Magyar Szó, 2018. augusztus (75. évfolyam, 176-202. szám)
2018-08-01 / 176. szám
2018. augusztus, szerda MKKKfta kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ gTg y Háromnapos lesz az augusztus 20-ai központi rendezvény Az idén három napon keresztül tartanak az augusztus 20-ai nemzeti ünnep központi rendezvényei - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden Budapesten. A Magyar Ízek Utcája már augusztus 18-án, szombaton megnyílik, és a hosszú hétvége mindhárom napján várja a látogatókat. Szintén mindhárom nap lesznek koncertek. Mások mellett a Tankcsapda is fellép majd a Gellért-szobornál. Kovács Zoltán felidézte, az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs már hétfőn megkezdte működését. A nemzeti ünnep szervezését idén a Miniszterelnöki Kabinetiroda koordinálja. Fő felelőse, egyben az operatív törzs vezetője Kovács Zoltán kormányszóvivő. Kovács Zoltán kiemelte: olyan időket élünk, amikor az államiságunk, nemzeti identitásunk, a nemzethez tartozás megélése és annak hangsúlyozása fontosabb, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. Mint megjegyezte, az elmúlt néhány év újabb kihívásokkal szembesítette az országot, olyan erőkkel kerültünk szembe, amelyeknek a nemzet, a nemzethez tartozás kevesebbet jelent, mint a magyaroknak. Kovács Zoltán azt hangsúlyozta: minden nemzeti ünnep, amely ráirányítja a figyelmet magyarságunkra, az ehhez kapcsolódó értékek fontosságára, kiemelt jelentőséggel bír. Augusztus 20. a legnépszerűbb ünnep. A központi rendezvényekre minden évben több százezren látogatnak ki, az ünnepi tűzijátékot mintegy félmillióan szokták követni a helyszínről - tette hozzá a kormányszóvivő. Leskovics Éva vezető pirotechnikus elmondta: idén több mint 21 ezer effektet lőnek majd fel augusztus 20-án este. A tűzijátékot - mind a látvány, mind a biztonság szempontjából - a Lánchíd és a Margit híd közötti szakaszon, valamint a Margit hídon ajánlják megtekinteni. A szervezők és a biztonságért felelős szervek folyamatosan zárt láncú össze-Kovács Zoltán az operatív törzs alakuló ülésén köttetéssel kommunikálhatnak egymással, szükség esetén a tűzijáték egy gombnyomással leállítható. A zenei aláfestést Szarka Tamás műve adja majd. A tűzijátékban megjelennek a nemzeti színek és az arany - ismertette Leskovics Éva. Tiszttartó Titusz, a Petőfi rádió csatornaigazgatója elmondta, már a 18-ai kezdésnél ott lesznek zenészeik a színpadon. Augusztus 20-ára kívánságlánccal készülnek. A tűzijáték zenei aláfestését idén is a Petőfi rádió indítja majd el. Kovács Zoltán elmondta: a Magyar Ízek Utcájában idén kiemelt szerepet kapnak a kávéházak, a házigazda Janza Kata lesz. Az augusztus 20-ai programok részletesen megtekinthetők a kormány honlapján. (MTI) MTI A Komáromi kisleány lett Magyarország tortája A Komáromi kisleány lett idén Magyarország tortája, míg a Magyarország cukormentes tortája verseny nyertesének a Három kívánság elnevezésű tortát választották - jelentették be kedden Budapesten. Selmeczi László, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének társelnöke elmondta: céljuk, hogy újításra ösztönözzék a cukrászokat, így mindig csak új recepteket várnak. Fontos, hogy a torta egészséges alapanyagokból készüljön, és hogy valamilyen módon köthető legyen Magyarországhoz. A komáromi kisleány elnevezésű tortát a Jánoska Cukrászda cukrásza, Sztaracsek Ádám készítette. A torta mézes-diós tészta alapú, van benne körte, csokoládé, vaníliás krém, fahéj és gyömbér. Bechmann György, a Magyarország cukormentes tortája verseny zsűrijének elnöke hozzátette: az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete által idén hetedik alkalommal meghirdetett versennyel azt szeretnék ösztönözni, hogy azok számára is készüljön jó minőségű sütemény, akik nem fogyaszthatnak cukrot. A cukormentes tortánál kiemelt szempont a szénhidráttartalom és a kalóriaérték is. A Magyarország cukormentes tortája verseny élén végzett tortát a Nándori Cukrászda készítette. A Három kívánság nem tartalmaz hozzáadott cukrot és fehér lisztet. Három domináns összetevője a chiamagos-diós mandulapiskóta, a meggy és a darabos túró. A torta frissességét a pikáns citromlé fokozza, míg a tetejét édes hab borítja. A sajtótájékoztatón a Szent István-napi kenyeret is bemutatták. Mint Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke elmondta, a Magyar Pékszövetség termékversenyén a szakmai zsűri döntése alapján a fehérkenyér kategória nyertese, egyben 2018. Szent István-napi kenyere a Várhegyi Deres lett. A Kurdi Family Pék Kft. fejlesztése friss kovásszal készül, 12 órás érlelelési folyamat eredménye, cipó formájú, ropogós búzakenyér, egy csipet kukoricával és egyedi metszéssel. A két tortát és a Szent Istvánnapi kenyeret először augusztus 18-án, 19-én és 20-án a Magyar Ízek Utcáján lehet megkóstolni. (MTI) A cukrászok bemutatják a győztes tortákat MTI Sikerült megmozgatni az európai kisebbségeket Több mint egymillió hitelesített támogató aláírást kapott a Minority SafePack Folytatás az 1. oldalról „A következő időszakban partnereket fogunk keresni, akik támogatják kezdeményezésünket. Rendkívül fontos szerepe lesz a jövő évi európai parlamenti választásnak, hiszen ott dől el: olyan személyek fognak ülni az uniós intézményekben, akiknek fontos a kisebbségek sorsa, vagy azok döntenek majd a jövőnkről, akik több mint 1 millió ember határozott kérését semmibe veszik” - mondta Porcsalmi Bálint. Hozzátette: az erdélyi magyaroknak olyan Európára van szükségük, amely kiáll az őshonos nemzeti kisebbségek mellett, és nem veszélyforrásként kezeli őket. (MTI) Gyárat épít a BMW német autógyártó vállalat Debrecenben - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A tárcavezető elmondta: a város melletti 400 hektáros területen a legmodernebb autóipari gyártási technológiákkal, egy gyártósoron állítanak elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat. A gyár kapacitása évente 150 ezer autó gyártására elegendő - közölte. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd eurót, és már az elején több mint ezer munkahely jön létre. Kifejtette: a gyár helyszínének kinézett terület a jövő év második felére kerül a BMW tulajdonába, és Szijjártó Péter beszél jövőre már megkezdik a munkaerő toborzását. Szijjártó Péter szavai szerint Magyarországon a beruházások évről évre növekednek, tavaly minden rekordot megdöntve 96 új beruházás érkezett a beruházásösztönző rendszeren keresztül. A tárcavezető hangsúlyozta: most egy újabb nagy sikerről számolhatnak be, hiszen amikor a világ egyik legnagyobb, legsikeresebb és legmodernebb autógyártója úgy döntött, hogy Európában növeli a termelési kapacitásait, Magyarországot választotta. A céggel 14 hónapja tárgyalnak, a BMW több európai várost is megvizsgált lehetséges helyszínként - közölte. Debrecen - infrastruktúrája, logisztikai kapcsolatai és a BMW meglévő beszállítói hálózatának elhelyezkedése miatt - ideális helyszín az autógyártó csoport gyártókapacitásának bővítésére - derült ki a cég keddi közleményéből. A környék szakképzett munkaereje szintén jelentős előny volt a helyszín kiválasztáskor. Az ezer új gyári munkahely mellett számos új munkalehetőség lesz a beszállítóknál és egyéb szolgáltatóknál - írták. (MTI) BMW-gyár épül Debrecenben MTI JHH: BEKE-SZŐCS ÜGY EMT-elnök: Adjon kegyelmet a román államfő! Az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke arra hívja fel Klaus Iohannis román államfőt, hogy adjon kegyelmet Beke István és Szőcs Zoltán elítélt székelyföldi fiataloknak. Lomnici Zoltán egy keddi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, akár egy évig is eltarthat, amíg elbírálják a kérelmüket az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Úgy fogalmazott, hogy erősen megkérdőjelezhető ítélet született. Közölte: Bajkai István fideszes országgyűlési képviselővel együtt megígérte a hozzátartozóknak, felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét is a megalapozatlan döntésre, amelynek valódi célja az Erdélyben élő magyarok megfélemlítése. Másrészt jogi eszközöket is igénybe vesznek a két fiatal védelmére. Kiemelte, a döntés értelmében az érintettek a román alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérletet tettek, miközben csupán pirotechnikai eszközökkel foglalkoztak. Megjegyezte, hogy olyan börtönben tartják őket fogva, ahol rablógyilkosok, erőszakos bűncselekményt elkövetők ülnek, pedig csupán a hazájukat szeretik, és lehet, hogy volt néhány meggondolatlan mondatuk, de semmilyen módon nem akarták Románia nemzetbiztonságát fenyegetni. Az ítéletet nem két fiatal székely ügyeként kell kezelni, hanem figyelmeztetésként: komoly problémák adódnak abból, ha a magyarok az autonómiájukért, a megmaradásukért küzdenek - vélekedett az EMT elnöke. Bajkai István kijelentette: nem szabad elmenni a jogsértések mellett, különösképpen, ha ezek a magyar nemzet tagjait érintik. Az eddigi bizonyítékok alapján a fiatalok biztosan nem követtek el terrorizmussal összeköthető bűncselekményt - állította. Az első és a második világháború lezárását követően a kisebbségek védelmére szolgáló wilsoni alapelvek elismerése nem, vagy csak részben valósult meg Erdélyben, a külhoni magyarságot több ezer jogsértés érte az elmúlt száz évben. A magyar alkotmány szerint mindenkori kötelességünk a nemzet tagjainak védelme - emelte ki. Meg kell vizsgálni, hogy a román igazságszolgáltatás elfordult-e az európai jogtól, és az egész magyarság megfélemlítésére törekszik-e; hogy a diktatúrában tapasztaltakhoz hasonlóan a politika szolgálatában áll-e a román igazságszolgáltatás. Az erdélyi magyarság, különösen Székelyföld, nyomásgyakorlásként éli meg a történteket - értékelt a fideszes országgyűlési képviselő. (MTI) Iohannis is beállt a többséget féltők sorába Az ellenzéki pártok után a bukaresti szociálliberális kormánynyal szemben álló Klaus Iohannis államfő is alkotmányossági óvást emelt kedden a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó új román közigazgatási törvénykönyv ellen. Az elnöki hivatal honlapján közzétett csaknem százoldalas óvás majdnem egytized részében a ma is létező, vagy újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat támadja. Iohannis alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelvhasználati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt. A nyelvhasználati jog megengedő értelmezését pontosító cikkely - amely szerint ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni - Iohannis szerint azért alkotmányellenes, mert az alaptörvény a „jelentős kisebbségi számarány” esetén garantálja ezt a jogot, a kihirdetésre váró kódex viszont a - 20 százalékban megállapított - jelentős lakosságarány alatt is lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik. Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelvhasználat biztosításának lehetőségéről rendelkezik (a jelentős kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy kötelező e jog biztosítása (a küszöbérték felett), így nézete szerint a 20 százalékos küszöb alatti kisebbségi nyelvhasználat kiváltságos helyzetbe hozná az illető településen lakó kisebbségieket azon - szintén 20 százalék alatti lakosságarányt kitevő - nemzettársaikkal szemben, akikkel az önkormányzat nem hajlandó anyanyelvükön kommunikálni. Az államfő alkotmányellenesnek tartja továbbá azt a - jelenleg is hatályos - rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein, amennyiben a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás. Az elnök értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és a hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkormányzati) hivatalokon belül, ahol szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kellene használni. Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken. Az ellen is óvást emelt az elnök, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalábak ügyfélszolgálatán az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét: szerinte ez hátrányos megkülönböztetés a többségi munkavállalókkal szemben, akiket gyakorlatilag kizárna az illető állásokból. (MTI)