Magyar Turista Élet, 1943 (11. évfolyam, 2-14. szám)

1943-01-30 / 2. szám

A tátrai tengerszemek között legnagyobb a Nagytó­ (35 hektár, egy hektár 1 */ kat. hold terjedelmű). Legszebbek: a kettős Tengerszem (21 hektár), a Csorbai-tó (20 hektár), a Pop­­rádi-tó (7 hektár) és a Szentiványi-tó (5 hektár). A tátrai tengerszemek száma: 119. Ezek közül 80 a déli oldalon van. A nép azt tartja, hogy ezek a tengerszemek fe­neketlenek, illetőleg a tengerrel vannak összeköttetésben. Erről szó sincs. Tény azonban, hogy a hidegvízű hegyi tavak közül némelyik igen mély, mélységük eléri a 80 métert is. A Tenger­szem 77 méter mély, a Csorbai-tó 21, a Poprádi-tó 16 méter mély. A Magas-Tátrának 29 csúcsa van, amelyek magasabbak 2400 méternél. Ezeken kívül még van 30—40 olyan csúcsa, amelyek magassága 2200—2400 méter között van. A tátrai szik­lák legnagyobb részét gránit alkotja, azután vörös homokkő, pala, mészpát és dolomit. Értékes ásványokban szegény ez a hegység. Az időjárás ezen a magas hegyvidéken hideg és zord. A nyár rövid, az esték még nyáron is hűvösek. A gyakori szelek sokszor orkánná nőnek, szinte észrevétlenül, pillanatok alatt. Az ilyen szélviharok igen veszedelmesek a turistákra nézve. Mint valami láthatatlan, durva ököl lökdösi a szél ide­­oda a meredek, kopár sziklákon járót s ilyenkor legokosabb valami sziklamélyedésben meghúzódni, hogy le ne röpítse az embert a szél a mélységbe. A hegyek lábainál fenyvesek terülnek el s ezekben leg­gyakoribb a lucfenyő, amely azonban gyakran vegyül erdei fenyővel és vörösfenyővel. Az erdők határán, 1600 méteren túl a törpefenyő következik, amely 1800 méter magasságig is felkúszik. Növényvilága aránylag szegény, de azért 3080 tátrai növényfajta él itt. A magas mész­sziklákon lévő szép tátrai virágot, a havasi gyopárt, mivel igen ritka volt már, állami törvény védelmezte a pusztítástól. A Magas-Tátra állatai közül legnevezetesebb a zerge és a marmota. De az erdőkben van medve, vaddisznó, szarvas, róka, borz és nyuszt, sőt a bölény megtelepítésével is kísérle­teztek itt.­­ A hegység zord belsejét nem lakják. A hegység körül el­terülő községekben legnagyobbrészt tótok laknak, akik sovány földjeikből, állattenyésztésből és az erdőkben végzett munká­ból élnek szegényes életet. Régen lejártak a magyar Alföldre aratni s így jutottak télire való gabonához. Laknak még ezen a környéken magyarok, goráloknak nevezett lengyelek és né­metek. A németek, akiket cipszereknek neveznek, régi XIII. századbeli bevándorlók utódai. Ma is egységes nyelvterületet alkotnak, iparral és kereskedelemmel foglalkoznak s meglehetős jólétben élnek. Műveltségük, vagyonuk a magyar uralom alatt nőtt és szaporodott. A Magas-Tátra turistakultúrájának megalapozói és fejlesz­tői magyar turistaegyesületek voltak. A Magyarországi Kárpát Egyesület építette meg nagy pénzösszegek befektetésével a nagy tátrai turista- és hegyiutakat s a turisták számára a me­nedékházakat. Ez az egyesület alapította a poprádi Kárpát­múzeumot és a felkai Tátra-múzeumot, hogy a szép hegységet minél szélesebb körben megismertesse és megszerettesse. Vete­kedett vele a Magas-Tátra kiépítésében és a tátrai turistaság föllendítésében a Magyar Turista Egyesület. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület tagjai pedig egymásután hódították meg a megmászhatatlannak hitt gerincek, tornyok és csúcsok nagy számát. Magyar pénz és magyar szellem teremtette meg itt a világ­hírű nyaralóhelyeket: Tátrafüredet, Új-Tátrafüredet, Alsó- Tátrafüredet, Csorbafürdőt, Lud­vnát, Széplakot, Tátraházát, Madárházát, Tátralomnicot és a többi gyönyörű nyaralótelepet. Magyar pénz és magyar szellem építette ki a tátralomnici­­vasutat, a csorbatavi fogaskerekű vasutat s a Felka-podolini vasutat, amelyek a Kassa-Oderbergi vasúthoz csatlakozva lehe­tővé tették, hogy a pompás hegység hozzáférhető legyen úgy a belföldi, mint a külföldi turisták és egyéb látogatók számára.. Ma a Magas-Tátra Szlovákiához tartozik. V. K. 2 I22AGS3&R raR&TA $ÜST TÚRATERVEK Február 6—7. Sítúra a Börzsöny-hegységbe. Találkozás 6.-án d. u. 16 órakor a Bp. Nyugati p. u. III. oszt. jegy váltó csarnokában. Hálás a MÁVAG Túristák madarasfai me­nedékházában. Vezető Ankner Béla. Február 20—21. Sítúra a Börzsöny-hegységbe. Találkozás 20-án d. u. 14 órakor Bp. Nyugati p. u. III. oszt. jegyváltó csar­nokában. Hálás a Hitelbank törökmezői menedékházában. Vezető: Ankner Béla. Február 28-án. Részvétel az egyesületközi csillagtúrán. Útirány: Zugliget—Annakápolna—János-hegy—Budakeszi. Találko­zás d. e. 10 órakor a villamos zugligeti végállomásánál. Vezető: Ankner Béla. Március 13—15. Háromnapos sítúra a Mátrába, Galyatetőre. Indulás 13-án d. u. 15 óra 20 perckor Bp. Keleti p. u.-ról Útiköltség és ellátás 46 p. Vezető: Váczi Sándor. Március 14—21. Egyhetes sítúra Kárpátaljára, a Mencsalra. In­dulás március 14-én reggel 7 óra 10 perckor Bp. Nyugati p. u.-ról Útiköltség és ellátás kb. 120 pengő. Vezető: Ank­ner Béla. Mintaterület lesz a budai hegyvidék A „Budapest" Sport Egylet turista szakosztálya január 19-én megtartott családi estje keretében Dr. Szabó Endre tit­kár ismertette azt a munkatervet, amelyet a szakosztály 20 éves fennállása jubileumi évében, ebben az esztendőben meg kíván valósítani. A szakosztály gazdag munkatervéből a következőket emel­jük ki: A Fővárosi Segítőalap tulajdonát képező kőrösmezői túrista és sportszállóban megállapodás alapján a túristák ré­szére jelentős kedvezmény biztosítása. A Mátra-hegységben levő Gyökeres forrás rendbehozatala és a forrás felett újból felállítani a kulacsát kezében tartó túrista szobrát. Az eredetit gonoszlekó, ismeretlen egyének évekkel ezelőtt ledöntötték. A budai hegyekben a turistaútjelzések szakszerű felújításával a már elkopott, sok helyen olvashatatlanná vált útvonal magya­rázótáblák felfrissítésével, a már meglevő védkunyhók emlék­táblával való megjelölésével és új védkunyhók építésével, pi­henőhelyek létesítésével turista-mintaterület megvalósítása. Svábhegyen a túristák s a főváros kirándulóinak egyik legis­mertebb pontján a régi világ színész és művészmajálisainak színhelyén, a volt Normafának megfelelő alapba illesztett em­léktáblával való megjelölése. Az említetteken kívül még több más kisebb jelentőségű, de turistaszempontból értékes tervet kíván a szakosztály vezető­sége, tagjainak munkássága és áldozatkészsége révén 20 éves fennállásának jubileumi évében megvalósítani. A munkaterv szép és gazdag. Kívánjuk, hogy a novemberben megtartandó jubileumi közgyűlésen a vezetőség a fenti tervekről, mint el­végzett alkotásokról számolhasson be.

Next