibe való beavatkozásnak, a szuverenitás megsértésének minősítette a bírósági döntést, illetve kilátásba helyezte: küzdeni fog érvényesítése ellen. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott felmérés szerint a latin­amerikai ország lakosságának kétharmada ellenzi a melegházasságot. Costa Ricában az emberek 76 százaléka római katolikus. Mindazonáltal az után, hogy az első fordulóban Carlos Alvarado 21,6 százalékos eredménnyel a második helyen végzett, a második fordulóban egyedüli vetélytársa lett Fabricio Alvaradónak, és a többi jelölt hívei mögé álltak. Ő több állami beavatkozást javasolt a gazdaságba. A leköszönő elnök, Luis Guillermo Solis, akinek a 2014. évi győzel­me véget vetett a latin-amerikai országban évtizedek óta regnáló (de facto kétpárti) rendszernek, az alkotmány értelmében nem jelöltethette magát másodszor. Kormányára árnyat vetettek különböző korrupciós vádak, ezért maradt alul a népszerűségben kezdetben Carlos Alvarado. Sem Fabricio Alvaradónak, sem Carlos Alvaradónak nem lesz abszo­lút többsége a február 4-i parlamenti választás után megalakult, erősen megosztott parlamentben. (Forrás: MTI/AFP/dpa)

Next