Magyar Szó, 2019. február (76. évfolyam, 25-47. szám)

2019-02-01 / 25. szám

Q | KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Özönvíz Szaúd-Arábiában Tizenkét ember vesztette életét vasárnap óta a súlyos esőzések miatt Szaúd-Arábia északi és nyugati részén, több mint 270 embert mentettek ki az elárasztott településeken - közölték tegnap a helyi hatóságok. Az északnyugati Tabuk városában a vasárnap kezdődött esőzések miatt tízen haltak meg. Két áldozatról érkezett jelen­tés továbbá Medinából és a királyság északi, Jordániával hatá­ros részéből is. Az esőzések miatt elsősorban a völgyekben fekvő települések kerültek víz alá. Néhol az egy métert is meghaladta az iszapos áradat. A sivatagi királyságban ritkák az esők és áradások, de az utób­bi időben a Perzsa-öböl térségében rendkívül változékonnyá vált az időjárás. Rekordhideg Lappföldön Az év leghidegebb napját jegyezték tegnap Svédország északi részén, a lappföldi Nukkaluokta városában. A Svéd Meteoro­lógiai és Hidrológiai Intézet (SMHI) a nap folyamán mínusz 39,5 Celsius-fokot mért. Közleményében azonban az SMHI azt is megemlítette, hogy az átlaghőmérséklet januárban magasabb volt a szokásosnál. Minden idők legalacsonyabb svédországi hőmérsékletét, mínusz 52,6 Celsius-fokot szintén Lappföldön mérték, 1966-ban. A brit meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint Nagy- Britanniában a szerdai volt a tél leghidegebb éjszakája, Skóciá­ban mínusz 11-et mértek. Gyerekek fagytak halálra a szíriai táborban Legalább 29 csecsemő és gyerek halt meg egy túlzsúfolt északke­­let-szíriai táborban az elmúlt két hónapban, többségük kihűlés következtében - közölte tegnap az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Elizabeth Hoff, a WHO szíriai képvádorj elmond­­ta, hogy al-Hol város menekülttáborában szívszorító a helyzet, gyerekek fagynak halálra, miután családjaik biztonságba kerültek. A WHO akadálytalan hozzáférést igényelt az al-holi táborhoz, mivel 33 ezer, a táborban élő ember számára kritikussá vált a helyzet; ők a hideg téli idő ellenére sátrak, takarók vagy fűtés nélkül maradtak. Ráadásul sokaknak napokig kellett gyalogol­niuk, hogy elérjenek a táborig. Idegengyűlöletből hindu templomot rongáltak Vallási és idegengyűlöletből megrongáltak egy hindu templo­mot a Kentucky államban található Louisville-ben. Az isme­retlenek betörték a templom ablakait, behatoltak az épületbe, a falakra gyűlölet fűtötte mondatokat írtak festékfájóval és meggyaláztak egy szent szobrot. Az idegengyűlölő és közön­séges szexista üzenetek között akadt olyan felirat is, miszerint „Jézus az egyetlen Isten”. Ismét tízezrek tüntettek a klímaváltozás elleni küzdelem fokozásáért Immár negyedik egymást követő csütörtök délelőtt vonultak utcára fiatalok tízezrei Belgiumban, hogy határozottabb fellé­pést követeljenek a klímaváltozás ellen. Brüsszelben 12 500-an, Liege-ben 15 ezren vettek részt a demonstráción, azaz összesen 27 500-en, valamivel kevesebben, mint a múlt héten. A Youth for Climate nevű mozgalom által kezdeményezett tiltakozás résztvevői olyan ambiciózus klímapolitika elfogadá­sát követelték a belga kormánytól, valamint az EU-tól, amely­nek célja, hogy 1,5 Celsius-fok alatt maradjon a Föld légkörének felmelegedése az iparosodás előtti mértékhez képest. A szervezők közölték, addig minden csütörtök délelőtt, tanítási időben felvo­nulnak, amíg nem kapnak megfelelő választ a politikai vezetőktől. Két tonna kokaint foglaltak le Genovában Genova kikötőjében két tonna kokaint foglaltak le a hatóságok. Az elmúlt 25 év során ez volt a legnagyobb mennyiségű kokain, amit Olaszországban találtak - közölte tegnap az olasz rendőrség. A lefoglalt drog értékét félmilliárd euróra becsülik. A 60 táskában elrejtett kábítószert egy Kolumbiából Barcelona felé tartó hajó fedélzetén találták meg. Az ügyben egy spanyolt vett őrizetbe a rendőrség. Szerdán Livorno kikötőjében csaknem 650 kiló kokaint foglaltak le, a drog értékét 130 millió euróra becsülik. A kábí­tószert 23 utazótáskában találták meg, babkávé közé rejt­ve. A szállítmány Hondurasból indult a barcelonai kikötő­be, és címzettje egy madridi székhelyű cég volt. (Forrás: MTI/AP/TASZSZ/Reuters/APA) K­ab News félfSSS Mm fiú Jeremy Hunt brit külügyminiszter szerint nem kizárható, hogy ki kell terjeszteni a brit EU- tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg március 29-ében meghatározott határidejét. A Downing Street szerint ugyanakkor a kormány változatla­nul elkötelezett a törvényben is rögzített kilépési határidő tartása mellett. Jeremy Hunt a BBC rádió hírmagazinjának nyilatkozva tegnap úgy fogalmazott: az, hogy szükség lesz-e a határidő kiterjesztésére, attól függ, hogy a következő hetekben milyen hala­dást sikerül elérni az EU-val. A londoni alsóház a héten felhatalmazta a brit kormányt arra, hogy kérje az EU-tól a Brexit feltételeiről tartott, tavaly novemberben megállapodással lezárult tárgya­lások újranyitását. A konzervatív párti brit kormány az ír-észak­ír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó, a keményvonalas tory Brexit-tábor által viszont mereven elvetett tartalékmegoldás, a back­stop-záradék helyett kíván közelebbről még nem részletezett „alternatív megoldásokról” tárgyalni az EU-val, az Unió azonban egyelőre elzárkózik az 585 oldalas Brexit-megállapodás újranyitásától. Hunt a BBC-műsorban azt mondta, a kormány várhatóan néhány napon belül előáll alternatív javaslataival. Szerinte azonban ha a kilépési megállapodást - amelyet a londoni alsó­ház két hete, mindenekelőtt a backstop-mecha­­nizmussal szembeni ellenállás miatt példátlan, 230 fős többséggel elutasított - csak a március 29-ei kilépési határidő előtt néhány nappal sike­rülne elfogadtatni, akkor szükség lehet „bizo­nyos mértékű hosszabbításra”, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni. Hunt a legmagasabb rangú brit kormány­­tisztviselő, aki utalást tett a Brexit halasztásának lehetőségére, bár kormányzati szinten korábban is elhangzottak ilyen értelmű nyilatkozatok. A külügyminiszter nyilatkozatára a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője tegnap délutáni tájékoztatóján úgy reagált, hogy Theresa May miniszterelnök álláspontja változatlan: az Egye­sült Királyság március 29-én kilép az Európai Unióból. A Downing Street illetékese szerint a kormány tárgyal annak lehetőségéről is, hogy a parlament a jelenleg tervezettnél hosszabb ülésszakokat tart­son a kilépési dátumig hátralévő időszakban, és ennek érdekében kezdeményezi a február közepén esedékes tíznapos parlamenti szünet eltörlését. A londoni elemzői közösségben egy ideje szinte konszenzusos vélemény, hogy Nagy- Britannia nem lép ki március 29-én az EU-ból. Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics legutóbbi helyzetértékelésében példá­ul 55 százalékra taksálta a Brexit halasztásának esélyét. (Forrás: MTI/BBC) BREXIT Hunt: Szükségessé válhat a határidő-halasztás May álláspontja változatlan: Az Egyesült Királyság március 29-én kilép az EU-ból Nem fenyeget polgárháború Venezuelában, ugyanis a lakosság 90 százaléka változást akar - jelentet­te ki Juan Guaidó, a számos állam által a dél-amerikai ország ideigle­nes államfőjének tekintett ellenzéki vezető az El País baloldali spanyol napilapnak. Az újság internetes oldalán megjelent telefonos interjúban az ellenzéki többségű parlament elnöki tisztségét betöltő politikus elismer­te: ma még fennáll az erőszak kocká­zata, az elmúlt egy hét alatt több tíz fiatalt gyilkoltak meg. Azonban az erőszakról azok beszélnek, akik táplálják, Maduro és rezsimje a rendőrség különleges egységein és a paramilitáris csoportokon keresz­tül - fejtette ki. Hangsúlyozta: biztos abban, hogy eljön az a pillanat, amikor a fegyveres erők „elégedetlensé­gének kifejezése is teljes lesz”, és nekik nem csupán azért kell az alkotmány oldalára állniuk, mert amnesztiát ajánlottak számukra, hanem azért, mert szerepük van az ország újraépítésében. Guaidó beszámolt arról, hogy a demokratizálódási folyamat első fázisa a hatalombitorlás megszün­tetése, amelyet egy átmeneti kormány létrehozása követ. Ennek feladata a stabilitás megteremtése, a humanitárius vészhelyzet kezelése, valamint az intézmények helyreál­lítása, köztük a nemzeti választási bizottságé, hogy szabad választá­sokat lehessen rendezni. AZ EP (IS) ELISMERTE AZ IDEIGLENES ELNÖKÖT Elismerte tegnap Venezuela ideiglenes államfőjeként Juan Guai­­dót az Európai Parlament (EP). A brüsszeli plenáris ülésen nagy többséggel jóváhagyott hatá­rozatában a képviselőtestület arra szólította fel az EU intézményeit és tagállamait, hogy járjanak el hasonlóképpen, s ismerjék el Guai­dót a dél-amerikai ország egyetlen legitim elnökeként, amíg ki nem írnak szabad, átlátható és tisztes­séges választásokat. Az EP határozottan elítélte a Maduro vezette rezsim által gyako­rolt elnyomást és erőszakot, amely már sok életet követelt, valamint szolidaritását fejezte ki Venezuela lakosságával. A dokumentumban követelték, hogy a hatóságok vesse­nek véget az emberi jogok megsér­tésének, és állítsák bíróság elé a felelősöket. Végezetül az EP megerő­sítette a venezuelai parlament iránti támogatását, amely - mint közöl­ték - az országban az egyetlen legi­tim, demokratikusan megválasztott intézmény, és ezért mielőbb helyre kell állítani a jogköreit. „Európa nem maradhat közöm­bös, amikor az emberi jogok és a demokrácia védelméről van szó. Európa nem pusztán egy hely, hanem egyúttal egy eszme és egy törekvés is. A venezuelai tünte­tők nem európaiak, de ugyan­azokért az értékekért harcolnak, mint mi” - hangsúlyozta Esteban González Pons, a néppárti EP-frak­­ció alelnöke. Az Egyesült Államok mellett a latin-amerikai országok többsége is szinte azonnal elismerte a magát múlt héten ideiglenes elnökké nyil­vánító Juan Guaidót, de az EU eddig óvatosabban nyilatkozott. A kül- és biztonságpolitikai főképviselő, illet­ve több tagállam, például Németor­szág, Franciaország és Spanyolor­szág nemrég hangsúlyozta: készek elismerni Guadiót, ha napokon belül nem írnak ki választásokat Venezuelában. MOSZKVA: NEM KÜLDTÜNK KATONÁKAT Nincsenek orosz katonák Vene­zuelában - jelentette ki Jurij Boriszov hadiiparért felelős orosz miniszter­elnök-helyettes tegnap Moszkvában. Hozzátette, hogy Oroszország figye­lemmel kíséri a dél-amerikai ország­ban zajló eseményeket. Carlos Rafael Faría Tortosa, Venezuela moszkvai nagykövete a Govorit Moszkva elnevezésű rádióadónak nyilatkoz­va megtévesztési célú provokációnak nevezte azt a sajtóhírt, amely szerint katonákat szállító repülőgép repült Oroszországból Caracasba. Hétfőn Dmitrij Peszkov Kreml­­-­ szóvivő nem kívánta kommentálni­­ a médiában megjelent értesülést,­­ amely szerint a közvetlenül az elnöki apparátus alá rendelt, az orosz állam és a Szövetségi Biztonsági Szolgá­lat (FSZB) csúcsvezetőinek szállí­tását ellátó Rosszija különleges légi egység egyik repülőgépe a napok­ban Dél-Amerikába repült. Az összeesküvés-elméletek vilá­gába tartozónak és kacsának minő­sítette azt az állítást, amely szerint Maduro személyes védelmét Orosz­ország biztosítja. Vasárnap Peszkov valótlannak nevezte a Reuters jelen­tését, miszerint orosz zsoldosok utaztak Venezuelába. (Szerkesztő­ségi összefoglaló) VENEZUELAI VÁLSÁG Guaidó szerint nem lesz polgárháború Fél évtizedes mélyponton a migráció Továbbra is a Földközi-tenger a legveszélyesebb Szabó József Afrikai migránsok tűntek el a minap a líbiai partoknál a Földközi­tengerben, ami valószínűleg (ezúttal is) ugyanazt jelenti, mint a hason­ló korábbi esetekben: odavesztek. Száznál is többen lehettek. Illegálisan akartak eljutni Európába. Alighanem Olaszországba indultak. Bár az ókontinens továbbra is vonzza az idegeneket, számuk jelen­tősen visszaesett az utóbbi két évben. Az EU part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) adatai szerint tavaly már csaknem 92 százalékkal (!) kevesebben jöttek a migrációs válság 2015-ös csúcspontjához képest. Akkor több mint egymillióan áramlottak a kontinensre, 2018-ban már „csak” 150 ezren. Az uniós tagállamok külső határain legalábbis ennyit regisztráltak. Ebből pedig az is következik, hogy tavaly ötéves mélypontra süllyedt az illegálisan Európába bejutott bevándorlók száma. A visszaesés már 2017-ben is szembeötlő volt. A mérvadó szakmai szervezetek azonban már akkor is felhívták a figyelmet arra, hogy föld­részünk jó néhány országában, de másutt is, sokan elutasítóan, ellen­szenvvel, sőt ellenségesen viszonyulnak a menekültekhez és az illegális migránsokhoz. Több államban kormányzati szinten is. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ezúttal viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a migráció fokozatos mérséklődése ellené­re 2018-ban arányaiban többen haltak meg út közben, mint az előző esztendőben. A legveszélyesebb útszakaszok egyike továbbra is a Földközi-tenger, amelyben tavaly naponta átlag hat migráns lelte halálát miközben megpróbált átkelni Európába. A legtöbben Líbiából útra kelve fulladtak a vízbe. Az UNHCR úgy tudja, hogy 2018-ban legalább 2275 migráns vesz­tette így az életét. Ez ugyan visszaesés 2017-hez viszonyítva, ám mivel tavaly összességében is kevesebben jöttek, arányait tekintve a halálesetek jócskán növekedtek. A mögöttünk hagyott évben már minden 14. érkező fizetett az életével, két éve még minden 38. migráns utazása végződött tragédiával. A Földközi-tengeren tavaly 113 482 illegális bevándorló kelt át sike­resen Európába, 2017-ben még 172 301. Az ENSZ szakosított szerveze­tének legújabb jelentése arra is rávilágít, hogy az illegális bevándorlók igyekeznek új vízi útvonalakon bejutni az ókontinensre. A legtöbben már Spanyolországnak vették az irányt, ahol emiatt 2018- ban majdnem 57 ezer (más források szerint mintegy 65 ezer) illegális (vízi) határátlépést jegyeztek föl. Az előző évhez képest ez kétszeres növekedésnek felel meg. A szigorítások miatt Olaszországot már lénye­gesen kevesebben (23 371-en) választották úti célul, mint 2017-ben. A két országnak azonban van egy közös vonása is: főként afrikaiak igye­keznek a területükre. 2019. február 1., péntek

Next