Magyar Turista Élet, 1938 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1938-05-15 / 9. szám
rapodott. Ennek ellenére nincs kizárva, hogy Balás professzor magyarázata helyes. Szerinte Verőce előretolt őrhelye volt a nógrádi várnak és ezt a felfogását azzal támasztja alá, hogy a verőce szó sorompót jelent. Itt jegyzem meg, hogy Verőcén a Dunaparton valamikor egy római castrum állott, amelynek romjait csak néhány évvel ezelőtt tárták fel; meglehet tehát az is, hogy a castrum, azaz — a sorompó után — nyerte a falu a Verőce, vagyis az „őrhely“ elnevezést. NAGY- ÉS KISMAROS. A „Maros" szó más vonatkozásban is ismeretes a magyar földrajzban. A Maros szó töve „maré", vagyis tenger, a szláv nyelvben pedig átvitt értelemben „marest“ azaz nagy vizet is jelent. A dunamenti Maros község eredetileg szintén szláv település volt és így érthető, hogy a régiek a víz partját Maros szóval jelölték meg. Nagymarosnak különben is nagy múltja van. A község temploma részben gótikus, részben barokk, mint Budapesten a belvárosi plébániatemplom, sőt a tornya határozottan mecset jellegű, ami a török hódoltság idejére emlékeztet. Benn a templom előcsarnokában egy, a 13. századból eredő német felirat olvasható, amely azt igazolja, hogy Nagymaros egy Wissegrad nevű várral szemben épült. ZEBEGÉNY: A Pester Lloydnak egyik legutóbbi számában Dr. Szabó Zoltán tollából rendkívül színes leírást olvastam a dunamenti községekről. Szabó dr. is felemlíti azt, amit Zebegény község elnevezéséről már máskor is hallottam és amit eddig csak kuriózumnak tartottam. Eszerint ugyanis a törökök kiűzése után német telepesek jöttek Magyarországba, akik nagy bárkákon ereszkedtek le a Dunán. Ezekben a bárkákban, amelyek inkább tutajok voltak, hozták magukkal holmijukat és ha valahol letelepedtek, a magukkal hozott fatákolmányt szétszedték. Ugyanígy volt ez azokkal a németekkel is, akik Szob és Verőce között telepedtek le. Már most tudni kell, hogy Zebegény és Nagymaros között a Duna medre hirtelen kanyarodik és a mindkét oldalon égbetornyosuló hegyek messziről azt a benyomást keltik, mintha a hegyek nem is folyót, hanem tavat szegélyeznének. „Seebeginn" vagyis „tókezdet“ elnevezést adták az ide települt németek ennek a területnek és állítólag ebből a Seebeginn szóból lett a magyaros Zebegény. Van azonban olyan elmélet is, amely szerint a Zebegény szó eredete a szláv zbeg, ami összefolyást vagy vízesést jelent. Ez összefügghet azzal, hogy Zebegénynél a Duna medre két hegy közé szorul. III. A bevezetésben említett medikusok évkönyvéből tudjuk meg azt, hogy Hont vármegye elnevezését egy Hunt nevű árpádkori vitéztől kapta. Egyébként Hont község még ma is létezik, sőt a mellette lévő Kemence község megyeszékhely volt; a községben lévő egyenletes, kissé düledező épület volt valaha a megyeház. A börzsönybeli községek lakói már mind magyarok, de a hegyek, patakok és községek elnevezése arra enged következtetni, hogy eredetileg itt is, valószínűleg még a honfoglalás előtti időben szlávok laktak. Az egyes feltűnőbb elnevezések ugyanis a következők: CSARNAVÖLGYE ÉS PATAK A szláv Crna szó „feketét“ jelent; valószínűleg ebből a szóból keletkezett a magyaros „Csarna" elnevezés, amelyet már vidéken „Cserná“-nak is mondanak. Egyébként a Csarna völgyében folyó patakot tényleg Feketepataknak is nevezik. Kemence község és patak. Kemence szép magyar szó, de emlékeztetni kell arra, hogy nagyon sok Kamenica nevű szláv község van. „Kamen" szlávul „kö“-vet jelent, ehhez hozzá fűzve az „ica“ szócskát, mint az előbbi Virovitica esetében láttuk, ismét egy faluelnevezést kapunk. A Kamenica tehát egy kőbánya körül letelepedett községet jelenthetett, amely később magyarosodott át Kemencére. BÖRZSÖNY, Börzsöny és Berzsöny szavak között csak tájszólásbeli különbség van. A Virágh-féle könyv szerint az alapelnevezés „Berzence“, ami szlávul nyárfát jelent. Nincs kizárva, hogy eredetileg ez volt a börzsönyi erdők jellegzetes fája és innen kapta a község és az egész hegyvidék az elnevezését. Ezzel voltam bátor a „Tudományos turistaságához való adalékképpen fentieket közölni és a magam részéről is nagyon örülnék, ha Balás professzor példája e lap hasábjain további követőkre találna. Verőcei. UIJlftGV®®. TURISTA &£? A MAGYAR TURISTA ÉLET GYÖNGYÖSI TURISTA VONATÁNAK MENETRENDJE Érvényes 1938 május hó 15-én Oda : Budapest Keleti pályaudvarról ........ indul Kőbánya Felsőpályaudvarról .......... indul Hatvanba ........................................ érkezik Vámosgyörkre ................................ érkezik Gyöngyösre .................................... érkezik Vissza Gyöngyösről .................................... indul Vámosgyörkre .............................. érkezik Hatvanba ...................................... érkezik Kőbánya Felső pályaudvarra ...... érkezik Budapest Keleti pályaudvarra ... érkezik 5 óra 30 perckor 5 óra 38 perckor 6 óra 45 perckor 7 óra 18 perckor 8 óra 14 perckor 19 óra 16 perckor 19 óra 42 perckor 20 óra 07 perckor 21 óra 19 perckor 21 óra 27 perckor Turistáknak az útra kisebb sérülésekhez a legbiztosabb gyorssebkütén a .^mast Hansoplast Mozgásban nem gázol Már SO fillért«! kendre 1