Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-03 / 1. szám

4 BELFÖLD belfold@magyarszo.rs­zh­atfió 2019. január 3., csütörtök mmmmmmmmsimmmmmmmmmmm» )8?;«^^K^t^aa888MWa3aa^sas%^^88888S8i^a888Wag88«8a8a88888SaSÍ88Í8t88K88gS8g8M8a8B „Reális és megvalósítható mezőgazdasági büdzsé” Fremond Árpád: A VMSZ-nek a mezőgazdaság területén tett választási ígéretei mind megvalósulni látszanak, vagy már megvalósultak Folytatás az 1. oldalról Ami a légvédelmi rendsze­reket illeti, a legnagyobb teher a helyi önkormányzatokra hárul, hiszen a saját eszközeikből finan­szírozzák a rakétakezelő szemé­lyek bérezését, valamint a rakéták megvásárlását. Ez körülményes­sé teszi a folyamatot, így most a mezőgazdasági minisztérium rendelkezésére álló költségveté­si eszközökből arra is jut, hogy támogassák a helyi önkormány­zatokat a jégvédelmi rendszerek működtetésében. Persze hosszú távon, a XXI. század szellemisé­gével összhangban az a cél, hogy teljesen automatizálttá váljék a jégvédelmi rendszer. Az öntöző­­rendszerek korszerűsítése érte­lemszerűen ugyanilyen fontos cél. Erre tartományi szinten is jelentős összegeket különítenek el, de az országos költségvetés­ből is jut a szóban forgó terület fejlesztésére. A mezőgazdasági minisztérium teljes költségvetése több mint 51 milliárd dinárt tesz ki - tavaly 44 milliárd dinár volt -, ez az összeg ugyanis 5 százalé­ka a teljes köztársasági büdzsé­nek. A közvetlen kifizetések 2018-ban 34 milliárd dinárt tettek ki, 2019-ben azonban 41,5 milliárd dinárra növekedtek. A mezőgazdasági tárca büdzsé­jében jellemző növekedésnek köszönhetően az Állategészség­ügyi Igazgatóságnak, a termőföl­dek kezeléséért illetékes igazga­tóságnak, de a növényvédelmi igazgatóságnak a költségvetése is növekszik, ugyanakkor a legje­lentősebb növekedés a közvetlen kifizetések területén lesz jellem­ző,ennek hatását pedig a terme­lők érzik majd meg, méghozzá közvetlenül - taglalta Fremond Árpád. Interjúalanyunk a beszél­getés folytatásában arra emlé­keztetett, hogy a támogatások tekintetében minden évben meg kell várni a megfelelő rendele­tek meghozását, és csak azután körvonalazódik minden egyes eleme a költségvetésnek. Az IPARD keretében pályázatok útján lehet hozzájutni a támo­gatáshoz - tette hozzá Fremond Árpád, mondván, hogy IPARD- pályázat jelenleg is nyitva áll, egyebek mellett a mezőgazdasági termékek feldolgozásának céljá­val működtetett létesítmények felújítására, valamint létesítésére, de a halászat területén is elérhe­tőek jelenleg ezek a pénzek. Az idén újabb programok válnak elérhetővé, hiszen amint lezá­rul a pályázat, azonnal meghir­detik a következőt - magyarázta Fremond Árpád. - A területalapú támoga­tás összege a jelenlegi tervek szerint annyi marad, amennyi volt, vagyis 4 ezer dinár hektá­ronként. A gazdák 20 hektárig jogosultak a területalapú támo­gatásra. Tudom, hogy a gazdák elégedetlenek ezzel az összeggel, mi is azok vagyunk, ám reálisnak kell lenni, ez az az összeg, amit a mezőgazdasági minisztérium ki tud fizetni. Szeretnénk, ha belátható időn belül növekedne a területalapú támogatás össze­ge, hiszen például az EU-ban is jóval nagyobb összeg a szóban forgó szubvenció. Amint Szerbia csatlakozik az EU-hoz, a támo­gatási rendszer is biztosabbá válik. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a tejprémium is marad 7 ezer dinár, és az állattenyésztői ágazatban is valószínűleg a tava­lyihoz hasonló szinten alakul­nak a támogatások. Ez azt j­elenti, hogy fejőstehenenként 25 ezer dinár lesz a támogatás, a hízóbi­kák esetében pedig a támogatás növekedésére lehet számítani, vagyis a tavalyi, egyedenkénti 10 ezer dinár helyett valószí­nűleg 15 ezer dinárra módosul a támogatás. A méhkaptárak tekintetében is marad a támo­gatás összege - 720 dinár kaptá­­ranként -, azzal, hogy az idén a tervek szerint azok a méhészek számíthatnak a támogatásra, akiknek legalább 20 és legfeljebb 1000 kaptáruk van, vagyis ebben a tekintetben a tavalyihoz képest bővülhet a támogatottak köre. A hízósertés után 1000 dinár lesz a támogatás, a bárányok és a kecs­kék esetében viszont hízójószá­gonként 2-2 ezer dinár támoga­tásra számíthatnak a gazdák. A sertések, a birkák és a kecskék anyaállománya tekintetében a tavalyi szinten marad a támo­gatás. Azt is érdemes kiemelni, hogy a költségvetésben a hitelek­re 600 millió dinárt irányoztak elő, a vadászatra 110, az erdé­szetre pedig 220 millió dinárt. Bizonyos programok, mint a gépvásárlás vagy a feldolgozó­­iparnak a fejlesztése, az idén is aktuális lesz. A minisztéri­um minden kifizetést idejében szeretne megejteni, ezzel kapcso­latban értékelésem szerint nem merülnek fel nehézségek. Reális­nak tartom a költségvetést, a teljes köztársaságit és a mezőgaz­dasági minisztérium büdzséjét is. Örülünk annak, hogy növe­kedett a mezőgazdasági költség­­vetés, hiszen az IPARD rendszer­ében azok is megvalósíthatják fejlesztéseiket, akik valamilyen okból kifolyólag ezt nem tehet­ték meg a Prosperitati Alapít­vány programjainak keretében - fejtette ki Fremond Árpád a beszélgetés során. Válaszolva arra a kérdésünk­re, hogy az IPARD jelenlegi haté­kony kihasználásával mennyire lehet ledolgozni azokat a vesz­teségeket, amelyeket a koráb­ban jellemző felkészületlenség és mulasztás okán volt kény­telen jegyezni az ország, illet­ve a gazdák. Fremond Árpád megjegyezte: lehet, hogy teljes egészében nem lehet kijavítani a mulasztások következménye­it, ugyanakkor Branislav Nedi­­movic miniszternek és részben Juhász Attilának, a VMSZ dele­gálta mezőgazdasági államtitká­rának köszönhetően a kormány 2016 óta képes megvalósítani a mezőgazdasággal kapcsolatos választási ígéreteit, beleértve ebbe az IPARD-dal kapcsola­tosakat is.­­ Amit a VMSZ a mezőgaz­daság területén választási ígéret­ként megfogalmazott, az mind megvalósulni látszik, vagy már megvalósult. Egyebek mellett azt ígértük, hogy mindent megte­szünk az IPARD-program elin­dítása érdekében, és ez meg is történt. A kistermelői rendeletet is meghozták, egyelőre az állati eredetű termékek vonatkozá­sában, de már megkezdődött a növényi eredetű termékekre vonatkozó kistermelői rende­let kidolgozása. A kapcsolható eszközök tekintetében sikerült elérnünk azt, hogy bizonyos kapcsolható eszközöket ne kell­jen bejegyeztetni. Egyedül a nyugdíj-biztosítási rendszerrel kapcsolatban fennálló visszás­ságok megoldása várat magára, de bizakodóak vagyunk, hiszen ezen a területen is sikerült bizo­nyos előrelépéseket tennünk - például a kormányfő a témával kapcsolatos kérdéseinkre már konkrét válaszokat adott. Ígére­teinket tehát megvalósítjuk, ezt pedig a következetes politizá­lás bizonyítékaként élem meg. Nem ígérünk nagy dolgokat, de azokat teljesíteni próbáljuk - fogalmazott Fremond Árpád. ■ P.E. Drágul a földgáz, a cigaretta, a tévé-előfizetési díj... Növekszik a közszférában dolgozók fizetése Folytatás az 1. oldalról A gazdaság által felhasznált elektromos áram árának várható emelését még december elején jelen­tette be Aleksandar Antic energetikai miniszter. Az új elszámolást január 1-je óta alkalmazza a Szerbiai Villanygazdaság, és a drágulás csak azokat a vállalato­kat érinti, akik az áramellátásról a Szerbiai Villanygaz­dasággal (EPS) kötöttek szerződést. A minisz­ter év végi ígéretei szerint az elektromos áram drágulása nem érinti a lakossá­got, viszont a gazdasági szakemberek szerint a termelési folyamat költsége­inek növekedése kihat majd a végter­mékre is, így közvetetten a polgárok is érzékelni fogják a gazdaságra kivetett nagyobb terheket. Drágul ugyanakkor a föld-­­ gáz is, így azok, akik a téli hónapokban földgázzal melegítenek - megközelítő­leg 250.000 háztartás országszerte -, az eddigi 32,28 dinár helyett az év első napjától kezdve 36,37 dinárt fizetnek majd a földgáz elfogyasztott köbméteréért, ám ez a drágulás hatással lesz a távfűtési rendszerek­re is. Szerbia-szerte több városban a távfűtő művek kérvényezték az árak módosítását, hiszen emelkedett a fűtőolaj és a földgáz ára is, de több esetben az önkor­mányzatok visszautasították a benyújtott kérvényeket, így az ország területén működő 60 távfűtő mű közül csak 7 növelheti a távfűtés díját. Októbertől Szendrőn (Smederevón), Verbászon, Nova Varosban, Ópazo­­ván és Nisben már növelték, és Mitrovicán, valamint Uzicén is növelik a távfűtés díját. A dohányosok zsebét is sújtja a drágulás, mivel évente kétszer végzik a jövedéki adó összehangolá­sát, januártól 10 dinárral többet kell elkülöníteni­ük egy-egy doboz cigarettáért. Ebben az évben még egy drágulással számolhatnak, mégpedig június 1-jétől a dohánytermékekre kivetett luxusadó növe­lése miatt ugyanis 20 dinárral kerül majd többe egy doboz cigaretta. A szeszes italok, a kőolaj-származékok, illetve a kávé ára ugyanakkor az infláció alakulását köve­ti majd, így az év folyamán várhatóan ezeknek a termékeknek az ára is emelkedik. Mint ismeretes, a köztársasági képviselőház nemrég megszavazta, hogy 150-ről 220 dinárra emelik a tévé-előfizetést, így az elekt­romos áram januári számlá­ján, amit februárban kézbe­sítenek, már­a magasabb összeggel találkozhatnak a polgárok. Anyagiak tekintetében jobb év elé néznek a közszféra dolgo­zói, így hosszabb időszak után január 1-jétől maga­sabb az egészségügyi dolgozók fizetése is. Az egész­ségügyi nővérek és technikusok havi járandóságát 12 százalékkal, az orvosok és fogorvosokét pedig 10 százalékkal növelik. A rendőrségen, a katonaságnál és a szociális véde­lemben dolgozók fizetése pedig 9 százalékkal lesz magasabb. Az adóhivatal, valamint a vámigazgatóság hivatal­nokai 8,5 százalékkal több pénzt kapnak kézhez ettől az évtől, míg a többi, közszférában dolgozó fizetése 7 százalékkal növekszik. Nő a közvállalatokban dolgozók fizetése is 5 százalékkal, hiszen annak idején az ő fizetésüket is csökkentették. Tizenöt dinárral magasabb a minimális munka­bér értéke január 1-je óta, vagyis 155 dinárt számol­nak egy órára, így a havi bérminimum meghaladja a 27.000 dinárt.­ mh Választások elé nézünk? Az államelnök szerint egy előrehozott szavazás nem is számítana „rendkívülinek”, mert egyébként is választási év előtt állunk Annak ellenére, hogy korábban folyamatosan elutasította a rendkívüli választások kiírásának lehe­tőségét, a naptár fordultával Aleksandar Vucic államfőnek, a Szerb Haladó Párt elnökének a vélemé­nye is megváltozott, tegnap ugyanis már úgy fogalmazott: nem zárható ki a választások megtartása 2019 folyamán. Az espreso.rs weboldalnak adott interjújában a témával kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte semmi különös nincs a rendkívüli választások megtartásának lehetőségében, hiszen Szerbia márciusban vagy áprilisban mindenképpen a választás előtti évbe lép, ezért az esetleges szavazás nem is számítana rendkívülinek.­­ Szerintem választhatunk. Szemmel látható, hogy mindenki nagyon erősnek képzeli magát és azt hiszi, simán meg tudna nyerni egy választást. A Szerb Haladó Pártban az az általános vélemény ural­kodik, hogy ha választunk, újból én vezessem a listát. Azt szeretnék, ha ezt még egyszer megtenném, mielőtt valaki más venné át a párt irányítását. Úgy vélik, hogy ezáltal eredményesebbek lennének a voksoláson, mással az élen nem tudnának olyan jó eredményeket elérni - fogalmazott a portálnak nyilatkozva a köztársasági elnök. Kifejtette: nem merne fogadni, hogy a politikában marad azután is, miután lejár az elnöki mandátu­ma. Arról is szólt, hogy az SZHP-nek új elnöke lesz a jövőben. Mint értékelte, mindenki nyomot hagy a párt történetében, de be kell látnia, hogy sok tehetséges személy politizál még ebben a szervezetben. Nem kívánt arról beszélni, hogy kiben látja az új pártelnök személyét. Egy új elnök megválasztása és a jelenleginek a távozása bizonyára azzal is járna, hogy vele együtt még sokan abbahagynák a politizálást. Olyan személyt fog javasolni a szervezet élére, akiről biztosan tudja, hogy valódi harcosnak számít, és nem okoz számára gondot az sem, hogy folyamatosan politikai támadásoknak lesz kitéve. OLYANOK, MINT A TÖBBIEK Vucic elemezte a Szerbiai Szocialista Párttal való koalíciós viszonyt is.­­ Fontos megfelelő kommunikációt fenntartani a szocialistákkal és vezetőjükkel, Ivica Dacic külügy­miniszterrel. Képesek a politikai csaták megvívására, amit viszont ők nem tudnak elviselni, arra mindig ott van partnerként az erősebbnek számító SZHP. Másrészt nekünk együtt jobb gazdaságpolitikánk van, nem egy hazug populista politika ez, hanem a szociális szféra minden rétegén segíteni kívánó politika - fogalmazott. Nem elégedett pártja néhány helyi képviselőjének, tisztségviselőjének a munkájával. Mint mond­ta, a haladó politikusok is sokszor úgy viselkednek, mint a többiek egyes önkormányzatokban, alig várják, hogy megszerezzék a többséget, beüljenek a bársonyszékbe, majd erőszakosan és önkényesen viselkednek. Pánikhangulat uralkodik most, 2019 kezdetén az ilyen politikusok körében, mert tudják, hogy az idén lesz az SZHP választói közgyűlése - fejtette ki Vucic. „NEM TETTÜK FÉLRE" Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért szorították a háttérbe Tomislav Nikolicot, a Szerb Haladó Párt alapítóját, korábbi államfőt, Vucic azt felelte, nem tudja, miért gondolják azt, hogy Nikolicot félre­tették, amikor megjelenik gyakran a médiában, és fontos feladatokat lát el továbbra is. Legutóbb részt vett a párt ünnepségén is - mondta Vucic. ő az első számú alapítója a szervezetnek, míg ő maga a második. Amikor visszavonul a politikai életből, ő maga is akként cselekszik majd, mint Nikolic, nem lesz ott mindig mindenhol - tette hozzá. ■ v­ár

Next