Magyar Turista Élet, 1938 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1938-05-15 / 9. szám

rapodott. Ennek ellenére nincs kizárva, hogy Bal­ás professzor magyarázata helyes. Szerinte Verőce előretolt őrhelye volt a nógrádi várnak és ezt a felfogását azzal tá­masztja alá, hogy a verőce szó sorompót jelent. Itt jegyzem meg, hogy Verőcén a Dunaparton valamikor egy római ca­strum állott, amelynek romjait csak néhány évvel ezelőtt tárták fel; meglehet tehát az is, hogy a castrum, azaz — a sorompó után — nyerte a falu a Verőce, vagyis az „őr­hely“ elnevezést. NAGY- ÉS KISMAROS. A „Maros" szó más vonatkozásban is ismeretes a­­ ma­gyar földrajzban. A Maros szó töve „maré", vagyis tenger, a szláv nyelvben pedig átvitt értelemben „marest“ azaz nagy vizet is jelent. A dunamenti Maros község eredetileg szintén szláv település volt és így érthető, hogy a régiek a víz partját Maros szóval jelölték meg. Nagymarosnak kü­lönben is nagy múltja­ van. A község­ temploma részben gótikus, részben barokk, mint Budapesten a belvárosi plé­bánia­templom, sőt a tornya határozottan mecset jellegű, ami a török hódoltság id­ej­ére emlékeztet. Benn a templom előcsarnokában egy, a 13. századból eredő német felirat olvasható, amely azt igazolja, hogy Nagy­maros egy Wissegrad nevű várral szemben épült. ZEBEGÉNY: A Pester Lloydnak egyik legutóbbi számában Dr. Szabó Zoltán tollából rendkívül színes leírást olvastam a dunamenti községekről. Szabó dr. is felemlíti azt, amit Zebegény község elnevezéséről már máskor is hallottam és amit eddig csak kuriózumnak tartottam. Eszerint ugyanis a törökök kiűzése után német telepesek jöttek Magyarországb­a, akik nagy bárkákon ereszkedtek le a Dunán. Ezekben a bárkákban, amelyek inkább tutajok voltak, hozták magukkal holmijukat és ha valahol letelepedtek, a magukkal hozott fatákolmányt szétszedték. Ugyanígy volt ez azokkal a németekkel is, akik Szob és Verőce között telepedtek le. Már most tudni kell, hogy Zebegény és Nagymaros között a Duna medre hirtelen kanyarodik és a mindkét oldalon égbetornyosuló hegyek messziről azt a benyomást keltik, mintha a hegyek nem is folyót, hanem tavat szegélyeznének. „Seebeginn" vagyis „tókezdet“ elnevezést adták az ide települt németek ennek a területnek és állítólag ebből a Seebeginn szóból lett a magyaros Zebegény. Van azonban olyan elmélet is, amely szerint a Zebegény szó eredete a szláv z­b­e­g, ami össze­folyást vagy vízesést jelent. Ez összefügghet azzal, hogy Zebegénynél a Duna medre két hegy közé szorul. III. A bevezetésben említett medikusok évkönyvéből tudjuk meg azt, hogy Hont vármegye elnevezését egy Hunt nevű árpádkori vitéztől kapta. Egyébként Hont község még ma is létezik, sőt a mellette lévő Kemence község megyeszékhely volt; a községben lévő egyenletes, kissé düledező épület volt valaha a megyeház. A börzsönybeli községek lakói már mind magyarok, de a hegyek, patakok és községek elneve­zése arra enged következtetni, hogy eredetileg itt is, való­színűleg még a honfoglalás előtti időben szlávok laktak. Az egyes feltűnőbb elnevezések ugyanis a következők: CSARNAVÖLGY­E ÉS PATAK A szláv Crna szó „feketét“ jelent; valószínűleg ebből a szóból keletkezett a magyaros „Csarna" elnevezés, amelyet már vidéken „Cserná“-nak is mondanak. Egyébként a Csarna völgyében folyó patakot tényleg Feketepatak­nak is nevezik. Kemence község és patak. Kemence szép magyar szó, de emlékeztetni kell arra, hogy nagyon sok Kamenica nevű szláv község van. „Kamen" szlávul „kö“-vet jelent, ehhez hozzá fűzve az „ica“ szócskát, mint az előbbi Virovitica esetében láttuk, ismét egy faluelnevezést kapunk. A Kamenica tehát egy kőbánya körül letelepedett községet jelenthetett, a­mely később magyarosodott át Kemencére. BÖRZSÖNY, Börzsöny és Berzsöny szavak között csak tájszólásbeli különbség van. A Virágh-féle könyv szerint az alapelnevezés „Berzence“, ami szlávul nyárfát jelent. Nincs kizárva, hogy eredetileg ez volt a börzsönyi erdők jellegzetes fája és innen kapta a község és az egész hegyvidék az elnevezését. Ezzel voltam bátor a „Tudományos turistaságához való adalékképpen fentieket közölni és a magam részéről is nagyon örülnék, ha Balás professzor példája e lap hasábjain további követőkre találna. Verőcei. UIJlftGV®®. TURISTA &£? A MAGYAR TURISTA ÉLET GYÖNGYÖSI TURISTA VONATÁNAK MENETRENDJE Érvényes 1938 május hó 15-én Oda : Budapest Keleti pályaudvarról ........ indul Kőbánya Felsőpályaudvarról .......... indul Hatvanba ........................................ érkezik Vámosgyörkre ................................ érkezik Gyöngyösre .................................... érkezik Vissza­­ Gyöngyösről .................................... indul Vámosgyörkre .............................. érkezik Hatvanba ...................................... érkezik Kőbánya Felső pályaudvarra ...... érkezik Budapest Keleti pályaudvarra ... érkezik 5 óra 30 perckor 5 óra 38 perckor 6 óra 45 perckor 7 óra 18 perckor 8 óra 14 perckor 19 óra 16 perckor 19 óra­­ 42 perckor 20 óra 07 perckor 21 óra 19 perckor 21 óra 27 perckor Turistáknak az útra kisebb sérülésekhez a leg­biztosabb gyorssebkütén a .^mast Hansoplast Mozgásban nem gázol Már SO fillért«! kendre 1

Next