Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-18 / 13. szám

2019. január 18., péntek Azautfió kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ 3 Országos közszolgálati sztrájkot hirdettek Országos közszolgálati sztráj­kot hirdet március 14-ére csak­nem kétszázezer munkavállaló érdekében a Magyar Köztisztvise­lők, Közalkalmazottak és Közszol­gálati Dolgozók Szakszerveze­te (MKKSZ) arra az esetre, ha addig nem sikerül megállapodni a kormányzattal a munkavállalók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvosolásáról. Boros Péterné, az érdekképvi­selet elnöke csütörtöki budapes­ti sajtótájékoztatóján elmondta: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgo­zó tisztviselők érdekében egye­dül, a szociális ágazatban dolgo­zó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közö­sen hirdet sztrájkot. A sztrájkban további szakszervezetek működnek együtt a két érdekképviselettel. Az MKKSZ elnöke közölte: a kormányzat rendkívül rosszul bánik munkavállalóival, kirívóan sérelmesnek tartják, hogy 11 éve nem emelték a 17 ezer önkormány­zati dolgozó bérét. Elfogadhatat­lan számukra továbbá a munka törvénykönyvének módosítása, a „rabszolgatörvény”, amely 400 órára növeli a túlmunkát és 3 éves munkaidőkeretet állapít meg. Ezért egyik követelésük ennek visszavo­nása - tette hozzá. Közölte, szerdán tájékoztat­ta a miniszterelnököt a tervezett sztrájkról és kérte a kormányzati tárgyalófelek kijelölését. Kiemel­te: korrekt, szakmai alapú tárgya­lásra készülnek, amelyre a sztrájk meghirdetett időpontjáig két hónap áll rendelkezésre. Flaskár Melinda, a SZÁD titká­ra azt mondta, azért kell követelé­seiket sztrájkkal is nyomatékosíta­ni, mert a kormányzatnak anyagi, erkölcsi adóssága van a szociális szektor dolgozóival szemben. A szociális ágazatban dolgozók 12 követelést fogalmaztak meg, a többek között a pótlékok helyett kiszámítható béremelést és tisztes­séges béreket, a szociális ágazat­ra fordított költségvetés emelését, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert követelnek. Közös követelésük a „rabszol­gatörvény” visszavonása, az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhas­sanak a közszférában, továbbá a nemzeti munkaügyi kerekasztal létrehozása. A sajtótájékoztatón a sztráj­kot támogató szakszervezetek nevében felszólalt Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke, Bárdos Judit, a Belügyi, Rend­védelmi és Közszolgálati Dolgo­zók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, valamint Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének (KMDSZ) elnöke. (MTI) MTI Boros Péterné Fidesz:Több mint duplájára nőtt a minimálbér A Fidesz és a KDNP eddigi kormányzása alatt több mint duplájára nőtt a minimálbér és a szakmunkás minimálbér - mondta Dunai Mónika, a Fidesz országgyűlési képviselője csütörtökön Budapesten. Dunai Mónika szerint ugyanakkor, ha az ellenzéken múlik, ilyen ütemű emelés sem valósulha­tott volna meg, ugyanis az ellenzéki pártok kezdettől fogva támadják azt a gazdaságpolitikát, amit a kormánypártok képviselnek. Évről évre emelkednek a bérek, csökkennek a munkát terhelő adók, és a minimálbér, illetve a szakmunkás minimálbér is jelentősen nőhetett - sorolta az eredményeket Dunai Mónika. A közszolgálati dolgozók március 14-ére hirdetett sztrájkjáról kérdésre elmondta: a különböző ágazatokban eddig is arra a törekedett a kormány, hogy emelje a béreket, hogy mindenki részese legyen azon eredményeknek, amelyeket az erősödő magyar gazdaság megtermel. A Munka törvénykönyve kapcsán sajnálatának adott hangot, hogy az ellenzéki pártok megvezették és becsapták a szakszervezeteket, és azok úgy foglalnak állást, ahogy az ellenzéki pártok. (MTI) Megemlékeztek a budapesti gettó felszabadításáról Mi, magyarok nem felejthetünk, „nem emelkedhetünk a múltunk sötét bűnei, rémtettei fölé”; emlékezetünkben kell tartanunk, és tudatosítanunk kell a jövő nemzedékében is, hogy egymást tisztelete, segítése és megértése mennyire fontos nemzetünk egységének fenntartásához, virágzásához - jelentette ki a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a budapesti gettó felszabadu­lásának 74. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Szalay-Bobrovniczky Vince az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által, a VII. kerületi Dohány utcában, az egykori budapesti gettó emlékfalánál tartott rendezvényen úgy fogalmazott: „ki kell mondanunk, hogy az akkori magyar kormány is felelős a zsidó honfitársaink deportálásáért és meggyilkolásáért”. „Nehéz szavakkal kifejezni, hogy mennyire sajnálom, sajnáljuk mind­ezt. Nincs erre mentség” - tette hozzá. Kiemelte: a közös jövőnkre nézve továbbra sem hagyhatjuk, hogy a nézeteltérések, a véleménykülönbségek személyes gyűlöletté váljanak, amely lehetővé teszi a társadalmi kirekesztést. Magyarországon továbbra is érvényesülni fog a zéró tolerancia elve és gyakorlata az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Oberländer Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője arról beszélt, hogy emlékezni olyan eseményekre kell, amelyeknek van tanításuk, üzenetük. A holok­auszt üzenetei sajnos még mindig nagyon aktuálisak: az egyik legalap­vetőbb az, hogy ember és ember között nem lehet gyűlölet, amellyel a másik létjogosultságát megkérdőjelezem - mondta, hozzátéve, hogy a véleménynyilvánítás szabad, de semmiképpen sem szabad a másik ellen személyesen fordulni. A beszédek után Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az áldozatok emlékére mondott imát, majd a jelenlévők - köztük Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), Erzsébetváros polgármestere, a diplomáciai testület tagjai és több iskola diákjai - meggyújtották az emlékezés gyertyáit. Oberländer Báruch és Köves Slomó mécsest gyújtanak MTI Mazsihisz: Függesszék fel a Dunába lőtt áldozatok maradványai utáni kutatást! A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövet­sége (Mazsihisz) szerint értelmetlen a Dunába lőtt zsidó emberek maradványai után kutatni, a csontok Izraelbe szállításának terve pedig felka­varta közösségüket, ezért a szervezet elnöke levélben kérte a magyar és az izraeli belügy­minisztertől a szerintük semmivel nem indo­kolható kutatások felfüggesztését. A Mazsihisz a Reuters hétfői hírére reagált, amely szerint izraeli kutatócsoport érkezett, hogy­­ Magyarország engedélyével és együttműködésé­vel - a holokauszt áldozatai után kutasson a Duná­ban. A maradványokat zsidó szertartás szerint temethetik majd el Izraelben - közölte az izraeli küldöttség egyik tagja. A Belügyminisztérium kedden az MTI megkeresésére azt közölte, hogy Magyarország minden segítséget megad Izraelnek az esetlegesen a Dunában található holokausztál­dozatok maradványainak felkutatásához. A Mazsihisz a honlapján csütörtökön megje­lent közleményben felhívta a figyelmet: történé­szek szerint a holokauszt alatt több ezer embert lőttek a Dunába, és Budapest ostroma alatt is sokan vesztek a folyóba. Csontjaik vélhetően szétszóródtak a hetvenöt év alatt, elképzelhető, hogy egészen a Fekete-tengerig bemosta őket a Duna - írták, hozzátéve: éppen ezért tartják megkérdőjelezhetőnek a kutatást. Felidézték: a Mazsihisz 2016. április 15-én hosszú tudományos munka és rabbinikus dispu­ta után a Kozma utcai zsidó temetőben hantolta el a Margit híd felújításakor fellelt maradványo­kat. Jelezték: a csontok akkor egy különleges véletlen folytán kerültek elő. A németek által felrobbantott híd egy lemeze ugyanis partkö­zelben megakadt, és ott torlódtak össze a víz alatt azok a testek, amelyeket vélhetően a folyó felsőbb szakaszán lőttek a Dunába 1944-45 telén. Kiemelték: az orvostechnológiai vizsgá­latok kimondták, hogy a csontokat lehetetlen konkrét személyekhez kapcsolni. A Mazsihisz állásfoglalása szerint a „holtak nyughelyének megzavarása bonyolult és érzé­keny kérdéskör. Az esetlegesen fellelhető csontok után kutatni felesleges, sérti a kutatás közben megtalált zsidó vagy nem zsidó holtak nyugalmát és méltóságát, sérti a haláchát”, azaz a zsidó vallásjogot. A maradványok Izraelbe szállításának indoka - az, hogy csak ott lehet zsidó tradí­ciók szerint eltemetni őket - figyelmen kívül hagy releváns halachikus megfontolásokat és dehonesztálja a magyarországi zsidó diaszpó­rát - írták hozzátéve: közösségüket felkavarta a kutatás híre, különösen az esetlegesen megta­lált maradványok minden körülmények közötti Izraelbe szállítása. (MTI) Tüntetések és útlezárások várhatók szombaton Budapest mellett szombaton tizenkilenc megyeszékhelyen - és ezenkívül még más településeken is - demonstrációt tartanak a szakszervezetek kezdeményezésre a túlóratörvény ellen - foglalta össze az azonnali.hu a január 19-e kapcsán eddig tudhatóakat tegnap megjelentetett cikkében. Lesz­nek sztrájkok, útlezárások és egyéb innovatívnak mondható tiltakozási formák is. Szegeden például forgalomlassító, „sétálós” demonstrációra készülnek, Salgótarjánban autós felvonulásra és sávlezárásra, de Szekszárdon és Győrben is félpályás útlezárással tervez­nek tiltakozni. Miskolcon „erőszakmentes”, de „dühös” véleménynyilvánítást ígérnek a szervezők. Pécsett nagygyű­lés lesz, de nem maradnak tüntetés nélkül a szombathelyiek, a debreceniek, a békéscsabaiak, a szolnokiak vagy tatabá­nyaiak sem - írja a portál, amely szerint Budapesten két megmozdulást tartanak. Az egyik a „Budapest Blokád” elne­vezésű tüntetés, amelynek a célja a magyar főváros megbé­nítása. Ennek érdekében négy különböző csomóponton fognak gyülekezni a demonstrálók­­ a Blaha Lujza téren, az Oktogonon, a Hősök terén és a Szabadság híd északi hídpil­­lérénél, az M4-es metrólejárónál -, hogy aztán a Kossuth térig tartó vonulásukkal megbénítsák a várost, legaláb­bis a szervezők elképzelés szerint. A másik innovatív ötlet egy metrós tiltakozás lenne, amelyet nem szakszervezetek kezdeményeznek. Ennek a szervezői azzal bénítanák meg Budapest közlekedését, hogy az embereket arra buzdítják, rengetegen utazzanak egyszerre a kettes metrón. ■ y-A Szijjártó: El akarnak altatni minket Az ENSZ és az EU tisztviselői megpróbálnak elaltatni bennünket, de a migrációs nyomás nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, nőtt az elmúlt időszakban, ezért tovább­ra is kőkemény fellépésre van szükség a nyugat-balkáni migrációs útvonal zárva tartása érdekében - nyomatékosí­totta az MTI-nek telefonon Szófiából adott nyilatkozatában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Brüsszeli és New York-i ENSZ- és EU-tisztviselők el akar­nak minket altatni, és azt a képzetet akarják kelteni, mint­ha a migrációs válságnak már vége volna” - fogalmazott Szijjártó Péter. A miniszter mindazonáltal kiemelte, hogy Törökországban tavaly 50 százalékkal több illegális beván­dorlót fogtak el, mint 2017-ben; 175 ezerről 265 ezerre nőtt a feltartóztatottak száma. Spanyolországban 57 ezer illegális határátlépést jegyeztek fel, ami a duplája a 2017-es számok­nak, és Cipruson is ugyanilyen léptékű emelkedést tapasztal­tak. Emellett a görög-török szárazföldi határon is folyama­tosan emelkedik az érkezők száma. (MTI) Momentum: Az ÁSZ politikai megrendelést teljesít Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) politikai támadást intézett a Momentum Mozgalom ellen, azzal, hogy felfüggesztet­te a párt állami támogatásának kifizetését - jelentette ki a Momentum elnökségi tagja, csütörtökön Budapesten. Az ÁSZ kommunikációs vezetője leszögezte: az ÁSZ függet­len intézmény, amely kizárólag a törvények alapján végzi az ellenőrzéseit. Hajnal Miklós az ÁSZ székháza előtt megtartott sajtótájékoz­tatón közölte: a Momentum több mint két hónapja elküldte az ÁSZ-nak az állami támogatás törvényes felhasználásáról szóló tételes listát, amelyet november 9-én át is vett a szervezet. Azóta egyetlen tétel esetében sem kért az ÁSZ a kifizetésről szóló bizonylatot, ezért azt gondolják, hogy a számvevőszék politikai megrendelést teljesít - tette hozzá. Az eljárásból azt a következtetést vonják le, hogy az ÁSZ szándékosan görgetett akadályokat a Momentum útjába, ellehetetlenítették, hogy a szervezet a kampánypénzekkel elszámoljon. Kérdésre válaszolva a politikus elismerte, hogy a kampány­pénzek felhasználását tartalmazó beszámolójuk, valóban késve jelent meg a Magyar Közlönyben. Mint mondta: ennek az volt az oka, hogy a pártnál tisztújítást tartottak, és a beszámolót az új elnökségnek kellett jóváhagynia. Ezt követően Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője nyilatkozott az újságíróknak. Leszögezte, hogy az ÁSZ egy olyan független intézmény, amely nem politikai alapon, hanem kizárólag a törvények alapján végzi az ellenőrzéseit. Mint mondta, azt látják, hogy a Momentum és a Párbeszéd (utóbbi támogatását is felfüggesztette az ÁSZ) képviselői nincsenek tisztában azzal, hogy milyen törvényi előírások vonatkoznak az adófizetőktől származó kampánypénzekkel való elszámo­lására. Ilyen előírás, hogy a választásokat követően 60 napon belül minden pártnak meg kell jelentetnie a kampánypénzek felhasználásáról szóló beszámolóját, amit a Momentum nem tett meg. Ugyanakkor a Momentum és a Párbeszéd sem volt elérhető a bírósági nyilvántartásban megadott székhelyén, így nem tudták bizonyítani, hogy a kampánytámogatást a törvényi előírások szerint használták fel - tette hozzá. Ezért kezdeményezte az ÁSZ a két párt költségvetési támo­gatásának felfüggesztését, illetve a számvevőszék mindkét párt esetében feljelentést tett az ügyészségen, továbbá értesí­tették az Államkincstárat is. (MTI)

Next