Magyar Tanítóképző, 1938 (51. évfolyam, 1-10. szám)

1938-05-01 / 5. szám

Hírek 247 A mostani magyar tanítóképzésben csak egyetlen évben, a IV. o.-ban­ tanítjuk a magyar történelmet összefüggően, ott is csak heti 2 órában az őstörténettől napjainkig. Kérdés, hogy az alsóbb évek egyetemes történe­lem tanítása milyen mértékben alapozza meg ezt a heti 2 órás összefog­lalást? Új utakra kell térnünk tantervben, elrendezésben, szellemben egy­aránt. A magyar polgáriskola ezen értékes vezérkönyvéből sokat tanulha­tunk. Aki a kezébe veszi s figyelmesen átvizsgálja a mai időkben komoly élménnyel gazdagodik. Mácsay Károly, Knel: Kolmár és Petőfi. Bratislava, 1934. Saját kiadás. 32 oldal. A füzet kegyeletes cél érdekében íródott. A szerző az adományokat néhai Kolmár József síremlékének felállítására szánja. A baráti körben tartott előadás Kolmár és Petőfi reminiszcenciákról szól. Szerző Kolmár rokona. Ez a körülmény azonban semmiben nem be­folyásolja teljes tárgyilagosságát. Előbb Kalmár József, kir. kat. főgim­­náziumi tanár életével és műveivel ismertet meg bennünket. A filozóf- és poétalelkű tanár sokat szenvedett. 529 epigramját Deák Ferencnek ajánlotta. Petőfivel 8 éven keresztül testi-lelki barátok voltak: Pápán 1841. és 1842. években mint diákok, Pozsonyban 1843-ban, Budapesten 1845—6—7—8. években, Debrecenben 1849-ben. Az irodalomtörténet tudása szerint Petőfi Pozsonyban, a később róla elnevezett utcán lakott. Ezt Komár egész hatá­rozottan megcáfolja a következőkben: „Petőfi a mondott évben (1843) po­zsonyi tartózkodása alatt sehol sem lakott; nappal gyakran nálam tanyá­zott, vagy az expeditornál, vagy egy másolótársunk lakásán írtuk díktandóra a lapot (Országgyűlési Tudósítások), de éjszakára a Ligetfaluban lakó színészbarátainkhoz ment hálni." Pozsonyi színészkedéséről ezt írja: . .az én Sándor barátom csakugyan fellépett, de lepisszegték volna, nyers alakja miatt s így a társulatba nem léphetett." Ez a bukás azonban még nem jó­­zanította ki megrögzött ábrándjából, hogy ő színésznek született. Kijóza­nodása csak 1844-ben Debrecenben történt. Petőfi és Kossuth viszonyáról ezt jegyzi fel Kalmár: „K. és P. soha­sem közeledtek egymáshoz, a hatalmas pesti miniszter, s a még hatalma­sabb debreceni kormányzó-elnök a kis Petőfit még akkor is, midőn ez, mint az öreg Bem kedvenc hadsegéde, Debrecenben Klapka hadügyminisz­tertől a ,,nyakravaló"-féle keserű szubordináció-leckét kapta, teljesen igno­­rálta. Petőfi lírájának sem volt egy árva dicsőítő hangja Kossuth számára."" Nagy Vilmos. HÍREK Értesítés. — A közelmúltban folyóiratokban megjelent értekezésekről is küldtek be tagtársaink ismertetéseket. Értesítjük ezeket a buzgó tagtár­sainkat, hogy csak könyvekről közölhetünk bírálatokat és ismertetéseket. Folyóiratokban megjelent tanulmányokról, értekezésekről csak akkor, ha azok különlenyomatban is megjelentek. Az a kérésünk, hogy az intézetek­ben történt s a nagyobb nyilvánosságra kívánkozó eseményekről híradást kapjunk, örvendetes visszhangot keltett. Sorra kapcsolódnak be újabb in­tézetek. Több helyről hivatalos iskolalátogatásokról is értesítettek. Egyik­másik ilyen értesítés még a tanulmányi felügyelőnek a záróértekezleten tett fontosabb kijelentéseit is tartalmazza. Felfogásunk szerint az ilyen­­megállapítások a felsőbb hatóság elé tartoznak s helyük az évvégi Értesí­tőkben van. A híradók buzgalmát egyébként szívélyesen köszönjük. — A.

Next