Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-17 / 12. szám

E® GAZDASÁG gazdasag@magyarszo.rs Nik­wic Véglegesítette az EU az acél­kvótát Az EU tagállamai támogatták az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy véglegesítsék az acélimport korlátozá­sára tavaly júliusban elfogadott ideiglenes védőintézkedé­seket. Az amerikai vámok bevezetését követően ugyanis az EU piacán nagy mennyiségben jelent meg az acél és az alumínium. Az európai acéltermelők védelme érdekében jóváhagyott lépés kapcsán Brüsszelben azt mondják, noha a döntésben még lehetnek kisebb módosítások, bizonyos, hogy a tarifákat, azaz a 25 százalékos védővámot csak a kereskedelem szokásos szintjének átlépése esetén alkalmaz­zák, mégpedig 2009. február 4-étől. Szerbiára nem vonatkoztak az eddigi, ideiglenes védőin­tézkedések. Ana Brnabic kormányfő korábban kijelentet­te: Belgrádnak politikai garanciái vannak arra, hogy „nem érintik kedvezőtlenül a kvóták, mert ezt belefoglalták a stabilizációs és társulási megállapodásba is”. A miniszterel­nök azt mondta, az európai döntések kapcsán nem aggasztja a smederevói vasművek jövője. Aleksandar Vucic államfő a minap úgy fogalmazott: katasztrofális következmények­kel járna, ha emiatt kivonulna az országból a smederevói vasművek kínai befektetője. A védőintézkedések 2021 júliusáig lesznek érvényben, „megváltozott körülmények” esetén pedig ismét megvitat­hatják és módosíthatják őket. (Tanjug) Felveszik a munkát a kataszteri dolgozók? A kataszteri dolgozók bizonyos követelései ügyében egyes­­ségre jutottak szerdán a Köztársasági Földméréstani Intézet (KGI) szakszervezetei és a szerbiai kormány képviselői. Abban maradtak, hogy a héten aláírják az összehangolt megegyezést, amivel lehetővé válna a sztrájk megszakítása. A szakszervezetek közleménye szerint a tegnapi megbe­szélésre azt követően került sor, hogy kedden mintegy 100 sztrájkoló összegyűlt a köztársasági kormány épületénél, majd képviselőjük átadta a követelések jegyzékét Ana Brna­bic miniszterelnöknek. A szakszervezeti vezetők tegnap Zoran Dordevic munka­ügyi és szociális védelmi kérdésekben illetékes miniszterrel, Milos Popovictyal, a kormányfő kabinetfőnökével, Borko Draskovictyal, az RGZ igazgatójával, továbbá a munkaügyi jogviták békés rendezésével foglalkozó ügynökség igazgató­jával és a pénzügyminisztérium képviselőivel egyeztettek. Bizonyos kérdésekben egyetértésre jutottak a felek, a többi­ről folytatódnak a tárgyalások. A tervek szerint az össze­hangolt megállapodás január 18-áig a Szerb Köztársaság Kormánya elé kerül - fogalmaznak közleményükben a szakszervezetek. A kormányülésen várható elfogadás után a megállapodást Dordevic miniszter, a szakszervezetek felha­talmazott képviselői és a sztrájkbizottság elnöke írja alá. Az ország több mint 100 kataszteri szolgálatának foglal­koztatottjai tavaly december 24-én szüntették be a munkát, mert csökkent a fizetésük, több lett a munkájuk, és nincse­nek elegen. (Beta) Zenta Község Községi Közigazgatási Hivatala Építésügyi és kommunális tevékenységi osztály Településrendezési, építésügyi és kommunális tevékenységi alosztály TÁJÉKOZTATJA az érdekelt nyilvánosságot, hogy összhangban a környe­zetvédelmi hatástanulmányról szóló törvény (az SZK Hivata­los Közlönye, 135/2004.és 36/2009 sz.) 10. szakasza 6. bekez­désének és a 29. szakasz 1. és 2. bekezdésének értelmében ezen szerv a törvénnyel előirányozott eljárásban 2019. janu­ár 14-én határozatot hozott a projektum hordozójának, a Pusin Dorde mezőgazdasági birtoknak, Csantavér, Srbob­­ranska 6., a Gazdasági épület építése mezőgazdasági célra­­ épület fejőstehenek nevelésére projektumára, amely Zenta községben, a tornyosi kataszteri község 1269- es helyrajzi szám alatt található parcellán fog megvalósulni, NEM SZÜKSÉGES a környezeti ártalmak felmérését szolgáló környezetvédelmi hatástanulmány kidolgozása.­­ Az érdekelt nyilvánosság a határozatot megtekintheti a Községi Közigazgatási Hivatal Környezetvédelmi alosztályán, a 17-es irodában, Zentán, a Fő tér 1. alatt, és fellebbezést terjeszthet elő a környezetvédelemben illetékes másodfokú szervnél a kihirdetéstől számított 15 napon belül. Miklós Hajnalka Január 1-jétől a babatápokat, a fagylaltokat és a cukrásztermékeket készítő üzemeket felmentették a tejporra számolt illeték alól. Ennek köszönhetően a 2019-ben 700 ezer euróval csökkennek az említett vállalatoknak a kiadásai - közölte a Szerbiai Gazdasági Kamara. A kamara elemzése szerint a hazai édességipar, a mezőgazdasági minisztérium és a pénzügyminisz­térium közös döntésének köszönhe­tően az illeték eltörlésével jelentős összegeket takaríthatnak meg, így a hazai és a külföldi piacon is végre versenyképesek lehetnek a terméke­ink . A külföldi cégek ugyanis eddig sem fizettek illetéket a tejporra, s most a hazai vállalatok is azonos feltételek mellett képviselhetik magukat a piacon, sőt a kiadások csökkentésével akár bővíthetik is a kínálatukat. Elvárások szerint az év elején érvénybe lépett rendelke­zés arra ösztönzi majd a tejtermelő­ket, hogy korszerűsítsék a termelést, hogy a gyártók elsősorban hazai tejet használhassanak fel a szerbiai gyermekételek nyersanyagaként. A hazai tejtermelők sorsa a tej árától függ, aminek meghatá­rozásában nagy befolyással volt a külföldi árak alakulása is. Emel­lett nagymértékben visszavetették a hazai tejtermelést az Európai Unió területéről érkező tejtermékek is, amelyekkel a hazai tejfeldolgozók sem tudtak versenyre lépni a magas kiadások miatt. Az édességipari termékeket és a fagylaltot gyártó vállalatok inkább behozatali tejport alkalmaztak, hiszen az jelentősen olcsóbb volt a hazainál. A hazai tejtermelők ezen a téren is vesztes pozícióban voltak. A tejporra kirótt illeték meg­szüntetésével a szakemberek nagy fejlődésre számítanak, mindenek­előtt a hazai tejtermelésben. Várha­tóan megnő majd a tejpor iránti kereslet, de hogy ez több behozatali tejport jelent-e, vagy a hazai kerül előtérbe, még nem tudni. Mi arra is kíváncsiak voltunk, hogy a beho­zatali tejpor minőségét ellenőr­­zi-e a Nemzeti Referencialaborató­rium.­­ A behozatali termékek még azelőtt minőségi ellenőrzésen esnek át, mielőtt a határra érnének. Szerbia és a nyersanyagot beszállító országok között kölcsönös megál­lapodás van érvényben, amelynek értelmében minden termék, ami az Európai Unió területéről érkezik Szerbiába, már átesett egy olyan ellenőrzésen, amit az adott állam hivatalos ellenőrzőszervei végeztek­­ el még abban az üzemben, ahol a nyersanyag készült. Ebben az eset­ben a tejpor előállításának folya­matát is figyelemmel kísérik. Olyan laboratóriumok végzik az ellenőr­zést, amelyek szintén akkreditáltak, és amelyeknek az akkreditációját Szerbia is elismeri - magyarázta Slavoljub Stanojevic, a Nemzeti Referencialaboratóriumnak az élel­miszer, a takarmány és a tejminő­ség ellenőrzésével foglalkozó rész­legének vezetője. - Az államhatáron a nyers­anyagot kísérő dokumentumokat és a szállítmány fizikai vizsgálatát végzik. A szállítmányon meghatá­rozott mennyiségben laboratóriu­mi vizsgálatot is végeznek a hazai laboratóriumokban. Magyarán, nem lehet kétség afelől, hogy a nyersanyagok és a félkész termékek átestek valamilyen ellenőrzésen. Az EU területéről érkező nyersanyag és félkész termékek biztonságosak, hiszen az európai piacra készítet­ték őket, így élelmiszerbiztonság terén nem éri semmilyen kockázat a feldolgozóüzemeket - mondta. Hozzáfűzte, gazdasági szempont­ból azonban érzékenyen érinti a hazai tejtermelőket.­­ A tejtermelés és -feldolgo­zás teljesen szabad piacon mozog, hiszen a tejtermelésbe külföldi tőke érkezett. Azzal, hogy magánosí­­tották a tejfeldolgozást, az állam ígéretet tett, hogy nem fogja fékez­ni őket a termelésben. Egyébként a hazai tej jelentős részét is tejporrá dolgozzák át - mondta a laborató­rium vezetője. Hazai, vagy külföldi tejpor? A tejporra számolt illeték eltörlésével növekedhet a behozatal, de jobb helyzetbe kerülnek tejtermelőink is 2019. január 17., csütörtök A Nemzeti Referencialaboratórium még nem rendelkezik akkreditációval az aflatoxin szintjének meghatározására, ezt a tejgyárak belső laboratóriumaiban végzik.­­ Még mindig nem ellenőrizzük az aflatoxin jelenlétét a tejben olyan szinten, ahogy szeretnénk, illetve ahogy tervezzük. A követ­kező akkreditációs igénylésünkben, az aflatoxin szintjének mérése is tervben van - tudtuk meg Slavoljub Stanojevictől. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tejtermelés a folyamatos ellenőrzésnek köszön­hetően tartani tudja a követelt minőséget. - A termelők részé­ről újabb technológiák bevezetése és a takarmányozás minőségi javítása járul hozzá, hogy a szerbiai tejtermelők is folyamatosan tudjanak majd alkalmazkodni az EU szigorúbb elvárásaihoz is - mondta a laboratórium vezetője. Listán a bűvész és a bohóc is Január elsejétől bővült a hivatalos szakmák jegyzéke Folytatás az 1. oldalról Különösen az IT szektor területén merült fel probléma, amikor nem tudták regisztrál­ni a különféle programfejlesztői munkakörö­ket, mert hivatalosan nem ismerte fel őket a munkaerőpiac - tette közzé Bojana Stanic, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Emellett idővel az olyan új foglalkozások megjelenése is módosítást igényelt, mint a közjegyzői és a végrehajtói munkakörök, amelyek korábban nem voltak jelen a munkaerőpiacon. Ezenkívül a bankszektorban is számos új kóddal bővült a szakmák listája. A régi besorolás egyesítette a szakkép­zettséget a foglalkozással, amelyet az új szak­mák jegyzéke szétválaszt, hiszen az aktívan dolgozók esetében a valóságban ez lényegesen elkülönül. Az új képzési jegyzék összesen 3641 foglal­kozást tartalmaz. A lista jelenleg megfelel Szer­bia gazdasági, munkaerőpiaci helyzetének és a nemzetközi szabvány követelményeinek. Az új egységesített jegyzék bevezetése jelen­tős előrehaladást jelent a szerbiai munkaerőpiac nyomon követésében és elemzésében is. Szerbiában tavaly 42 059 álláshirdetést tettek közzé, 35 százalékkal többet mint egy évvel korábban. A különféle munkaajánlatra 2018-ban összesen 213211 személy nyújtotta be pályázatát. A legtöbb hirdetés a kereskedelemre és az értékesítésre vonatkozott. Ezenkívül az IT szektor, a gépipar, az elektrotechnika, az admi­nisztrációs munkák és a közlekedés területén tették közzé a legtöbb álláshirdetést - derült ki az Infostud portál elemzéséből. A korábbi évekhez hasonlóan 2018-ban is az eladók, kereskedők, sofőrök, raktárosok, az ügyfélszolgálati és az adminisztrációs dolgozók voltak a legkeresettebbek. Figyelemfelkeltő, hogy a munkahelyi hirde­tések száma 35 százalékkal gyarapodott a 2017- es adatokhoz viszonyítva. 2018-ban a munkáltatók a hirdetések hatvan százalékában a középfokú végzettségű munka­erő számára is nyitva tartották pályázataikat. Másrészt az álláshirdetésekre jelentkezőknek több mint a fele egyetemi végzettségű volt. A jelölteknek csaknem a 30 százaléka 10 vagy ennél több éves munkatapasztalattal rendelke­zett, és minden ötödik jelentkező számolt be egytől három éves tapasztalatról. Hét százalé­kuk pedig egy évnél kevesebb, vagy semmilyen munkatapasztalattal nem rendelkezik. A közzétett hirdetéseknek majdnem hét százalékában jelezték a munkáltatók, hogy fogyatékkal élő személyek is pályázhatnak a munkahelyre. Több mint tízezer olyan hirdetés is megjelent, amelyekben az álláskeresés előfel­tételeként bizonyos nyelvek ismeretét tüntet­ték fel. Leggyakrabban az angol, a német és a magyar nyelv szerepelt a listán. Az előző évre vonatkozó munkapiaci elemzés szerint az IT szektoron belül lehetett a legkön­nyebben elhelyezkedni, előfordult, hogy az állás­­hirdetések száma magasabb volt a jelöltek számá­­nál Legkeresettebbnek bizonyultak a középszintű programozók (majdnem 60 százalék), míg a kezdő és a haladó programfejlesztők iránti igény vala­mennyivel kevesebb volt (20 százalék körüli). Az informatikai szakterületeken kívül tavaly a legtöbb munkalehetőségre a fodrászok, szaká­csok, hentesek, raktárosok és a sofőrök lelhet­tek. ■ trk A kolbászkészítő mesterség is listára került

Next