Magyar Tűzoltó, 1953 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-01 / 1. szám
2 A NÉPEK KONGRESSZUSA A népek bécsi kongresszusa, amely új fejezetet nyitott az egész világot átfogó nemzetközi békemozgalomban, kifejezésre juttatta a világ minden népének elszánt békeakaratát és éles tiltakozását fejezte ki minden háborús agresszió és uszítás ellen. A békemozgalom legjobb harcosainak hatalmas seregszemléje volt ez a kongresszus, amely a legkülönbözőbb politikai felfogású szervezeteket és áramlatokat egyesítette abban a nemes törekvésben, amely a háború megakadályozására és a béke megvédésére irányul. A bécsi kongresszus komoly tanulságokkal szolgál a világ minden népe számára. A vita, amely ezen a kongresszuson elhangzott, egységes eltökéltségről tanúskodik és azt bizonyítja, hogy minden becsületes, haladó gondolkodású dolgozó ember véget akar vetni az erőszak politikájának. A békekongresszus kiváló szónokai, akik a földkerekség minden nemzetiségét képviselték, egyértelműen állapították meg, hogy az államok között nincsenek olyan ellentétek, amelyeket megfelelő tárgyalások útján ne lehetne áthidalni. Minden szónok egyet akart: a béke megteremtését és megszilárdítását. A kongresszus két történelmi jelentőségű kiáltványt bocsátott ki. E kiáltványok a világ népeit harcba szólítják a béke megvédésére, az öt nagyhatalom kormányát pedig arra szólítják fel, hogy üljenek le a tárgyalóasztalhoz a békeegyezmény megkötése érdekében. A népek hangja, a népek egységes akarataszólal meg e két kiáltványban. A világ népeihez intézett felhívás rámutat ara az óriási felelősségre, amely az öt nagyhatalom kormányát a világbéke veszélyeztetése miatt terheli. A felhívás követeli, hogy Koreában haladéktalanul szüntessenek meg minden hadműveletet, mert mindaddig nincs lehetőség a megegyezésre, amíg békés falvak és városok dőlnek romba és ártatlan emberek vére patakokban folyik a harctereken. „Azonnal szüntessék meg a tüzelést Koreában!” — ez a felhívás a világ népeinek egységes követelését foglalja magában. A világ népeihez intézett felhívás ugyanakkor azt is követeli, hogy Vietnamban, Malájföldön, Laoszban és Kambodzsában is szüntessék meg a hadműveleteket és vessenek véget minden erőszaknak, amely a jogos nemzeti függetlenségi mozgalmat el akarja fojtani. A népek békekongresszusának felhívása minden nép számára követeli azt a jogot, hogy maga döntsön sorsáról és maga válassza meg életformáját, egyben megállapítja, hogy a béke legfőbb alapja: valamennyi állam nemzeti függetlensége. Abékekongresszus teljes határozottsággal foglalt állást minden faji megkülönböztetés ellen, amely sérti az emberi méltóságot és fokozza a háborús veszélyt. A felhívás rámutat a német és japán kérdés tárgyalások útján való békés megoldásának szükségességére is. Ezzel kapcsolatban utal arra, hogy a legutóbbi háborúnak két tűzfészke új tűzvészt okozhat Európában és Ázsiában. Olyan békeszerződésre van szükség, amely véget vet Japán megszállásának és lehetővé teszi a japán nép számára, hogy elfoglalja helyét a békés nemzetek közösségében. A legrövidebb időn belül meg kell kötni a békeszerződést az egységes és demokratikus Németországgal is, amelyben nem lehet helye az Európát szerencsétlenségbe döntő nácizmusnak és militarizmusnak. A világ népeihez intézett felhívás utal azokra a drámai beszámolókra, amelyek a baktérium-hadviselés szörnyűségeit tárták fel a világ közvéleménye előtt, követeli az atomfegyver, a vegyi fegyverek, valamint a polgári lakosság kiirtására alkalmas más hadieszközök feltétlen betiltását. Sürgeti a felhívás a különböző országok között az anyagi és kulturális javak cseréjének újból való akadálytalan megindulását és felhívja a világ minden becsületes dolgozójának figyelmét az embereknek a békéhez való jogára. A népek bármilyen rendszerben éljenek és bármilyen eszmének hódoljanak is, békében akarnak élni, ezért az ENSZ-t ismét a kormányok megegyezésének fórumává kell tenni. Az öt nagyhatalom kormányához külön felhívással fordult a népek bécsi kongresszusa. Ez a felhívás sürgető feladatnak jelöli meg, hogy a nagyhatalmak mondjanak le a nemzetközi konfliktusok megoldásának erőszakos eszközeiről. Ez a felhívás hivatkozik arra a 600 millió aláírásra, amely azt követeli, hogy az öt nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat és kössön békeegyezményt egymással. Hangsúlyozza ez a felhívás, hogy a népek bécsi kongresszusa az emberiség akaratát fejezi ki, amikor ünnepélyesen felhívja az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Anglia és Franciaország kormányát, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat, amelyektől a béke sorsa függ. Az öt nagyhatalom közötti megegyezés, a békeegyezmény megkötése véget vet a nemzetközi feszültségnek és a legnagyobb szerencsétlenségtől védi meg a világot. Ezt követelik a népek. A bécsi kongresszusnak a világ népeihez és az öt nagyhatalom kormányaihoz intézett felhívása visszhangra talált a világ minden részében. Az a lelkesedés, amely a kongreszszus tagjai között a határozatok meghozatala és kihirdetése után ujjongó egységbe tömörítette a világ népeinek küldötteit, ellenállhatatlan erővel árad szét a világ minden részébe. A bécsi kongresszus felkiáltása: „Egy a jelszónk — a béke —” mindenhova elhatol, ahol csak becsületes és dolgozó emberek élnek. Joggal állapította meg Nitti, a kongresszus tanácskozásait bezáró szónok, hogy a kongresszusi küldöttek „jól dolgoztak ...” A világ népei nem kérik, hanem követelik, hogy a nagyhatalmak kezdjék meg a béke megmentését célzó tárgyalásokat. A harc, amelybe a világmozgalom sok százmilliós tömegei kezdtek, hosszú és nehéz lesz. De a békeszerető népek végül is győzni fognak. A bécsi kongresszus munkája, állásfoglalásának egyöntetűsége, a felszólalásokban megnyilvánuló törhetetlen egység minden várakozást felülmúlt. Andics Erzsébet, az Országos Béketanács elnöke, aki a magyar küldöttség vezetője volt, beszámolójában a közvetlen élmény erejével állapította meg, hogy Soha semmiféle kongresszus szónoki emelvényét nem díszítette még ennyi ország jelvénye, mint a bécsi kongresszusét, amelyre olyan országok is elküldötték képviselőiket, amelyekben azelőtt a békemozgalom csak kezdetleges volt. De különösen nagy jelentőséget ad a bécsi kongresszus tanácskozásainak a Nemzetközi Sztálin-díj kiosztása. Most harmadszor került sor a béke ügyében kifejtett kiemelkedő szolgálatok elismerésére. A Nemzetközi Sztálin-díj híven tükrözi azt a megbecsülést, amelyet a nagy szovjet nép a béke bátor harcosai iránt érez és azt a szoros barátságot, amely a szovjet népet a békéért küzdő népekkel összeköti. E Sztálin díjak kiosztására olyan időben kerül sor, amikor a béke híveinek minden eddiginél nagyobb méretű és minden eddiginél jelentősebb tanácskozása zajlott le. Ez az időbeli egybeolvadás valóságos jelképe annak a rendkívüli megbecsülésnek, melyben a Szovjetunió a béke világmozgalmat részesíti, a bécsi békekongresszus valóban a népek kongresszusa volt. A bécsi kongresszus tanulságaiból új erőt meríthetünk a szocializmus építéséért és a béke további megvédéséért folytatott küzdelmeinkhez. A termelő munkában, fegyelmezettségben, továbbképzésben, a népi vagyon megőrzésében való helytállásunkkal munkahőstettekkel és békecselekedetekkel kell felelnünk arra a felhívásra, amelyet a népek bécsi kongresszusa a világ népeihez intézett. A világ népei győzni fognak, s ehhez a győzelemhez nekünk, tűzoltóknak is hozzá kell járulnunk azzal, hogy „erős bástya" leszünk a béke reánk bízott szakaszán. A népek bécsi békekongresszusa 1952. december 12 Az elnökség és a terem.