Magyar Szó, 2018. augusztus (75. évfolyam, 176-202. szám)

2018-08-01 / 176. szám

2018. augusztus­­, szerda MKKKfta kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ gTg­ y Háromnapos lesz az augusztus 20-ai központi rendezvény Az idén három napon keresztül tartanak az augusztus 20-ai nemzeti ünnep központi rendezvényei - mondta Kovács Zoltán kormányszóvi­vő kedden Budapesten. A Magyar Ízek Utcája már augusztus 18-án, szombaton megnyílik, és a hosszú hétvége mindhárom napján várja a látogatókat. Szintén mind­három nap lesznek koncertek. Mások mellett a Tankcsapda is fellép majd a Gellért-szobornál. Kovács Zoltán felidézte, az ünnep biztonságos lebonyolításáért fele­lős operatív törzs már hétfőn megkezdte működését. A nemzeti ünnep szervezését idén a Miniszterelnöki Kabinetiroda koordinálja. Fő felelőse, egyben az operatív törzs vezetője Kovács Zoltán kormányszóvivő. Kovács Zoltán kiemelte: olyan időket élünk, amikor az államiságunk, nemzeti identitásunk, a nemzethez tartozás megélése és annak hangsúlyo­zása fontosabb, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. Mint megjegyezte, az elmúlt néhány év újabb kihívásokkal szembesítette az országot, olyan erőkkel kerültünk szembe, amelyeknek a nemzet, a nemzethez tartozás kevesebbet jelent, mint a magyaroknak. Kovács Zoltán azt hangsúlyozta: minden nemzeti ünnep, amely ráirá­nyítja a figyelmet magyarságunkra, az ehhez kapcsolódó értékek fontos­ságára, kiemelt jelentőséggel bír. Augusztus 20. a legnépszerűbb ünnep. A központi rendezvényekre minden évben több százezren látogatnak ki, az ünnepi tűzijátékot mintegy félmillióan szokták követni a helyszínről - tette hozzá a kormányszóvivő. Leskovics Éva vezető pirotechnikus elmondta: idén több mint 21 ezer effektet lőnek majd fel augusztus 20-án este. A tűzijátékot - mind a látvány, mind a biztonság szempontjából - a Lánchíd és a Margit híd közötti szakaszon, valamint a Margit hídon ajánlják megtekinteni. A szervezők és a biztonságért felelős szervek folyamatosan zárt láncú össze-Kovács Zoltán az operatív törzs alakuló ülésén köttetéssel kommunikálhatnak egymással, szükség esetén a tűzijáték egy gombnyomással leállítható. A zenei aláfestést Szarka Tamás műve adja majd. A tűzijátékban megje­lennek a nemzeti színek és az arany - ismertette Leskovics Éva. Tiszttartó Titusz, a Petőfi rádió csatornaigazgatója elmondta, már a 18-ai kezdésnél ott lesznek zenészeik a színpadon. Augusztus 20-ára kívánságlánccal készülnek. A tűzijáték zenei aláfestését idén is a Petőfi rádió indítja majd el. Kovács Zoltán elmondta: a Magyar Ízek Utcájában idén kiemelt szerepet kapnak a kávéházak, a házigazda Janza Kata lesz. Az augusztus 20-ai programok részletesen megtekinthetők a kormány honlapján. (MTI) MTI A Komáromi kisleány lett Magyarország tortája A Komáromi kisleány lett idén Magyarország tortája, míg a Magyarország cukormentes tortá­ja verseny nyertesének a Három kívánság elnevezésű tortát válasz­tották - jelentették be kedden Budapesten. Selmeczi László, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipar­testületének társelnöke elmondta: céljuk, hogy újításra ösztönözzék a cukrászokat, így mindig csak új recepteket várnak. Fontos, hogy a torta egészséges alapanyagokból készüljön, és hogy valamilyen módon köthető legyen Magyarországhoz. A komáromi kisleány elnevezésű tortát a Jánoska Cukrászda cukrásza, Sztaracsek Ádám készítette. A torta mézes-diós tészta alapú, van benne körte, csokoládé, vaníliás krém, fahéj és gyömbér. Bechmann György, a Magyar­­ország cukormentes tortája verseny zsűrijének elnöke hozzátette: az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Iparo­sok Országos Ipartestü­­lete által idén hetedik alkalommal meghir­detett versennyel azt szeretnék ösztönözni, hogy azok számára is készüljön jó minősé­gű sütemény, akik nem fogyaszthatnak cukrot. A cukormentes tortá­nál kiemelt szempont a szénhidráttartalom és a kalóriaérték is. A Magyarország cukormentes tortája verseny élén végzett tortát a Nándori Cukrászda készítette. A Három kívánság nem tartalmaz hozzáadott cukrot és fehér lisztet. Három domináns összetevője a chiamagos-diós mandulapiskóta, a meggy és a darabos túró. A torta frissességét a pikáns citromlé fokozza, míg a tetejét édes hab borítja. A sajtótájékoztatón a Szent István-napi kenyeret is bemutatták. Mint Septe József, a Magyar Pékszö­vetség elnöke elmondta, a Magyar Pékszövetség termékversenyén a szakmai zsűri döntése alapján a fehérkenyér kategória nyertese, egyben 2018. Szent István-napi kenyere a Várhegyi Deres lett. A Kurdi Family Pék Kft. fejleszté­se friss kovásszal készül, 12 órás érlelelési folyamat eredménye, cipó formájú, ropogós búzakenyér, egy csipet kukoricával és egyedi metszéssel. A két tortát és a Szent István­­napi kenyeret először augusztus 18-án, 19-én és 20-án a Magyar Ízek Utcáján lehet megkóstolni. (MTI) A cukrászok bemutatják a győztes tortákat MTI Sikerült megmozgatni az európai kisebbségeket Több mint egymillió hitelesített támogató aláírást kapott a Minority SafePack Folytatás az 1. oldalról „A következő időszakban partnereket fogunk keresni, akik támogatják kezdeményezésünket. Rendkívül fontos szerepe lesz a jövő évi európai parlamenti választásnak, hiszen ott dől el: olyan személyek fognak ülni az uniós intézményekben, akiknek fontos a kisebbségek sorsa, vagy azok döntenek majd a jövőnkről, akik több mint 1 millió ember határozott kérését semmibe veszik” - mondta Porcsalmi Bálint. Hozzátette: az erdélyi magyaroknak olyan Európára van szükségük, amely kiáll az őshonos nemzeti kisebbségek mellett, és nem veszélyfor­rásként kezeli őket. (MTI) Gyárat épít a BMW német autógyártó vállalat Debrecen­ben - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A tárcavezető elmondta: a város melletti 400 hektáros terü­leten a legmodernebb autóipa­ri gyártási technológiákkal, egy gyártósoron állítanak elő hagyo­mányos és elektromos meghajtású autókat. A gyár kapacitása évente 150 ezer autó gyártására elegendő - közölte. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd eurót, és már az elején több mint ezer munkahely jön létre. Kifejtette: a gyár helyszínének kinézett terület a jövő év második felére kerül a BMW tulajdonába, és Szijjártó Péter beszél jövőre már megkezdik a munkaerő toborzását. Szijjártó Péter szavai szerint Magyarországon a beruházások évről évre növekednek, tavaly minden rekordot megdöntve 96 új beruházás érkezett a beruhá­zásösztönző rendszeren keresztül. A tárcavezető hangsúlyozta: most egy újabb nagy sikerről számol­hatnak be, hiszen amikor a világ egyik legnagyobb, legsikeresebb és legmodernebb autógyártó­ja úgy döntött, hogy Európában növeli a termelési kapacitása­it, Magyarországot választotta. A céggel 14 hónapja tárgyalnak, a BMW több európai várost is megvizsgált lehetséges helyszín­ként - közölte. Debrecen - infrastruktúrája, logisztikai kapcsolatai és a BMW meglévő beszállítói hálózatának elhelyezkedése miatt - ideális hely­szín az autógyártó csoport gyártó­­kapacitásának bővítésére - derült ki a cég keddi közleményéből. A környék szakképzett munkaereje szintén jelentős előny volt a hely­szín kiválasztáskor. Az ezer új gyári munkahely mellett számos új munkalehetőség lesz a beszál­lítóknál és egyéb szolgáltatóknál - írták. (MTI) BMW-gyár épül Debrecenben MTI JHH: BEKE-SZŐCS ÜGY EMT-elnök: Adjon kegyelmet a román államfő! Az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke arra hívja fel Klaus Iohannis román államfőt, hogy adjon kegyelmet Beke István és Szőcs Zoltán elítélt székelyföldi fiataloknak. Lomnici Zoltán egy keddi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, akár egy évig is eltarthat, amíg elbírálják a kérelmü­ket az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Úgy fogalmazott, hogy erősen megkérdőjelezhető ítélet született. Közölte: Bajkai István fideszes országgyűlési képviselővel együtt megígérte a hozzátartozóknak, felhívják a nemzet­közi közvélemény figyelmét is a megalapozatlan döntésre, amelynek valódi célja az Erdélyben élő magyarok megfé­lemlítése. Másrészt jogi eszközöket is igénybe vesznek a két fiatal védelmére. Kiemelte, a döntés értelmében az érintettek a román alkot­mányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísér­letet tettek, miközben csupán pirotechnikai eszközökkel foglalkoztak. Megjegyezte, hogy olyan börtönben tartják őket fogva, ahol rablógyilkosok, erőszakos bűncselekményt elkövetők ülnek, pedig csupán a hazájukat szeretik, és lehet, hogy volt néhány meggondolatlan mondatuk, de semmi­lyen módon nem akarták Románia nemzetbiztonságát fenyegetni. Az ítéletet nem két fiatal székely ügyeként kell kezelni, hanem figyelmeztetésként: komoly problémák adódnak abból, ha a magyarok az autonómiájukért, a megmaradásu­kért küzdenek - vélekedett az EMT elnöke. Bajkai István kijelentette: nem szabad elmenni a jogsérté­sek mellett, különösképpen, ha ezek a magyar nemzet tagjait érintik. Az eddigi bizonyítékok alapján a fiatalok biztosan nem követtek el terrorizmussal összeköthető bűncselek­ményt - állította. Az első és a második világháború lezárását követően a kisebbségek védelmére szolgáló wilsoni alapelvek elismerése nem, vagy csak részben valósult meg Erdélyben, a külhoni magyarságot több ezer jogsértés érte az elmúlt száz évben. A magyar alkotmány szerint mindenkori kötelességünk a nemzet tagjainak védelme - emelte ki. Meg kell vizsgálni, hogy a román igazságszolgáltatás elfor­­dult-e az európai jogtól, és az egész magyarság megfélem­lítésére törekszik-e; hogy a diktatúrában tapasztaltakhoz hasonlóan a politika szolgálatában áll-e a román igazság­szolgáltatás. Az erdélyi magyarság, különösen Székelyföld, nyomásgyakorlásként éli meg a történteket - értékelt a fide­szes országgyűlési képviselő. (MTI) Iohannis is beállt a többséget féltők sorába Az ellenzéki pártok után a bukaresti szociálliberális kormány­nyal szemben álló Klaus Iohannis államfő is alkotmányossá­gi óvást emelt kedden a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó új román közigazgatási törvénykönyv ellen. Az elnöki hivatal honlapján közzétett csaknem százoldalas óvás majdnem egytized részében a ma is létező, vagy újon­nan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat támadja. Iohannis alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelke­zést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv­használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt. A nyelvhasználati jog megengedő értelmezését pontosító cikkely - amely szerint ott sem tilos az anyanyelvhaszná­lat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni - Iohannis szerint azért alkotmányellenes, mert az alaptörvény a „jelen­tős kisebbségi számarány” esetén garantálja ezt a jogot, a kihirdetésre váró kódex viszont a - 20 százalékban megálla­pított - jelentős lakosságarány alatt is lehetővé tenné az anya­nyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik. Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anya­nyelvhasználat biztosításának lehetőségéről rendelkezik (a jelentős kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy kötelező e jog biztosítása (a küszöbérték felett), így nézete szerint a 20 százalékos küszöb alatti kisebbségi nyelvhasz­nálat kiváltságos helyzetbe hozná az illető településen lakó kisebbségieket azon - szintén 20 százalék alatti lakosság­arányt kitevő - nemzettársaikkal szemben, akikkel az önkor­mányzat nem hajlandó anyanyelvükön kommunikálni. Az államfő alkotmányellenesnek tartja továbbá azt a - jelen­leg is hatályos - rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein, amennyiben a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás. Az elnök értelmezése szerint az alkotmány csak a polgá­rok és a hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkor­mányzati) hivatalokon belül, ahol szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kellene használni. Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselők­nek a tanácsüléseken. Az ellen is óvást emelt az elnök, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalábak ügyfélszolgálatán az alkalmazottak­nak ismerniük kell a kisebbség nyelvét: szerinte ez hátrányos megkülönböztetés a többségi munkavállalókkal szemben, akiket gyakorlatilag kizárna az illető állásokból. (MTI)

Next